Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-04 / 280. szám, szombat

Külföld ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 4. 6 RÖVIDEN Engedett a duma Putyinnak Moszkva. Elfogadta teg­nap az orosz parlament alsó­háza az államfő választójogi reformtervének azt a részét, amely az elnök jogává teszi a területi kormányzók kineve­zését. Eddig a nép választotta a kormányzókat. Vlagyimir Putyin elnök hatalmi centra­lizálást célzó reformtervét so­kan a demokráciától való visszalépésként bírálták Oro­szországban és külföldön egyaránt. Putyin azzal indo­kolja a hatalom összpontosí­tását, hogy a terrorizmus el­leni harc megköveteli a rend­kívüli intézkedéseket. (MTI) Újabb merénylet Madridban Madrid. Öt kisebb erejű robbanás történt Madrid kör­zetében péntek este nem sok­kal azután, hogy az ETA baszk szeparatista szervezet nevé­ben ismeretlen telefonáló po­kolgépek felrobbantásával fe­nyegetőzött a spanyol főváros térségében. A rendőrség köz­lése szerint a pokolgépek Madrid környéki benzinku­taknál léptek működésbe, és áldozatokat nem követeltek. Az ETA nevében ismeretlen te­lefonáló helyi idő szerint 17 óra 30 perckor értesítette a Gara baszk újságot arról, hogy öt pokolgépet helyeztek el benzinkutaknál a Madridból kivezető főútvonalak mentén. A telefonáló közölte, hogy 18 óra 30 perckor robbannak a szerkezetek. A hatóságoknak sikerült még időben kiüríteni a Madridból kivezető nagyobb autópályák melletti benzinku­takat. Egyben felszólították a lakosokat, hogy gépjárművel ne hagyják el a fővárost. A spanyol rendőrség közlése szerint a robbanások kisebb hatóerejűek voltak és nem kö­veteltek áldozatokat. (MTI) Kína sérelmezi az embargót Peking. Az ellene irányuló fegyverszállítási tilalom felol­dására szólította fel Kína teg­nap az Európai Uniót, kilátás­ba helyezve, hogy a fegyver­embargó fenntartása kedve­zőtlen hatással lesz a kapcso­latokra. Az embargó, amelyet az 1989-es Tienanmen téri tüntetések vérbefojtása nyo­mán léptetett életbe az unió, minden bizonnyal egyik fő té­mája lesz Gerhard Schröder német kancellár hétfőn kez­dődő kínai látogatásának csakúgy, mint a Ven Csia-pao miniszterelnök részvételével szerdán Hágában sorra kerü­lő EU-kínai csúcsnak. „Ha az EU fenntartja a tilalmat, azt egyfajta politikai diszkrimi­nációnak fogjuk tekinteni” - mondta újságíróknak Csang Jeszuj külügyminiszter-he­lyettes. A kérdésről az EU- ban sincs egyetértés. (MTI) Váratlan lemondás New York. Teljesen várat­lanul lemondott tisztségéről csütörtökön John Danforth, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete, aki nem egészen hat hónapja kezdte képvisel­ni hazáját a világszervezet­ben. (MTI) Moszkva élesen kirohant az európai intézmények ellen - Julija Timosenko szívesen lenne kormányfő Megfenyegették Kucsmát (Képarchívum ) Kijev/Moszkva. Viktor Jus- csenko ellenzéki elnökjelölt hazaárulás miatt kezdemé­nyezett eljárást Leonyid Kucsma távozó elnök ellen az ukrán főügyészségen. Julia Timosenko, Juscsenko egyik fő szövetségese közöl­te: Kucsma az egyetlen sze­mély, aki hátráltatja a poli­tikai rendezés folyamatát. ÖSSZEFOGLALÓ Pár nap haladékot ad csak az el­lenzék Kucsmának arra, hogy új választást írjon ki, „különben a nép fellázad és véleményt nyilvánít, vi­lágosan és radikálisan” - fogalma­zott Julija Timosenko, Juscsenko mellett a másik legismertebb ellen­zéki vezető. Kifejtette, először is többséget alakítanak ki a parla­mentben, és büntető eljárást kez­deményeznek Kucsma ellen, ha to­vább akadályozza új elnökválasz­tás kiírását és az új kormány meg­alakítását. Timosenko ugyanakkor tagadta, hogy szakadás lenne az el­lenzék soraiban. A 44 éves hölgy egy német lap kérdésére válaszolva jelezte, hogy szívesen lenne mi­niszterelnök és jól megállná helyét a poszton. A lengyel államfő tegnap hangot adott annak a félelmének, hogy erőszakos cselekmények robban­hatnak ki az Ukrajnában kialakult feszült politikai válságban. A térség egyik vezéregyéniségének számító Aleksander Kwasniewski a héten kétszer is az ukrán fővárosba, Ki- jevbe utazott, hogy segítsen közve­títeni a kormánypárti és ellenzéki erők között, miután a vitatott el­nökválasztási eredmények nyomán tömegtüntetések kezdődtek. „Min­den újabb tüntetési nap és újabb fe­szültség bonyolultabbá és nehezeb­ben ellenőrizhetővé teszi a helyze­tet. Egy spontán vagy kiprovokált zavargás valóban bekövetkezhet, és ez jelenti a legnagyobb ve­szélyt.” Jól állna neki a kormányfői poszt Kwasniewski szerint a tüntetők egyre kimerültebbek, és egyre fo­gékonyabbak a szélsőséges jelsza­vak iránt. A lengyel politikus való­színűleg újra Kijevbe utazik, ha az ukrán legfelsőbb bíróság végre döntést hoz - ezt tegnapra is ígér­ték - arról, hogy megsemmisíti-e a választások eredményét. „Romboló jellegű” ukrajnai be­avatkozással vádolta meg tegnap az Európai Uniót, az Európai Parla­mentet, valamint az EBESZ-t az orosz parlament alsóháza. Az álla­mi duma óriási többséggel elfoga­dott határozata szerint e szerveze­tek egyoldalú beavatkozása olyan veszélyes tettekre sarkallja az ukrá­nok egy részét, amelyek tömeges zavargásokkal, kaotikus állapotok kialakulásával és az ország meg­osztásával fenyegetnek. A duma növekvő nyugtalansággal figyeli az ukrajnai fejleményeket. A határo­zat szerint „a romboló befolyást gyakorló külső erők közvetlen fele­lősséggel tartoznak azért, hogy az ukrajnai események túllépték a tör­vényesség kereteit”. „Ukrajnában nem áll fenn az or­szág kettészakadásának veszélye: ez egy mesterséges, kitalált fenye­getés, amellyel a távozó rendszer ijesztgeti Európát” - írta a tegnapi The Wall Street Joumalben Viktor Juscsenko. Szerinte a mostani uk­rajnai eseményeknek sok tanulsá­ga van. Először is ami Ukrajnában történik, az nem csak az ország, de Oroszország és egész Európa jövő­jére is nagy hatással lesz. Ráadásul a demokrácia érvényesülését köve­telő tömegtüntetések hatására megváltozhat a külvilágban Ukraj­náról alkotott kép: immár nem csak Csernobillal vagy a korrupcióval fogják társítani külföldön az orszá­got. Emellett a mostani tömegmoz­galom azt is megmutatta, hogy az emberek szeremének integrálódni Európához, magukénak vallják az EU alapelveit és értékeit, s igenis lé­tezik civil társadalom az ország­ban. (MTI, t, ú) Kivonulnának az ukránok Irakból Kijev. Az ukrán parlament megszavazta, hogy Leonyid Kucsma le­köszönő elnök hívja vissza az Irakban állomásozó, mintegy 1600 fős ukrán kontingenst. A javaslatot a 450 fős parlament 257 tagja hagyta jóvá. A képviselők a határozatot azzal indokolták, hogy az iraki hely­zet kiéleződése miatt az ukrán katonáknak harci cselekményben is részt kellett venniük, noha ehhez a parlament nem adta hozzájárulá­sát. A két ukrán elnökjelölt, Janukovics miniszterelnök és Juscsenko ellenzéki vezető egyaránt támogatja a katonák visszahívását. Irakban eddig 9 ukrán katona halt meg. A lengyel honvédelmi miniszter sze­rint komoly következményei lennének az ukrán csapatok távozásá­nak. Jelenleg egy lengyel tábornok áll ugyanis annak a nemzetközi békefenntartó hadosztálynak az élén, amely Irak keleti tartományá­ban állomásozik. A hely azért stratégiai jelentőségű, mert közel az iráni határ. Onnan pedig fanatikus muzulmánok érkezhetnek, (m-r) Harmincán vesztették életüket Bagdadban - Scheffer NATO-főtitkár váratlan villámlátogatása Rendőrőrsöt és mecsetet egyaránt támadtak ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Moszul/Berlin. Har­minc ember vesztette életét teg­nap Bagdadban egy rendőrőrs el­leni támadásban, illetve egy me­cset közelében elkövetett öngyil­kos autóbombás merénylet követ­keztében. Mindkettőért az Abu Muszab az-Zarkávi jordániai ter­rorista vezette csoport vállalta a felelősséget. Az al-Kaidához kötő­dő at-Tauhíd val-Dzsihád csoport egy internetes honlapra tette fel a neki tulajdonított közleményt. Bagdad nyugati részén hajnal­ban 16 iraki rendőrt öltek meg, ötöt megsebeztek fegyveres táma­dók egy rendőrőrs elleni rajta­ütésben. Az egyik túlélő rendőr­tiszt elmondta, a nyugati Amil ne­gyedben, a repülőtérre vezető út közelében álló rendőrőrsöt elő­ször aknavetőkkel vették tűz alá a támadók, majd a mintegy tizenöt támadó több irányból is lőni kez­dett, s az udvarba behatolva ösz- szecsapott az épületet védő rend­őrökkel. Az egy órán át tartó tűz- párbaj után a támadók szabadon engedtek 51 foglyot a rendőrőrs fogdáiból, és jelentős számú fegy­vert zsákmányoltak. Ugyancsak Bagdadban egy öngyilkos me­rénylő kora reggel a főleg szunni­ták által lakott Adamíja negyed egyik mecsetje közelében robban­totta fel autóját, itt 14-en haltak meg, a sérültek száma 19. A ne­gyedben, amelyet az elűzött Szaddám elnök híveinek egyik bástyájaként tartanak számon, számos hasonló támadás történt az utóbbi időben. Az iraki lázadók gyakorta ost­romolnak meg rendőrőrsöket. November közepén az észak-iraki Moszul városában sorozatban több ilyen támadást is végrehaj­tottak, aminek nyomán a rendőri alakulatok feladták állásaikat, és elmenekültek Moszulból. Az ame­rikai csapatok és az iraki biztonsá­gi erők több napi ostrommal tud­ták csak visszavenni a Moszul fe­letti ellenőrzést. A városban teg­nap sem volt nyugalom, a nap fo­lyamán, több összecsapásban 11 lázadót öltek meg az amerikaiak és az iraki kormányerők. A láza­dók tegnap megölték egy közép­iraki város két helyhatósági tiszt­ségviselőjét is, akik egy, a január végi választások előkészítését cél­zó értekezletre igyekeztek. Meglepetésszerűen Bagdadba látogatott tegnap Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, hogy a szövetség oda telepített katonai kiképzőivel, és iraki vezetőkkel találkozzék. Scheffer látogatását biztonsági okokból nem jelezték előre. A NATO jelenleg már mint­egy hetven instruktort és kiegészí­tő személyzetet tart Bagdadban, s a készülőben lévő tervek szerint 3000-re növeli a számukat. Hoop Scheffer a NATO vezetői közül az első, aki a szövetséget mélyen megosztó háború kitörése óta Irakba látogatott. A főtitkár teg­napi villámlátogatása alkalmával megnyitott egy katonai akadémi­át Bagdadban. (MTI, t, s) Merényletet terveztek Allávi ellen A német rendőrség különleges egységei terroristagyanús szemé­lyek lakásait kutatta át tegnap Berlinben, Stuttgartban és Augsburgban, három irakit őrizetbe vettek - közölte Kay Nehm fő­ügyész. Azzal gyanúsítják őket, hogy az Anszár al-Iszlám terrorista csoporthoz tartoznak és merényletet terveztek a Németországban tartózkodó íjad Allávi iraki miniszterelnök ellen. A főügyész azt mondta, mindhármukat ma vezetik a vizsgálóbíró elé, s részleteket is csak azután közölnek. A német belső elhárítás szerint az Anszár al- Iszlám radikális kurdokat tömörít. Akcióit Észak-Irakból szervezi és kapcsolatban áll az al-Kaidával. (m) A bagdadi mecsetnél tizennégyen vesztették életüket, tizenkilencen pedig megsérültek (Reuters-felvétel) Kettős állampolgárság Nastase is kampányol Bukarest. A kettős állampol­gárság elkerüléséről szóló ro­mán-magyar egyezmény érvé­nyességének ellenőrzését fogja kérni Adrian Nastase. (Az 1979- ben aláírt, Magyarország által 1990-ben egyoldalúan felmon­dott egyezményről van szó.) A ro­mán kormányfő tegnapi kolozsvá­ri sajtóértekezletén beszélt erről. Ismét kifejtette, továbbra is ellen­zi a kettős állampolgárság meg­adását a romániai magyar nemze­tiségű személyeknek. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a románi­ai magyarok nem kérhetik akár most is ezt a státust. „Nagyon so­kan a törvények által szabályozott egyéni okokra hivatkozva meg­kapták már ezt a jogot. De vannak szabályok, procedúrák, amelye­ket be kell tartani.” Nastase rámu­tatott: a kettős állampolgárság funkcionális célja, hogy megköny- nyítse a romániai magyar etniku­mú személyek mozgását Európá­ban. Nastase szerint ez a szándék Magyarország részéről természe­tes és érthető, ez azonban már megvalósult, elsősorban azáltal, hogy a román állampolgárokkal szemben megszűnt a schengeni vízumkötelezettség, másodsor­ban pedig a mozgásszabadság két év múlva válik tökéletessé, ami­kor Románia is az EU tagja lesz. Addig azonban a kettős állampol­gárság intézménye bátorítani fog­ja, hogy Románia lakossága ketté­váljon, mégpedig kiváltságosokra és előjogokkal nem rendelkező személyekre - mondta Nastase, aki szerint az így létrejött két cso­port között etnikai elvű megkü­lönböztetésjönne létre. „Románia következő államelnökeként nem érthetek egyet egy ilyen megol­dással” - szögezte le. (MTI) Haradinaj a kormányfő Rugóvá ismét elnök Belgrád. Koszovói kormányfővé választotta tegnap a tartományi parlament Ramus Haradinaj egy­kori albán lázadóvezért, és újravá­lasztotta Koszovó elnökévé Ibra­him Rugovát. A belgrádi média szerint Rugovát a harmadik szava­zási fordulóban választotta meg a törvényhozás, mert első nekifutás­ra nem kapta meg a kétharmados támogatást. Megválasztása után Rugóvá azonnal Haradinaj volt ge­rillaparancsnokot javasolta kor­mányfőnek, akit a törvényhozás meg is választott. Haradinaj jelölé­sét Brüsszel nem nézte jó szemmel, Belgrád pedig egyenesen provoká­ciónak tartotta. (MTI) Afganisztáni tisztogatás Megelőző hadművelet Brüsszel. Az amerikaiak nagy­szabású támadásra készülnek Afga­nisztánban, az akció napokon belül megkezdődik. Erről a brüsszeli NA- TO-központban is teijesztett kato­nai napilap, a Stars and Stripes szá­molt be, Eric Olson vezérőrnagy­nak, az Afganisztánban állomásozó amerikai erők hadműveleti főnöké­nek szavait idézve. A hadművelet­ben több ezer amerikai katona vesz majd részt, a cél az, hogy megaka­dályozzák a tálibok és a velük szö­vetséges terroristák tavasszal ese­dékes támadásait. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents