Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-15 / 289. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2004. december 15., szerda l. évfolyam 42. szám Szerződést írt alá a Csemadok és az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ A magyar kulturális örökség átadása a cél A szövetség ötvenöt esztendővel ezelőtti megalakulására emlékeztek a városban Az érsekújvári volt az országban az első Csemadok-alapszervezet Czuczor Gergely mellszobra az érsekújvári Csemadok-székház udvarán (Csuport István felvétele) Zsitvabesenyő. Az Érsekújvári járás 1800 lakosú községében december 10-én együttműködési keretszerződést írt alá Száraz József, a Csemadok Országos Választmányának elnöke és Stugel Tibor, az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ (ÉRMK) igazgatója. FORGÁCS MIKLÓS A szerződés hét cikkelyben szabályozza a művelődési központ és a Csemadok Nyitrai kerületen belüli alapszervezeteinek együttműködését. „A felek közös tevékenységüktől azt várják, hogy javul a két intézmény együttműködése, javul a Nyitrai kerületben élő magyar nemzeti közösség tagjainak nemzeti és kulturális önazonossága, megmaradása és életszínvonalának emelkedése, erősödik és bővül az anyaországgal való élő kapcsolat egyéni, társulási és intézményes szinten egyaránt, a reánk hagyományozott egyetemes magyar kulturális örökséget gyarapítva adjuk át . a jövő nemzedékének” - áll a szerződés 3. cikkelyében. A díszünnepségen részt vett Győrffy Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Fehér Miklós, a Nyitrai Kerületi Önkormányzat alelnöke, Szarvas István, az egri Magyar Katolikus Rádió igazgatója és Farkas István nyitrai kerületi elöljáró, valamint parlamenti és megyei képviselők, a Regionális Művelődési Központtal együttműködő községek, iskolák, az egyház, a Csemadok és más civil szer-. vezetek képviselői. A Csemadok helyi alapszervezettének elnöke, Ozsvald Norbert mutatta be a vendégeknek Zsitva- besenyőt. A 2002. május elsejétől a Nyitrai Kerületi Önkormányzat által működtetett művelődési központ igazgatóhelyettese, Magyar Béla bemutatta a másfél év alatt 150 rendezvényt rendezőként vagy társrendezőként jegyző intézményt. Tavaly kihelyezett munkahelyek jöttek létre Komáromban, Ipolyságon, Zselízen, Nyitrán és Vágsellyén. „Célunk magyar kultúrával telített környezetet biztosítani a felnövekvő nemzedékeknek” - mondta. Hozzátette, „a keretszerződéssel azt pecsételjük meg, amit elkezdtünk.” Huszár László, a Csemadok újonnan létesült Művelődési Intézetének igazgatójaként szólt, s Ancsel Évát idézte: „Ha elfogynak a hagyományok, kilyukad az idő, és elpereg a múlt.” Huszár szerint a Csemadoknak köszönhető, hogy ez még nem történt meg. A szerződés aláírása előtt Száraz József összefogásról és közös gondolkodásról, Stugel Tibor pedig kincsfeltárásról szólt. Győrffy Csaba nagykövet fontosnak tartotta, hogy többen említették a szülőföldön való megmaradás fontosságát. Bacsó Mátyás és Gogh Zoltán énekeltek, Jónás Csaba szavalt, a zselízi Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes pedig magyarbődi és szatmári táncokat járt az ünnepi műsorban. A résztvevők köszönőlevelet kaptak az együttműködésért, és megkapták a művelődési központ és a Csemadok új, közös információs kiadványát, amely számba veszi a folklórral, verssel, zenével, tánccal, színházzal foglalkozó csoportokat és egyéni előadókat. Érsekújvár. Múlt héten hétfőn ünnepi taggyűlés keretében Sidó Zoltán és Berényi Margit, a Csemadok helyi alapszervezetének egykori és jelenlegi elnöke emlékezett az 55 évvel ezelőtt az országban elsőként alakult alapszervezet történetére. Felidézték azokat az 1949. máricus 20-i eseményeket, amikor az érsekújvári Sokol-házban 120 taggal, mintegy félezer ember jelenlétében létrehozták a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elődjének, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul- túregyesületének első helyi szervezetét. Az egykori és a jelenlegi tagság emlékezéssel, színvonalas kultúrműsor kíséretében ünnepelte meg a fél évszázad történéseit. „A lakosság eleinte nem hitte el, hogy a hatalom, amely nemrég deportálással, áttelepítéssel, vagyonelkobzással sújtotta a magyarságot, engedélyezi a kulturális szervezetet. Mi van akkor, ha a belépési nyilatkozatok alapján újabb retorziók érik a szlovákiai magyarságot? A félelmek ellenére az érsekújvári szervezet megalakulását követően az országban másodikként Muzslán, ötödikként Nagykéren, hatodikként Szimőn, majd Andódon, Párkányban, Udvardon és Zsitvabesenyőn alakultak meg az alapszervezetek” - tért ki ünnepi beszédében a régióbeli történésekre Sidó Zoltán, aki előbb a Csemadok helyi alapszervezetének élén, később országos elnökeként kísérte figyelemmel a szövetség fejlődését. „A pártendszer idején a Csemadok helyi szervezetének vezetőségét legalább 51 százalékban a kommunista párt tagjai kellett, hogy alkossák. Azokon a településeken, ahol ez nem történt meg, egyszerűen megszüntették a helyi szervezeteket. Ez történt az érsekújvári járásbeli Csúzon, Udvardon és Libádon” - fejtette ki Sidó. Szenczi György, a helyi szervezet volt titkára Tatánk Emü egykori elnökre emlékezett, és felidézte az 1955-ös történéseket, amikor az akkori Frank-ház és egy romos telek helyén a szervezet tagjai négy év alatt megépítették a Csemadok székházát. Utalt továbbá az alapszervezet színjátszó csoportjának sikereire, és az 1963-ban alakult Honismereti Kör fontos szerepére; e kör tagjai jeles előadók közreműködésével történelmi előadások egész sorát szervezték meg. A Csemadok érsekújvári tagsága elégedetten nyugtázta, hogy a város jelenlegi vezetése értékeli munkájukat. Berényi Margit november elején Gejza Pischinger polgármestertől a szervezet nevében átvette á Pro Urbe-díjat, és ebben az elismerésben részesült Keller Gábor is, a Csemadok-alapszervezet mellett negyven éve alakult társastánc-klub vezetője. Száraz József (balra) és Stugel Tibor a szerződés aláírásakor (A szerző felvétele) Megnyílt a Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás eddigi leggazdagabb tárlata, az ott bemutatott alkotásokat december 20-án és 21-én börzén kínálják megvételre Az ő világuk a miénk is lehet - a szeretet és az őszinteség világa SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. December 20-án és 21-én rendezik meg az Érsekújvári Regionális Művelődési Központban (ÉRMK) a mentálisan sérült gyermekek alkotóműhelyében készült kézimunkák karácsonyi börzéjét. A szövőszéken szőtt díszes faliképeket, fából, kartonpapírból készített virágokat és játékokat bemutató tárlatot a központ kiállító- termében december 9-én nyitották meg. Jozef Trungel, a Mosoly Szociális Szolgáltatások Otthonának igazgatója a sérült gyermekek és szüleik megsegítésére 1992- ben létrehozott Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás nevében köszöntötte a vendégeket. Az intézet 25 bentlakó és 11 napi gondozásra szoruló gyermeke nevében Alaxa Dávid, Gábor Gábriel atya Olinka Habrdovával a kiállítás megnyitóján Haris, Olinka Habrdová és Mirka Farkasová karácsonyi versekkel és dalokkal teremtett ünnepi, karácsonyváró hangulatot. „Nemcsak a szűkebb régióból, hanem a Nyitrai és Komáromi járásból is érkeznek hozzánk gyermekek, és külön foglalkozunk az autista betegekkel. A védenceinkben szuny- nyadó tehetség egészségkárosodásuk miatt nehezen tud megnyilvánulni. Adottságaik felfedezésében nagy része van az őket jól ismerő és odaadással gondozó pedagógusoknak és egészségügyi dolgozóknak” - jegyezte meg Jozef Trungel. Stugel Tibor, az ÉRMK igazgatója szerint a gyermekek sokoldalúságáról tanúskodó kiállítás a központ által szervezett idei tárlatok közül az egyik leggazdagabb gyűjtemény, amelyet nagy szeretettel ajánlanak az érdeklődők figyelmébe. Szép díszpárnák, gyertyák, dióbél tűpárnák készültek a gyerekek és gondozóik műhelyében, valamennyi kedves ajándék lehet a karácsonyfa alatt. A Ferenc-rendi római katolikus templom új rendházfőnöke, Gábriel atya a kiállítás megnyitóján zenés ajándékkal kedveskedett a kis művészeknek. Gitárjátékával és dalaival derítette jókedvre azokat a kis embereket, akik sajnálat helyett a szere- tetünket és odafigyelésünket igénylik. „Mindannyiunknak van még mit tanulnunk tőlük. Az ő világuk így válhat a mi világunkká, amelyben a szeretet és az ünnep- váráshoz elengedhetetlen őszinteség lakozik” - osztotta meg gondolatait a kiállítás vendégeivel Gábriel atya. A kiállított kézimunkák kedves ajándékok lehetnek a karácsonyfa alatt (Csuport István felvételei)
