Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-29 / 299. szám, szerda

2004. december 29., szerda MOZIMUSTRA 1. évfolyam 40. szám A film végén úgy tűnhet, hogy egy harmadik rész is várható, pedig már kettő is sok, sőt sokk (!) volt Már megint bérgyilkos szomszéd Jimmy és Oz (Bruce Willis és Matthew Perry) (Képarchívum) Valaki lője le a rendezőt! Talán így is kezdhetném egyik kedvenc fekete hu­morú akciókomédiám má­sodik részének, pontosab­ban folytatásának kritiká­ját. Bár személyesen nem ismerem Howard Deutch rendezőt, nem akarok neki rosszat, de amit csinált ez­zel a filmmel, az borzasztó! KOSSÁR LAJOS Ezért az alkotásért megérde­melné, hogy minden elkedvetle­nedett néző egy keményebb para­dicsomot vágjon hozzá. Hogy mi­ért? Négy évvel ezelőtt Jonathan Lynn rendező és a Willis testvé­rek, Bruce és Dávid producerek­ként megalkották Mitchell Kapner forgatókönyve alapján a Bérgyil­kos a szomszédom című krimi­komédiát: ha nem is kasszasikerű filmet, de egy élvezhető fekete humorú komédiát. Voltak benne jó színészek, parádés gégék és Bruce Willis tűrhető poénok. Bruce Willis mint Jimmy Tadesky Tulipán elég ke­mény bérgyilkos volt a maga kisfi­ús mosolyával, Matthew Perry pe­dig mint Oz, azaz Nicholas Ose- ransky eléggé csetlő botló fogor­vosként mutatkozott be. Még a Janninak mondott magyar Gogo- lák maffiafiúnak is megvolt a ma­ga sármja. Minden kellemes, ne­vetséges, vidám és kiszámíthatat­lan volt. Mint például a magate­hetetlen dühében fejét az autó kormányába verő Oz, aki e műve­let előtt biztonsági okokból kikap­csolta a biztonsági övét. A második részből nagyon sok minden hiányzik. Csak a szerep­lők maradtak meg. Az új rendező Howard Deutch, akinek ez a hete­dik alkotása, ha egy sportfilmjét is számításba veszem, még mindig nem nőtte ki magát a sikeresnek nem mondható második-részes filmekből. Ő rendezte annak ide­jén a szintén sikeres Furcsa pár második részét, a Még zöldebb a szomszéd nője című komédiát, ami szintén folytatás volt. Sajnos, már írtam párszor, hogy a folyta­tások átka, hogy az első rész sze­rint mérettetnek meg. így természetes és logikus, hogy az első részt ismerő valami újat vár el a folytatástól, az új né­ző meg az első részre való utalá­sok nélkül is élvezni akarja a fil­met. A Már megint bérgyilkos a szomszédom! esetében mindenki - az is, aki látta az előző epizódot, és az is, aki csak a második részt látja - csalódott lesz. Bár a forga­tókönyvet ismét Mitchell Kapner írta, a történet valóban folytatása az előző részből megismert sze­replőpáros kalandjainak, a film azonban sok helyen sántít. A csetlő-botló fogorvosból, Őzből paranoiás rettegő lett, aki még Kaliforniában sem képes szép feleségével, Cynthiával él­vezni az életet. Fél, hogy a magyar Gogolák maffiacsalád bosszút áll rajta fiuk, Janni haláláért. Ez be is teljesedik, de Oz csak csalétek ah­hoz, hogy a vérszomjas és minden viszonylatban impotens, 75 éves Lazlo Lászlót a halottnak vélt Jimmyhez vezesse. Jimmy, aki fe­leségével, az unatkozó, bérgyil­kosnak tanuló Jillel Mexikóban éli izgalmasnak nem mondható éle­tét, kénytelen segíteni barátjának és felvenni a harcot a morbidan marcona magyar gengszterekkel. Az első rész után sokan voltak kíváncsiak, mi is történt a két pár­ral. Ezt a kíváncsiságot próbálták meg kielégíteni az újabb epizód készítői, kisebb-nagyobb sikerrel. Oz annak ellenére, hogy sikeres fogorvosként él Cynthiával, min­dig is a bérgyilkosoktól fél. Fegy­vereket vásárol, riasztóberende­zéseket szerel fel a ház környé­kén. Mániákus védekező lett be­lőle, amitől Cynthia falra mászik, mert egykori Jimmyjét véli látni benne. Jimmy Mexikóban éli tisztes életét, tyúkokat nevel, a kiskertet kapálja, vezeti a háztartást, míg a bérgyilkosnak indult Jill halálra unja magát. így László Gogolák megjelenése a színen csak pozití­van dobja fel a történetet. Sajnos, a rendező elfelejtette, hogy nem mindig ildomos bevett, ismert gégékét feléleszteni, mert sokszor olvashatóvá válik a sze­replő. Oz továbbra is orra esik bármiben, nekimegy a bútorok­nak, ami inkább kínos, mint ne­vetséges. A konyhaköténybe búj­tatott fakanalas Jimmy is inkább rossz poén, mint jó vicc. Attól meg valóban eltekinthettek volna, hogy rózsaszín nyuszipapucsot húzzanak a lábára. Attól ugyanis, hogy valaki szereti a konyhát, és vezeti a háztartást, még nem fog bemelegedni, ahogy azt a rende­ző, nem is tudni milyen okból, su­galmazza Jimmy alakváltozásá­ban. Egy homoszexuális hajlamú volt bérgyilkos pucér fenékkel még akkor sem vicces, ha a szere­pet Bruce Willis játssza. A film végén, már ha valaki vé­gignézi, kicsit keserű szájízzel gondolhat arra, hogy talán még egy harmadik részt is várhat. Pe­dig már kettő is sok, sőt sokk (!) volt. Megtörtént eseményen alapszik, de eltér a valóságtól A miskolci boniésklájd MTI-HÍR Deák Krisztina A miskolci boniésklájd című filmje Novák Tünde - a miskolci Bonnie és Clyde néven elhíresült rablópáros női tagja - börtönben írt vissza­emlékezései alapján készült. „A film témája, a forgatás és a női főszereplő is Miskolchoz kötő­dik, nem véleüen tehát a premier helyszíne” - mondta Deák Kriszti­na, a film rendezője. A miskolci boniésklájd megtörtént eseményen alapszik, de eltér a valóságtól. „Az egész egy fikció, ezért nem Tündének és Lászlónak hívják a fő­szereplőket, hanem Lili és Pali sze­relmét ismerhetjük meg” - mondta a rendező. Mint hozzátette, egy eleve tragi­kus végre ítéltetett kapcsolatról szól az alkotás, ugyanis az előzmé­nyek is drámaiak. „1995-ben egy nyíregyházi bank­ból - ahol a miskolci Bonnie és Clyde férfi tagja biztonsági őrként dolgozik - csaknem harmincmillió forintot visz el a két fiatal. A széf kulcsaira véletlenül bukkannak rá, először csak meg akarják nézni a hatalmas összeget, de nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Ezután Lili és Pali Miskolcon bujkál, fegyveres autórablásokat hajt végre; ekkor már egymástól függenek” - idézte fel a film fő eseményeit Deák Krisz­tina. Elmondta: lehet, hogy Lili és Pali „véleüen szerelmesek”, ezt azonban már nincs lehetőségük ki­deríteni. Bezárkóznak saját vilá­gukba, így elvesztik a valósághoz való egészséges viszonyukat, csak sodródnak az eseményekkel. „Életük szerencsétlen, szinte in­dokolatlan történések végelátha- tadan sorozatává válik” - jegyezte meg a rendező. A két különböző idősíkban ját­szódó, összefonódó cselekményből nem akciófilm bontakozik ki, ha­nem a lány felnőtté válása az ezred­forduló Magyarországán. A miskolci boniésklájd bemuta­tója idején Novák Tünde fegyház- ban van, tizenegy éves büntetésé­ből négy és fél év telt el; Fekete László 2000-ben, előzetes letartóz­tatásuk idején öngyilkosságot kö­vetett el. Karalyos Gábor (Pali) és Ráczkevy Ildikó (Lili) együtt és Lili egyedül, elzárva - Deák Krisztina filmjében (Képarchívum) Harminc nagyjátékfilm és négy életműdíj a 36. Magyar Filmszemlén Száz külföldi vendégre számítanak Miért maradnak le a rangos filmdíjakról a legnagyobb hollywoodi kedvencek? Fiatal sztárok jövőre csúcsközeiben MTI-HÍR Mintegy harminc nagyjátékfilm szerepel a 36. Magyar Filmszem­lén, amelyet február 1. és 8. kö­zött rendeznek meg Budapesten; a vetítések helyszíne a Mammut mozi és a Millenáris Park lesz - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége ügyvezető titkára. A filmes mustrán versenyen kí­vül mutatják be Koltai Lajos első rendezését, az irodalmi Nobel-dí- jas Kertész Imre művéből készült Sorstalanság című filmet, vala­mint az Oscar-díjas Szabó István alkotását, a Csodálatos Júliát - mondta Hermann Krisztina. A szövetség titkára elmondta, hogy a rendezvényen hozzávető­legesen harminc nagyjátékfilmet vetítenek majd, a zsűri tagjainak felkérése folyik. A versenyprog­ramba bekerülő alkotások száma egyelőre nem végleges, a nagyjá­tékfilmek végleges listáját csak ja­nuárban hozzák nyilvánosságra. A filmszemlére több mint két­száz dokumentumfilmet és száz kísérleti kisjátékfilmet neveztek november végéig, ezek közül az előzsűrik január elejére 35^10, il­letve 30-35 alkotást válogatnak be a versenyprogramba. A ren­dezvényen négyen kapnak élet­műdíjat: Matejka Mária és Ónodi György gyártásvezető, Bokor Pé­ter filmrendező és Zenthe Ferenc színművész. A szemletanács elnö­ke Sipos Áron, tagja Janisch Atti­la, Hartai László, Mihályfi László, Molnár György, Tóth Erzsébet. Hermann Krisztina egyelőre nem tudott válaszolni arra, hány díjat adnak ki, mint mondta, ez január elején, közepén dől el. Em­lékeztetett tavalyi állásfoglalásuk­ra, amely szerint felülvizsgálják a díjak rendszerét annak érdeké­ben, hogy ne legyenek átfedések. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a dokumentumfilmek eseté­ben ezúttal nem négy, hanem öt kategóriát különítettek el; külön versengenek a szociológiai, nép­rajzi, antropológiai művek; a tör­ténelmi alkotások; a portré- és ri­portfilmek, interjúk; az ismeret- terjesztő filmek, valamint a más kategóriába be nem sorolható munkák. A 36. Magyar Filmszemlén mintegy száz külföldi vendégre számítanak. Tóth Erzsébet, a Magyar Moz­gókép Közalapítvány (MMK) fő­titkára elmondta, hogy a kuratóri­um már döntött a filmszemle fi­nanszírozásáról: 80-90 százalék­ban az MMK finanszírozza a ren­dezvényt. A támogatás összege a tavalyi­hoz hasonló, 150 millió forint kö­rüli - közölte, hozzátéve: a kura­tórium egyelőre 120 millió forin­tot szavazott meg erre a célra, a fennmaradó összeget szponzori támogatásokból, egyéb fölajánlá­sokból kell előteremteni. Versenyen kívül mutatják be Szabó István alkotását, a Cso­dálatos Júliát-Annette Bening az Oscar-díjas rendező filmjé­ben (Képarchívum) TALLÓSI BÉLA Talán bizakodók is lehetünk a jövő nagy filmes eseményeit illető­en. Mindig is keserű szájízzel fi­gyeltem, hogy a menő hollywoodi sztárok, akikért döglenek a rajon­gók, a szakmabeliek táborában nem aratnak olyan egyértelmű si­kert, mint a nagyközönség köré­ben. Valahogy mostohán bánnak velük az Amerikai Filmakadémia tagjai, akik az Oscar-díj sorsáról döntenek, és a Los Angelesben akkreditált Külföldi Újságírók Szö­vetsége sem igazán őket preferálja. Pedig rájuk írnak, építenek óriási költségvetésű mega- és gigafilme­ket, mert velük lehet becsalogatni a moziba a legnagyobb számú kö­zönséget, A múlt század nyolcva­nas éveiben az amerikai mozi emb­lémájává vált Tom Cruise, aki a mai napig a legnagyobb közönség­kedvencek közé tartozik, a Szüle­tett július 4-én című háborús film­drámával és a Jerry Maguire - A nagy hátraarc című filmdrámával Oscar-közelbe került ugyan, mind­két alkalommal jelölték a díjra, ám mind a kétszer lemaradt róla. Brad Pitt, Hollywood szőke (rossz nyel­vek szerint szőkített) hercege sem koronázta meg eddigi pályafutását a legnagyobb filmdíjjal - a 12 ma­jom című sci-fiben nyújtott alakítá­sáért a legjobb férfi mellékszerep­lő, az Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi című krimi társszereplője- ként mint a legjobb filmes csapat tagja díjra jelölték, de az elisme­réstől mindkét esetben elesett. A 2005-ös Arany Glóbusz-jelölé­sek bejelentése után bizakodók is lehetünk, mert a jövő év- legalább­is jelölésben - kedvez a fiatal sztá­roknak. Tom Cruise és Brad Pitt ez­úttal sem szerepelnek a felterjesz­tettek között - holott az utóbbi, a pazar kivitelezésű, ám rém unal­mas Trója című filmben ismét hódí­tott, a félisten, Akhüleusz szerepé­ben, a filmkritikusoknál számítás­ba se jött. Az esélyesek között vi­szont ott van Johnny Depp Mark Forster rendező Én, Pán Péter című mozgóképében nyújtott alakításá­ért. A rebellisnek is nevezett szép­fiú sokak szerint azzal lóg ki holly­woodi társai sorából, hogy tehetsé­ges, és többször került már díj­közeibe. Talán azért, mert nem sablonfigurák életre keltésével bíz­zák meg általában, hanem függet­len filmekben igazi hús-vér alakok megformálásával. Leonardo Di­Caprióról is kevesen hitték volna, hogy valaha még felkapaszkodik az Oscar-létrán. Pedig egyszer már si­került majdnem a csúcsra kerülnie: a Gilbert Grape című film értelmi fogyatékos Arnie-jaként - éppen Johnny Depp partnereként. Oscar- esélyes azóta sem volt, viszont Arany Glóbuszra kétszer is jelölték már: A Titanic és a Kapj el, ha tudsz szerepéért. Ne legyünk rossz jósok, ám ahogy az előzőekben nem kap­ta meg a díjat, valószínű, ezúttal is lemarad róla, hiszen a kategóriá­ban, amelyben jelölték, olyan ve- télytársa van, mint Javier Bardem. Új sztár is bemutatkozik az Arany Glóbusz gálán: Gael Garda Bernal, aki a legjobb külföldi film kategóri­ában jelölt Che Guevara: A moto­ros naplója című filmben a cím­szerepet játssza. Bernal nagyon fel­jövőben van - Pedro Almodovar Rossz nevelés című filmjében ki­magaslót alakít. A nők között is lesz izgalmas vetélkedés: „ringbe száll” ugyanis Kate Winslet és Renée Zellweger, aki tavaly mint a legjobb mellékszereplő elvitte az Arany Glóbuszt és az Oscart is. Az idén tehát kiderülhet, meny­nyire tudnak labdába rúgni a fia­talok.

Next

/
Thumbnails
Contents