Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-08 / 5. szám, szombat

26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 8. Naponta együnk répát, retket és hagymát... Megfázás ellen hatásos TÁJÉKOZTATÓ A hideg, csapadékos idő le­gyengíti az emberi szervezetet, próbára teszi az immunrend­szert. Ilyenkor a kórokozó víru­sok, baktériumok könnyebben okoznak megbetegedést, leg­gyakrabban megfázást. Influen­zajárvány idején súlyosabb vírus- fertőzés is bekövetkezet. A kérdés az, hogy étrendünkkel tudjuk-e befolyásolni immun- rendszerünk működését? A vá­lasz egyértelműen igen. Az ellenálló-képesség fenntartá­sához nélkülözhetetlen anyagok a vitaminok. Ezek közül a legfonto­sabb a C-vitamin, de szükség van még az A-, E-vitaminra, valamint a B-vitamincsaládra. Ez utóbbi há­rom vitaminféléhez kiegyensúlyo­zott táplálkozás mellett télvíz ide­jén is hozzájut a szervezetünk. Gondot pont a legfontosabb, a C-vi­tamin jelent. Ugyanis a télen hoz­záférhető élelmiszerek jelentős ré­sze nem tartalmazza a szükséges napi mennyiséget. A második nagy kérdés, meny­nyi C-vitamint kell naponta fo­gyasztanunk, hogy a meghűlést megelőzzük? Ez ügyben nincs egységes álláspont a szakértők körében. Az egyik tábor szerint napi ötven milligramm elegendő. Mivel vízben oldódó vitaminról van szó, s a szervezetben nem halmozódik fel, a felesleg egysze­rűen távozik a vizelettel. A túlzott fogyasztás azonban vesekő kiala­kulásához vezethet. A másik ál­láspont szerint napi ötszáz-ezer milligramm a szükséges mennyi­ség, amely betegség esetén akár a napi háromszor ezer milligram­mra is emelhető. Tény, hogy meg­fázás, influenza, dohányzás, stressz következtében gyorsan csökken a C-vitamin mennyisége a szervezetben, ezért szükséges pótolni. Abban már mindenki egyetért, hogy bármely vitamint a legjobb úgy fogyasztani, aho­gyan a természet kínálja. Sokan azt hiszik, hogy a télen vásárolt gyümölcsök, különösen a citrusfélék, tele vannak C-vita- minnal. Sajnos, ez nincs így. Akár idehaza, akár külföldön termett a gyümölcs, a tárolásban C-vita- min-tartalmának jelentős részét elveszíti. A déli gyümölcsöket rá­adásul éretlenül szedik le, ezért „eredetileg” sincs bennük sok vi­tamin. Más a helyzet azon növé­nyi részekkel, melyek tápanyag­raktározási célt szolgálnak. Ezek­ben jóval tovább megmarad a C- vitamin. Ilyenek a répafélék (fe­hér- és sárgarépa, cékla), a retek (fekete, fehér, jégcsap), valamint a hagymafélék. Télen tehát na­ponta javasolt fogyasztani vala­milyen formában répát, retket, hagymát, illetve savanyú káposz­tát, ami ugyan nem gyökér, de je­lentős mennyiségű C-vitamin van benne. Legjobb frissen elkészítve salátaként enni. (Cs. L.) Lassan, alattomosan kezdődő, és fokozatosan súlyosbodó betegség, amelyet a mozgás lelassulása jellemez A rettegett Parkinson-kór A Parkinson-kór a leggya­koribb degeneratív ideg- rendszeri betegségek egyi­ke. Eredete ismeretlen. A fiatalon jelentkező Parkinson-kórnál valószí­nűsíthető a gének szerepe, időskorban inkább a kör­nyezeti tényezők hatása dominál. KOLIMÁR ÉVA Amikor az agy egy-egy mozdulat indítására utasítást ad, az ingerület áthalad az agy mélyén elhelyezke­dő, törzsdúcoknak (bazális ganglionok) nevezett területen. Ezek a szerkezetek tervezik, időzí­tik, finomítják a mozgásokat, és irányítják a testhelyzet változásait. Az impulzusokat ingerületátvivő anyagokkal (neurotranszmit- terekkel) továbbítják. A bazális ganglionok fő ingerületátvivő anyaga a dopamin. A Parkinson- kór esetén a törzsdúcok egy része, a fekete magnak nevezett sejtcso­port degenerálódik, így a dopamin- termelés és az idegsejtek közötti kapcsolatok száma csökken. Ez az­zal jár, hogy a mozgások lelassul­nak, nehézkessé válnak. Tipikus toporgás A Parkinson-kór gyanúját iga­zolja, ha a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhülését eredményezi. A vezető tünet alapján a Parkinson-kórt a mozgászavarok közé soroljuk. Valójában nagyon széles skálán mozgó tünetegyüttes, amelynek nem minden jellegzetessége fejlődik ki minden betegben. Lefolyása egyénre jellemző. Lassan, alatto­mosan kezdődő, és fokozatosan súlyosbodó betegség. Kezdetben nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés utalhat a kór­ra. Jellemző még az izommerev­ség, a mozgás lelassulása, nehéz­kessé válása. Idővel egyensúlyza­var, tartási instabilitás fejlődik ki. A mozgás lelassulásának jelleg­zetessége, hogy nehezen indul el, illetve nehezen áll meg a beteg. Tipikus a toporgás. Megváltozik az egyénre jellemző harmonikus mozgás, szegényebb lesz a mimi­ka, a kézírás apró betűssé válik. Az egyensúlyzavar sok évvel a be­tegség kezdete után alakul ki. So­kat esnek-kelnek a betegek. De nem minden tünet fejlődik ki min­denkinél. A remegés (tremor) pél­dául a betegek egyharmadában nem alakul ki. Pedig ez egyébként nagyon zavaró lehet, emiatt előbb fordul az ember orvoshoz, mintha csak azt tapasztalná, hogy lelas­sult, nehezen mozog. A Parkinson-kórhoz hasonló tü­netek kialakulhatnak egyéb elvál­tozások, mérgezések, kísérőbe­tegségek következtében is. Bizo­nyos gyógyszerek mellékhatás­ként ugyancsak okozhatnak Parkinson-betegségre emlékezte­tő panaszokat. Ebben az esetben a tünetek a gyógyszerszedés felfüg­gesztésével megszűnnek. Korszerű terápia Az idegi ingerületátvivő anya­gok felfedezésével lehetővé vált a Parkinson-kór hatékony kezelése. Egyedülálló az idegrendszeri be­tegségek között, hogy a hiányzó dopamin, pontosabbah annak előanyaga bejuttatható a szerve­zetbe és a központi idegrendszer­be. A legnagyobb javulás a levodopa (L-dopa) alkalmazásá­val érhető el. így jelentősen csök­kent a halálozás. Nemcsak meg­nőtt a betegek élettartama, az életminőségük is javult. De a levodopa sem állítja meg a beteg állapotának romlását, és hosszú távon olyan jelenségek alakulhat­nak ki, amelyek zavaróak. James Parkinson angol háziorvos 1917-ben könyvet írt a róla el­nevezett betegségről. Tapasztalatai alapján összegezte a kór há­rom fő jellegzetességét: egy vagy több végtag remegése, az izom- zat merevsége, a lelassultság, különösen a mozdulat indítása ne­hézkes. Mivel a bénultság és a kényszermozgás egyidejűleg fenn­áll, a tünetegyüttest reszkető bénulásnak is nevezték. Minden mozgás az agy, a gerincvelő, az idegek és izmok összehangolt mű­ködését igényli. Bármelyik összetevő sérülése vagy működészava­ra következtében a mozgás rendellenessé válik. Ennek jellegéből gyanítható, hol bomlott meg az összhang. A gyógyszeres kezelés mellett fontos a fizikoterápia, a mozgé­konyság megőrzése. Egyszerű át­alakításokkal a lakás biztonságos­sá tehető, fűzős cipő helyett érde­mes tépőzárasat választani, így a mindennapi élet nem okoz meg­oldhatatlan problémát. Ha a korszerű gyógyszeres ke­zeléssel nem érhető el állapotja­vulás, mérlegelendő a műtét lehe­tősége. Bizonyos esetekben javít­hatja a betegek életminőségét, ha a kényszermozgásért felelős agy­területet célzottan elroncsolják. Ma is erősen vitatott kísérlet­nek minősül a magzati agysejtek beültetése. Azt várták, hogy a megtapadó sejtek elegendő dopamint tudnak termelni. Az el­ső ilyen műtétet 1988-ban végez­ték, ezért még nem lehet megálla­pítani, hogy hosszú távon gyó­gyulást hoz-e. Talán a génterápiá­tól, illetve az őssejtkutatások eredményeitől várható a Parkinson-kór leküzdése. Fontos volna a korai felismerés. Az idejé­ben elkezdett, célzott kezelés mellett javulnak a tünetek. Bár vizsgálni nehezen lehet, feltéte­lezhető, hogy bizonyos gyógysze­rek hatékonyan lassítják a beteg­ség előrehaladását. Fontos lenne az is, hogy az emberek ne tekint­sék stigmának a betegséget, mert korszerű kezeléssel hosszú éve­ken át a munkaképesség megtart­ható. Jellemző tünetek ♦ A kéz és a láb nyugalomban fellépő remegése, amely Mozgásra mérséklődik. ♦ Az izmok nem tudnak ella­zulni. ♦ A mozgás lelassul, erőtlen lesz, az automatikus moz­gásokhoz is tudatos erőfe­szítés szükséges. ♦ Egyensúlyzavar. ♦ Monoton, halk beszéd. ♦ Csoszogó, apró léptű járás. ♦ Ritka pislogás. ♦ Mimikaszegény, kifejezéste­len arc. Készüljünk fel, hiszen a csúszós, havas utakkal járó tél, úgy tűnik, még előttünk van. Köztudott, hogy ilyenkor történik a legtöbb, következményekkel járó baleset. A gyenge immunrendszer nehezen áll ellent Épkézláb tanácsok ♦ Csúszós időben jó szolgálatot tesz egy pár zokni, amelyet a csiz­mára húzunk, így a jeges úton nem esünk el. ♦ A megfelelő téli lábbeli lapos sarkú, recés talpú, amelyben biz­tonságos a járás. ♦Készüljünk fel az esésre. Ha letesszük a tenyerünket, tompíthat­juk a becsapódást, így kisebb lehet a sérülés. ♦ Sokat számít, ha járóbotra támaszkodik, aki bizonytalanul köz­lekedik a jeges úton. MÁRTON ANITA Bár az igazi tél úgy tűnik, várat magára, ám jó, ha felkészülünk rá. A fény- és vitaminhiány mel­lett a hideg teszi próbára legjob­ban immunrendszerünket. Meg­szaporodnak a felső légúti pana­szok. A didergős hónapok a leg­több embert lehangolttá teszik, hiszen még a szabad idejüket is többnyire zárt térben töltik. A téli hónapokban védekezési képességünk csökken. A meg­gyengült immunrendszer kevésbé képes ellenállni a baktériumok és vírusok támadásának. Facsart orr Decemberben és januárban fő­leg a nátha facsarja az orrokat. Az azt következő torokgyulladás ve­szélyeztet felnőttet, gyereket. Az egy légtérben tartózkodók már néhány perc alatt is elkaphatják egy köhögő, tüsszögő betegtől a fertőzést, amely egyik napról a másikra a fél iskolai osztályt, a munkahelyi kollégák többségét ledöntheti a lábáról. A tévhittel ellentétben a náthának és az inf­luenzának semmi köze sincs egy­máshoz. A két betegséget más ví­rus okozza, csak a kezdeti tünete­ik hasonlítanak valamennyire. A náthás embernek folyik az orra és tüsszög, ettől rossz a közérzete, de néhány nap alatt rendbe jön. Az influenzásokra ennél jóval több kellemetlenség vár. Kezük- lábuk, fejük fáj, a hideg rázza őket, elesettnek érzik magukat. Többnyire magas lázuk van. Egy hét alatt azért szerencsére az inf­luenzások is meggyógyulnak. Míg a náthát és egyéb enyhe légúti megbetegedéseket házilag ki lehet kúrálni, az influenzával jobb orvoshoz fordulni. A beteg­ség olyan szövődményekkel jár­hat, mint a középfül-, az arcüreg-, illetve a tüdőgyulladás. Sokan már az első tüneteknél a házi pati­kában fellelhető, korábbról meg­maradt antibiotikumokhoz nyúl­nak, pedig ilyen esetben a vény nélkül kapható lázcsillapítók, orr- cseppek és orrkenőcsök tökélete­sen megfelelőek. Csak orvosi ja­vaslatra szedjünk antibiotikumot, és pontosan kövessük az alkalma­zási előírást! Szabad levegőn Természetesen nem mindenki betegszik meg. Sokan éveken át egészségesen vészelik át a hideg évszakot. Van, akit természetes adottsága, jól működő immun- rendszere véd meg a betegségek­től, mások maguk tesznek azért, hogy megelőzzék a felső légúti fer­tőzéseket. Ennek fontos része a vi­taminban gazdag étrend, a rend­szeres mozgás a szabad levegőn. Különösen hasznos átszellőz­tetni a tüdőnket tiszta időben, mi­után a köd felszállt. Megerősíthet­jük az immunrendszerünket, ha ősztől vitaminokban gazdag éte­leket eszünk. Például a télen is kapható gyümölcsöt, a C-vitamin- ban dús savanyú káposztát. Nagy lendülettel A havas napokon megtízszere­ződik a balesetek száma. Az idős emberek vannak ilyenkor a legna­gyobb veszélynek kitéve. Sokan a csúszóssá vált járdákkal mit sem törődve nagy lendülettel kelnek útra. Hamar megtörténik a baj. Té­len a rövid felmelegedés, majd hir­telen visszatérő fagy után a jégen a fiatalabbak is könnyen elcsúsznak. Úgy tűnik, mintha friss, ropogós hóra lépnének, de a fehér réteg alatt sima jég rejtőzik. Ebből a szempontból a lépcsők különösen veszélyesek. A töréseknél általá­ban bevérzések, duzzanatok lát- szódnak. Ilyenkor célszerű feltéte­lezni, hogy nem csak felületes sé­rülések keletkeztek, ezért orvos­hoz kell menni. Ha éjjel történik a baleset, és nem elviselhetetlen a fájdalom, néhány órát lehet várni a rendelés kezdetéig, de nem sza­bad sokáig húzni-halasztani a vizs­gálatot. Ha tűrheteden fájdalmai vannak, minél előbb keresse fel az ügyeletet. Gyakran előfordul, hogy valaki például egy vállficamot ha­nyagol el, és két hétig is vár, mire eljut a kórházba. Addigra már rossz helyzetbe rögzül az ízület. Ha valaki a fejét üti meg, feltét­lenül szükséges a mihamarabbi kivizsgálás. Különösen, ha az esz­méletét vesztette. Bár idővel ki­tisztulhat a tudata, néhány óra múlva mégis hirtelen rosszul le­het. Ha ilyenkor nincs éppen kór­házban, előfordulhat, hogy már nem lehet rajta segíteni. Még ha csak egy pillanatra veszítette el valaki az eszméletét, akkor is tör­ténhetett komoly baj. Ha az esés­re vagy a baleset előtti, utáni per­ceire nem emlékszik, agyrázkó­dást szenvedett, vagyis szükséges, hogy orvos lássa.

Next

/
Thumbnails
Contents