Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-22 / 295. szám, szerda
1021 SZÜLŐFÖLDÜNK 2004. december 22., szerda 1. évfolyam 43. szám Mézeskaláccsal megrakottan érkezett Érsekújvárba Itt édesebb az élet? Szinte megelevenedtek a bábok Három helyszínen peregtek az események: a vízben (vagyis a Dunában), a szárazföldön és fenn, a kék égen Az Aranykert Aranykertje Dunaszerdahely. Miklós napjának előestéjét mutatta a naptár, mégsem Mikulás-napi ünnepségre gyülekeztek ezen a vasárnapon a gyerekek a helyi művelődési központban. A tavasszal alakult városi bábszínház, az Aranykert bemutatkozó előadására hívta a kisgyerekes családokat. P. VONYIK ERZSÉBET Csallóközi hiedelmek A sok apróság társaságában szülők és nagyszülők foglaltak helyet a kultúrház nagytermében. A társulat vezetője és rendezője, Csépi Zsuzsa elégedetten nyugtázta a függöny mögül kitekintve, hogy telt ház előtt mutatkozhatnak be a Marcell Béla Csallóközi hiedelmek című könyve alapján dramatizált történettel, az Aranykerttel. A nézőtéren helyet foglaló három nemzedék tagjai hol lélegzetvisszafojtva, síri csendben, hol meg tapsviharral fogadták a színpadon pergő képsorokat. Tündérek és boszorkányok Minden képzeletet felülmúló, látványos és ötletes rendezői megoldások sorjáztak a pódiumon. Három helyszínen peregtek az események: a vízben, vagyis a Csallóközt jelképező Dunában, a szárazföldön és az égen, amelynek kékjén a Tejút fehérlett. Egy piros pöttyös köcsögből „ömlött” az égboltra, Máris számos meghívás A folytatásra nem kell sokáig várni, máris számos meghívást kapott a társulat. Januárban Komáromban mutatják be az Aranykertet, majd fellépnek Szilason, Ekecsen, Lakszakállason, Csicsón és Ekelen. Ahogy fokozatosan híre megy a bábelőadások sikerének, úgy jönnek majd az újabb fellépésekre szóló meghívások. S tulajdonképpen ez is volt az egyik cél, amikor 2003 őszén Dunaszerdahely polgármestere felkérte Csépi Zspzsát a bábszínház megszervezésére. A távlati elképzelés szerint a társulat tájoló, félprofesszionális alapon működő bábszínházként működne tovább, (pve) rajta a Göncölszekér, erre veti-" tették a Csallóköz egykori tájait ábrázoló képsorokat. A nézőtérről úgy tűnt, hogy a háttérből megvilágított Dunában úszó halacskák valóban lubickolnak. Színpompás ruhákban megelevenedtek az egykori csallóközi Tündérkert tündérei, de a sokakat megrontó boszorkányok sem hiányoztak a történetekből. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A búbos kemencén nagy hasú vizeskancsók sorakoznak, az egykori orosz laktanyában található kis boltot egész évben bejárja a mézeskalács illata. A tájházi kulisszák mögött sülnek a majdan Betlehembe látogató három királyokat, bárányokat, pásztorfiúkat ábrázoló mézes bábuk. Alkotójuk a Szepességből két évvel ezelőtt Érsekújvárba települt Jana Girgosková, aki gépésztechnikus létére avatott kézműves módjára alakítja, formázza a méz és szegfűszegillatú masszát. Hogyan lett műszaki szakember létére mézeskalács-készítő, és vajon ez a szakmai váltás összefügg-e azzal, hogy családja Érsekújvárba költözött? Eleinte csak otthon, gyermekeimnek sütöttem mézeskalácsot az ünnepekre, fiam 22, lányaim 15 és 13 évesek. Később elvesztettem a munkámat, és a férjem sem tudott igazán boldogulni a Szepességben. Rokonaink élnek Érsekújvárott, hosszas latolgatás után, végül az ő rábeszélésükre döntöttünk úgy, hogy itt próbálunk szerencsét. Hamarosan műhelyt és boltot nyitottam. Annyi megrendelést kaptam, hogy nem győztem a sütést egyedül. Férjem is beállt a műhelybe dolgozni és a gyerekek is besegítenek. Kitől örökölte a tehetséget, Jelenet az előadásból (Somogyi Tibor felvételei) Bíznak a folytatásban Összesen negyven bábfigura kelt életre a színpadon, köztük botbábok, síkbábok és marionettek. Valamennyi Csépi Zsuzsáék műhelyében készült a bábjátékot előadó tíz óvónő segítségével. A falvaink néprajzkincsét, hiedelemvilágát és régi szokásait bemutató és elmesélő óvónők - köztük Bíró Zsuzsa, Bognár Adrianna, Füssi Mónika, Krascsenics Marika, Kovács Melinda, Madarász Anita, Nagy Piroska, Pázmány Annamária, Raffay Adrianna és Zalka Jutka - nyár óta készültek a decemberi bemutatóra. S hogy miért vágtak bele ebbe az úttörő jellegű vállalkozásba Duna- szerdahelyen? Ez Csépi Zsuzsának a bemutató előtt elhangzott üdvözlő szavaiból derült ki. „Bábszínházunk társulata pedagógusokból áll. Napi munkánkban mindannyian bizonyítottnak látjuk a bábjáték mint oktatási módszer fontosságát. Elképzelésünk találkozott Pázmány Péter polgármester úr elképzelésével, akinek régóta dédelgetett vágya, hogy a városnak saját bábszínháza legyen. Meleg otthont, próbalehetőségeket viszont a városi művelődési ház vezetője, Ibolya Ildikó és munkatársai biztosítanak” - mondta Csépi Zsuzsa. A sikeres indulás után valamennyien bíznak az eredményes folytatásban, amelyhez számíthatnak a városi önkormányzat támogatására. hiszen az Ön munkái között nemcsak egyszerű, „sima” mézeskalácsok találhatók, hanem kis templomok, házikók, melynek lakói is vannak és különféle játékok. Édesapám váltókezelő vasutas volt. Szívesen vállalt éjszakai műszakokat, mert nagyon szerette a régi órákat. Nem akadt olyan óraszerkezet, amit ő meg ne tudott volna javítani, minden régi darab komoly kihívást jelentett a számára. Én is nagyon szeretem a déd- és nagyszülőktől örökölt, múltat idéző tárgyakat. A régi edények hangulata mellé illatokra vágytam, mint amilyen a mézeskalácsé, melynek receptjét egymásnak adogattuk a rokonságban. Titkos fortélyai vannak a díszítésnek is. Nehéz volt megszokni Érsekújvárt, az itt élők mentalitását? Korábbi, vidéki életünkhöz képest nem volt könnyű átvenni a városban élők dinamizmusát, mivel nem szeretem a nagy “rohanást. A gyerekeim viszont nagyon jól érzik magukat, sokkal több szórakozási és érvényesülési lehetőségük van. Számos kiállításra, kézműves-bemutatóra kapok meghívást, melyeknek szívesen teszek eleget, és szeretem a vásárok hangulatát. Egy valami nagyon hiányzik, az erdők és a dombok, melyeket ma már csak mézeskalácsban álmodok, formázok meg. Remélem, hogy ebben másoknak is öröme telik! Jana Girgosková mézeskalács-készítő a kézműves-bemutatók gyakori vendége (Csuport István felvétele)
