Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-16 / 290. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 16. SZÍNHÁZ ■■■■■■■■■I KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Rózsa és Ibolya 11 MOZI HVIEZDA: Zuhanás a csendbe (ang.) 16,20 Nyűt tengeren (am.) 18 MLADOST: Caradiru (br.-arg.) 17.15, 20 AUPARK - PALACE: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 14.40,16.20,17.20,19,20 Zuhanás a csendbe (ang.) 19.30 Carandiru (bra.-arg.) 17.20, 20.20 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16.40, 19.20 Sebbel-lobbal (cseh) 18 A tűzben edzett férfi (am) 17.40, 20.30 Nyílt tengeren (am.) 18.40, 20.40 Polar Expressz (am.) 14.20, 15.30, 16.30, 17.30 A hihetetlen család (am.) 14.30, 15, 16, 17, 18.30 Tapló Télapó (am.) 19.10, 21.20 PÓLUS - METROPOLIS: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 16,17.25,18.40,20 Zuhanás a csendbe (ang.) 15.15, 19.30 A hihetetlen család (am.) 15.40,16.35,18.05,19, 20.30 Polar Expressz (am.) 15.05,16.05, 17.10, 18.10, 19.15 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 14.40, 16.55, 19.10 Tapló Télapó (am.) 17.30, 21.25 A tűzben edzett férfi (am.-mex.) 20.10 Nyílt tengeren (am.) 21.20 DRUZBA: Polar Expressz (am.) 18 Ocean’ s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 20 CAPITOL: Jószomszédi iszony (am.) 17 Nem semmi! (cseh) 19 TATRA: RRRrrrr! (ír.) 17,19 ÜSMEV: Peter Sellers élete és halála (am.) 16 Collateral - A halál záloga (am.) 18,20.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Cseh álom (cseh) 18 NAGYMEGYER - SLOVAN: Mix (magy.) 19 VÁGSELLYE - VMK: Cseh álom (cseh) 20 PÁRKÁNY-DANUBIUS: Apja lánya (am.) 19 LÉVA-JUNIOR: Már megint bérgyilkos a szomszédom (am.) 16.30 Régi, új, kölcsönzött, kék (dán) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16)30,19 GYŐR PLAZA: Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) 14.45, 17.15, 19.45 Anyám a lányokat szereti (sp.) 15.15 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.45,18,20.15 Csodálatos Júlia (am.-magy.) 18 Felejtés (am.) 17.30, 19.45 Godsend - A Teremtés Klinikája (am.) 15.45, 20.15 Nagy Sándor, a hódító (am.) 17, 20.15 Nyóc- ker (magy.) 17.45,19.45 Polar Expressz (am.) 14,16,18 A „csodálatos Annette” az Arany Glóbuszra jelöltek közt Fiatal sztárok startja TALLÓSI BÉLA Lehet találgatni, lehet tippelget- ni, lehet izgulni: nyilvánosságra hozták az Arany Glóbusz-díjra jelöltek listáját. A díjat Los Angelesben akkreditált külföldi újságírók alapították, s 2005. január 16-án lesz a 62. átadási gálája. Amely nem jár olyan nagy csinnadrattával, mint az Oscar-ceremónia, ám rangját mutatja, hogy „elő-Oscar- nak” is szokták nevezni, mivelhogy részben utal arra, miképpen alakulhatnak majd az Oscar-he- lyezések. Ezúttal magyar vonatkozása is van a Arany Glóbusznak: Szabó István Csodálatos Júlia című filmjében nyújtott alakításáért Annette Beninget vígjáték/musical kategóriában a legjobb női főszereplő díjára jelölték. A legjobb film és a legjobb rendező díjára jelöltek között olyan nagyágyúk szerepelnek, mint Martin Scorsese, akinek The Aviator című opusa, Clint Eastwood, akinek a Million Dollar Baby című mozgóképe van versenyben a dráma kategóriában. A vígjáték/musical kategóriában pedig nem kisebb név sorakozik fel melléjük, mint Joel Schumacher, akit a Batman-fil- mekhez köthetünk, de ő rendezte A fülke és a megdöbbentő témájú Egyenesen át című thrülereket is. Az Arany Glóbusz-versenyben Az operaház fantomjával startol. A dráma kategóriában a legjobb férfi főszereplők sorában több fiatal sztár is felbukkan. Johnny Depp, aki tavaly lemaradt az Amerikai Filmakadémia díjáról, az Oscarról, vetélytársként pedig ott van a sorban Leonardo DiCaprio, aki eddig két Arany Glóbuszról és egy Oscar- díjról csúszott le. Lehet, hogy ezúttal sem lesz ez esetükben másképp, mert Javier Bardem alakítását nehéz lesz túlteljesíteni. Őt A belső tengerben nyújtott játékáért jelölték - ezért a szerepért a napokban kapta meg A legjobb európai színész díját. A vígjáték kategóriában többek között Kevin Kline a gumiarcú bohóccal, Jim Carreyvel vetekszik majd. (Az előző a Hal neve: Wanda című vígjátékban nyújtott alakításáért megkapta a legjobb epizódszereplőnek járó Oscart.) Úgy tűnik, a díjra jelölt színésznők közül Nicole Kidman már elmaradhatatlan. Az Arany Glóbuszért versenyben van még Urna Thurman, Scarlett Johansson (dráma kategória), továbbá a vígjáték/musical kategóriában Ashley Judd, Kate Winslet és a Bridget Jones kedvéért hízókúrázó Renée Zellweger. A nagy öregek, Meryl Streep és Morgan Freeman „csupán” epizódszereplőként kerültek fel a listára. Elgondolkodtató, hogy a legjobb külföldi film kategóriában nincs ott az Európai Filmdíjjal kitüntetett Fallal szemben című német opus, viszont ott van A legjobb európai rendezés díjával jutalmazott Alejandro Ame- nábar-film, A belső tenger. Annette Bening Szabó István filmjében (Képarchívum) „Szeretem azt a gólyás vidéket, szép emlékeim vannak róla. Mi ott boldogok voltunk.” A gyökerekről emlékezve „A gyökérben erő surran, / esőt iszik, földdel él / és az álma hófehér” - írja Radnóti Miklós Gyökér című versében. Az Ő gyökerei pedig, bármilyen hihetetlennek is tűnik, innen Gö- mörből, egészen pontosan a Balog-völgyéből, Nemes- radnótról és Rimaszécsről erednek. A Glatterek és a Grószok ezek a gyökerek. Mára az emlékezetből kihullott nevek és sorsok. A rimaszécsi és nemesradnó- ti temetőkben lévő sírok Ez az első felvidéki emléktábla, amelyet az emlékezés és emlékez- tetés napján avattak fel. A holoka- usztra emlékezett ezen a napon Rimaszombat magyarsága. Nem csak a zsidók holokausztjára, hanem minden olyan hatalmi rendszer által történt népirtásra, amely ezt a vidéket is érintette. Azokra az egyszerű kisemberekre emlékeztek, akik az esztelen politikai hatalmak áldozataivá váltak. A Grószokra, Bittermannokra, Itzigekre és a Brünnökre, Kellnerekre, akik soha többé nem tértek már vissza a haláltáborokból. Emlékeztek azokra, akik a kommunista rémuralom idején a jáchymovi bányákban sínylődtek, akik 50 kilós csomaggal letA díszvendégek és a fellépők egy csoportja a nemesradnóti emléktábla-avatáson (Szekeres Éva felvételei) A Glatter ősök nyomában a rimaszécsi zsidó temetőben tek kitoloncolva és a málenkij robotra elhurcoltakra, akik a donba- szi bányákban pusztultak el. Radnótinak mindössze egyetlen felnőttkori gömöri utazásáról tudunk, erről a naplójában ír a költő. 1941. július 27-től augusztus 3-ig a naplót Runya községben keltezi, ahol Meisterné Glatter Kláránál, unokanővérénél vendégeskedett. Mára sajnos a Meister- háznak Runyában nyoma sem maradt. A család leszármazottai Kassán élnek még. Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni ma is ugyanabban a kis lakásban él, amelyben a költővel kezdte életét. Mikor megtudta, mi is készül Nemesradnóton, a következőket mondta: „Szeretem azt a gólyás vidéket, szép emlékeim vannak róla. Köszönöm a gö- mörieknek, hogy megemlékeztek Radnótiról. Mi ott boldogok voltunk.” Radnóti Miklósné nem szeret magáról beszélni. A költői életmű a fontos szerinte, azt kell olvasni, és nem kell foglalkozni holmi „pletykológiával”, ami ma különösen divat. A súlyos életművel azonban nem mindenki képes megbirkózni. Ahogyan a 20. századi traumákkal sem. Ma is ezerszámra lehet találkozni szélsőséges véleményekkel. Fiatalokkal, akik megkérdőjelezik a holokausztot, rövidre nyírt a hajuk és karlendítéssel köszönnek, fura jelképeket hordanak. Mit lehet héber nyelvű feliratainak vallatása még hátravan. SZÁSZI ZOLTÁN Hogy mi az apropója annak, hogy Radnótiról írás szóljon? November 9-én volt halálának 60. évfordulója, nemrég pedig a nemesradnóti iskola falán mintegy háromszáz érdeklődő jelenlétében felavatták Radnóti Miklós emléktábláját. A kezdeményező a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás volt, és a tervet Nemes- radnót önkormányzatával összefogva valósította meg. Pósa Lajos szülőfalujában, annak mellszobra és emléktáblája mellett tehát mostantól Radnótira emlékező tábla is látható az iskola falán. tenni? Emléknapokra nem jönnek el, verset nem hiszem, hogy olvasnának, történelmi tudatuk ferde. Az emléknapon a rimaszombati városatyák közül is kevesen voltak jelen. Néhány magyar képviselő és a város polgármestere, Czifrus István azonban fontosnak tartotta jelen lenni a rendezvényen. Azon a színházi esten is, amelyen a Jókai Színház művészei Hubay-Vass-Ránki Egy szerelem három éjszakája című színművét játszották. A szervezők ugyanis az előadás teljes bevételét a 20. század 80-as éveiben lerombolt rimaszombati zsinagóga helyén felállítandó holokauszt-em- lékmű javára ajánlották fel. Nem volt telt ház. Nem a szervezők hibája. A Mag Gyula szobrász- művész tervei szerint készülő emlékmű biztosan állni fog egyszer. Az emlékezés és emlékeztetés napja pedig nem egyszeri alkalom volt. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a Radnóti-emléktábla avatásakor felajánlotta, szívesen támogatna egy Gömörben felállítandó Radnóti-szobrot. Mert a szobroknak szimbólumértéke van. A kötődés, a gyökerek mélyebbre eresztésének jelképei. Erről szólt az emlékezés és emlékeztetés napja december elején Lénártfalván, Hanván, Runyában, Rimaszécsen, Nemesradnóton és Rimaszombatban. Mert erről kellett szólnia! „Úgy csöppentem be én is a komáromi társulatba, mint ahogy ő a testőrök közé” - nyilatkozta Tyukodi Szabolcs D’Artagnan Komáromban ZSELINSKY MIROSLAV Verebes István rendezésében holnap 19 órai kezdettel mutatják be a Dumas-regény alapján készült Három a testőr című zenés előadást a Komáromi Jókai Színházban. D’Artagnan szerepét a színház frissen szerződtetett, Erdélyből származó színésze, Tyukodi Szabolcs játssza. Hogyan kerültél a színház, a színjátszás közelébe? Egy kisvárosból, Züahról származom, ahol nem ért túl sok kulturális hatás, mégis már gyerekkoromtól erre a pályára készültem. Akkoriban inkább a filmekből ins- pirálódtam, túl sokat nem jártam, nem járhattam színházba. Főleg a szatmárnémeti és a nagyváradi színház előadásait láttam. Ez a két társulat fordult meg legtöbbször Zilahon, és nagyrészt - a helyi közönség igényeinek megfelelően - operetteket játszottak. Leginkább a szatmáriakat szerettem, ők színvonalas színházat csináltak. Több helyen is lehet Erdélyben színészetet tanulni, én Kolozsvárt választottam, mert országos viszonylatban is elismert színháza van. Életem eddigi legszebb éveit töltöttem ott. Hatházi András osztályába jártam, akit nagyon jó szakembernek és pedagógusnak tartok. A főiskola után a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződtem. Mennyire érezhető az erdélyi magyar színjátszáson a román színházi szemlélet hatása? Tompa Gábor igazgató sok román rendezőt hívott Kolozsvárra, így természetesen érezhető volt a román színház hatása. Ezt jó dolognak tartom, mivel két, alapjaiban eltérő színházi felfogás tud így találkozni. A szövegcentrikus magyar szemléletbe beleszövődhet a román játékosság, vidámság, paj- kosság. Egy román kolléga mondta Kolozsváron, hogy nagyon tiszteli a magyar színház precizitását, de szerinte hiányzik belőle az élet. Erdély azonban mindig is a nyugat felé tekintett, míg Románia inkább a Balkán része volt. A románokban megvan a mediterrán virtus, ami a színházi szemléletükben is tetten érhető. Miért pont Komáromba szerződtél? Váltani akartam, de az erdélyi színházakat jól ismerem, így egyik sem jelent nagy kihívást, Magyar- ország pedig sohasem vonzott. A kassai Tháliában játszik három volt erdélyi kollégám; amikor meglátogattam őket, láttam, hogy ez a Felvidék egész jó hely. Többen ajánlották a Jókai Színházat, így kerültem Komáromba. Szeretem ezt a várost, csak hiányzik a nyüzsgés: a net-kávézók este bezárnak, kevés jó filmet játszanak a moziban. Mindez először kicsit fura volt, főleg, ha az ember előtte évekig élt Kolozsváron. Rögtön főszerepben mutatkozol be az itteni közönségnek... Nagyon jólesik a bizalom, és remélem, meg tudok felelni az elvárásoknak. D’Artagnan egy tiszta (Dömötör Ede felvétele) ember, aki elindul meghódítani a világot. Bátorságának és apja jó tanácsainak köszönhetően ez sikerül is neki, miközben végig őszinte és ártatlan tud maradni. Becsületes, de a politikai intrikák áldozatává válik. Ez D’Artagnan a regényben. A mi előadásunkban azonban kicsit minden érdekesebb. Egyszerűbb is, érthetetlenebb is. Talán bennem is megtalálható valami D’Artagnanból. Például én is nekivágtam a nagyvilágnak.
