Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-11 / 7. szám, kedd
10 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 11. PÁLYÁZÓ Tudományos és technikai diákalkotó kiállítás AJÁNLÓ * A TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulat, a TIT Stúdió és az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány pályázatot hirdet 10-18 éves diákok számára tetszőleges természettudományi és műszaki tematikájú, tárgyú, jellegű diákalkotások megvalósítására. Pályázz te is, és nyerj! I. A pályaművekkel szemben támasztott követelmények: 1. A kidolgozott pályaművek tükrözzenek (a pályázó életkorától elvárható) elmélyült, tudományosan megalapozott érdeklődést, komoly kutatómunkát! Éljen a pályázó valamely tudományos eljárással: jelenségvizsgálat, kísérletezés, az eredmények szintetizálása, tudományos következtetések levezetése stb.! 2. Elengedhetetlen, hogy a pályamű érthető, hatékony módon bemutatható, demonstrálható legyen. Egyaránt lehet pályázni elméleti (pl. poszter, számítógépes program stb.) és tárgyi-gyakorlati természetű munkákkal (modell, terepasztal, makett stb.). Pályázhatnak egyének vagy néhány fős alkotó kollektívák. II. A pályázatra jelentkezni az elkészítendő pályamű rövid (1-3 oldalas) szinopszisának (vázlatos ismertetésének) benyújtásával lehet 2005. január 15-ig. A jelentkezések elfogadásáról 2005. január 31-ig minden jelentkezőnek értesítést küldenek. A jelentkezés pozitív visszaigazolása esetén a kész pályaművek elkészítésének és az elkészülés bejelentésének határideje 2005. március 1-. Ezzel egyidejűleg meg kell jelölni az alkotás bemutatásához szükséges helyigényt (max. 2,5 m2). A kész pályaművek nyilvános bemutatására és zsűrizésére 2005. április 2-án (szombaton) kerül sor a TIT Stúdióban (Bp. XI., Zsombolyai u. 6.) A zsűriben neves természettudósok vesznek részt. Nevezési díj: 1000 Ft, amelyet a pályázat visszaigazolásakor elküldött csekken kell befizetni 2005. március 1-jéig. A befizetési csekk másolatát a kiállítás helyszínén kell bemutatni. A határon túli pályázóktól nem kérnek nevezési díjat. A kiállításon való részvétellel kapcsolatban felmerülő utazási és szállásköltséget a pályázók viselik. Igény esetén a vidéki és a határon túli diákok, felkészítő tanárok részére mérsékelt árú szálláslehetőséget biztosítanak. A kiállításon - meghívottként - európai (francia, német, cseh, szlovák, spanyol, orosz, bolgár és belga) társszervezetek diákjai is bemutatják alkotásaikat. A pályázat díjai: Az elfogadott pályaművek számától és színvonalától függően: 1. A legjobb 1-3 pályamű alkotója (alkotói kollektíva esetén pályaművenként 1 fő) részvételi lehetőséget kap a Nemzetközi Tudományos és Technikai Szabadidő Mozgalom (MILSET) által Chilében 2005 júliusában megrendezendő ESI 2005 (Expo-Science International), Nemzetközi Tudományos- és Technikai Diákalkotó Kiállításon. 2. További 3-5 díjnyertes pályázó részt vehet a TIT Budapesti Is- meretteijesztő Társulat szervezésében európai természettudományos, technikai központok, múzeumok, nemzeti parkok, történelmi emlékhelyek megtekintésére indított nyári-őszi tanulmányi kirándulások valamelyikén (Erdély, Párizs, Firenze-Róma, Monaco-Marseiile, Brüsszel-London stb.). 3. 3-5 sikeres diákalkotót meghívnak a TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulat nyári (júniustól augusztusig megrendezendő) magyarországi tehetséggondozó szaktáboraiba. 4. A diákalkotók felkészítésében kiemelkedő szakmai és szervező munkát vállaló, felkészítő pedagógusok elismeréseként 1-3 pedagógust meghívnak az 5-9 napos nyári-őszi európai szakmai-módszertani tanulmányutak egyikére. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás a 06-1-338-4295-ös telefonszámon vagy az aibnerne@mail.kossuth-klub.hu e-mail-címen kapható. A jelentkezéseket a következő postacímre kérik: X. OTTDK TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulat, 1088 Budapest, Múzeum u. 7. Jó készülést mindenkinek! (ú) A belső fájdalmat csak szeretettel lehet tompítani A mindennapok hősei PUHA ANDREA Hallunk néha olyan emberekről, akik önkéntesen, viszonzatlanul segítenek másokon. Vannak, akik büszkélkednek, kérkednek vele, de vannak olyanok is, akik névtelenül, a háttérből egyengetik mások útját. Ezek az emberek példaképül szolgálhatnak azok számára, akik cselekedeteiket csodálják, s hasonló tulajdonságokkal szeretnének rendelkezni. Nem abból áll a hősködés, amit a televízió képernyőjén látunk. A világon sehol sem léteznek izomagyú Herkulesek és supermanek, akik megmentik világunkat a pusztulástól. Csak a melengető, simogató szeretet, mert ez az igazi hős fegyvere, és nem pedig a pénz. Eddig sosem gondolkodtam ezen, egészen addig, míg a tévé egyik csatornáján azt nem láttam, hogy a háborút túlélő gyerekek életét egy egyesület próbálta elviselhetőbbé tenni, segíteni. Ami engem leginkább meghatott, az az volt, hogy az egyesület tagjai 14-19 éves fiatalok voltak, akik a csatatérré vált városokban és falvakban maguk is elvesztették családjukat. Hiába várt a takarítás, a szemem a televízió képernyőjére tapadt, mélységesen megindított a fiatalok harca. Ők a szememben igazi hősöknek számítottak, és számítanak még ma is. Bár nincs példaképem, gyakran figyelek fel olyan tinikre, akiknek megnyerő a fellépésük és a viselkedésük, én is szeretnék hasonló értékekkel és tulajdonságokkal rendelkezni. Hősnek lenni azonban nem könnyű, mert csak azok lehetnek igazi példaképek, akik valamilyen rossz esemény hatására képesek bárkit tiszta szívből, önzetlenül szeretni és segíteni. Mert a pénz semmit sem jelent azok számára, akik szomorúak, bánkódnak. A belső fájdalmat csak szeretettel és odafigyeléssel lehet tompítani. Fontos-e egyáltalán a nevelés, vagy csak a mérhetetlen mennyiségű ismeretek átadása az egyetlen cél? Miért éppen egyházi? Napjainkban, amikor az erkölcs oly gyönge lábakon áll, amikor a hitük mellett állhatatosan kitartó egyének ideje lejárt, amikor az élet minden területét az anyagiasság hatja át, azt hiszem egyre fontosabb a kérdés, milyen nevelésben részesüljenek gyermekeink. MOLNÁR MARGIT Fontos-e egyáltalán a nevelés, vagy csak a mérhetetlen mennyiségű ismeretek átadása az egyetlen cél? Hogy minél több tananyagot elsajátítva megállják a helyüket a felsőbb oktatásban és a munkahelyükön? Vajon elegendő-e ez az emberré váláshoz? Az egyházi iskoláknak fontos küldetésük van. Nem elcsépelt frázis a hitre és az erkölcsre való nevelés. Mert „meging ott minden, hol a hit hiányzik” - mondta Shiller, s Berzsenyi szerint „minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs.” Olyan iskolában, ahol a tudás mellett a két legfontosabb erény a hit és az erkölcs, gyermekeink jó helyen vannak. Divatos irányzatok Egy külső szemlélő gyakran hajlamosabb észrevenni ezen iskolák egyes diákjainak nem éppen ildomos viselkedését nyilvános helyeken. Ne feledjük azonban, hogy a külső környezet, a különböző társadalmi hatások, divatos irányzatok, de elsősorban a média azok az erők, melyekkel szemben nem könnyű felvenni a harcot. Vajon sikerül-e ez a családokon belül? Vajon tud- juk-e gyermekeinket kizárólag a saját elképzeléseink, elveink szerint nevelni? Mára már senki sem mondhatja férfias sportágnak, hiszen a hölgyek körében legalább annyira kedvelt Te próbáltad már? Tudod, mióta síelünk? civilek is részt vehettek a futamokon, és innentől a síversenyek népszerűsége rohamosan növekedett a földművesek körében is. Dimbes- dombos tájakon folyt a terepsízés, és rövid, meredek lejtőkön az ugrással kombinált lesiklás. Új kötés, új lécforma 1868-ban aztán egy norvég fiatalember, Sondre Norheim megdöntött minden addigi rekordot, amit sífutásban és lesiklásban addig felállítottak. Ekkortájt egy szál hevederrel kötötték a léceket a lábhoz, ő viszont azzal forradalmasította a sportágat, hogy fűzfaszíjjal a sarkakat is körülfogta, a lécek körvonalain pedig annyit változtatott, hogy középtájon kicsit elkeskenyedjenek. Az új kötés és az új lécforma hatására köny- nyebb lett az irányítás és a vezetés, ami gyorsabb haladást és hosszabb ugrásokat eredményezett. Őt tartják a modern síelés atyjának. A síelés egyre népszerűbbé vált, és egyre többen kezdték el versenyszerűen vagy csak hobbiként művelni. Mára már senki sem mondhatja férfias sportágnak, hiszen a hölgyek körében legalább annyira kedvelt, mint a férfiaknál. Te próbáltad már? Nos, ha még nem, akkor itt az alkalom. Az idei tél ugyan hazánkban elég enyhe, a hegyek azonban most sem maradtak hó nélkül... (n) ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Nem régi sport, bármennyire is természetesnek érzed manapság már, hogy ha itt a hó, irány a sítábor! Felrántod a sokcsatos bakancsot, belépsz a kötésbe, aztán csak élvezed, ahogy surrog a hó a léc alatt, amint siklasz végig a lejtőkön. De mióta is adatik meg ez a páratlan téli élvezet az embereknek? Nagyjából száz éve lehet tömegsportnak tekinteni a síelést, de a gyökerek, persze, ennél sokkal régebbre nyúlnak vissza. Norvégiában, Rodoy szigetén a kutatók találtak egy síelőt ábrázoló sziklavésetet, amely több, mint 4500 éves. Sőt, Skandináviában akkora becsben volt tartva ez a sport - vagy akkor még inkább csak közlekedési eszköz, illetve'a téli vadászatot megkönnyítő felszerelés hogy a vikingeknél kultikus figura volt Ull és Skade, a síelés istene és istennője. De hát ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen Norvégia és Svédország is Észak-Európában van, ahol köztudottan hideg a tél, és nem is képzelhető el hó nélkül. A vikingek híradása A síeléssel kapcsolatos első írásos emlék 1000 körül keletkezett, a vikingek híradása szerint több király is remek síző hírében állt. 1206-ban, a norvég polgárháború idején a gyermek trónörököst két sítalpas felderítő 35 mérföldön át farkasordító hidegben juttatta el biztonságos helyre. Erre a történelmi eseményre emlékezve rendezik meg ma is minden évben ugyanezen az útvonalon a Birchleg Race-t (magyarul: Nyírfaláb Futam), amit azért neveznek így, mert a felderítők nyírfakéreggel borították be lábukat a hideg és a nedvesség ellen. Svédországban is van egy tradicionális, évente megrendezendő esemény: a Vassaloppet Cross Country. Ez az 53 mérföldes verseny Gustav Vasa hosszú síelésének állít emléket, aki 1523-ban seregével leverte az országban uralkodó dánokat. A XVIII. és a XIX. században a svédek és a norvégok egyaránt síléceket használtak a téli hadviselések idején. A süécpár felemás darabokból állt: egy hosszú és egy rövidebb lécből (úgynevezett andor). A hosszú lécet használták sikláshoz, a rövidet mászáshoz és fékezéshez. Norvégiában 1840 környékétől kezdve rendeztek katonai terepsí- versenyeket (már egyforma hosz- szúságú lécekkel). Hamarosan a A síelés egyre népszerűbbé vált, és egyre többen kezdték el versenyszerűen vagy csak hobbiként művelni (Képarchívum) Olyan iskolában, ahol a tudás mellett a két legfontosabb erény a hit és az erkölcs, gyermekeink jó helyen vannak (Pavol Funtál illusztrációs felvétele) A nevelésből fakad Ismerjük be, hogy ez szinte lehetetlen. Mennyire nehéz helyzetben van akkor az iskola! És mégis mindezzel dacolva, próbálnak az egyházi iskolák olyan légkört teremteni, melyben a diákok jól érzik magukat. Ez a jó érzés pedig a nevelésből fakad. A nevelésből, melynek alapja a szeretet, az odafigyelés, a megértés és a türelem. „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.” (l.Kor.13,4-8). Ahol a pedagógusok példaképe az erényesség, a hit, ott a legjobb kezekben vannak gyermekeink. Ne féljünk tehát kiállni hitünk mellett, bátran merjük vállalni a tiszta erkölcsre való neveléssel járó nehézségeket! Mert „A gyermeknevelés' veszélyes dolog: ha sikerül, rengeteg küzdelem és gond az ára, ha nem sikerül, fölül- múlhatatlan a fájdalom.” - mondta Démokritosz.
