Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-11 / 7. szám, kedd
r AGRÁRKÖRKÉP 2005. január 11., kedd _________________________________________________________________________________________________ _____________9. évfolyam 1. szám A vetőmagon nem lehet és nem is érdemes spórolni - állítják a sikeres búzatermesztők Alapvető termelőeszközzé vált (Illusztrációs felvétel) Nem titok, hogy a hazai agrárágazatban a gazdálkodási, árbevételi, hitelezési stb. nehézséggel küzdő gazdálkodók számára sok helyen jelent még mindig dilemmát, hogy értékes vetőmagot vásároljanak-e, és szerényebb költségekkel végezzék a tápanyag-visszapótlást, a talajmunkákat, vagy inkább fordítva. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szerencsére egyre többen tudatosítják, hogy a növényfajták és hibridek értékmérő tulajdonságait magába foglaló és átörökítő nemesített vetőmag a sikeres növénytermesztés egyik alapvető feltétele, s igy a a vetőmagot már az eredményeket jelentősen befolyásoló termelőeszközként tartják számon. A magas szaporulati fokú fémzárolt vetőmag valóban a minőség garanciája, az ilyen szaporítóanyagot ugyanis kiváló szántóföldi körülmények között állítják elő, és a vetőmag kezeléséhez is megbízható laboratóriumi háttér adja a szempontokat. Ez utóbbi azt is lehetővé teszi, hogy a vetőmagtételből a beteg, fertőzött szemek kikerüljenek. A gombabetegségek jelentős része ellen például kizárólag csak a csávázás nyújt védelmet. A vetőmagüzemek a fungicides (gombaölő) kezelést inszekticides (rovarölő) kezeléssel is kiegészítik, amelyek egyben a magtári és talajlakó kártevők elleni védelmet is biztosítják. A csávázás tehát a vetőmag számára olyan elhagyhatatlan kezelést jelent, amely egyben a komplex növényvédelmi technológiának is a részévé vált. A termelés jelenlegi szintjén a nemesített vetőmag szerepe sokkal fontosabb, mint azt a saját „maradék“ búzájukat - szükségből vagy meggyőződésből - vetőmaggá előléptető gazdák gondolják. A minőséget képviselő élelmi- szeripari búza termesztéséhez alapvető követelmény a kiváló minőségű másodfokú fémzárolt vetőmag. Nyugat-Európában vannak olyan országok, ahol a vetés- területnek csaknem 80%-án már ilyen magot vetnek. A vetőmagon nem lehet és nem is érdemes spórolni - állítják a sikeres búzatermesztők. Ha fémzár nélküli, csávázatlan, esetleg ismeretlen eredetű vagy kevert vetőmagot vetünk, a termelés sikerét veszélyeztetjük, s a jelenlegi minőségi követelmények miatt gyakorlatilag önmagunkat zárjuk ki a versenyből. A nem fémzárolt, hanem saját vetőmagot vető termelők talán nem is tudatosítják, hogy az így elvetett parcellán gyakorlatilag több mint 10 %-ban már eleve jelen van a fuzárium gomba. A vetőmagból ezt csak szakszerű, fajsúly szerinti szeparátoros kezeléssel végzett tisztítással lehet lecsökkenteni, amit csak vetőmagüzemben lehet elvégezni. Örvenetes, hogy manapság mind többen vannak, akik először saját területeiken kisebb kísérleti parcellákon próbálják ki egy-egy fajta teljesítőképességét, minőségét, s csak miután megbizonyosodtak róla, hogy a helyi körülményeknek és feltételeknek megfelelő tulajdonságú fajtáról van szó, kezdik el termelni. Ebben a vetőmagcégek kínálata és gyakorlata is segíti őket, hiszen soha nem tapasztalt nagyságrendű az a kínálat, amely napjainkban a hazai piacon is megjelenik. A genetikai háttér valóban megvan, az igényesen, szakszerűen gazdálkodók valóban kiválaszthatják a termőképesség, termésbiztonság, az alkalmazkodóképesség és a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség szempontjából leginkább alkalmas fajtákat. Be kell látni, hogy a sikeres termesztésnek valóban egyik meghatározó tényezője a jól kiválasztott, termőhelyre adaptált fajta és annak csávázott, fémzárolt vetőmagja. Ezt a vetőmagban rejlő genetikai potenciált kell megfelelő termesztéstechnológiával - a talajelőkészítéstől kezdve a tápanyagpótláson és a hatékony növényvédelmen át a betakarításig - a lehető leghatékonyabban kihasználni. (ly) Hatékonyabb érdekvédelmet, pontosabb és részletesebb információs adatbázist kínál tagjainak Önkéntes tagság az agrárkamarában ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ez év elejétől lépett érvénybe az agrárkamarai tagságról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében 2005. január 1-től megszűnt a kötelező tagság a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarában. A jogszabály alapján az érdekvédelmi és szakmai szervezetben való tagviszony önkéntes alapon jön létre, tehát ezután csak az lesz a kamara tagja, aki önként vállalja az ebből eredő kötelezettségeket is. Az eddig legnagyobb taglétszámú agrárérdekvédelmi szervezet az átalakulás után a jövőben hatékonyabb érdekvédelmet és pontosabb részletesebb információs és tanácsadói hálózatot kínál tagjainak, amely elsősorban az agrárágazat vállalkozói környezetéről szolgáltat majd pontos adatokat. Ebbe a hazai agrárpiaci információk mellett az EU piacain való érvényesülési lehetőségek is benne foglaltatnak. Az agrárkamara jogviszonyának rendezéséről szóló módosítás nyomán az érdekvédelmi szervezet a belső szerkezeti struktúráját is átalakítja, s tevékenységének súlypontját két fő szekcióba csoportosítja, nevezetesen a mező- gazdasági termelés és szolgáltatások, valamint az élelmiszeripari és kereskedelmi szakosztályokba. Perleczky Gábor a galántai regionális agrárkamara igazgatója szerint a kamara jogállásáról szóló törvény módosítása után nincs még lényeges változás, a törvény ugyan lehetőséget ad a jogi személyeknek arra, hogy kilépjenek az érdekvédelmi szervezetből, egyelőre azonban a regionális központba nem jeleztek ilyen irányú szándékot. Amint elmondta, a kamarai tagság a magángazdák számára eddig is önkéntes alapon működött, a tagviszony részletes és pontos rendezését várhatóan az év június 30-ig, elfogadásra kerülő új kamarai alapszabály rögzíti majd véglegesen. A regionális kamara tevékenysége tehát továbbra is ugyanúgy zájlik, mint eddig, a tagok számára elektronikus formában, faxon vagy postán folyamatosan továbbítják a központ által kiadott információkat, ezen kívül felhívják tagjaik figyelmét az egyéb, uniós pályázatokon kívül igényelhető támogatási formákra is. Ennek keretében szorosan együttműködnek a regionális fejlesztési ügynökséggel, a tagjaik számára különböző tanfolyamokat továbbképzéseket szerveznek, rendszeresen informálják őket az egyes terménypiacokon tapasztalt ármozgásokról. Perleczky Gábor szerint a kamara a jövőben még hatékonyabbá és szervezettebbé teszi az információs adatbázisát, viszont ide már valóban csak a teljes jogú, tehát tagdíjat is fizető agrárvállalkozók nyerhetnek majd betekintést, lévén, hogy ők már külön jelszót kapnak a központi számítógépes adatbázisba való belépéshez. Az agrárkamarai tagdíj ebben a régióban minimálisan 3 ezer korona, a nagyobb szervezeti egységek az általuk művelt földterület nagysága alapján hektáronként 15 koronát fizetnek be a regionális kamara kasszájába, amelynek felét a központnak utalják át. Az élelmiszeripari cégek és szolgáltató vállalatok bevételi szintjük alapján fizetnek tagdíjat, (sz) (Illusztrációs felvétel) A francia növény- és vetőmagszövetség honlapján EU-ban regisztrált szántóföldi fajtakatalógus ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az EU-fajtalistát az Európai Unió Bizottsága jelenteti meg az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának mellékletében. A melléklet sokszor csak az aktuális frissítéseket tartalmazza, ezért egy- egy fajta megtalálása nehézkes. A francia növény- és vetőmagszövetség (GNIS) honlapján található adatbázisban rá lehet keresni az EU-ban regisztrált, szabadon forgalmazható teljes szántóföldi fajtakínálatra. A lista egy ötvözet, mely egyesíti a tagállamokban, illetve néhány EFTA tagországban kiadott katalógusokat. így az adatbázis több mint 10.000 az EU- ban forgalmazható szántóföldi növényfajtát tartalmaz. Az adatokat a GNIS folyamatosan frissíti az Európai Bizottság, illetve a tagországok értesítése alapján. Az adatbázis közel 18.000 bejegyzést tartalmaz, ez teljesen nem egyezik meg a fajták számával, mivel egyes fajtákat több ország is regisztrált. Az adatbázis pontos címe: http://www.gnis.fr/english/fram e3_0.htm (euinfo) Az új hibridek választéka szinte áttekinthetetlen Kukorica-prognózis ' ÚJ SZÓ INFORMÁCIÓ A statisztikai adatok alapján a szemeskukorica átlagos terméshozama az előző évtizedben 5 t/ha körüli értékeket mutatott. Az ágazat fejlesztési tervezetében megfogalmazott célok alapján az évtized közepéig 6,5 t/ha átlagos hektárhozamot kellene produkálniuk a termelőknek országos szinten úgy, hogy a terméshozamok növelése mellett a kukorica vetés- területének több mint 1 százalékos növelésével is számolnak. Az évente eddig átlagosan megtermett 650 ezer tonnányi mennyiségnek ennek alapján 2005-re a tervek szerint 888 ezer tonnára kellene növekednie. A terméshozamok növekedésében meghatározó szerepet játszanak az új nagyteljesítményű hibridek, amelyek választéka nálunk ma már szinte áttekinthetetlen, hiszen az engedélyezett fajták hazai jegyzékében tavaly csaknem kétszáz szemeskukorica- és több mint hatvan silókukoricafajtát tartottak nyilván, (sr) A csírázóképesség megőrzése a cél A vetőmag tárolása ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A tárolás célja, hogy a vetőmag vetési értékét, elsősorban a csírázóképességét minél biztonságosabban és a hosszabb ideig megőrizzük. Annak ellenére, hogy az egyes növényfajtáknak különböző igényeik vannak az optimális tárolási feltételekkel szemben, a vetőmagok általános s egyúttal biztonságos tárolási feltétele a magok 6-8%-os nedvességtartalma, a tárolóhelyiség 10 °C alatti hőmérséklete és a levegő 15 % alatti nedvességtartalma. Minél nagyob az eltérés e három tényező között, annál bizonytalanabb a csírázóképesség tartós megőrzése. Az egyes tényezők közül a legnagyobb veszélyt a rakodótér relatívan nagy légnedvessége, valamint az erősen ingadozó hőmérséklet jelenti. A tárolási feltételek változásaira főleg a hagyma, a saláta, a paradicsom, a paprika és az uborka, valamint egyes virágfajták vetőmagjai a legérzékernyebbek. Ma már általában korszerű csíravédő fémzárolt csomagolásban forgalmazzák őket. (r) (Illusztrációs felvétel)
