Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-28 / 298. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 28. Téma: a szeizmikus árhullám 13 Emberéletek ezreit menthették volna meg, ha az Indiai-óceánon is működne a cunami érkezését jelző rendszer Szigeteket mosott és mozdított el Thaiföld partjain a megállíthatatlan vízfal újraértelmezte az autóparkoló fogalmát (Reuters-felv.) A cunami óránként 900 km-es sebességgel is száguld Mi a szeizmikus árhullám? Az Indonézia partjainál bekövetkezett földrengés nagyságát a kutatók 9-es magnitúdójának minősítették, ez 40 éve a legnagyobb földmozgás, amit a tudósok mértek, 1900 óta pedig az ötödik legerősebb rengés. A több millió atombomba felrobbanásával egyenértékű energia felszabadulása elementáris erejű szeizmikus árhullámot indított el. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Több száz méteren át sodródtunk, igyekezve elkerülni, hogy beleütközzünk a víz által vitt hűtőszekrényekbe, motorokba és autókba” - mondta el Roland Bu- erk, a BBC egyik újságírója, aki a Sri Lanka déli részén lévő Unava- tuna településen volt a szumátrai földrengés okozta cunami idején. „Kirohantunk a szobából, de a víz hamarosan a mellünkig ért. Elhagytuk a szállodát, ám odakint zúduló vízáramlások sodorÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Akár több száz méteres hullámok is fenyegethetik a sűrűn lakott tengerparti övezeteket, ha egy földrengés vagy víz alatti vulkánkitörés miatt beindul a cunaminak nevezett jelenség - olvasható a National Geographie honlapján. Elvüeg aszteroidák becsapódása is kiválthatja a cunamit. Ez már csak azért is kelle- meden, mert az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA éppen a karácsonyi ünnepek idején bejelentette, hogy a nemrégiben felfedezett, 440 méter átmérőjű 2004 MN4 aszteroida 2029-ben igen közel kerülhet a Földhöz. A jelenlegi becslések szerint 1:37 a becsapódás esélye. Ha becsapódna, 100-150 hidrogénbomba erejével pusztítana, és a világóceánba zuhanva gigantikus vízfalat indítana úrnak. Visszatérve a „hagyományos” születésű szeizmikus árhullámokhoz, míg a földrentak el mindent. Először egy fára mászva kerestünk menedéket. Végül, amikor már vagy 300 méterre elsodort befelé a szárazföldre a víz, sikerült elkapnunk egy pillért, és belékapaszkodgések által előidézett cunamikat a tudósok gyakran megfigyelik születésüktől fogva a pusztító végkifejletig, a földcsuszamlások által keltett nagyobb cunamikat még nem sikerült megvizsgálni. Ezeknek a mega- cunamiknak a létezésére vannak bizonyítékok, s az is sejthető, hogy körülbelül százezer évenként következhetnek be ilyen katasztrófák - így vélekedik Gary McMurtry, a University of Hawaii szakértője. Ezek a szörnyetegek akár a több száz méteres nagyságrendet is elérhetik, s a szárazföldhöz érve ott még több kilométeres utat tehetnek meg. Az egyik ilyen vitatott eset éppen Hawaiin történhetett 110 ezer évvel ezelőtt, amikor 400-500 méter magas hullámok borították el az egzotikus szigetvilágot. Ám nemcsak a Csendes-óceán térségében fordulhattak elő ilyen jelenségek. McMurtryék újra megvizsgálták azokat a bizonyítékokat is, amelyek tunk. A fák ágai között autók akadtak fenn, másutt épületek omlottak össze. Mindenkinek magának kell mentenie a bőrét.” - mondta el megmenekülésének történetét az újságíró. Emberéletek sokaságát lehetett volna megmenteni az árhullámtól, ha a térség kormányai időben figyelmeztették volna a veszélyeztetett körzeteket a cunami közeledésére - ismerték el tegnap indonéz és thaiföldi illetékesek, de azzal mentegetőztek, hogy a veszély felméréséhez szükséges költséges technológiák nem álltak rendelkezésükre. Thaiföldet egy órával, Indiát és Srí Lankát két és fél órával a földrengés után érte el a hullám, Malajziát, a Mal- dív-szigeteket, Mianmart (Burma) és Bangladesi még később. Ez idő alatt ki lehetett volna üríteni a veszélyeztetett partszakaszokat - ismerte el sajtónyilatkozatában Budi Waloyo, az Indonéz Meteorológiai és Geofizikai Hivatal tisztségviselője. Ám jelenleg nem létezik olyan egységes, nemzetközi rendszer, amely követni tudná az Indiai-óceánon az árhullámok mozgását, mérni tudná azok sebességét, tömegét, és következtetni engedne a veszedelem nagyságára. Az Indiai-óceánon 1883-ban, a Krakatoa vulkán felrobbanása okozta az utolsó, ehhez hasonló árhullámot. Ezzel Bermudán és más atlanti-óceáni lelőhelyeken fordulnak elő, s amelyek 420 ezer évesek. A kutatók sejtése szerint ezek is egy megacuna- mi hatására kerültek mai helyükre. A tudósok szerint hatalmas tűzhányók összeomlása és a víz alatti földmozgások okozhatnak például megacunamit. Az üyen gigantikus földcsuszamlás a hawaii kutató szemagyarázható, hogy mindeddig nem volt cunami-jelzőrendszer a térségben. A Csendes-óceán térségében egyébként létezik ilyen rendszer. A vasárnapi indonéziai földrengés mintegy 30 méterrel tolta délnyugatra a hatalmas Szumátra szigetet - írja a Los Angeles Times. A tektonikus lemezek mozgása nyomán 9,0 magnitúdós rengés következett be, s nemcsak a sziget földrajzi helyzete változott meg, hanem hatalmas cunami, vagyis szökőár keletkezett. A mostani földrengés nyomán mintegy ezer km hosszúságú repedés keletkezett az Indiai-óceán mélyén, amely a tektonikus lemezek ütközésének, illetve súrlódásának „köszönhető”. Az ázsiai partokat elárasztó cunaminak az emberi tragédia méreteihez képest sokkal jelentéktelenebb a gazdasági hatása. A mintegy 25 ezer ember életét követelő tragédia egészében nem fogja befolyásolni a térség növekedését, a lerombolt szállodák, az infrastruktúra újjáépítésére fordított kiadások a következő hónapokban ellensúlyozzák majd a turizmusból származó bevételek kiesését. A legsúlyosabban érintett Sri Lanka az egyetlen ország, amelynek gazdaságát akár egy évvel is visszavetheti a tragédia. (NG, GR, ú) rint akkor fordulhat elő, ha a tengerszint a normálisnál magasabb. Márpedig most éppen ilyen korszakban élünk - teszi hozzá. McMurtry szerint a cunamik nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiségre, mint az aszteroidák becsapódása, mégis a kutatásra kevesebb pénzt kapnak a vulkánkutatók, mint a csillagászok. (Sz. I. M.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tengerrengések nyomán létrejövő hatalmas, pusztító szeizmikus árhullámot (helytelenül szökőárt) vagy a japán szakterminológiából átvett cunamit, az égjük legalattomosabb természeti katasztrófaként tartják számon. Kiindulópontja rendszerint tenger alatti földrengés, tenger alatti vulkánkitörés vagy tenger alatti földcsuszamlás: ez a nyílt tengeren nagy sebességgel haladó, de alacsony hullámot okoz, amely a sekély vízbe érve felmagasodik, és 10-20 méteres vízfalként zúdul a partra, több száz méteren át mindent elpusztítva. Konkrétan egy cunamihullám, amely a 4000 méter mély nyűt óceánon csak 1 m magas, 16 m mély partszakaszhoz érve már kb. 4 m magas, 1 m mély part menti sávban pedig 8 méterre emelkedik. Észlelésétől megérkezéséig általában már túl rövid az idő az ott élő lakosság figyelmeztetésére és a veszélyeztetett parti sáv kiürítésére, ugyanis a pusztító hullám óránkénti 600-900 kilométeres sebességgel száguld és akár a teljes Földet is megkerülheti. Ezért nem csoda, hogy a vasárnapi indonéziai földrengés keltette árhullám nem csupán a környező országok tengerparti körzeteit érintette, hanem 6000 kilométerre nyugatra, Afrika keleti partjainál is pusztított, érintette Szomáliát, Madagaszkárt, a Seychelles-szigeteket és Tanzániát. Például az 1960-as chilei földrengés következtében elindult cunami a 10000 kilométerre lévő HawaiiÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az eddig legtöbb halálesetet okozó szeizmikus árhullámok döntően Japánt sújtották, ezért a nemzetközi szakirodalom is a japán nyelvből vette át a cunami kifejezést, ami magyarul nagy hullámot jelent. 1703-ban az Okinawa partjait érte ez a természeti csapás, ami több mint 100 ezer halálos áldozatot követelt, 1896-ban 27 ezer szigetországi lakót ölt meg a gigantikus hullám, az 1923-as tokiói földrengés gerjesztette cunami pedig szintén mintegy 100 ezer áldozattal járt. De nem kell ilyen messzire mennünk, hiszen Európát is meggyötörte a szeizmikus árhullám. A legnevezetesebb eset 1755- ben Lisszabonban történt, amikor is egy elementáris erejű földrengést követően a portugál főváros kikötőjére csapott le a 12 méter magas hullám, ezrek halálát okozva. Ugyanez a cunami a spanyol Cadiz- ban és a német Hamburgban is tarolt, sőt az amerikai partokra is eljutott. A legnagyobb méretű hullámot 1883-ban ugyanaz a víz alatti vulkanikus robbanás indította el, amely az indonéz Krakatoa szigetét megsemmisítette. Akkor a közeli Szumátra partjaira 22-35 méter magas vízfal zúdult, és ez a keletindiai térségben összesen 36 ezer ember halálát okozta. Maga a hullám 32 óra múltán az európai partokat is elérte - olvashatjuk Czelnai Rudolf A vüágóceán c. szakkönyvében. Az alábbiakban feltüntetjük az elmúlt 50 év legpusztítóbb szeizmikus és vulkanikus eredetű cunami- jait és vihar keltette szökőárjait. 2004. december 26. Az eddigi jelentések szerint legalább 25 ezer halálos áldozata van szerte Délke- let-Ázsiában annak a cunaminak, amelyet az indonéziai Szumátra térségében vasárnap történt, tenszigeteken és a 17000 kilométerre lévő japán partokon is pusztított. Ráadásul a szakemberek szinte semmit sem tudnak arról, milyen körülmények közt keletkezik a cunami, mert az erős földrengések közül is csak kevés ilyen természeti jelenséget. A szumátrai földrengés epicentruma az indiai és az ázsiai tektonikus tábla ütközési zónájában fekszik. Az indiai tábla évente néhány centimétert mozog északkeleti irányba, az ázsiai tábla alá. Ez a mozgás hatalmas feszültségeket okoz, ezek szabadultak fel a vasárnapi földrengéssel - mondta Brian Baptie, a brit földrengésjelző intézet tudósa. Ez a földrengés hatalmas cunamit okozott. Ilyen jelenség akkor alakul ki, amikor a tengerfenéken nagy függőleges szakadás következik be, amely a maga részéről nagy mennyiségű vizet mozdít el. A törés a továbbiakban úgy működött, mint egy hatalmas hullámkeltő készülék: az óceán mélyén egy méter magas hullámokat keltett, ezek mintegy 600 kilométeres óránkénti sebességgel haladtak, ami nagyjából egy sugár- hajtású gép sebességének felel meg. Ahogy a cunami a sekélyebb partrészekhez ért, néhány tucat kilométer sebességre lassult, és mire elérte a szárazföldet, óriási hullámmá dagadt. Az Indiai-óceánon mindazonáltal a szeizmikus árhullám ritkább jelenség, mint a Csendes-óceánon - az utóbbin éppen ezért fejlett előrejelző rendszer működik. Az Indiai-óceánon nincs ilyen előrejelző hálózat-mondta el a tudós, (ng, m, ú) ger alatti epicentrumú, hatalmas erejű földrengés több ország partvidékén okozott. Több ezren eltűntek, és mintegy 1 millió személy kitelepítését kezdték meg a természeti katasztrófa sújtotta területekről. 2004. május 13-17. Mianmar (Burma) területén legkevesebb 140 halálos áldozatot követelt a ciklon és a szél által gerjesztett szökőár. 18 ezer ember vált hajléktalanná. 1999. november 26. Szökőár pusztított a csendes-óceáni Vanua- tun. 17 ember meghalt. 1999. augusztus 17. Törökországban egy pusztító, 40 ezer emberéletet követelő földrengés után cunami rohant be a Márvány-tengeren az Izmiti- öbölre. 1998. július 17. Pápua Új-Guine- án egy földrengés keltette cunami legalább kétezer ember halálát okozta. 1993. július 12. A Japánhoz tartozó Okusiri 120 lakosa vesztette életét egy szökőárban. 1992. december 12. Földrengés és szeizmikus árhullám pusztított az indonéziai Floresben. A természeti katasztrófa kétezer áldozatot követelt. 1977. augusztus 19. Az indonéziai Szumba-szigeten több mint 180 embert ölt meg egy szökőár. 1964. március 29. Alaszkában földrengés okozott cunamit, 123 ember meghalt, az anyagi kár 300- 400 millió dollár. 1960. május 23. Földrengés keltette cunami pusztított a Hawaiiszigeteki Hilóban. Az áldozatok száma 161. 1946. április 1. Az Aleut-szige- teken bekövetkezett földrengés hatására mintegy nyolc méter magas hullámok zúdultak a Hawaiiszigetek partvidékére, elsősorban Hilo városára. 173 ember vesztette életét, (m, ú) Árhullám lehet az Atlanti-óceánon Tudósok szerint ha a Kanári-szigeteki La Pálmán szunnyadó Cumbre Vieja vulkán újra hevesen kitör, akkor a hasadékokkal tarkított hegy fele az óceánba omolhat. Ha ez bekövetkezik, akkor annyi energia szabadul fel, amennyi elegendő az USA féléves áramellátásához. A kutatók modellezték a jelenséget, és megdöbbentő adatokhoz jutottak. A becsapódáskor 900 m magas és több tucat km széles hullámok is keletkezhetnek, amelyek egy repülőgép sebességével érnék el Brazília keleti részét, a karib-tengeri szigeteket és Floridát. E partszakaszokon a 30-50 m magas árhullám 8-10 km-es sávban mindent elsöpörne, emellett a brit, a spanyol, a portugál és a francia kikötővárosokban is hatalmas rombolást vinne végbe. (HVG) Az indiai Tamilnád államban tömegsírba temették a természeti csapás több ezernyi áldozatát (CTK-felvétel) A cunamik nagyobb veszélyt jelentenek az emberiségre, mint a sokszor rettegett aszteroidák becsapódása Gigantikus hullámok fenyegetik a városokat? Szökőárak és árhullámok tarolása az elmúlt 50 évben Százezrek estek áldozatául
