Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-03 / 279. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 3. RÖVIDEN A bíróság szerint Slota a pártelnök Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése szerint a Zsolnán tavaly tartott pártegyesítő közgyűlés jogerősnek tekinthető, tehát Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, első alelnöke pedig Anna Belousovová. Az elnökséget Dusán Svantner, Jaroslav Paska, Rudolf Pucik és Valentin Svidron alkotja. Tavaly májusban a kerületi bírósá­gon a Viliam Oberhäuser által indított eljárást beszüntették. Az alel- nök asszony szerint a testületnek korábban nem lett volna joga jóvá­hagyni a vádemelést, ezért fontolgatják, ők is vádat emelnek a bíró­ság ellen. Slota és Belousovová örömmel fogadták a hírt, és gratulál­tak egymásnak. Oberhäuser továbbra is a Valódi Nemzeti Párt elnö­kének tartja magát. (TASR) A befizetés dupláját kaptuk Brüsszelből Pozsony. A hivatalos becslések szerint csaknem 11 milliárd koro­na tiszta haszonnal zárta Szlovákia európai uniós tagságának első félévét, amely állampolgáronként 2000 koronát jelent. Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes a szlovákiai vállalkozókat tömörítő Nemzet­közi Klub tegnapi ülésén megelégedéssel összegezte: az EU közös költségvetésébe több mint 9 milliárd koronát juttattunk, december 31-ig pedig húszmüliárd korona kerül Brüsszelből a pénzügyminisz­térium számlájára. (SITA) Törvény a használt elektronikai cikkekről Pozsony. Jóváhagyták tegnap a képviselők a hulladékgazdálko­dásról szóló törvény módosítását, mely szerint változnak a háztartá­si cikkek gyártóinak, forgalmazóinak és feldolgozóinak kötelességei. Ezentúl a gyártóknak saját költségükre kell visszavenniük a termé­kükből származó hulladékot. A törvénymódosítás elsősorban a hű­tőkre, fagyasztókra, mosógépekre, fűtőtestekre, tűzhelyekre, mikro­hullámú sütőkre, de a kisebb fogyasztókra is vonatkozik. (SITA) Feltörték Csáky honlapját Pozsony. Hackertámadás érte Csáky Pál miniszterelnök-helyettes weboldalát, közölte Martin Urmanic szóvivő. Az ismeretlen számító­gépkalóz átírta a honlap paramétereit, és sajátjaival helyettesítette azokat. Csáky hivatala rágalmazás és az információhordozó feljegy­zéseinek megkárosítása miatt tett feljelentést, (ú) Drágább lesz a gyorsabb eljárás Pozsony. Nyolcezer koronás illetéket kell fizetnünk 2005 január­jától, ha az ingatlanokról készült nyilvántartásba tizenöt napon belül szeretnénk bejegyeztetni tulajdonunkat. Növekszik továbbá a végre­hajtó és csődeljárásokkal, egyes társaságok felszámolásával kapcso­latos információkért fizetendő díj is: 100 helyett 200 koronát kell majd adnunk. A kataszteri hivatal az így befolyó 70 millió koronás bevételt műszaki felszereltségének fejlesztésére fordítja. (SITA) Megint rengett a föld Trstená. Tegnap este 19 óra 20 perckor mérsékelt földmozgáso­kat észleltek az árvái településen. A földrengés erősségéről lapzár­tánkig nem érkezett jelentés. (TASR) Kétbalkezes rablónak bizonyult a rendőr Pozsony. Feladta magát a rendőrségen Tibor V., aki szerdára vir­radó éjjel megpróbált kifosztani egy cseh pénzváltót - tájékoztatta lapunkat Boris Azaltovic belügyi szóvivő. A hatóság nyomozott utá­na, ám tegnap önként jelentkezett, ezután előzetes letartóztatásba helyezték. Minden bizonnyal elbocsátják a rendőrségtől, (sza) Megoldották az ingyenes oltás kérdését A kórházra nem teheti rá a kezét a végrehajtó ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az állami intézmények mellett a helyi és megyei önkor­mányzatok hatáskörébe tartozó kórházak is védettek maradnak a végrehajtókkal szemben. A parla­ment tegnap elfogadta három egészségügyi törvény módosítását, melyek célja elsősorban megvédem a biztosítókat és az egészségügyi szolgáltatókat a végrehajtókkal szemben. Rudolf Zajac egészség- ügyi miniszter azzal indokolta a törvénymódosításokat, hogy az in­tézmények tehermentesítése még mindig nem fejeződött be, így fenn­áll a veszély, hogy tartozásaik miatt a végrehajtók kérhetik vagyonuk zárolását. A védettség valamennyi kórház esetében 2005 végéig hosz- szabbodik meg, az egészségbiztosí­tókat részvénytársasággá való át­alakulásukig, legkésőbb 2005 vé­géig védi a jogszabály. Képviselői javaslatra az egész­ségügyi szolgáltatókról szóló tör­vény módosítása ingyenessé tette a védőoltás végrehajtását is, melyet ezentúl az egészségbiztosítók fizet­nek majd. Erre a módosításra azért volt szükség mivel a törvény szerint nem volt egyértelmű, ki fizeti meg az orvosnak az oltás beadását, ezért a körzeti orvosok 50-100 ko­rona közötti illetéket kértek a páci­enstől. Ideiglenesen megoldotta a helyzetet az egészségügyi minisz­ter, Rudolf Zajac arra kérte a bizto­sítókat, hogy a tartalékalapjukból fizessék az orvosoknak ezt a telje­sítményt. A képviselők jóváhagyták azt a rendelkezést is, mely szerint a gyógyszertárakban fizetett 20 ko­ronák 25 százaléka a patikusok, 75 százaléka az egészségbiztosítók be­vétele lesz. A kormány javaslatára megválasztották az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal felügyelőtaná­csának tagjait is. (lpj) Az alacsony keresetűek nyugdíjának kiszámításánál figyelembe veszik az 1994 előtti időszakot is Félévente váltható nyugdíjpénztár Pozsony. Az alkalmazottak mellett januártól az egyéni vállalkozók és az önkéntes biztosítottak is csökkenthe­tik nyugdíjjárulékukat az eltartott gyermekek száma szerint. Az egyik szülő járu­léka minden gyermek után fél százalékkal csökken. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Módosult a öregségi nyugdíj- spórolásról szóló jogszabály is, a kétpilléres rendszert választók fél­évente válthatnak nyugdíjpénz­tárt, ha elégedetlenek a kimuta­tott hozammal. Az eddigi szabá­lyozás évente egyszeri átlépést tett lehetővé illetékmentesen, az en­nél gyakoribb váltásért fizetni kel­lett volna. A képviselők szigorítot­ták a Szociális Biztosító tevékeny­ségének feltételeit is. A nyugdíjjá­rulékot az új rendszerben is a biz­tosítónak kell majd fizetni, amely az öregségi nyugdíjjárulék felét továbbítja majd annak a magán­nyugdíjpénztárnak, mellyel a biz­tosított szerződést kötött. A bizto­sítónak azonosítania kell, kinek a számlájára érkezett a járulék, majd 5 napon belül továbbítania kell azt. Az azonosítás és az átuta­lás legfeljebb 45 napot vehet igénybe. A biztosító vezeti majd a nyugdíjszerződések nyilvántartá­sát is, ha valamelyik biztosított több pénztárral is szerződést köt, a biztosító azt veszi nyilvántartás­ba, melynek korábbi a keltezése. A szociális biztosításról szóló jogszabály tegnapi módosítása alapján változik a nyugdíj össze­gének kiszámítása is. A Szociális Biztosító az összeg meghatározá­sakor figyelembe veheti az 1994 előtti időszakot is, abban az eset­ben, ha a kérvényező átlagjöve­delme a vizsgált időszakban nem érte el az átlagkereset szintjét. Ez főleg azoknak előnyös, akik 1994 után hosszabb ideig munkanélkü­liek voltak, illetve jövedelmük vállalkozóként vagy alkalmazott­ként alacsonyabb volt az átlagke­resetnél. A biztosító ebben az esetben egészen 1984-ig vissza­menőleg vizsgálhatja a kérvénye­ző jövedelmét, és ennek alapján szabhatja meg nyugdíját. A módosításnak köszönhetően a Szociális Biztosító csak állami cégeknek adhatja tovább az egészségügyi intézmények tarto­zásait, így kivédhető lesz az, hogy a járuléktartozások megvásárlá­sával magáncégek kezébe kerülje­nek az önkormányzatok hatáskö­rében lévő kórházak, (lpj) Tegnap is ülésezett a Koalíciós Tanács Összeadják a pénzt ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Megvan a költségveté­si keret a környezetvédelmi alap működéséhez, tájékoztatott a Koa­líciós Tanács tegnapi rendkívüli ülése után Bugár Béla, az MKP el­nöke. A hiányzó 400 millió előkerí- tésébe a többi tárca is beszállt. „Pavol Rusko gazdasági miniszter szerint a Szlovák Energiaszállító Rendszer Rt. több osztalékot fog fi­zetni az államnak, innen százmilli­óra lehet számítani. A földművelési tárca is megtakarít 100 milliót. A KDH nyolcvanmilliót ajánlott fel: a belügy és az oktatásügy 35-35 mil­liót, az igazságügyi minisztérium tízmilliót. Az SDKÚ irányítása alá tartozó védelmi, közlekedésügyi és pénzügyi tárcák 40-40 milliót utal­nak át a környezetvédelmi alap­nak” - részletezte Bugár. A partnerek ismét megpróbáltak megegyezni a jegybank új főnöké­ben, döntés nem született. Bugár szerint nem hangzott el különö­sebb kifogás Ivan Sramko szemé­lyével kapcsolatban, tehát nem ki­zárt, a jelenlegi alelnök kerül az in­tézmény élére. Az MKP átnyújtotta írásos állás- foglalását a kultúra finanszírozásá­ról szóló törvénnyel kapcsolatban, melyet hétfőn az ANO teijesztett a partnerek elé. Az anyag nem nyerte el az MKP tetszését, ezért a kisebb­ségi kultúrák támogatásával kap­csolatban tett néhány észrevételt. Bugár szerint a kérdést megpróbál­ják lezárni a Koalíciós Tanács két hét múlva esedékes ülésén, (sza) Tegnap ismét elnapolták Gabriel Kariin HZDS-es parlamenti képvi­selő tárgyalását, akit tavaly csúszópénz átvételekor vettek őrizetbe. Kariin kérte, a bíróság valamennyi lehallgatott telefonbeszélgetését hallgassa végig. A vádhoz nyolcat csatoltak, amelyeket a képviselő szerint tendenciózusan válogatták össze. (Ján Kroslák felvétele) A következő három évben béremelést és tizenharmadik fizetést kér a pedagógus szakszervezet A tartalékok felhasználását kérik az iskolák ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Oktatásügyi és Tu­dományos Dolgozók Szakszerve­zete (OZPSaV) felszólítja az isko­lafenntartó önkormányzatokat, a tanügyi hivatalokat, valamint az oktatási és a pénzügyi tárcát, hogy december 20-áig szabadít­sák fel az oktatásügy ez évi támo­gatására szánt tartalékokat. Ján Gasperan szakszervezeti vezető elmondta, a költségvetésről szóló törvény értelmében a megtakarí­tás nem vihető át a következő naptári évre. Szerinte 100 milliós tételről van szó, amely a felhasz­nálatlan művelődési utalványok és a katasztrófaalap részleges ki­merítése révén jött létre. Felhívta a figyelmet, hogy egyes iskolák­ban a pedagógusok decemberi bé­rére sincs pénz. Néhány önkor­mányzat - bár rendelkezik megta­karítással - nem hajlandó mozgó bért fizetni a pedagógusoknak. A szakszervezet figyelmeztetett, no­ha a regionális oktatásügy támo­gatására jövőre az ideihez képest 2,6 milliárd koronával, a felsőfo­kú képzésre pedig 1,3 milliárddal jut több, az oktatásügy 2005-ös költségvetése a hazai össztermék csupán 4%-át éri el. Ez elmarad az OECD-tagállamok 6%-os átla­gától. Közoktatásra jövőre 42,3, felsőoktatásra 10,7 milliárdot szán az állam. Gasperan értékeli a tervezett pedagógusbér-emelést, de a kö­vetkező három évben is hasonló fejlesztést tart szükségesnek. A szakszervezet követeli, hogy leg­később 2006-tól valamennyi köz- alkalmazott kapjon tizenharma­dik fizetést. Kéri továbbá, hogy azonos feltételekkel működjenek az állami, egyházi és magánisko­lák. Főképp, hogy az önkormány­zati iskolák ne kerüljenek anyagi­lag rosszabb helyzetbe, mint az egyház és különféle magánsze­mélyek által működtetett oktatási intézmények. Szorgalmazzák to­vábbá, hogy a jövőben kisebb le­gyen a tanulói létszám alapján ki­számolt fejkvóták közti különb­ség, illetve növeljék a diákonkénti normatív támogatást. Az utóbbi főként az óvodák, a művészeti alapiskolák és a szakközépiskolák esetében alacsony. A szakszervezet tudomásul ve­szi az elkövetkező két évben vár­ható mintegy 3%-os pedagógus- létszám-leépítést, de felhívja a fi­gyelmet, hogy az elbocsátások so­rán nemcsak a diákság csökkenő számát kell szem előtt tartani, hanem az újabb tantárgyak - er­kölcsi és vallási nevelés - beveze­tését is. (érvé) Az államfő szerencsétlenül avatkozott be; ezután sem lesz rugalmas a törvényhozás Új házszabály nélkül maradt a parlament ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Magyarul továbbra sem lehet felszólalni a parlament­ben, vizsgálóbizottságok sem lesznek, és a függetlenek ezentúl is létrehozhatnak frakciót - a par­lament ugyanis nem szavazta meg még egyszer az államfő által újratárgyaltatott, új házszabályt. Ivan Gasparovic főleg a vizsgá­lóbizottságok létrejöttének mód­ját kifogásolta. HZDS indítványa értelmében a képviselők ötödé kérhette volna a testület kialakítá­sát; elnöke és tagjainak fele az előterjesztőkből került volna ki. Az államfő szerint ez nem normá­lis, hiszen ezáltal korlátoznák a többi honatya jogait. Gasparovic a pártok arányos képviseletét ja­vasolta. Ezt az ANO-ból csak né- hányan támogatták, az SDKÚ-ból ketten tartózkodtak, a KDH testü­letileg igennel voksolt, az MKP- ból Duray Miklós tartózkodott. Miután egy voks híján nem fogad­ták el az elnök javaslatát, az egész házszabályt már csak az ellenzék támogatta. Tehát minden marad a régiben: a honatyáknak továbbra is jelenlé­ti ívet kell aláírniuk, nem módo­sulnak a képviselői kiszállások fel­tételei, a kérdések órája is a jelen­legi szabályok szerint zajlik. Az új törvény rugalmasabb és színvona­lasabb parlamenti munkát ered­ményezett volna, és az európai ügyekkel foglalkozó bizottság szempontjából is fontos volt. Bár­dos Gyulát, az MKP frakcióvezető­jét bevallása szerint meglepte, hogy Gasparovic nem írta alá a normát. Katarina Tóthová (HZDS) is csalódott: szerinte az államfő szerencsétlenül avatkozott be a törvénybe. Az eurobizottság jogál­lását és tagjainak megválasztását tehát semmi nem szabályozza, az ellenzék szerint veszélybe került működése. Peter Missík SDKÚ- képviselő ezzel nem ért egyet, hi­szen hatályos a parlament és a kormány viszonyát újraszabályo­zó alkotmánytörvény, és szükség esetén parlamenti határozatba le­het foglalni azt, amit a házsza­bály az eurobizottságról tartal­mazott. (sza) Duray megtévedt Duray Miklós az államfő javas­latáról való szavazáskor téve­sen szavazott. „Az igen helyett véletlenül a tartózkodást jelző gombot nyomtam meg, de nem számít, mert a frakció a végsza­vazáskor semmiképpen sem voksolt volna igennel” - mond­ta lapunknak. Bárdos Gyula is megerősítette, tartózkodtak volna. „A kisebbségi nyelvek használata a parlamentben szerzett jog, melyet a jelenlegi házszabály vett el tőlünk, és az új házszabály sem tartalmazta volna” - indokolta pártja állás­pontját a frakcióvezető, (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents