Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-27 / 297. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 27. Nagyszünet 13 Városunk történetét legnagyobb mértékben alakító család lakhelyéül szolgáló épületeket vizsgáljuk Az Esterházyak galántai kastélyai Eredetileg nagy kastélynak épült, rendelkezett vizesárokkal is (Képarchívum) A diákok dolgozatukat június 15-én zárják le Ifjúság - Iskola - Gazdaság A Kodály Zoltán Gimnázium 7. G osztályának német nyelvet tanuló csoportjának szorgos munkáját tükrözi az alábbiakban leírt riport, amelyet Keppert Józseffel, a Galántai Múzeum igazgatójával készítettünk. GALÁNTAI JSW-CSAPAT Melyik korszaktól fűződik az Esterházy-család neve a város történelméhez? Galánta és az Esterházyak közel nyolc évszázados története' a Galántához közel eső Csallóközben kezdődik, de amikor a sors kiszorította onnan hatalmas nemzetségüket, Galántán találtak új otthonra, majdnem fél évezreddel ezelőtt. A két kastély közül melyik volt fontosabb? Bár a neogótikus kastély mai állapota ellenére is jelentőségtelje- sebb látványt nyújt, mégis a reneszánsz kastély eszmei értéke nagyobb, ez a szerény kis kastély lett családjuk második bölcsője. Milyen különleges ismertetőjelekkel rendelkezett a reneszánsz kastély, és hogy alakult a sorsa az évek folyamán? Eredetileg nagy kastélynak épült, rendelkezett vizesárokkal is. Fontos megemlítenünk táblás rózsakertjét, amely a magyar történelmi parkok különlegessége. Több örökös cserélődése után végül 1757-ben Esterházy Károly Ferenc generális özvegye szerezte meg, az utolsó alapvető késő barokk átépítés is az ő nevéhez fűződik. Gyermekeivel összesen 41 évet töltött a kastélyban. Talán ő volt az utolsó állandó lakója. A kastély legszerencsétlenebb korszaka a kurucok leverése után következett be, amikor a Habsburgok 999 várral együtt lebontották. Emiatt a mai kastély az eredetinek csak harmadát alkotja. A 19. században a dióJUGEND SCHULE WIRTSCHAFT szegi cukorgyár birtokába került, amely majort épített ki a kastélyból. Az épületet körülvevő eredeti beépítés lerombolása és egy új lakótelep, majd iskola felépítése után a lelkes lokálpatriótáknak és a műemlékvédelmi szerveknek sikerült megakadályozniuk a kastély tervezett lebontását. Az 1980-ban végzett nagyarányú műemléki, majd régészeti kutatás szolgált alapul a későbbi felújításhoz. A renoválás olyan mértékben haladt, hogy 1913-ban már mezőgazdasági világkiállítást rendeztek itt. Milyen célokat szolgál ma? 1992 óta a város a tulajdonosa, felhasználója pedig a városi művelődési központ. Pincéjében a Kastélyklub szervezi rendezvényeit, amely hosszú idő óta a diákok drogok nélküli szórakozását biztosítja. Földszintjén esketőterem működik, és a polgármester fogadószobája is itt található. Az ebben a szobában található címerekről arra lehet következtetni, hogy a múltban a reneszánsz kastély nemcsak a család szolgálatában állt, hanem komolyabb államügyek, társadalmi események lebonyolítása is folyt itt. Az emeleti hat teremből kettőt galéria foglal el, három helységben történelmi jelentőségű bútorok vannak kiállítva, egy helységben pedig az 1963-ban lebontott barokk Esterházy-kápolna makettje található. Ezekben a helységekben tekinthetjük meg az Esterházyak családfáját is. A kastély nagy jelentőséggel bír a város történetében, többek közt itt folynak a politikai találkozók. Mit tudunk a másik kastélyról? A neogótikus kastély 1633-ban reneszánsz stílusban épült, Esterházy Ferenc fiai megbízásából, ahogy azt az északi toronynak a mai Park utca felé eső homlokzatán elhelyezett tábla hirdeti. Mire a kastély elkészült, Esterházy Pál átengedte Dániel bátyjának. Az ő utódai birtokolták egészen a 20. sz. elejéig, amikor Esterházy László eladta a Csehszlovák Köztársaságnak. A család utolsó állandó galántai lakója Esterházy József volt, ugyancsak ő emeltette a galántai temetőben máig fennálló családi kriptát. Ehhez hasonló kastély csak Oroszkán, a csehországi Lednicén és Hlboká nad Vltavouban található. Az ásatások bizonyítják, hogy eredetileg négytornyos vár volt, elsősorban erődítményül szolgált. A 18. században barokk stílusban gróf Esterházy Imre építette át, ekkor rakták le alapjait a kápolnának is. A 19. században Esterházy József neogótikus stílusban építette át. A család kihalása után ereklyéiket műkereskedők vásárolták fel. Ezután egészen 1972-ig (az új járási hivatal megépüléséig) több hivatal is itt székelt. Ekkor a kastélyt a járási honismereti hivatal kapta meg. Húsz év után visszakerült a város tulajdonába, az önkormányzat pedig eladásra bocsátotta. Miért hanyagolták el a kastélyokat és ki döntött arról, hogy csak az egyiket újítják fel? Azért történhetett meg a kastély ilyen mértékű elhanyagolása, mert az épületet használó hivatalok nem törődtek az állapotával. Ezzel szemben a reneszánsz kastély renoválásához állami támogatást kaptak az újítók, ezért sikerülhetett legalább az egyik épületet megőrizni az utókor számára. A neogótikus kastély felújításához legalább 200 millió koronára lenne szükség, hiába cserélték ki az ablakokat, rakták fel rájuk a rácsokat és oldották meg a szigetelés kérdését. Ugyan voltak próbálkozások az átépítést illetően, de mivel az épület túl kicsi, senkinek nem lett volna kifizetődő annak felújítása. A jelképes 1 koronás áron a város nem akarta eladni, mivel félő volt, hogy a felújítás csak megvalósítatlan terv marad. (A szerzők: Jezo Katalin, Mézes Melinda, Menyhárt Erzsébet) HORVATH ERIKA A Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítványa és az aacheni IZOP-Intézet az Új Szóval együttműködve a 2004/2005-es tanévre is meghirdette az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programot, amelyben 125 oktatási intézmény 140 tanára és 2321 diákja vesz részt. A nemzetközi projektumot már hét éve rendszeresen megszervezik, melyben a diákoknak gazdasági témákról németül vagy anyanyelvükön pályamunkát kell készíteniük. Ebben a programban LÉVAI JSW-CSAPAT Miért választotta csoportunk a kisváros kulturális életéről szóló témát? Mi mindnyájan magyar nemzetiségűek vagyunk, tehát kisebbségben élünk szlovák állampolgárokként. Éppen ezért egy számunkra létfontosságú témáról van szó, melynek természetesen most a gazdasági oldalát vizsgáljuk. Városunkban, Léván és környékén a magyarság sajnos fogytában van. Ennek megfelelően nemzeti öntudatunkat csak úgy tudjuk megőrizni, ha védjük és ápoljuk gazdag kultúránkat és nyelvünket. E célból számos kulturális egyesület és intézmény működik környékünkön, melyek főképp az irodalommal, színjátszással és népművészettel foglalkoznak. Ezeknek az intézményeknek mi is aktív tagjai vagyunk. Tevékenységükhöz természeteA komáromi vár nem tartozik a klasszikus fellegvárak közé, többek között ezért nem turistalátványosság. Az erődítményrendszernek inkább a történelmi szerepe, mint az esztétikai értéke jelentős. A vár jelképe a kőszűz, amely allegorikusán az ellenségnek fügét mutat. A rajta olvasható felirat: „Nec Arte Nec Marte” már a török idők óta figyelmezteti az ellenséget, hogy a várat sem csellel, sem erővel nem veszik be. Valószínűleg ezért nemcsak a törökök nem foglalták el az erődítményt, de az 1848/49es szabadságharc alatt is a diákok munkáit, beszámolóit 23 német és közép-európai napilap közli. Tavaly óta hat szlovák és hat szlovákiai magyar tanintézmény is szerepel pályamunkáival a programban. A legsikeresebb pályamunkák szerzőit a zsűri értékes díjakkal jutalmazza, és meghívja őket Berlinbe az ünnepélyes díjátadásra. Ennek a projektumnak a Nagyszünet rovat keretén belül havonta egy oldalt szentelünk, ahol elolvashatjátok, hogyan vélekednek a diákok a környezetüket érintő gazdasági és vidékfejlesztési témákról. sen elegendő anyagi forrás és megfelelően működő gazdaság szükséges. Kutatásunkban éppen ezeknek a szervezeteknek a történelmével, mai helyzetével, gazdálkodásával fogunk foglalkozni. Ezt azoktól a személyektől próbáljuk megtudni, akik mindezt irányítják. Fő célunk megtudni azt, honnan szerzik az anyagi támogatást, hogyan gazdálkodnak és mennyi pénz szükséges az egyes intézmények üzemeltetéséhez. Az is érdekelne bennünket, vajon származik-e anyagi nyereség a kultúra terén elért sikerekből. Reméljük, hogy munkánkkal sikerül elérnünk a magyar kultúra népszerűsítését környékünkön és ezzel elősegítjük kulturális hagyományaink megőrzését. (A szerzők Gubik László, Sipos József, Lőrincz Tamás, Mojzes Gergely, Kovács Barnabás.) megmaradt a vár dicsősége. Előbb vér nélkül jutott a forradalmárok kezére, majd 1849-ben hat héttel a világosi fegyverletétel után, Klapka György az általa megadott kedvező feltételekkel adta át a várat az osztrák seregnek. A pályázat ismerteti az erődítményrendszer múltját, elemzi jelenét, és elképzeli jövőjét. Célja minél részletesebb képet adni a vár egykori és mai helyzetéről, és lehetőségeket találni a harmadik évezredbeli szerepére. A bevehetetlen komáromi erőd történelme nemcsak a magyarság dicső emléke. Eszméjének például kell szolgálnia a ma és holnap, magyar és világpolgárának egyaránt. Hilfe zur Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftung S A mai fiatalokat nem érdekli a cserkészet, elutasítják, kiközösítik azokat, akik ilyesmivel foglalkoznak A cserkészcsapatok helyzete Léván Magyar nemzetiségi kulturális intézmények háttere Fő a csapatmunka A vár jelképe a kőszűz, fügét mutat az ellenségnek Sem csellel, sem erővel LŐRINC ATTILA LÉVAI JSW-CSAPAT Hogy miért választottuk a cserkészcsapatok témáját? Talán azért, mert cserkészek vagyunk, és úgy gondoltuk, könnyebb A cserkészvezetőket a kiképzőtáborok felkészítik a vezetésre, gyerekekkel való foglalkozásra, gyereknevelésre (Képarchívum) olyanról írni, amivel úgyis foglalkozunk. Emellett a lévai cserkész- csapatban is kevesen vagyunk, és az év folyamán többször is találkozunk azzal a problémával, hogy nincs elegendő cserkész, aki elmenne például valamilyen versenyre. Emellett a mai fiatalokat nem érdekli a cserkészet, elutasítják, kiközösítik a cserkészeket. Közben nem is tudják, mit utasítanak el, miből maradnak ki. Biztosak vagyunk benne, ha a fiatalok tudnák, mi is a cserkészet lényege, ők is cserkészek lennének. Sok fiatal napjainkban nagyon elfoglalt, és arra hivatkozik, hogy neki erre nincs ideje. Közben lehet, hogy a cserkészet olyan háttérközeget biztosítana, amelyben kikapcsolódhat, és ezáltal könnyebben venné az élet akadályait. Ezenkívül a cserkészetben minden egyéb tudás - például a zene - csak pozitívumot jelent és felhasználható. Sok ember a cserkészeket a környezetvédőkkel, „zöldekkel” azonosítja. A cserkészet viszont sokkal több annál. A cserkész fiatalok olyan információkat kapnak, melyeket máshol nem tud megszerezni az ember, és minden ember kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor pontosan ezekre az információkra van szükség. Ki tudja, mikor jön jól, hogy az ember ismeri a Morse abc-t, tud tájékozódni iránytű nélkül, vagy tud elsősegélyt nyújtani. Mindezek mellett a fiatalok megtanulnak csoportban dolgozni, segíteni egymáson, és fegyelmezettnek lenni. A cserkészet keretein belül a fiatalok rengeteg embert megismerhetnek, barátokat szerezhetnek, és életre szóló barátságok is kötődhetnek. Emellett a fiatalok rengeteg helyre eljuthatnak, sok szépet láthatnak. A cserkészvezetőket a kiképzőtáborok felkészítik a vezetésre, gyerekekkel való foglalkozásra, gyereknevelésre. Belőlük biztosan jó szülők válnak majd a jövőben. A cserkészet célja tehát, hogy törvénytartó, becsületes és minél több téren tájékozott állampolgárokat neveljen a mai fiatalokból. A régiónkban négy cserkészcsapat működik. Régebben öt volt, de egy megszűnt. Ezzel a munkával a cserkészcsapatok gazdasági működését és lehetőségeit próbáljuk vizsgálni és terveit a jövőre nézve. Tisztában vagyunk vele, hogy a német cserkészcsapatok másképp működnek, de céljaink közösek. Bízunk benne, hogy munkánkkal sikerül felkelteni a német olvasok figyelmét, és sikerül új kapcsolatokat szerezni és megismerni az ottani régiók cserkészetének mozgatórugóit. (A szerzők: Bagócsi Zoltán, Polozsányi Máté, Szűcs Szabolcs.) SULI KVÍZ Kedves diákok! Olvassátok el figyelmesen az Ifjúság - Iskola - Gazdaság elnevezésű projektumra beérkezett cikkeket. Ha helyesen válaszoltok a kérdésekre, és a megfejtéseket 2005. január 20-ig bekülditek, megnyerhetitek az AB-ART Kiadó ajándékát, a Vidám kalendáriumot. Címünk: Új Szó - Nagyszünet, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mailben is eljuttathatjátok az alábbi címre: nagyszunet@ujszo.com . 1. Mikor szerezte meg Esterházy Károly Ferenc generális özvegye a kastélyt? a. 1845 b. 1757 c. 2000 2. Ki a tulajdonosa a galántai kastélynak? a. a város b. a galántai gimnázium c. Esterházy Pál
