Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-29 / 299. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 29. Nagyszünet 17 Hányán kínlódtunk már azzal, hogy elismételtük a szavakat, és aztán két nap múlva mégsem jutott eszünkbe Néhány trükk a nyelvtanuláshoz (Képarchívum) A felvételi eljárásban jelen­tős előnyhöz juthatsz iga­zolt nyelvtudással. Köny- nyíthetsz a nyelvtanulás folyamatán, ha ismersz né­hány alapvető trükköt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nyelvek tanulásának legkevés­bé kedvelt része, amikor az új sza­vakat kellene megjegyezni. Há­nyán kínlódtunk már azzal, hogy ezerszer elismételtük a szavakat, és aztán két nap múlva mégsem jutott eszünkbe semmi a szódolgozat írá­sakor! Pszichológiai vizsgálatok eredményei szerint drámai mérték­ben növelhető a szavakra való em­lékezés képessége, ha a tanulást követő 24 órán belül megkíséreljük újból rögzíteni a szavakat memóri­ánkban. Még akkor is érdemes rá­tanulni a szavakra, ha úgy érezzük, felismernénk a szövegben a jelen­tésüket. Nem biztos ugyanis, hogy a rátanulás nélkül aktívan is tud­nánk alkalmazni az előző nap kife­jezéseit, ha új környezetben kelle­ne elhelyeznünk. A legcélravezetőbb módszerek közé tartozik, ha az új szavakkal azonnal megkísérelünk mondato­kat alkotni. Gyakori ugyanis, hogy a diákok remekül összefog­lalják a leckét, anélkül, hogy az új szavak bármelyikét beépítenék mondandójukba. Ha tehetik, a fe­leléskor is kerülik használatukat. Enélkül pedig nem horgonyzód- nak le emlékezetükben a kifejezé­sek. Tanulni lehet játszva is. Ha az órák közti szünetben egy-egy új szó jelentését találós kérdésként dobjátok fel, pontot nyerhet a jó megfejtő. A nap, hét, tanév győz­tesét érdemes nyilvántartani, esetleg egy apró jutalommal bíz­tatni a folytatásra. Ha vannak fiatal nyelvi lektorok az iskolában - többnyire külföld­ről érkezett diákok - akkor a szüne­tekben érdekes dolgokat lehet ta­nulni tőlük az adott ország min­dennapjairól. És meg is kérdezheti­tek, hogyan használják az aznapi szókincs egy-egy elemét... A gyerekek saját anyanyelvűket is úgy tanulják, hogy a szavakat ap­rócska történetekbe illesztik. Miért nem gyártunk akkor mini-sztorikat magunknak, ha új kifejezésekkel találkozunk? Kontextusba helyez­ve könnyebb az emlékezés az Tanulni lehet játszva is egyébként nehezen megjegyezhető szavakra. A vizuális memóriával rendelke­zők számára hasznos lehet, ha a szavakat elképzelik írott formában, egy különleges helyszínen. Példá­ul, amint egy sugárhajtású gép kondenzcsíkkal az égre írja a szót, jelentésével együtt. Könnyebben megjegyezhető egy-egy szó, kifejezés akkor is, ha tanulás közben megpróbáljuk meg­keresni a hozzá hasonló értelmű idegen nyelvű kifejezéseket, elhe­lyezzük a saját jelentési mezejében. Kifejezetten előnyös lehet, ha isme­rünk néhány alternatív kifejezést, ha a szó maga nem jut eszünkbe. Ilyenkor egyszerűen feltűnés nél­kül körülírhatjuk. Leonardo da Vinci tükörírással készített jegyzeteket. A szokatlan írásforma nyelvtanulásnál is segít­heti a mélyebb bevésést. Az extra erőfeszítés kiemelt figyelmet igé­nyel, segíti a tanulást. Gyakorlot­tabbak írhatják fejjel lefele is a sza­vakat, vállalkozó kedvűek megpró­bálkozhatnak bal kézzel (bal keze­sek jobbal). Régi, és gyakran aján­lott módszer a szókártya. A kartonlapocskák egyik felén az új, idegen nyelvű kifejezés - másik oldalán az anyanyelvi pár. Az adott nap kártyái mellett érde­mes mindig átlapozni az elmúlt huszonnégy óra szótermését is! Amelyik kártya jelentését azonnal tudjuk, hátra sorolhatjuk a pakli­ban. Csak a többivel foglalkoz­zunk. Jelentős időt takaríthatunk meg tanulásban. Új, idegen sza­vakat flip-chart tollal felvéshe­tünk számítógépünk monitorára is, egy olyan helyre, ahova gyak­ran kattintunk az egérrel. Minden kattintás előtt egyszer elmondva a szót automatikusan meg is ta­nuljuk a nap végére. A szavak je­lentésének tanulását segítheti, ha természetes ellentétpárjukkal együtt próbáljuk meg bevésni azokat. A szókincsünket önállóan is bővíthetjük, ha ellenőrizzük: is- merjük-e azoknak a szavaknak az ellentétét, amit amúgy már tu­dunk, használunk. Mondjuk, tisz­tában vagyunk-e azzal, hogy mi a gazdag párja, a szegény angolul. A profi színészek úgy tanulják meg szövegüket, hogy megkísére­lik átélni és kimondani a szöveget azokkal az érzésekkel, amik a sza­vakhoz természetesen kapcsolód­nának. A módszer eredményesen alkalmazható idegen nyelvű szöve­gek tanulásában is. Meggyőzőbb, élettelibb lesz beszédünk, ráadásul könnyebben rögzül az emlék, ha az érzésekhez kapcsoljuk a kifejezése­ket. A szókártyákra felírhatunk komplett mondatokat is, de hagy­juk ki belőle a kritikus új szót. Ha nehéz kitalálnunk, akkor az első néhány betűt átmenetileg ceruzá­val jelölhetjük, de aztán töröljük, ha pontosan ki tudjuk egészíteni a kifejezést, mondatot a kontextusba illeszkedő szóval, szófordulattal. Az új szavakat tanulhatjuk úgy is, hogy kis rajzocskát, személyes szimbólumot készítünk, amit egy post-it-re rajzolva polcunkra, toll­tartónkra stb. ragasztunk. Minden alkalommal, amikor a cedire né­zünk, idézzük fel a szót. Magát a szót vagy kifejezést is rávéshetjük a papírra, és olyan helyeken rögzít­hetjük, ahol gyakran megfordu­lunk, vagy több időt töltünk. Min­den alkalommal, amikor a papírra téved tekintetünk, idézzük fel a je­lentést. Tanítva még könnyebb tanulni. Ha megkíséreljük elmagyarázni a segítségre szoruló társaknak a na­pi szóadagot, és ki is kérdezzük - biztosak lehetünk a sikerben. Már, ami a saját tanulásunkat ille­ti. Azok számára, akik a hallott anyagra emlékeznek jobban - a diktafon, vagy magnófelvétel je­lenthet segítséget. Saját szótanu­ló kazettát, cd-t készíthetünk ma­gunknak, ha a kifejezés anyanyel­vi és idegen nyelvű változatát rög­zítjük, kb. 5 másodperces szüne­tet hagyva a felvételen a válasz­adásra. A tanulókazettát bárhova magunkkal vihetjük, feltűnés nél­kül tanulhatunk buszon, villamo­son, metrón, vonaton. A nyelvta­nulás lehet játék, örömforrás is. A sokféle technika közül érdemes olyan kombinációt választani, amivel hatékonyan és jobb kedv­vel tanulunk. A haszon sokszoros lehet! (he, f) Számtalan ízű és márkájú változata kapható a boltokban, a natúrtól egészen az egzotikus gyümölcsösig Sokak kedvence: a joghurt LÁNGÉSZ Mondják, hogy nagyon egészsé­ges. Ráadásul mára már hihetetle­nül nagy piaca van a joghurtnak: számtalan ízű és márkájú változata kapható a boltokban, a natúrtól egészen az egzotikus gyümölcsö­sig. De vajon mióta örvendhetünk ennek a finom tejterméknek? Mió­ta fogyasztjuk, hogyan készül, és ki találta ki? Rengetegféle tejtermék létezik világunkban: a vaj, a sokféle sajt, túró, tejföl, tejszín stb. mellett az egyik természetesen a joghurt. Va­jon mennyire régóta létezik? Érde­kes megfigyelni, hogy míg a többi tejtermék neve magyar szónak tű­nik (de legalábbis olyan török vagy egyéb eredetű jövevényszónak, amely mára már nem hangzik ide­genül), a joghurt szó nyilván nem magyar találmány: egyrészt erre enged következtetni az idegen hangzású neve, másrészt pedig még számtalan más nyelvben is ugyanígy hívják. A joghurt szó török eredetű, aludttejet jelent, ám nem közönsé­ges aludttejet, hanem egy olyan kü­lönlegeset, amelynek megalvadá- sát magának a tejnek a baktériumai (a tejsavbacilusok) okozzák. A tö­rök-tatár népek a tejet különböző eijesztőgombák segítségével al- vasztották meg. Az így készült aludttejek egyike - a kefir társa - az az ital, amelyet a Balkán török hó­doltságának idején a bolgárok és a románok is néptáplálékká tettek, s amely mára a török szót (valójában a bolgárok közvetítésével) az egész vüággal megismertette. Ám a joghurt szó az orosz bakte­riológusnak, Mecsnyikovnak kö­szönheti világjáró pályafutását. Mecsnyikov ugyanis az öregedés lehető kitolására és az élet meg­hosszabbítására vonatkozó elmél­kedései közben 1900 körül értesült arról, hogy Bulgária egyes falvai­ban nagy számban vannak száz­évesnél idősebb emberek, akik majdnem kizárólag a joghurt aludttejéből élnek. Mecsnyikov nagy tudományos és gazdasági mozgalmat indított ennek az ital­nak a megismertetésére és elter­jesztésére. A mozgalom nyelvtörté­neti eredménnyel is járt. A joghurt szó ugyanis minden európai nyelv szókincsébe bejutott. És most lássuk, hogyan nyerjük ezt a különleges tejterméket! A joghurt hevített tejből készül er­jesztő mikroorganizmusokkal, baktériumokkal. A közönséges aludttejtől csak a mikroorganiz­musok fajtájában különbözik. Jog­hurtkészítéskor a tejet kissé besűrí­tik (tejporral), majd kb. 95°C-ról kb. 45°C-ra hűtik, és 4-6% baktéri­umtenyészetet adnák hozzá. Ez­után néhány órán át 45°C körüli hőmérsékleten tartják. Ekkor a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá és egy kevés alkohollá ala­kítják át, a fehérje pedig megalvad. A kész joghurtot poharakba töltik és lehűtik. Ezt pedig manapság még ízanyagokkal vagy gyümölcs­csel is ízesítik. A joghurtnak az em­beri szervezetre gyakorolt hatása ugyan tudományosan nem bizo­nyított (a gyógyító hatásáról szóló hírek többsége inkább reklámfo­gás), bár kétségtelenül egészséges ital, illetve étel. Tehát ha szereted, fogyaszd te is egészséggel a finomabbnál fi­nomabb fajtáit! (s) PÁLYÁZÓ Fizikai kísérletek AJÁNLÓ A Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszéke pályázatot hirdet középiskolás diákok (9-12. évfolyam) számára. A 2004/2005- ös tanévben az alábbi témában lehet pályázatot benyújtani: Kísérle­tek a nem lineáris jelenségek fizikája témaköréből. A pályázat kétfordulós. Az első fordulóban a kísérlet lényegét leíró dolgozattal lehet részt venni. A beadott munkában (amely tartal­mazhat fotókat, rajzokat, táblázatokat, grafikonokat stb.) vázolni kell a nem, vagy kevéssé ismert kísérletek elvégzésének menetét, az alkalmazott módszereket. A pályamunkában fel kell tüntetni a fel­használt forrásmunkákat is. A pályázatok értékelését szakmai zsűri végzi. A legjobb dolgozatot készítők jutnak a második fordulóba, ahol a kísérleteket „élőben” is be kell mutatni a zsűri előtt. A pályáza­tok végső sorrendjét e bemutatás után állapítja meg a zsűri. Pályázni lehet: egyénüeg vagy 2 fős csapattal. A pályázat díjai: I. díj: 20 000 Ft; II. díj: 10 000 Ft; III. díj: 5000 Ft. A helyezettek munkáját oklevéllel is elismerjük. A konzultáló, illet­ve felkészítő tanár a díjazott diák(ok)éval megegyező értékű juta­lomban részesül. A dolgozatot két példányban kell benyújtani, a maximális terjede­lem 10 oldal lehet. A pályázat jeligés, ezért a dolgozaton csak a jel­igét szabad feltüntetni. A pályázó adatait zárt, a dolgozat jeligéjével ellátott borítékban mellékelni kell: 1. a pályázó neve, lakcíme, telefonszáma, 2. a pályázó iskolájának neve, címe, telefonszáma, e-mail-je, 3. a felkészítő tanár neve. A pályázatot a tartalmi és a formai követelmények betartásával az alábbi címre kérjük küldeni „Pályázat kísérleti fizikából” megjelölés­sel: dr. Szatmári Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE Kísérle­ti Fizikai Tanszék, 6720 SZEGED, Dóm tér 9. Beküldési határidő: 2005. január 15. (A 2. forduló megtartására ezt követően kb. másfél hónap múlva kerül sor.) A pályázattal kapcsolatos további kérdésekre válasz kérhető dr. Molnár Miklós egyetemi docenstől: e-mail: mmiklos@physx.u- szeged.hu . (ú) Az első fordulóban a kísérlet lényegét leíró dolgozattal lehet részt venni (Képarchívum) Más programokat is töltsenek le számítógépükre Alternatív böngészők ISMERTETÉS A Pennsylvania Állami Egyetem informatika tanszéke azt javasolja az intézmény diákjainak, hogy a biztonsági kockázatok miatt az Exploreren kívül más böngészőket is töltsenek le számítógépükre, és ha lehet, inkább azokat használ­ják. A közlemény kiadást azzal in­dokolták, hogy a médiában sze­replő hírek, illetve a Carnegie Mellon Egyetem számítógépes vészhelyzetekre reagáló csoportjá­nak beszámolója alapján egyaránt hasznos lehet az alternatív böngé­szők használata. Robin Anderson, a tanszék szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem azt akarják elérni, hogy az emberek töröljék le számítógé­pükről az Internet Explorert, külö­nösen mivel az elengedhetetlen a Windows operációs rendszer fris­sítéséhez. Elmondta ugyanakkor, hogy az a tény, hogy az utóbbi né­hány hónap során közel két tucat, különböző veszélyességi fokú biz­tonsági rést tártak föl a Microsoft böngészőjén mindenképpen cse­lekvésre kellett, hogy késztesse őket. (pö) Egyre több egyetem kínál olcsó zeneletöltést Hajlandóak változtatni ÖSSZEFOGLALÓ A hallgatók követelésére egyre több amerikai felsőoktatási intéz­mény kezdi meg a felkészülést sa­ját, olcsó és legális zeneletöltést biztosító rendszer kiépítését, amelynek révén elkerülhetik a ki­adók haragját. Egyes egyeteme­ken már szeptember óta elérhető a szolgáltatás, néhol teljesen in­gyen, míg másutt havidíj ellené­ben - amely azonban így is jócs­kán elmarad a népszerű on-line zeneboltok díjaitól. A diákok azonban egyre több helyen köve­telik a legális letöltést biztosító rendszerek kiépítését, és az ame­rikai egyetemek nagy része haj­landó a változtatásokra, (sgh)

Next

/
Thumbnails
Contents