Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-03 / 1. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 3. Nagyszünet 13 Érdemes takarékoskodni a rendelkezésre álló idővel, beosztani a feladatokat az érettségiig Tanulócsoportokban könnyebb Ha a közösség rendje kialakult, csak akkor következhet az érdemi munkához szükséges szabályok le­fektetése, majd a tulajdonképpeni együttműködés (Képarchívum) A tanulást hatékonyabbá tehetjük, ha csoportban dolgozunk a feladaton. Di­ákként a nap legnagyobb részét hasonló korúak cso­portjában töltjük, mégis ritka, hogy a középiskolás­ok tanulócsoportokat al­kotnának, és egy-egy fel­adat megoldásához össze­adnák mindazt a tudást, amivel külön-külön ren­delkeznek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pedig nem elképzelheteden, hogy egy prezentáció összeállítása vagy az érettségi tételek kidolgozá­sa hatékonyabb lenne, ha a cso­porttársak összefognának. A cso­portos munka többletét hasznosít- hatóvá tehetjük az ú. n. brain­storming és kreatív feladatmegol­dás segítségével. Ötletbörze A brain-storming, vagy ötletbör- ze jól hasznosítható módszer egy- egy kérdés vagy téma alapos körül­járásához. Az együttes munka első fázisában a probléma, kérdés meg­állapítása után összegyűjthetik a csoporttagok mindazt az informá­ciót, amivel a kérdésben már egyé­nenként rendelkeznek. Fontos, hogy minden csoporttag szóhoz juthasson, elmondja mind­azt, amit a témával kapcsolatban fontosnak tart. Az első fázisban ti­los kritizálni a hozzászólókat, hi­szen épp az a lényeg, hogy szaba­don áradjanak az ödetek és adalé­kok. Az információkat érdemes rögzíteni egy nagyobb papírlapon - például csomagolópapíron, flip- chart papíron. Az összes szükséges kulcsszó A munka második fázisában az összegyűlt információk, megoldási lehetőségek közötti kapcsolatot ér­demes feltérképezni. Lehet-e értel­mes csoportokba rendezni az el­hangzottakat, s ha igen - mik a gyűjtés szempontjai. Az első és má­sodik fordulót akár többször is meg lehet ismételni, míg például össze­gyűlik minden tételhez az összes szükséges kulcsszó. Ha már minden információ ren­delkezésre áll, akkor a harmadik szakaszban rögzíthetjük az infor­mációkat, formába önthetjük a megoldás lehetőségeit. Hozzáfog­hatunk az immár „tökéletes”, gaz­dag szempontrendszerre alapozott érettségi tételek leírásának. Az ötletbörze akkor működik jól, ha mindenki pöröghet, hozzájárul­hat a közös munkához. Természe­tesen, ilyenkor nem kritizálhatjuk a hozzászólókat és ötleteiket, hiszen akkor nem lenne kedvük folytami a közös munkát. Használjuk fel, épít­sünk a felmerülő ötletekre - legye­nek azok bár mégoly távolinak tű­nő dolgok is. Az ötletbörze elsősor­ban az információk gazdag tárhá­zának összegyűjtését szolgálja. Jó, ha mindenki mindenkit lát a mun­ka során - ezért érdemes körben ülni, szemkontaktust tartani. Vezetésére vállalkozó diákok Az ötleteket csak akkor szabad tüzetesebb elemzés alá vonni, ha már javaslatait minden csoport­tag megtette. Ha minden csoport­tagnak van lehetősége elmondani ötleteit, akkor könnyű félresiklani az eredeti gondolatmenetből, a csoport vezetésére vállalkozó di­áknak ezért ügyelnie kell arra, hogy a jó hangulat ellenére ne tér­jen el a társaság a tárgytól. A to­vábbi ötletek ösztönzésére egy­szerű, de jól bevált módszer a di­cséret. Ahhoz, hogy az összegyűjtött információkat optimálisan hasz­nálni lehessen, szükség van a cso­portban olyan emberekre is, akik képesek összegezni, szintetizálni. Minden tanulócsoportban szük­ség lehet olyan emberekre, akik képesek az alapvető csoporttag- szerepeket ellátni. Esetleg többet is közülük. E csoporttag-szerepek egyik nagyobb köre azokat öleli fel, akik a feladat megoldására koncentrálva munkálkodnak. In­formációkat adnak, kezdemé­nyeznek, koordinálnak, értékel­nek vagy figyelnek az időre. A csoporttagok másik köre a cso­port működésére koncentrál: bá­torítja a tagokat, irányítja a hoz­zászólások rendjét, megpróbálja megőrizni a csoporttagok közötti harmóniát. Kívülállók Szerencsés, ha magának a cso­port-működésnek a kérdéseit is meg lehet vitatni. Azt, hogy hogyan tudnak együttdolgozni a résztve­vők. Minden munkacsoportban előfordulhatnak emberek is, akik kicsit kilógnak. Szeretnek bohóc­kodni, agresszív módon viszonyul­nak a feladathoz, társaikhoz, eset­leg kívülállóként csak a közös mun­ka eredményének lefölözésére vár­nak. Az utóbbi szerepek képviselőit érdemes megnyerni a feladat-meg­oldáshoz szükséges együttműkö­désre. Tudni kell azt is, hogy a csopor­tok fejlődése során jellegzetes szakaszok figyelhetőek meg. A csoport alakulását rendszerint kö­veti egy fázis, amikor érdemi munka még nem történik - a ta­gok a különféle (előbb bemuta­tott) szerepekért versengenek. Keresik a helyüket a közösségben. Ha a közösség rendje kialakult, csak akkor következhet az érdemi munkához szükséges szabályok lefektetése majd a tulajdonképpe­ni együttműködés. Több szem többet lát alapon érdemes takaré­koskodni a rendelkezésre álló idő­vel, beosztani a feladatokat az érettségiig, (he, f) Aki tartotta már a kezében ezt az ultrahanggal tájékozódó kis élőlényt, tudja, hogy a pofájuk igen helyes, kedves Az éjszaka koboldjai ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Vadászmódszerük, szaporodási szokásaik egyedülállóak, vallásos tévhitek és babonák miatt mégis sokáig irtották a denevéreket. Aki tartotta már a kezében ezt a sötét­ben repülő, ultrahanggal tájékozó­dó kis élőlényt, jól tudja, hogy a közhiedelemmel szemben pofájuk igen helyes, kedves. Némelyikük arcán szinte látszik az elnéző mo­soly azok felé, akik morcos, go­nosz, veszedelmes lénynek tartják őket. Hazánkban számos fajuk él, ám a felszín alatti vizek kiszáradá­sa miatt a kipusztulás szélére kerül­tek, közülük nyolc fokozott véde­lem alatt áll. A denevéreket sokáig bizalmatlanság kísérte az emberek részéről. Ehhez hozzájárult bizarr külsejük és az a tévhit, hogy vérrel táplálkoznak. Összefüggésbe hoz­ták őket a vámpírokkal és a boszor­kányokkal. Idővel, ahogy számuk csökkent, úgy koptak le róluk a ba­bonák, tévhitek. Napjainkban a számos denevérfaj közül a legrit­kábbak védelmet élveznek: a cson­kafülű, a hosszúszárnyú, a kerek- nyergű patkós-, a nagy patkós-, a nagyfülű, az óriás korai-, a pisze és a tavi denevérek egy-egy példánya 15 ezer korona eszmei értéket kép­visel. Ma már mindenki tudja, hogy a denevérek az emberre nézve tel­jesen ártalmatlan teremtmények. Azon kívül, hogy az ijedősebb lá­nyokra a frászt hozzák, semmilyen kárt nem okoznak, és mivel rova­rokkal táplálkoznak még hasznot is hajtanak a kártevők elleni küzde­lemben. A denevérek emlősállatok és kü­lön rendet alkotnak. Megkülönböz­tetnek nagy és kis denevéreket. Az előbbiek a melegebb éghajlatot kedvelik, az utóbbiak elterjedtek a mérsékelt égöv alatt is, és sokkal többen vannak nagyobb termetű rokonaiknál. Kis denevérekből 83 nemzetséget, ezen belül mintegy 600 fajt ismerünk. Elterjedésük nagyban függ a táplálékul szolgáló rovaroktól. A kis és nagy denevére­ket nem csak földrajzi elterjedésük­ben, hanem életmódjukban is kü­lönböznek. Míg a nagyok általában gyümölcsök nedveivel, illetve né­hány faj, állatok vérével táplálkozik (innen ered a vámpír-babona), ad­dig kicsik kizárólag rovarokkal táp­lálkoznak. Különleges vadászmód­szerük van a rovarok elejtésére, ult­rahangokat bocsátanak ki és a visz­szaverődő hanghullámok alapján tájolják be áldozatukat. A radaros módszer rendkívül sikeresnek mondható, minden mozgó cél­pontra rácsapnak. A gyerekek köré­ben faluhelyen, nyári estéken re­mek szórakozásnak számított meg­figyelni, amint a feldobott kavicsot eleségnek nézve elkapják a denevé­rek. Az ultrahangot a legtöbb faj a nyitott szájüregén keresztül bocsát­ja ki, ebben kivételt képeznek a pat­kós-denevérek, mivel ők az orrukat használják erre a célra. Abban vi­szont nem különböznek, hogy fejü­ket körbejáratva, fülük szapora mozgatásával fogják be a minden irányból érkező visszaverődött ma­gas frekvenciájú hullámokat. Táplálkoznia a szálláshelye körü­li 1-25 kilométeres körzetben szok­tak, de van olyan faj is, amely egy­helyben lóg, és onnan pásztázza ra­darjával a környéket. Egyes fajok képesek az óránkénti 50 kilométe­res sebességre is. Kizárólag rovaro­kat esznek, ezen belül viszont nem válogatósak a szúnyogoktól kedve a nagyobb termetű lepkékig min­dent elfogyasztanak. Csak naple­mente után, sötétedéskor és éjsza­ka vadásznak, (i) Az ultrahangot a legtöbb faj a nyitott szájüregén keresztül bo­csátja ki (Képarchívum) PÁLYÁZÓ Európa polgára vagyok AJÁNLÓ Az Európa Tanács, az Európai Unió, az Európa Parlament, a ma­gyar oktatási minisztérium, valamint az Európa az Iskolában Magyar Nemzeti Bizottsága széles körű versenyt hirdetett meg 6-21 éves fiata­loknak írásbeli vagy képzőművészeti pályázatok elkészítésére. A versenyen 6-21 éves fiatal diákok, iskolák, osztályoknak indul­hatnak képzőművészeti vagy írásbeli pályázatokkal az alábbi javasolt témákban: a. Új lehetőségeim a megváltozott Európában (demokráciában él­ni: jogok, állampolgári kötelezettségek, másokkal szembeni toleran­cia, egyenjogúság, esélyegyenlőség stb.). b. Az európai kultúra: egységben; a sokszínűség a nemzeti kultúra múltból merít és viszi át azt a jelen és a jövő számára, megismerteti a tájak, házak, viseletek, dalok, szokások stb. sajátos hagyományait. c. Szűkebb, tágabb környezetem a változó Európában - ami közös, és ami más (Mit tehetek én /a változó Európa polgára/ felelősen a tár­sadalmi, természeti, családi-baráti környezetemért stb.) Az írásbeli feladat, amelyet három példányban kell benyújtani A/4- es oldal nagyságban, 1000 szónál nem lehet hosszabb. Műfaja lehet tárca, jegyzet, riport valamely iskolaújság, napilap, folyóirat vagy tévé számára. A művészeti feladat megoldásához az alábbi technikák aján­lottak: (grafika) egyedi vagy sokszorosított, (festmény) akvareli, tem­pera, olaj stb., (plasztika) fa, fém, terrakotta stb., (textil) batik, hím­zés, szövés stb., (fotó) mechanikus vagy digitális, (kerámia, üveg, tűz­zománc, intarzia stb.) nagyságuk: maximum A/4, technikától függő­en paszpartuval ellátva. A pályaműveken kérik a következő adatokat feltüntetni: a pályázó vagy pályázók neve, életkora, iskolai évfolya­ma, lakcíme irányítószámmal, telefon/fax száma, (e-mail címe) és a pályamű címe, a pályázó iskolájának neve, címe irányítószámmal, te­lefon, fax száma, e-mail címe (az egyugyanazon iskolából beküldésre kerülő pályázatokat összesített listán kérik), felkészítő tanár/tanárok neve. A hiányos adatokkal beküldött pályaműveket nem tudják elbí­rálni! A pályázatok beadási határideje: 2005. február 5. A pályázato­kat 2005. január 15-től a következő címre kell benyújtani: Oktatási Minisztérium Ügyfélszolgálati Iroda, 1055 Budapest, Szalay-Honvéd utca sarok. Postacím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Telefon: 473- 7670,473-7755,473-7433. A címzésen kérik feltüntetni: Európa ver­seny. Eredményhirdetés: 2005. május második hetében a www.om.hu és www.sulinet.hu honlapon, (ú) Segítettünk-e eleget édesanyánknak, édesapánknak? Örömteli 2005-ös évet! ISMERTETÉS Ismét eltelt egy év, úgy is mond­hatnánk, lezárult egy újabb fejezet az életünkben. Biztosan sok új él­ménnyel gazdagodtatok, sok öröm, és sok bánat is ért benneteket. Kí­váncsisággal állunk meg ennek az évnek a küszöbén is, tele kérdéssel és vágyakozással. Vajon mit tarto­gat számunkra a 2005-ös év? Január elsején felébredtünk, s mindannyian olyan furcsán éreztük magunkat, mert tudtuk, hogy új le­hetőségek nyílnak előttünk, valami véget ért, és valami kezdetét veszi. Pedig, ha igazán belegondolunk, minden csak folytatódik ott, ahol előző nap véget ért. Év végén az ember akarva, aka­ratlanul is számot vet az évről, amit a háta mögött tud. Mit hogyan csi­náltunk, helyes volt-e minden, amit tettünk, szerettük-e eléggé a társa­inkat, bántottunk-e meg olyanokat, akiket szeretünk? Segítettünk-e ele­get édesanyánknak, édesapánk­nak? Sokszor irigykedtünk-e a test­vérünkre, esetleg sajnáltuk-e tőle a kedvenc dolgainkat? Rendesen ta­nultunk-e vagy még sokkal többre lennénk képesek? S még ezer ha­sonló kérdést felsorolhatnánk, de teljesen felesleges, hiszen ti ponto­san tudjátok, mi az, amin szeretné­tek változtatni, ha egyáltalán szük­ség van rá. Vagy csak folytatni kell azt, amit eddig is szépen végezte­tek! Mi, akik megpróbálunk egész év­ben újabb és újabb, érdekesebbnél érdekesebb információkkal ellátni benneteket itt a Nagyszünet hasáb­jain, csak azt tudjuk kívánni, hogy a 2005-ös évetek is teljen úgy, ahogy ti szeretnétek, sok-sok sikerrel és örömmel, jó tanulással, még több baráttal és annyi jókedvvel, ameny- nyivel csak lehet. Reméljük, még többet fogunk ta­lálkozni így, a cikkeken keresztül, hiszen számunkra az az igazi öröm, ha minél több fiatal olvassa a rovat cikkeit, nem miattunk, hanem mi­attatok, azért, hogy még okosabbak és még tájékozottabbak legyetek. Kívánunk nektek és az egész csalá­dotoknak, barátaitoknak és azok­nak, akik fontosak számotokra, na­gyon boldog, sikerekben, örömök­ben és jó élményekben gazdag új­esztendőt! Vigyázzatok magatokra, és 2005-ben se feledjétek, a kudar­cok, a bánatok és a szomorúság is múlandó, nem szabad elkeseredni, azok után is mindig valami jó követ­kezik, ami elfeledtet minden ros­szat veletek is. Csak nézzetek előre, tudva, hogy az élet ajándék, aho­gyan ez az év is az! (he) Sokszor irigykedtünk-e a testvérünkre, esetleg sajnáltuk-e tőle a kedvenc dolgainkat? (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents