Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-22 / 295. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 22. 28 Szülőföldünk „Olyan visszajelzéseket kaptam, hogy aki látta a filmemet, egészen másképpen járja a várost, másképpen figyeli az épületeket, utcákat” - mondja az alkotó Lutovsky László dokumentumfilmje Léváról Az egykori Piactér (balra) és a volt Kazinczy utca (a jelenlegi Stúr utca) (Lutovsky László magángyűjteményéből) Léva. Lutovsky László egy személyben forgatókönyvírója, operatőre, rendezője, a kísérő szöveg összeállítója, zenei szerkesztője, kép- és hangvágója a Léva tegnap és ma című filmnek, mely a város építészeti fejlődését dokumentálja. FORGÁCS MIKLÓS A filmet idén nyár elején mutatták be a Barsi Múzeum akkor még megnyitás előtt álló koncerttermében, szeptemberben Budapesten volt látható a Rákóczi Klubban, legutóbb pedig a Reviczky Házban vetítették november végén. Digitális fotóalbum Lutovsky László még édesapjától örökölte a képeslap- és ama- tőrfotó-gyűjtés hobbiját. Az idők során körülbelül 1200 fényképet gyűjtött Léváról, melyből három év alatt egy digitális fotóalbumot állított össze; a munkát 1998-ban fejezte be. Az albumban utcák szerint csoportosította a képeket - a 19. század végétől egészen a jelenről készült saját fotókig. Futott a fényviszonyok után A fotóalbummal párhuzamosan vágott bele merész vállalkozásába: dokumentumfilmet forgatni szülővárosáról. Hat évig dolgozott a filmen. Tizenhét óra felvételanyagból vágta össze a hatvanperces alkotást. „Egy nyár alatt forgattam szinte minden képkockát, az anyag tíz másodperces szekvenciákból áll össze. Azt akartam, mutatósak legyenek a felvételek, kék ég, bárányfelhők, jó időjárás, telt színek. A várost nem lehetett a Nap felé fordítani, én futottam a megfelelő fényviszonyok után.” Léva légi felvételeken is látható a filmen, Lutovsky László szakmai titokként kezeli a létrejöttüket. Annyit elárul, hogy helikopter, sőt hőlégballon segítségével is filmezett. „Ha nem én, a kamera volt fönt- árulja el. - Gyermekkorom óta fényképezek, nyolc milliméteres kamerával is rengeteget filmeztem. Egyik tanárnőm buzdított, menjek operatőri iskolába, sajnos, a családnak erre nem tellett. így lettem géplakatos. Az első videokamerát 1992-ben vettem, s idővel a technika hozta a lehetőségeket. Negyedik emeleti lakásomban egy kis filmstúdiót rendeztem be. Hangfelvételek, vágás - minden itt készült. Napi 10-16 órát is képes voltam dolgozni. Előfordult, hogy megittam egy kávét reggel nyolckor, és hajnali négyig, pizsamában dolgoztam a filmen.” A segítők Lutovsky László természetesen kutatómunkát is végzett, melyben többen is segítségére voltak. A Barsi Múzeum munkatársai, Pölhös Margaréta és Katarina Holbová segítették eligazodni a régi okiratok, dokumentumok között. „Nagyon hálás vagyok Pavol Behulának, a múzeum volt igazgatójának, aki készségesen segített. Tetszett neki, hogy valaki nekifogott ennek a munkának. Tesák Péter levéltáros barátommal is sokat konzultáltam, Alt Ernő nyugdíjas gyógyszerész pedig nagyon sok mindenre még személyesen emlékezett.” Az egyik legnagyobb felfedezésre Ürge László hívta fel a figyelmét: a Szent Mi- hály-templom két tornya között Szent László szobra található. „Meglepő, hogy nem a névadó szent szobra került a templomra” -jegyezte meg Lutovsky. A film DVD-re készült, így három nyelven hozzáférhető. „Szlovák nyelven Jaroslav Dubravík volt amatőr zenész kollégám hangján szólal meg. Angolul egy lévai nyelviskola szaklektora, Paul Stafford szólaltatja meg, aki Dublinban dramaturgiát tanított, tehát a hasonló feladatok nem állnak távol tőle. Magyarra Újváry László fordította a kommentárokat, s ő is mondja el, jobbat nem találhattam volna nála.” „Szikrát akartam adni” Tíz fejezetből áll a film, egy rész nem lehetett hosszabb nyolc percnél. „Fel akartam kelteni az érdeklődést. Aki többet akar tudni, remélem, elmegy és kutat a részletek után. Valami szikrát akartam adni a fiataloknak, hogy a világ, a történelem iránti érdeklődése itt kezdődjék, ahol él. Úgy gondolom, az iskolák is hasznát vennék a filmnek. Olyan visszajelzéseket kaptam, hogy aki látta a filmemet, egészen másképpen járja a várost, másképpen figyeli az épületeket, utcákat.” Lutovsky László a városnak is fölkínálta a munkáját, az összgyártási költségek alig feléért. A város jelezte, tudomásul vette az ajánlatot. Ez fél éve történt. „Városrendezés” tankokkal „A hetvenes években kezdődtek a tervszerű házdöntések, szerencsére sokan dokumentálták ezt a folyamatot, s magam is sokat fényképeztem. Legemlékezetesebb a mai Dituria üzletközpont helyén álló Kürti- és Bolemant-házak ledöntése. A Kürti-ház annyira masszív volt, hogy tankokkal rombolták le, acélkötelekkel szabdalták szét. Olyan épület volt, amely bármilyen világvárosban megállná a helyét. A Bolemant-házban gyógyszertár állt, melynek berendezése a Barsi Múzeum állandó kiállításán kapott helyet” - emlékezett vissza Lutovsky. (fm) A fiatalok körében kedvelt ezüst ékszerek mellett egyre népszerűbbek az acél ékszerek - véli Berkes Klára, aki rangos nemzetközi ékszerkészítő versenyen nyert Egy karkötő, amelyet úgy hívnak: A tenger hullámának ajándéka V. KRASZNICA MELITTA Berkes Klára ógyallai ékszerész az ősszel harmadik helyezést ért el a Tahiti Gyöngy Trófea nemzetközi ékszerkészítő versenyen. Ebből az alkalomból, illetve a karácsony közeledtével az ékszer-ajándékozási szokásokról, az irányzatokról beszélgettünk a díjazottal. Hogy jutott eszébe, hogy elinduljon egy ilyen megmérettetésen? Rögtön leszögezném, hogy ez volt életem első versenye és nagyon örülök, hogy azonnal ilyen szép eredményt értem el. A felkérés Klára Petrovától érkezett, aki a Tahitian Pearl Trophy szlovákiai menedzsere. A hazai ékszerészek társulásának tavaly májusi közgyűlésén szólította meg a szakmabelieket, és 46-an vállaltuk a megmérettetést. A verseny tíz kategóriában folyik, lehet például karkötőt, fülbevalót, gyűrűt, medált, nyakláncot, férfi ékszert készíteni. Az országos forduló első helyezettjei jutnak ki aztán a nemzetközi porondra. Mi is tulajdonképpen ezt a tahiti gyöngy, illetve a nevéhez fűződő verseny? A tahiti farmerek által tenyésztett gyöngyről van szó, amely színskálája rendkívül gazdag, az egészen világos rózsaszíntől a sötétzöldig, sötétszürkéig teljed. A versenyt lényegében ezek a farmerek kezdeményezték, gondolom, így szerették volna népszerűsítem gyöngyeiket az egész világon. Hiszen a tahiti gyöngy 90 százalékát még mindig Ázsiában értékesítik. A versenyt harmadízben rendezték meg, és a díjátadás a győztes ékszerek felvonultatása mellett zajlik. Az idén éppen Hongkongban került rá sor. Kategóriánként az első három helyezett ékszer szerepel egy nemzetközi Tahitian Pearl Trophy katalógusban, ami azt jelenti, hogy eljut a világ műiden tájára. Az idei versenybe például 35 ország kapcsolódott be. Ön egy csodálatos arany karkötőt tervezett, amelybe egy nagyméretű, 14 mm-es tahiti gyöngy került. Amikor meghallottam, hogy a téma a víz, élet a vízben, azonnal egy hatalmas hullám jelent meg lelki szemeim előtt, és ettől a képtől már nem tudtam szabadulni. A karkötő is tulajdonképpen egy nagy tarajos hullámot formáz, amely felszínre hozza a gyöngyöt. A fodrozódó „habot” fehéraranyból készítettem. A karkötő „A tenger hullámának ajándéka” nevet kapta. Mi lesz a további sorsa a karkötőnek? Úgy gondoltam, hogy a leányomnak ajándékozom, ha felnő. Bár most, 12 évesen, erre a felvetésemre azt válaszolta: karkötő helyett inkább egy lovat szeretne... Néhány nap múlva itt a karácsony, és gondolom ma is sokan ajándékoznak ékszert szeretteiknek. Melyek a menő irányzatok? Elsősorban a megajándékozott neme, életkora a meghatározó. A fiatalok körében már hosszabb ideje hódít az ezüst, főleg a vastagabb láncok, karkötők. Ezek továbbra is trendinek számítanak. De egyre közkedveltebbek az acél ékszerek, amelyek ún. orvosi acélból készülnek. Az acél karkötők és nyakláncok fiatalosak, mutatósak, emellett az áruk is elfogadható. A arany ékszerek közül ismét a kövesek jönnek divatba, visszavonulóban van a fehérarany és inkább a többféle aranyból kombinált darabok kerülnek előtérbe. Természetesen mindenki ízlésének és a pénztárcájának megfelelő darabot választja, de azért tanácsainkkal segíteni tudjuk a tétovázókat. Az igényesebb vásárlók részére egyedi ékszereket is készítünk. Berkes Klára élete első versenyén harmadik helyezést ért el (Vas Gyula felvétele) A karkötő egy hullámot formáz, amely felszínre hozza a gyöngyöt (Képarchívum) SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
