Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-30 / 300. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 30. Iskola utca 17 Az óriási mennyiségű irodalmi anyagot gyakran a nyelvtanra szánt időkeret kárára próbálják átvenni A magyar nyelv tanításáról Tőlünk nyugatra egyáltalán nincs szisztematikus irodalomtörté­net-tanítás (Képarchívum) December 16-án és 17-én az Állami Pedagógiai Inté­zet és a Comenius Pedagó­giai Intézet közös szerve­zésében a magyar nyelv és irodalom tanításáról folyt tanácskozás Pozsonyban. CSÍK ZOLTÁN A bevezetőben Bemáth Erzsé­bet, az Állami Pedagógiai Intézet munkatársa köszöntötte az oktatás minden szintjét képviselő 25 peda­gógust. Ismertette az összejövetel célját, amelytől azt várta el, hogy megvitatja a tantárgy tanítását át­fogó koncepció alapelveit, a kulcs- kompetenciák, a műveltségtarta­lom, a tananyagok egymásra épü­lésének problémakörét. A tényleges vitát két előadás előzte meg. Éva Obrancová infor­mációkat nyújtott a PIRLS 2001 el­nevezésű nemzetközi mérések eredményeiről, amely a 9-10 éves gyermekek olvasási készségére és szövegértésére irányult. Előadásá­ból különösen a képességszintek nemzetközi definiálása érdemel említést. Az első szinten lévő tanu­lók képesek szöveget kikeresni, s a tartalmát felmondani. A második szinten lévők meg tudják magya­rázni az olvasmány szereplőinek egyszerűbb tetteit. A harmadik szinten képesek összehasonlítani tetteket és tulajdonságokat. A ne­gyedik szinten lévők befogadják a szöveg üzenetét, el tudják mondani a szereplők tulajdonságait, érzéseit és gondolatait, amelyekre példát is tudnak említeni. A szlovákiai tanu­lók 518 pontos átlageredménnyel a második szintnek megfelelően tel­jesítettek, hasonlóképpen, mint Csehország (537), Magyarország (543) és Svédország (561). Darina De Jaegher az anyanyelv és a célnyelvek elsajátításának kon­cepciójáról beszélt Kanada és az Egyesült Államok vonatkozásában. Kiemelte, hogy az anyanyelv oktatása prioritást élvez az idegen nyelvek oktatásával szemben. Finnország és Franciaor­szág példáján szemléltette, hogy a demokratikus gondolkodású euró­pai polgár kinevelésének eszméje hogyan közelíti egymáshoz az elté­rő oktatási rendszereket. Hangsú­lyozta, hogy a többnyelvűség eléré­sében az anyanyelv és irodalom ta­nításának elsődleges szerepe van mindkét országban. Finnország­ban államilag támogatott a több- nyelvűség, ezért a migráció nem válik számukra aggasztóvá. Ezzel szemben Franciaországban elitista rendszerű az oktatás, s éppen a migráció kényszeríti ki a célnyelv és a kisebbségi nyelvek oktatásá­nak állami támogatását. A vitaindítót a Comenius Peda­gógiai Intézet munkatársa tartotta, amelyben magyarországi szakmai értelmezésekre hivatkozva többek között szólt a közoktatás mai rend­szerének történelmi gyökereiről. Magyarországon is kimondták az anyanyelv prioritását, vagyis azt, hogy az anyanyelv tanításának minden tantárgy tanításában jelen kell lennie. Láthatóvá vált, hogy csak központi szabályzó dokumen­tumokkal az oktatás-nevelést kor­szerűsíteni nem lehet. Alulról jövő innovációkra és felülről jövő kezde­ményezésekre van szükség. A tantárgyat a társadalom felől érő külső kihívások számbavétele­kor képességek kerülnek szóba: az egyéni érdekérvényesítés, flexibili­tás, változni és változtatni tudás, szóbeli és írásbeli kommunikáció, önismeret, problémamegoldás ké­pessége. Ezek azt sugallják, hogy jóval erősebb fejlesztést igényelné­nek a nyelvi kompetenciák, a be­szélő egyéni beszédtevékenysége. Az irodalom már nem tartozik a legkedveltebb tantárgyak közé, mi­vel sok magolni valót igényel. Él­ményközvetítő szerepe, az élettel való kapcsolata megszűnt. A nyelv­tant a gyerekek nem szeretik. Az irodalom értő és műélvező olvasá­sának elérését a gyerekek felől kell végiggondolni, az életkoruknak megfelelő olvasmányok kiválasztá­sával, megbeszélésével, értelmezé­sével. A PISA vizsgálatok kimutatták, hogy a tanulók há­rom szövegtípusból (elbeszélő, ma­gyarázó és dokumentumszöveg) a dokumentumszöveget értik legke­vésbé, pedig a hétköznapi életben való eligazodáshoz leginkább ez szükséges. Kevés az olyan pedagógus, aki otthonosan mozog a klasszikus, a modern és a populáris kultúrá­ban, aki meg tudná szerettetni a diákokkal az olvasást, az irodal­mat. Évtizedek óta változatlan módszerekkel a bevált paneleket rutinból ismételik, amely unal­mas és életidegen. A belső kihívások közé tartozik a nyelvtan tanításának megújítása, amelyet az attitűdvizsgálatok a leg­kevésbé kedvelt tantárgyak közé sorolnak. Az óriási mennyiségű irodalmi anyagot gyakran a nyelvtan órára szánt időkeret kárára próbálják a pedagógusok átvenni. Állandó szakmai vitát képez a leíró nyelv­tan mértéke és mennyisége, amely gátolja a kommunikáció, a szövegtan és más modern nyelv­tani irányzatok elterjedését. To­vábbi akadályt képeznek a felvé­teli elvárások, amelyek a hagyo­mányos nyelvtani ismereteket várják el a tanulótól. Hiányzik a pedagógusok felkészítése az új­szerű feladatokra. A képességfej­lesztés erősítése mellett (kommu­nikációs képességfejlesztés, szö­vegértés és olvasási képességek, beszédtechnika, helyesírási gya­korlatok) a nyelvtan feladata len­ne megtanítani a különböző szö­vegtípusok, a média és az Internet világában való eligazodást is. Az irodalomtanítás legnagyobb problémái közé sorolható a ren­geteg ismeretanyag és az iroda­lomtörténet tanításának korai el­kezdése. A nemzetközi összeha­sonlításokból kiderül, hogy tő­lünk nyugatra egyáltalán nincs szisztematikus irodalomtörténet­tanítás. Nálunk a pedagógus a na­pi munkája során a kihagyható szerzőkről és anyagokról gondol­kodik, ami leginkább a középisko­lában mutatkozik meg, hogy négy év alatt el kell jutni az antik iroda­lomtól napjaink irodalmáig. Ez a kapkodás kihagyásokra, értelme­zési egyszerűsítésekre, kész sé­mák átadására kárhoztatja a pe­dagógust és diákot. A tanácskozás második napján a jelenlévők megismerkedtek a Comenius Pedagógiai Intézet kér­dőíves felmérésének eredményei­vel. A vitában számos hozzászólás és értékes javaslat hangzott el. Szemléleti újdonság: a tanítás-tanulás súlypontját el kell tolni a képességek fejlesztése felé A tudomány és a művészet segítik egymást ISMERTETÉS Az Otthon a Természetben CD- ROM kettős feladatra vállalkozik. Igyekszik bemutatni a természet végtelen szépségét, emellett lehe­tőséget nyújt azoknak, akik ökoló­giai tudásukat vagy fajismeretüket szeretnék fejleszteni. Egyforma ha­szonnal nézegethetik tehát azok, akik csak gyönyörködni akarnak Zsüa Sándor szebbnél szebb termé­szetfotóiban, és azok is, akik a szó legszorosabb értelmében véve nö­vény- vagy állattant akarnak tanul­ni. A korszerű pedagógia legfonto­sabb szemléleti újdonsága az, hogy - a tények, konkrét ismeretek fon­tosságának megőrzése mellett - a tanítás-tanulás súlypontját el kell tolni a képességek fejlesztése felé. Ez a váltás mára halaszthatatlanná vált. A kompetenciák: kifejlesztett készségek, valós helyzetek megol­dására való képességek, adott terü­leten való jártasságok. Fejleszté­sükre az egyik legjobb út a világ komplexitásának megéreztetése, megértetése, a tudomány- és tan­tárgyközi szemlélet fejlesztése. Jelen CD ezt a célt kívánja szem előtt tartani. Az az üzenete, hogy a tudomány és a művészet segítik egymást a világ teljesebb megisme­résében. Hasznos segédeszköz le­het ez a CD a földünk-környeze- tünk, a művészetek, az ember a ter­mészetben és más műveltségi terü­letek, valamint sok egyéb kiemelt fejlesztési feladat célkitűzéseinek megvalósításában. A cél alapvetően a tanulók ter­mészetszemléletének formálása. Egyrészt megismertetésével, szép­ségeinek felvillantásával, másrészt az ember és a természet korszerű, (nem a természet leigázására tö­rekvő, hanem azzal harmonikusan együtt élő) kapcsolatának bemuta­tásával. így elsősorban a környezeti nevelés területéhez nyújt egy új le­hetőséget, de a fentebb említett pe­dagógiai törekvések révén, szinte minden nevelési területre befolyás­sal van. Hiszen a feladatok megol­dásához sokszor türelem, precizi­tás, pontos fogalomismeret, fajis­meret szükséges, a szintidőn belüli teljesítésekhez gyorsaság, koncentrálókészség kell, egyes fel­adatok fejleszthetik a tanulók térlá­tását, megmozgatják a fantáziáját stb. Tartalmát tekintve mintegy fél­ezer művészi természetfotó képezi a CD alapját. Ezek fajokat, élőhe­lyeket, az élőlények és környeze­tük természetes kapcsolatát mu­tatják be, azonban nem a „doku­mentumfotózás” mindennapi esz­közeivel, hanem a művész sajátos látásmódján keresztül. Pedagógiai szempontú mélységét tekintve el­sősorban a 10-18 éves korosztály számára tervezték. A ma élő gye­rekek és felnőtt érdeklődők job­ban ismerik a távoli tájak egzoti­kus növényeit és állatait, mint ha­zájuk élővilágát. Pedig nálúnk is élnek érdekes fajok, különleges vi­rágú növények, csillogó szárnyú pillangók, sajátos életmódú és megjelenésű madarak, a gyönyö­rű és egészen sajátos tájakról nem is beszélve. Ezekről rengeteg kép is készül. Ám ezek alig jutnak el az érdeklődőkhöz. A technikai lehe­tőségek napjainkban megteremtik annak a lehetőségét, hogy a meg­lévő érdeklődést kielégíthessük, újabb és újabb híveket nyerjünk a természetet kedvelők, védők és ol­talmazok táborának. Hiszen a rit­ka, érdekes vagy védett faj bemu­tatásán túl, ugyanazok a képek szórakoztató formában, interaktív módón, feladatok megoldásával - ha úgy tetszik, játékosan - kerül­hetnek elő. (he) JÓ, HA TUDJUK! Ismerd meg a sérült emberek világát! , KÖNYVAJÁNLÓ Biztosan találkoztatok már olyan emberrel, aki kerekesszékben ül, kézzel hajtja magát előre, vagy úgy kell tolni. Vagy vak emberrel, aki fehér bottal kopogtat a járdán, tapogatva a falakat, keresve, hogy hol kell befordulni. Esetleg láttál olyat, aki nem vak, nem ül kerekesszék­ben, megvan keze-lába, csak éppen mereven néz maga elé, nem tud­ja, hogy hol van, nem válaszol, ha kérdezik. Vagy olyat, aki..:, szóval, aki valahogy más. Valamije hiányzik, va­lamije nem működik úgy, mint neked, vagy a barátodnak vagy a szomszédnak. Vagy bárki „normális” embernek. Hoppá, hát erről szól ez a könyv. Mert olyan könnyen mondjuk azt, hogy normális meg nem normális. De ki a normális? A Pisti, mert ő a legjobb játékos a su­liban. Meg a Nóri, mert megnyerte a prózamondó versenyt. Meg a versmondót is. Meg a Zoli, aki bokszol, és már találkozott a Kokóval is. Meg a Guszti, mert ő a legjobb barátom. Meg én. Én vagyok a leg- normálisabb. Hát a Zsuzsa, aki vak és ezzel együtt megtanult három nyelvet és egyébként szólót énekel a kórusban, ő nem normális? Vagy a Gergő, aki kerekesszékes, a széke nélkül csak a földön ülve tud mászni, de ő a leggyorsabb a mozgássérült sportegyesületben, és az edzője szerint két év múlva indulhat a paralimpián? Ő nem normális? És a Zoli? Alig tudott megtanulni írni, olvasni, számolni, és időnként elfelejti, hogy hol lakik, de mindig jókedvű, és ha szomorú vagy, biz­tos odajön hozzád, hogy megvigasztaljon. A szalámis kenyere is a tiéd lehet, ha éhes vagy. Ő például nem normális? De igen! Ez a könyv ró­luk szól, róluk, akik másképp normálisak, mint mondjuk te. Tudod, hogy mitől mások? Milyen különös képességeik vannak? Müyen oka lehet sérültségüknek? Hogyan tudod megközelíteni őket, ha akarod? Ha van ilyen barátod, akkor hogyan tudsz, vagy miben kell neki segíteni? És miben nem? Ne parázz! Ez nem kö­telező feladat, mint a matekdolgozat. Ha nem akarod, akkor nem kell foglalkoznod a „másokkal”. Tényleg nem! De ne fe­lejtsd el, hogy itt élnek közöttünk ők is. Ez a világ velük, velünk kerek egész. És le­het, hogy egyszer majd te is közel kerülsz egy sérült emberhez. Akkor könnyebb lesz, ha már tudod, (n) sv VARAnf <fiL Vjf ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógu­sok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen vála­szolnak az általunk feltett kér­désekre, és a megfejtést január 11-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, a Vidám kalendárium 2005-öt. 1. A ... vizsgálatok kimutat­ták, hogy a tanulók három szövegtípusból (elbeszélő, magyarázó és dokumen­tumszöveg) a dokumen­tumszöveget értik legke­vésbé, pedig a hétköznapi életben való eligazodáshoz leginkább ez szükséges. a. PIPA b. PISA c. PUPA 2. Kevés az olyan ..., aki ott­honosan mozog a klasszi­kus, a modern és a populá­ris kultúrában, aki meg tudná szerettetni a diákok­kal az olvasást, az irodal­mat. a. szülő b. tanárnő c. pedagógus 3. Évtizedek óta változatlan módszerekkel a bevált ... rutinból ismételik, amely unalmas és életidegen. a. téglákat b. paneleket c. anyagot 4. A belső kihívások közé tar­tozik a nyelvtan tanításá­nak ..., amelyet az attitűd­vizsgálatok a legkevésbé kedvelt tantárgyak közé sorolnak. a. megújítása b. felüdülése c. kiválasztása 5. Az... mennyiségű irodalmi anyagot gyakran a nyelv­tan órára szánt időkeret kárára próbálják a pedagó­gusok átvenni. a. kis b. óriási c. nagy Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az aláb­bi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: la, 2c, 3b, 4a, 5b. Kö­szönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a naszvadi Fekete Máriának ked­vezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents