Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-21 / 294. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 21. SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Nyuszi ül a hóban 10 Egy szerelem három éjszakája 17 MOZI POZSONY HVIEZDA: Zuhanás a csendbe (ang.) 16, 20 Nyílt tengeren (amerikai) 18 MLADOSÍ: Caradiru (br.) 17.15, 20 AUPARK - PALACE: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 14.40, 16.20, 17.20, 19, 20, 21.40 Zuhanás a csendbe (ang. 19.30, 21.40 Carandiru (br.) 17.20,20.20 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 14.10, 16.40, 19.20, 21.50 Sebbel-lobbal (cseh) 18 A tűzben edzett férfi (am.) 17.40, 20.30 Apja lánya (am.) 15.40 Nyílt tengeren (am.) 18.40, 20.40 Polar Expressz (am.) 14.20, 15.30,16.30,17.30,21 Cápamese (am.) 15.20 Ahihetetlencsalád (am.) 14.30, 15, 16, 17, 18.30 Tapló Télapó (am.) 19.10, 21.20 Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 16.10, 20.50 Peter Sellers élete és halála (am.) 18.20, 19.40 Felejtés (am.) 15.50, 21 PÓLUS - METROPOLIS: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 13.25, 16, 17.25, 18.40, 20, 21.15 Zuhanás a csendbe (ang.) 15.15,19.30, 21.35 A hihetetlen család (am.) 14.10,15.40, 16.35, 18.05, 19, 20.30 Polar Expressz (am.) 14, 15.05, 16.05, 17.10, 18.10, 19.15 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 14.40, 16.55, 19.10, 21.30 Tapló Télapó (am.) 17.30, 21.25 A tűzben edzett férfi (am.) 14.35,20.10 Nyílt tengeren (am.) 21.20 Sebbel-lobbal (cseh) 13 Cápamese (am.) 13.50 KASSA DRUZBA: Polar Expressz (am.) 18 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 20 CAPITOL: Bíbor folyók 2. - Az apokalipszis angyalai (fr.) 17 Nem semmi! (cseh) 19 TATRA: RRRrrrr! (ff.) 17, 19 ÚSMEV: Peter Sellers élete és halála (am.) 16 Collateral - A halál záloga (am.) 18,20.15 IMPULZ: Lebegés (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: A Bourne-csapda (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR ­MIER: A tűzben edzett férfi (am.) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az ördögűző - A kezdet (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: A passió (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A tűzben edzett férfi (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 20.30 Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) 14.45,17.15,19.45 Anyám a lányokat szereti (sp.) 15.15 Az ördögűző - A kezdet (am.) 13.30 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.45, 18, 20.15 Csodálatos Júlia (am.-magy.) 13.15, 18 Felejtés (am.) 13.15, 17.30,19.45 Godsend -A Teremtés Klinikája (am.) 15.45,20.15 A hihetetlen család (am.) 13,15.15,17.45, 20 Kelekótya karácsony (am.) 15.30 Nagy Sándor, a hódító (am.) 13.45, 17, 20.15 Nyócker (magy.) 13.30, 17.45, 19.45 Özönvíz (ff.) 14.30, 16.30, 18.30 Polar Expressz (am.) 14, 16, 18 Tapló Télapó (am.) 16.15, 18.15,20.15 Totál szívás (ff.-ném.-ang.) 14.15,20 A Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállítótermeiben lát­ható Albin Brunovsky retrospektív kiállítása, amely teljességében mutatja be az iskolateremtő mester 1960-1997 közötti grafikai munkásságát. A festményeivel, grafikáival „történeteket mesélő’’ művész kiállítása február 20-áig tekinthető meg. (Képarchívum) „A pszichológusom szerint tudat alatt szeretnék nyáron a Vezúv tövében ücsörögve Metaxát kortyolgatni” Derűs-borús irodalmi triatlon (Somogyi Tibor felvétele) Z. Németh István idén töl­tötte be a harmincötödik életévét, és a napokban lá­tott napvilágot a tizenhar­madik kötete. A hazai ki­adók huszonhárom éves korától kezdve - három év kivételével - minden esz­tendőben megjelentettek tőle valamit, mivel azonban 1992-ben, az indulás évé­ben, illetve ’96-ban és 2001-ben két kötetet is kia­dott, tizenhárom éves átla­ga évi egy könyvpublikáció. HIZSNYAI ZOLTÁN Különösebb számításokat sem szükséges tehát végezni ahhoz, hogy megállapítsuk: a rendszervál­tás óta ő a legtermékenyebb szlová­kiai magyar író. És nemcsak a leg­termékenyebb, hanem az egyik legsokoldalúbb is. A versek, illetve gyermekversek mellett írt novellá­kat, regényeket, színműveket, sőt számos irodalmi paródiát is. (La­punk hasábjain pedig már hónapok óta „nézi a dobozt”.) Új verses­könyve - amely a Plectrum Könyv­kiadó gondozásában jelent meg - válogatás 1988 és 2004 között írott verseiből, vagyis a legújabb opu­sokból is találhatunk benne. A lírában is rengetegféle meg­szólalásmóddal kísérleteztél. Mi­lyen vezérelvet követtél az új gyűjtemény összeállításánál? Pontosan azt, hogy lehetőség szerint ezen megszólalásmódok legsikerültebb vagy annak vélt da­rabjait mind felmutassam, s az ép­pen aktuális alaphangulatomnak megfelelően a darabokból egy egész képet rakjak ki. Persze a kép semmiképp sem lehet egész, a leg­fontosabb „kockát” maga az olvasó teszi a helyére azzal, hogy kézbe veszi a kötetet, s egy-két dolgot to­vábbgondol belőle, ha kedve és ideje engedi. És még mielőtt rákér­deznél az alaphangulatra, őszintén szólva nagyon elkeserít, hogy egy olyan világot építünk lázas gyorsa­sággal, amelyben már csak kínzó testi-lelki nyavalyákkal megverve élhetünk majd, vagy talán még úgy sem. A történelem elszabadult mozdonya nagyon rossz irányba tart, és elrémiszt, hogy mi milyen tehetetlenül zötykölődünk rajta. És hogyan kapcsolható ehhez a borongós alaphangulathoz új versgyűjteményed címe, a Triat­lon? Egyrészt a Nyári Olimpia éve volt az idei, s bár nyilván világcsú­csot nem döntök meg e kötettel, azt azért bátran kijelenthetem: semmi mágia, hókuszpókusz vagy dopping nem kellett hozzá, elég volt tizenhét év kemény „edzés”. Másrészt: mert szerintem a Triat­lon mint versenyszám a négy őse­lemből hármat magába foglal: az úszás a vizet, a kerékpározás a le­vegőt, a futás a földet jelképezi. No, most ha mindegyikre rálehe­lünk egy kis tüzet, mi lesz belőlük? Tüzes víz (pálinka), for­ró levegő (nyár), izzó föld (láva). A pszichológusom szerint tudat alatt szeretnék nyáron a Vezúv tö­vében ücsörögve Metaxát kortyol­gatni, erről juthatott eszembe a Triatlon. És akkor még Az ötödik elemről nem is beszélgettünk, ho­lott az az egyik kedvenc filmem. De van egy „B” válaszom is, mi­szerint a Triatlon tulajdonképpen az egész emberi életet szimboli­zálja, amely hozzávetőlegesen há­rom szakaszból áll: gyermekko­runk végtelenné tágult idejében gondtalanul úszkálunk a boldog­ságban, felcseperedve, a felnőtt­kor küszöbén néhány évig nyereg­ben érezzünk magunkat, végül marad a loholás a poros aszfaltú- ton távoli és idővel egyre mesz- szebb kerülő céljaink felé. Tanári diplomát szereztél, de eleinte inkább szerkesztőségek­ben dolgoztál, illetve az írásból próbáltál megélni. Néhány éve Csallóközaranyoson tanítasz, vi­szont továbbra is meglehetősen sokat publikálsz. Miként össze­egyeztethető ez a két életforma? Ha az írás számomra nem kikap­csolódás és szórakozás lenne egy­ben, valóban nehezen működne a dolog. Amúgy egy hosszú alkotói válságon vagyok túl, amit az is mu­tat, hogy 2001-ben alig, 2002-ben pedig egyáltalán nem publikáltam semmit a hazai lapokban. Egy betűt se. Bár az igaz, hogy a rádiónak fo­lyamatosan írtam dolgokat. Amúgy kihez vagy mihez mérten publiká­lok „meglehetősen sokat”? Azon íróinkhoz képest, akik hosszú évek óta mély és sokat sejtető hallgatás­ba burkolóznak, azokhoz képest le­hetséges. Amíg van mondanivalóm, írok. Viszont ha egyszer már előfor­dult, bármikor megismétlődhet az, hogy egy-két év kimarad, mert sem­mi sem jut az eszembe... Idén elnyerted a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumá­nak egyik irodalmi ösztöndíját. Mivel pályáztál, és hol tartasz a munkában? A Benedek Elek Ösztöndíjat nyertem el. Eddig három gyermek­verskötetem és egy gyermekszín­darabokat tartalmazó könyvem lá­tott napvilágot, ám mindig tervez­tem egy mesekötet összeállítását is, az ihlet azonban igazán akkor szegődött társamul, amikor meg­született Emese nevű lányom, aki nemsokára hároméves lesz, s a „meseétvágya”, bizony, egyre csil­lapíthatatlanabb. Nem ritka az, hogy a szülők maguk is kitalálnak meséket a „már meglévők” mellé. Gondolom, az sem ritka, hogy az íróember-mesemondó le is írja azt, amit kitalált, gyűjtögeti, babusgat­ja az ötleteket, rendezgeti, szer- kesztgeti őket, amelyek bizony hol vers, hol pedig próza formát ölte­nek. Sőt, teljes egészében még csak a sajátjának sem nevezheti őket, hi­szen a mesehallgató is gyakran be­leszól a történetbe, gyakran újra­gondolja, újraszerkeszti, kibővíti és megkritizálja azt. Vagy pedig ép­pen ő válik a hősévé. így lesz ebből a mesekönyvből Emesekönyv. Re­mélem, egy hónapon belül sikerül elkészülnöm vele. Ezenkívül milyen írói terveket szeretnél megvalósítani a közel­jövőben? Egy kizárólag humoreszkekből álló kötetet szeretnék összeállítani, amelynek vázlatát már el is küld­tem néhány magyarországi kiadó­nak, s magám is meglepődtem, mi­lyen élénk érdeklődést váltott ki az anyag. Most majd megpróbálom kiválasztani a legkedvezőbb aján­latot, s hagyom magam elcsábítani a feltáruló új lehetőségek által. A mintegy 550 nemesi családról szóló szócikkek többsége mellett a család címere is látható Könyv Pozsony vármegye nemességéről KORPÁS ÁRPÁD Pozsony vármegye nemessége (Sláchta Bratislavskej stolice) cím­mel igényes könyv jelent meg a kö­zelmúltban szlovák nyelven az Agentúra Luigi kiadó gondozásá­ban. A közel félezer oldalas kötet a Series Nobilium című heraldikai- genealógiai lexikonsorozat első da­rabjaként látott napvilágot; a szerzők - Denis Pongrácz, Stresnák Gábor, Radoslav Ragac, Tomás Tandlich és Frederik Federmayer - idővel további egykori felvidéki megyék nemességéről szeremének hasonló, a nyomtatásban már meg­jelent adatokat és a még publiká­latlan levéltári meg egyéb forráso­kat egyaránt kritikusan feldolgozó monográfiákat készíteni. A könyv bevezető tanulmánya alapos áttekintést ad a Csallóközt és a Mátyusföld egy részét is ma­gába foglaló, a korabeli Magyar- országon és a tágabb régión belül gazdasági-politikai-kulturális szempontból mindvégig megha­tározó szerepet játszó Pozsony vármegyéről és annak nemessé­géről. A további, legterjedelme­sebb rész betűsorrendben, egy- egy szócikkben mutatja be a ne­mesi családokat. Pozsony várme­gye mintegy 550 nemes családját dolgozza fel, amelyeket az 1650- es nemesi összeírás alapján válo­gattak össze. A leírások tartal­mazzák az adott család (ok) ra vo­natkozó adatforrásokat, amelyek alapján ki-ki akár felmenői törté­netének is utánajárhat. Nem szá­raz olvasmány a könyv, hiszen he­lyenként kisebbfajta „családregé­nyek” körvonalazódnak, vagy tö­redékes, de érdekes történetek, fordulatok villannak fel. Ezek pe­dig nemcsak az őseik históriáját meglelő (vagy itt is megtaláló) utódok, hanem minden ér­deklődő számára érdekesek lehet­nek. Olvashatunk Ágitokról, Ba­loghokról, Csepregiekről, Csibék­ről, Deákokról, Erdeősökről, Fülö- pökről, Gálokról, Hodossyakról, Lelkesekről és más famíliákról. A legtöbb szócikk mellett a be­mutatott család címere is látható (fekete-fehér vagy színes kivitel­ben) - valamennyi az egyik társ­szerző és grafikai szerkesztő, Denis Pongrácz munkája. Ő készítette a szöveges rész utáni, a főbb csalá­dok címereit tartalmazó színes képmellékletet is. Összesen több mint háromszáz címerrel ismer­kedhetnek meg az érdeklődők. A könyvet a felhasznált irodalom és levéltári anyag jegyzéke, a szócik­kekhez fűzött megjegyzések csalá­donkénti, betűrendes mutatója, va­lamint egy német és egy angol nyelvű rezümé zárja. A szerzők lejegyzett, eredeti for­májukban használják a családneve­ket, feltüntetve valamennyi ismert alakváltozatot. Ez - amellett, hogy a családfájukat kutatók tájékozó­dását is segítheti - a magyar és egy­általán: a történelmet hitelesen szerető olvasó szemének is kedves. (A könyv a következő címen ren­delhető meg: Antikvariát Pegas, Frantisek Slíz, Bohrová 3, Bratisla­va - Petrzalka)

Next

/
Thumbnails
Contents