Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-11 / 286. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 11. Sok embert pánikszerű félelem fog el, ha epilepsziás rohamot lát, hisz fel sem tudja mérni, milyen súlyos lehet a beteg állapota 30 Egészségünkre _______________________________________________________ A rohamot átmeneti agyi működészavar jellemzi Az emberek döntő többsége ismeri ezt a betegséget, még ha nem is látott epilepsziás rosszullétet. A görcsös rángatózás habzó szájjal talán mindannyiunk számára ismert. A középkorban azt tartották, hogy isteni jelenségről van szó, ezért ezt a betegséget „szent betegségként” értelmezték. DR. PÓCZIK GÁBOR Sok embert pánikszerű félelem fog el, ha környezetében valaki epilepsziás rohamot kap, hisz abban a pillanatban szinte fel sem tudja mérni, milyen súlyos lehet a beteg állapota. A betegség lényege Epilepsziával illetünk minden olyan betegséget, melyet visszatérő görcsrohamok jellemeznek. Minden egyes roham átmeneti agyi működészavart jelent. Alapjában véve minden agy képes bizonyos körülmények között, illetve megterhelésre, provokációra epüepszi- ás rohamokkal válaszolni, sokszor minden kézzelfogható ok nélkül. Az epilepszia felosztása Két csoportra osztjuk. Az elsőbe az úgynevezett nagy rohamok, a második csoportba a kis rohamok tartoznak. GENERALIZÁLT ROHAMOK (nagy rohamok eszméletvesztéssel) Ez a legismertebb rohamfajta, mely hirtelen kezdődő eszmélet- vesztéssel kezdődik, a beteg felordít, egész teste megmerevedik, néhány pillanatra „megbénul“ a légzés, mely ezután rendszertelenül hörgővé válik. A beteg szemei felakadnak, pupillái kitágulnak, majd ezt követi az egész test folyamatos rángatózása, a beteg szája elkezd habzani. Gyakran előfordul, hogy a beteg a görcsök során elharapja a nyelvét, néha be is vizelhet. Ezek a rohamok általában 2-3 percig tartanak, utána a beteg visszanyeri eszméletét. A rohamok után gyakori a fejfájás, izomfájás, álmosság, de előfordul, hogy roham után a beteg agresszívvá válik. PARCIÁLIS görcsök (kis rohamok) Tovább oszthatóak egyszerű rohamokra, melyeknél a beteg a tudatánál van és komplex rohamokra, melyekben tudatzavar is fellép. Ezeket a rohamfajtákat már kevésbé ismerik az emberek. ♦ egyszerű absence (petit mai rohamok): a rohamok rendszerint a 2. és 14. életév között kezdődnek, melyeknél a tudatzavar csak néhány másodpercig tart. A meredten néz maga elé, majd a félbehagyott tevékenységet ott folytatja, ahol abbahagyta. ♦ salaam görcsök (salaam alejkum): legtöbbször az első életévben kezdődnek. A rohamokat jellemzi a gyors, előre irányuló rán- gásszerű mozgás, a csecsemő előre és oldalra veti a karját, vagy az egész test összerándul úgy, hogy eközben a beteg a kaijait felemeli és behajlítja a mohamedán köszöntéshez hasonlóan. Az üyen betegek kb. 20%-a meghal, az életben maradottak csak alig egyötöde tekinthető szellemileg épnek. ♦ myoclonusos astatikus petit mai: elsősorban 1-10 éves fiúk betegszenek meg. Ez a roham néha csak akarattól függeden bólintás- ként jelentkezik, máskor végtagok, esetleg az arc görcsös rángatózása is kíséri. Ezzel egyidőben a gyerek összecsuklik, a tudatállapot a rövid ideig tartó roham során észrevehetően nem változik ♦ impulzív petit mai: a rohamok legtöbbször a 2. évtizedben jelentkeznek, melyet rövid, hirtelen, heves, rendszertelen rángások jellemeznek. Ébredés után, alvásmegvonáskor megszaporodhatnak a rohamok, de ijedtség, villogó fény is provokálhatja őket. Az eszmélet mindvégig tiszta marad. ♦ komplex tünetekkel járó partiális rohamok: többféle formájuk ismert, az alapján, hogy az agy mely részét érinti a betegség. A rohamok tarthatnak néhány másodperctől akár több órán keresztül is. A leggyakoribbak a következők: A) , vegetatív idegrendszeri jelenségek: rohamszerű heves szív- dobogásérzés, hányinger, nyálfolyás, éhségérzés, vizelési inger stb. B) . motoros jelenségek: leggyakrabban különféle cselekedetekben nyilvánul meg. Ilyen lehet bizonyos mozdulat ismételgetése, babrálga- tás a ruházaton, abnormális rágás vagy lélegzetvétel, csámcsogás, nyelés. Máskor a beteg bonyolult műveleteket képes elvégezni: pl. elutazik, és csak otthonától távol tér magához, nem tudva, hogy is került oda. C) . pszichés jelenségek: néha irreális álomszerű állapot jelenik meg, vagy kényszergondolataik támadnak, néha megalapozatlan félelem, düh és egyéb érzelem keríti őket hatalmukba, máskor a jelen a már megélt élményével tölti el őket - deja vu élmény. D) . szenzoros zavarok: szédülés, látási zavarok - a beteg a tárgyakat torzultnak, nagynak, esetleg túl kicsinek látja, más alkalommal nem létező ízeket érez, nem létező illatokat, szagokat vél érezni. Mozgó (motoros) kéreg Központi barázda A kívülállónak félelmetes a roham Mit tegyünk, ha rohamot látunk? Az előzőekből kitűnik, hogy az epilepsziának sokféle változata van. A laikus emberre azonban ezek a rohamok megdöbbentően hatnak. A legfontosabb dolog azonban az, hogy őrizzük meg a nyugalmunkat, ne essünk pánikba. Fontos ugyanis a helyes és átgondolt segítségnyújtás. A nagy rohamok esetén, mikor a beteg eszméletlen, s ha a beteg nem fekszik veszélyes helyen (vízben, úttesten, vasúti síneken), hagyjuk nyugodtan azon a helyen, ahol van, de távolítsuk el a közvetlen környezetéből a veszélyt jelenthető dolgokat (éles kövek, eltört üveg stb.). Tegyünk a feje alá puha tárgyat pl. pulóvert, táskát, hogy elkerüljük a fejsérülést. Lazítsuk meg nyakánál az inget, hogy könnyebben jusson levegőhöz. Fontos, hogy ne próbáljunk a fogai közé semmit se tenni, mert ezzel megsérthetjük szájüregét, rosszabbik esetben fulladást is okozhatunk! A rohamok néhány percen belül általában maguktól is elmúlnak. Utána fektessük a betegeket az oldalára, hogy a nyál ne okozzon fulladást. Sok esetben a rohamok után a beteg fáradt, alu- székony vagy ellenkezőleg, agresz- szíwá válik. Parciális (kis rohamok) esetén nincs értelme a beteget megzavarni, elég őt figyelni, csak arra ügyeljünk, nehogy megsérüljön. Ha az epilepsziás rohamok néhány percen belül nem múlnának el, haladéktalanul hívjunk orvost. Ebben az esetben érdemes odafigyelni a következő dolgokra: ♦ mi váltotta ki a rohamot ♦ volt-e eszméletlen állapotban ♦ milyen volt a görcsroham ♦ elszíneződött-e a roham alatt a beteg arca ♦ hirtelen jött-e a roham, vagy a beteg lassan omlott össze ♦ megfigyelt-e görcsös lélegzetvételt, csámcsogó hangokat, értelmetlen beszédet, stb. ♦ a roham kezdetekor felkiáltott-e a beteg ♦ mennyi ideig tartott a roham, hirtelen lett vége vagy lassanként ^zűnt meg ♦ hogy viselkedett a beteg a roham után (aluszékony volt, esetleg agresszív) Ezért első epilepsziás roham után fel kell keresni a körzeti orvost, aki elküldi az ideggyógyászhoz. Az ő feladata meghatározni a rohamok pontos okát, melynél nagy segítségére van az elektroenLazítsuk meg nyakánál az inget, hogy könnyebben jusson levegőhöz. cefalográfia (EEG),a laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, ionok, májfunkciók vizsgálata, stb.), CT, de nem utolsósorban a többi szakorvos által végzett konzíliumok (belgyógyász, kardiológus). Mindezen eredmények ismeretében a rohamok ismétlődése esetén kerül sor a megfelelő gyógyszer kiválasztására (néha azonban több gyógyszert is ki kell kipróbálni, míg sikerül rátalálni a legjobbra, esetleg több gyógyszer együttes szedésére is sor kerülhet), mely a megfelelő életstílus mellett - alkohol kerülése, rendszeres testmozgás, rendszeresen azonos időpontban történő alvás - akár rohammentessé is tehetik abeteget. Fontos, hogy a gyógyszer szedése folyamatos legyen, rendszeresen járjunk ellenőrzésekre az idegorvoshoz. A gyógyszer önkéntes kihagyása azt okozhatja, hogy folyamatos, szünet nélküli epilepsziás rohamok alakulhatnak ki (status epilepticus), melyek kezelés nélkül halálhoz vezethetnek. A nő és a betegség A fiatal nők életében több okból is nagy változást okozhat ez a betegség. Már a partnerválasztásnál is felmerülhetnek különféle aggályok, hogy ez örökölhető, esetleg lelki betegség Ezenkívül felmerülhet a következő gond: a szexuális aktivitás fokozhatja-e a rohamok gyakoriságát. A szakirodalom szerint a szexuális aktivitás nem növeli a rohamok gyakoriságát. Ugyanez elmondható a hormonális fogamzásgátló tabletták szedéséről is, melyek bizonyos hormonszint (minimum 50 ug ösztrogén) felett az epilepsziaellenes gyógyszerek szedése mellett is megfelelő védelmet biztosítanak a fiatal nő számára a teherbeesés ellen. Az epilepsziás nő rohamai a terhesség alatt rendszerűit gyakoribbá válnak. Ennek ellenére az epilepszia nem olyan betegség, mely akadályt gördítene a nők teherbeesése elé. Az epilepsziás nőnek feltétlenül szednie kell az előírt gyógyszereket a terhesség alatt, mely csökkenti, jobbik esetben teljesen megszünteti az epüepsziás rosszulléteket. A rohamok, főként a nagy rohamok veszélyt jelenthetnek a magzat számára. Manapság már léteznek olyan epilepsziaellenes gyógyszerek (pl. lamotrigint tartalmazó), melyek a lehető legminimálisabb kockázatot jelentik a magzat számára. Ezt a kockázatot tovább csökkentik a vitaminok és a folsav. Szükséges a gyakori nőgyógyászati ellenőrzés, mivel bárminemű rendellenesség esetén kórházi kezelés ajánlott. A modernebb epilepsziaellenes gyógyszerek másik nagy előnye, hogy nem akadályozzák a szoptatást, mely nélkülözhetetlen a baba számára, ugyanis az anyatejbe sokkal kisebb mértékben választódnak ki, mint az anya vérében voltak a terhesség alatt. Hogyan hat a gyerekekre Az epüepsziás gyerekek többségénél nem fordulnak elő sem memóriazavarok, sem viselkedési zavarok. Ezek a gyerekek nyugodtan látogathatják az óvodát - ez segítheti a közösséghez való alkalmazkodást. A betegségről természetesen tájékoztassuk az óvónőt, hogy roham esetén ne érje őt kellemetlen meglepetés, ezenfelül így gyor- ^sabbam és hatékonyabban tud a gyereknek segíteni. Ugyanez vonatkozik az iskoláskorú gyerekekre is. Nagy általánosságban elmondható, hogy epilepsziásoknak nem ajánlott az autóvezetés, olyan gépek mellett végzett munka, ahol roham esetén veszélyeztethetné maga és mások testi épségét, továbbá a magasban végzett munka (pl. darukezelő). Szintén kerülen- dőek az éjjeli műszakok. A szerző neurológus A betegség okai Ismeretes, hogy az epilepszia több okból jöhet létre. Az ok többnyire azzal függ össze, hogy mely életkorban kezdődött a betegség. ♦ az agy veleszületett vagy szülés közben kialakult megbetegedései: csecsemő- vagy gyerekkorban kialakuló görcsrohamok jellemzik. ♦ anyagcserezavarok: főként alacsony vércukorszint, a vér alacsony kalciumszintje, piridoxin- hiány (B-vitamin) az újszülötteknél vagy gyermekeknél jelentkező görcsrohamok leggyakoribb, de jól kezelhető okai. Felnőtteknél a görcsroham alkohol- vagy kábítószer-megvonás következménye, de veseelégtelenség, kezeletlen cukorbetegség is állhat a háttérben. ♦ fejsérülés: bármely életkorban lehet a görcsroham oka. Nem feltétlenül szükséges, hogy közvetlenül a fejsérülés után jelentkezzen, előfordul, hogy 1-2 évvel a sérülés után jelentkezik az első roham. Sok esetben egészen jelentéktelen baleset után is jelentkezik epilepsziás roham, néha a beteg nem is emlékszik, hogy megütötte a fejét. Ez főként az idősebb betegekre jellemző, akik gyakran szédülnek, elesnek és megütik a fejüket. ♦ tumorok és egyéb térfoglaló folyamatok: szintén bármely életkorban előfordulhatnak. Gyakran a görcsroham az agytumor első tünete. ♦ érbetegségek (érszűkület, érelmeszesedés, agyvérzés stb.): főként idősebb emberek betegsége. 60 év körül, vagy ezen életkor felett kezdődő görcsrohamok fő okai. ♦ fertőző betegségek: szintén bármely életkorban okozhatnak görcsöket, bármely, kórokozó okozta agyhártyagyulladás, agy- velőgyulladás a leggyakoribb ok. ♦ alvásmegvonás: főként az éjszakai műszakok után, szórakozóhelyeken átmulatott éjszaka után alakul ki, melyet tovább ronthat az elfogyasztott alkohol ♦ ismételt fényinger: diszkó, lézermegvilágítás, televízió, utazás megvüágított alagútbán ♦ agyműtétek után is előfordulhatnak epüepsziás rohamok, melyekért legtöbbször az agyhártyákon keletkező hegek felelősek
