Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-15 / 289. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 15. Európai unió 11 A szlovákok elégedettek az uniós tagsággal, bizakodnak a jövőben, és támogatják az EU további bővítését Derűlátóbbak az unió polgárai Hogyan vélekednek az EU-ról Szlovákiában Az EU-tagság előnyös 62% Az EU-tagság előnytelen 25% Elégedett az életével 59% Elégedetlen az életével 40% Bízik, hogyjobb lesz 27% Úgy gondolja, rosszabb lesz 21% Legnagyobb probléma a munkanélküliség 59% Támogatja az EU további bővítését 69% Támogatja az EU-alkotmányt 71% Ellenzi az EU-alkotmányt 11% A közlemény megállapítja, hogy az uniós polgárok sokkal derűlátóbbak a jövőt illetően és sokkal elégedettebbek saját személyes helyzetükkel, mint fél évvel ezelőtt voltak - derül ki a legfrissebb Eurobaro- méter-felmérésből -, ugyanakkor az emberek még mindig a munkanélküliséget tartják az egyik legnagyobb problémának. FIGYELŐNET A bővítést követően a megkérdezettek több mint fele (56 százalék) jó dolognak tartja az EU- tagságot, és növekedett azok száma is, akik úgy látják, hogy a tagság hasznot hoz számukra (53 százalék). Nőtt azok száma is, akik bizalommal vannak a Európai Bizottság (52 százalék) és a Parlament (57 százalék) iránt, és erősödött az EU-alkotmány támogatói bázisa is. A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) támogatja az uniós alaptörvény bevezetését. Nem bíznak az egészségbiztosítási rendszerben A huszonötök polgárainak 35 százaléka vélte úgy, hogy az életük általánosságban véve jobbra fordul majd, addig az ország gazdasági helyzetének javulásában csak 18 százalék, a foglalkoztatási helyzet javulásában pedig 17 százalék reménykedett. Ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezettek leginkább a munkanélküliség rémétől tartanak (46 százalék). Figyelemreméltó, hogy ez az adat az újonnan csatlakozott országok körében még magasabb, és eléri a 62 százalékot. Az uniós polgárok ezenkívül még a gazdasági helyzet negatív változásaitól (27 százalék) és a bűnözéstől (24 százalék) tartanak. A felmérés szerint a polgárokat ugyanolyan mértékben (16 százalék) aggasztja az infláció, a terrorizmus és az egészségbiztosítási rendszer alakulása. A megkérdezetteknek 53 százaléka vélte úgy, hogy országa profitált az uniós tagságból (ez 6 pontos javulást jelent a legutóbb mért adatokhoz képest). A felmérés szerint az írek húzták a legtöbb hasznot az EU-tagságból (87 százalékuk vélekedett ekként), őket a litvánok (78 százalék), Görögország (76 százalék), Belgium és Luxemburg (72 százalék) követi. További bővítések A megkérdezett uniós polgárok több mint fele (53 százalék) támogatja, hogy a következő években újabb országok csatlakozzanak az Európai Unióhoz. A további bővítéseknek egyébként a májusban csatlakozott országok a legnagyobb hívei: a leginkább a lengyelek (78 százalék), a litvánok (76 százalék) és a szlovének (75 százalék) támogatják új tagok felvételét. A legkevésbé bővítéspártinak (a régiek közül) Ausztria (28 százalék), az újak közül pedig Málta (61 százalék) bizonyult. Érdekesség egyébként, hogy a tagjelölt országok közül a bővítést Románia polgárai támogatják a legjobban (76 százalék) és Törökország a legkevésbé (62 százalék). A chat-szobákat használó fiatalok 14 százaléka személyesen is találkozik megismert beszélgetőtársával „Gyermekbiztos” internetet az EU-ban EURO-HU Az Európai Parlament támogatta azt a kezdeményezést, amelynek megvalósításával az internet a gyermekek számára is biztonságos hellyé válik. A szabályozás kezdeményezői a rasszista, pornográf, erőszakos tartalmaktól védenék meg a fiatalkorúakat. A Safer Internet Plus program keretében 45 millió euró áll a szakemberek rendelkezésére. Ebből az összegből az elképzelések szerint olyan telefonvonalakat üzemeltetnek majd, amelyek segítségével az illegális tartalmak regisztrálhatók, majd bizonyos szűrőtechnológiák alkalmazásával a nem kívánt tartalmak kiiktathatók a gyermekek számára. A tervekben egy szakmai kódex kidolgozása is szerepel az internetszolgáltatók számára, s figyelemfelkeltő kampányokat is szerveznek. Egy tavalyi EU-felmérésből kiderült, hogy a chat-szobákat használó fiatalok 14 százaléka személyesen is találkozott interneten megismert beszélgetőtársával. A szülőknek viszont csupán négy százaléka feltételezi, hogy gyermekük találkozik internetes csevegőpartnerével. A képviselők egyetértenek abban, hogy meg kell találni az egyensúlyt a szólásszabadság és az internetes tartalmak szűrése között, s erre különös figyelmet szentelnek majd a Safer Internet Plus program 2005 és 2008 közötti megvalósítása során. A gyerekek ma a beszéddel együtt tanulják a számítógépes nyelvet, és órákon át „szörfölnek” az interneten (Illusztrációs felvételek) Jó ütemben halad a strukturális alapok felhasználása Semmi ok az aggodalomra ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szlovákia uniós csatlakozását megelőzően bírálat érte az országot, hogy nincs felkészülve az európai uniós strukturális alapok felhasználására. Egyes hazai ellenzéki pártok pedig egyenesen kizárták annak lehetőségét, hogy Szlovákia e téren behozza lemaradását. Az építésügyi és vidékfejlesztési minisztérium tájékoztatása szerint az aláírt szerződésekben jóváhagyott és az igénylésekre már folyósított pénzek összege a 2004-2006-os évekre Szlovákia számára fenntartott összeg egy hatodát fedi. Tekintettel a nagy érdeklődésre, nem okozhat gondot a jelenlegi programozási időszakban rendelkezésre álló 40 milliárd korona kimerítése. Juhász László, az építésügyi és vidékfejlesztési minisztérium szóvivője lapunk érdeklődésére válaszolva közölte: „Jelenleg több ezer jó minőségű pályázatot tartunk nyilván az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumban. Ez azt jelenti, hogy a 2006-ig rendelkezésünkre álló támogatást már ebben a pillanatban is 150 százalékig ki tudnánk meríteni. Az ITMS nevű informatikai rendszer segítségével naprakész adatok állnak rendelkezésünkre az egyes felhívásokra beérkezett pályázatokról, nyilvántartjuk, melyik pályázó mennyi pénzt igényel, milyen célra stb.” Szlovákiának ebben a tekintetben sikerült a legkevésbé felkészült országok közül a leginkább felkészültek közé kerülnie. Megalapozatlanok tehát azok az aggodalmak, hogy nem leszünk képesek kihasználni az ország számára elkülönített uniós pénzeket. Ennek éppen az ellenkezője az igaz - tájékoztatta lapunkat Juhász László, (ara) ÉRDEKES SZABVÁNYOK A máktermesztés szabályozása A mák termesztését az Európai Unió nem tiltja, kizárólag a gyógyszerek alapanyagát képező ún. ipari mák termesztését szabályozza. Az Európai Unió számos régi tagországában is lehet mákos édességeket kapni. Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó étkezési mák szabadon termeszthető, de a mák szalmáját a termelő köteles megsemmisíteni (elégetni). Az étkezési mák termesztésével kapcsolatos szabályokat a közeljövőben módosítják, de a tervezet sem tartalmaz számottevő korlátozást. Az ipari máknak nevezett, magas alkaloidatartalmú növény termelését ugyanakkor szigorú szabályokhoz kötik. Vásárlásával és termeltetésével csak meghatározott feldolgozó foglalkozhat. A szép sárga tészta Hazai tésztáink összetétele, beleértve a színét is, lényegesen különbözik a közösségi elvárásoktól, a gyártási technológia átállítása azonban idő- és pénzigényes. Az EU-ban tojás nélkül készítik a tésztát nagy sikértartalmú, kemény durumbúzából Őrölt liszt fel- használásával, melynek színe így fehér. Térségünkben lágy búzából gyártott liszt szolgál a tészta alapanyagául, s ez igényli a tojás hozzáadását. A nálunk megszokott sárga szín megőrzése végett béta-karotint kevernek a hazai tésztába, amelyeket újabban már csak 2-4 tojással készítenek. Az EU előírásai azonban kifejezetten tiltják a béta-karotin használatát. A tojás, illetve tojáspor használatát az EU nem tiltja. Természetes ásványvíz Az ásványvizekről szóló szabályok szerint csak azon termékek esetében lehet a „természetes ásványvíz” kifejezést használni, amelyek: Mikrobiológialilag egészséges Földalatti vízgyűjtőből származik Származási országában természetes ásványvíznek ismerték el Megfelel az EU ásványvizekről szóló szabályozásainak Tiszta víz, amely mindennemű környezeti szennyezéstől mentes Nem tartalmaz olyan természetes anyagokat, amelyek nagyobb mennyiségben az emberre károsan hathatnak Az ásványvizeket megkülönböztetik a „forrásvíztől” és az ivóvíztől, amelyek nem teljesen felelnek meg az EU természetes ásványvizekről szóló szabályozásainak. A pálinka és a szeszes ital nem ugyanaz Magyarország még a csatlakozási tárgyalások alatt jelezte az Európai Uniónak, hogy szeretné, ha pálinka elnevezéssel csakis magyar gyümölcsből, magyar technológiával készült ital kerülne a boltokba az EU-ban. Eddig a pálinka névre hallgató főzés nélkül, ipari etilalkohol és aromák egyszerű összekeverésével készült italokat is ezen a néven árulták. A százszázalékos tisztaságú ipari etilalkoholt krumpliból, kukoricából, búzából és egyéb magvakból állítják elő. 2002. július elsejétől azonban az új magyar szabályozás szerint csak azt a szeszes italt lehet Magyarországon (és a csatlakozás óta az EU-ban is) pálinka néven forgalomba hozni, amely 100 százalékban gyümölcs alapanyagból készül. A határidő előtt szintén pálinka néven forgalmazott, finomszeszből, aroma felhasználásával készülő kommersz termékek neve - bár összetételük nem változott - ma már „szeszes ital” néven kerül forgalomba. (A pálinka név Magyarország mellett az Ausztriában teljes mértékben gyümölcsből készített párlatokra is alkalmazható lesz, figyelemmel arra, hogy az osztrákoknál egyes területeken használják a barack- pálinka elnevezést.) A megnevezést megelőzheti bármilyen fantázianév, a címke utalhat a szintetikus összetevők aromájára - mondjuk „cseresznye ízű” - de sehol sem fordulhat elő maga a ‘pálinka’ szó. (Euvonal)
