Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-10 / 285. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 10. A díjakat minden évben Alfred Nobel halálának évfordulóján, december tizedikén osztják ki Szép dolog az életet nemesíteni Díszes társaság - nyolcán az idei kitüntetettek közül. Álló sor: Aaron Ciechanover, Edward C. Prescott, David J. Gross, David Politzer, Frank Wilczek. Ülő sor: Finn E. Kydland, Irwin Rose, Avram Hershko (Herskó Ferenc). (Reuters-felvétel) A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is ma, december 10-én - a díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján - adják át Stockholmban a szakmai Nobel-díjakat, Oslóban pedig a Nobel- békedíjat. HÁTTÉR Inventas vitám iuvat excoluisse per artes - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni: ez a jelmondat olvasható a Nobel- díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd robbanó- anyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki fantasztikus gazdagságát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Élete végén úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. 1890-ben kelt első végrendeletében még csak az élettan és az orvostudomány művelőire gondolt, a kitüntetés végleges formáját halála előtt egy évvel, 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végrendeletében határozta meg. Eszerint „A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. A mondott kamat öt egyenlő részre osztandó és a következők szerint ítélendő oda: egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén; egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta; egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében; egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében.” A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította. A köz- gazdasági díjat a svéd akadémia ítéli oda, de elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a békéért harcolók díját a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel- békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, de kétszer kivételt tettek: Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtit- kár esetében. Az elismeréseket odaítélő intézmények minden ősszel levélben kérnek javaslatot a világ vezető tudósaitól. A javaslatoknak február 1-jéig kell megérkezniük, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki (először 101 éve, 1901- ben történt ez meg), a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és egy csekket kapnak (idén 10 millió svéd koronáról). Az átvétel határidőhöz kötött, ennek lejárta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek arányában változik, ezért a jutalmazottak fél évszázadig évről évre kevesebb pénzt vehettek át, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett beruházásokra fordítani. 1953-ban módosították a rendelkezéseket, kivéve a teljes adómentességre vonatkozó részt. 1999- ben az alapítvány befektetéseinek majdnem kétharmada részvényekben volt. 2000-ben először a svéd felügyelet azt is engedélyezte, hogy a díjakat ne csak a vagyon kamatából, hanem a tőzsdei árfolyamnyereségből közvetlenül fizethessék. (s-k) Zsúfolt előadótermekben ismertették felfedezéseiket a svéd fővárosban az idei Nobel-díjasok Közérthetővé próbálták tenni a tudományt MTI-HÍR Stockholm. Felfedezéseiket talán nem könnyű megértem, de az idei Nobel-díjasok szerdán mindent megtettek, hogy közérthetően elmagyarázzák mire bukkantak és hogyan. Az orvostudomány, a kémia, a fizika és a közgazdaság idei kitüntetettjei zömében egyetemistákból és kutatókból álló lelkes hallgatóság előtt tartották meg a svéd fővárosban hagyományos előadásaikat, amelyekkel nemcsak munkájukat világíthatják meg, de a média érdeklődését is a tudományokra terelhetik. Az előadásokat, amelyek egyebek mellett az .Aszimptotikus szabadság”, „A paradoxontól a paradigmáig” vagy a „Hogyan alakulnak ki vagy nem alakulnak ki poliubikvitin láncok” talányos címeket viselték, a stockholmi egyetemen lehetett meghallgatni. A témák bonyolultsága ellenére a tágas előadótermek tömve voltak tudásszomjtól égő diákokkal, professzorokkal és az olyan egyszerű kíváncsiskodókkal, akik nem akartak kimaradni a Nobel-díj átadása körüli eseményekből. Az orvosi Nobel nyertesei, a seattle-i Linda B. Buck és a New York-i Richard Axel arról beszéltek, hogyan térképezték fel az emberek és állatok szaglóérzékét. A további vizsgálódás abban a tárgyban, hogyan hat a szaglás az emberre és emlékezőtehetségére, hamarosan .jelentősen hozzájárulhat annak megértéséhez, amit egykor értelemnek neveztek el” - fejtegette Axel. Az izraeli Avram Hershko (Herskó Ferenc) és Aaron Ciechanover, valamint az amerikai Irwin Rose, akik megosztva kapták a kémiai Nobel-díjat, arról értekeztek, miként fedezték fel, hogy az emberi sejtek vegyi,halál csókjával” pusz- títják el a nem kívánt fehérjéket. Elmagyarázták, hogyan adhat lendületet vizsgálatuk olyan betegségek új módszerekkel történő gyógyításához, mint a gégerák és a hólyag- fibrózis. A fizika terén díjazottak, David J. Gross, Frank Wilczek és H. David Politzer - mindannyian amerikaiak - azt az erőt írták le, amelyet a kötések fejtenek ki az atommagban, és kutatásuk elvezetett az aszimptotikus szabadság felfedezéséhez, amely segített a tudománynak közelebb jutni „egy mindenre használható elmélethez”. A közgazdasági Nobel-díjasok, az arizonai Edward C. Prescott és a norvég. Finn E. Kydland azt taglalták, miért kulcsfontosságú területek a makroökonómia kutatásában az újratermelési ciklusos fluktuációkat mozgató erők és a gazdaság- politika tervezése. Az osztrák Elfriede Jelinek már egy nappal korábban megtartotta előadását videóról az irodalmi No- bel-díjasokat kiválasztó svéd akadémián. Jelinek más rendezvényeken sem vett részt a héten, betegségére és tömegiszonyra hivatkozva. A Nobel-békedíjat Wangari Maat- hai kenyai környezetvédő kapta. Fókuszban: a nobel-díjátadás 3 Jelinek az első, aki kazettát küldött maga helyett Köszönőbeszéd videóról ORIGO Az irodalmi Nobel-díj idei nyertese, Elfriede Jelinek azért nem hajlandó megjelenni a díjátadón, amiért sehol máshol sem: szociális fóbiája miatt a legritkább esetekben lép csak ki a házából. Elmondása szerint nem tartja magát alkalmasnak arra, hogy nyilvánosság elé ráncigálják, mert fenyegetve érzi ott magát. Beszédében, amelyet videokazettán küldött el az Akadémiára, egyszer sem mosolyog, és nem említi sem Nobel nevét, sem pedig a „köszönet” vagy „hála” szót. Horace Engdahl, a Svéd Királyi Akadémia jelenlegi titkára Stockholmban elmondta, a díj történetében - tehát 1901 óta - ez a legelső eset, hogy díjazott helyett csupán egy videokazetta érkezik az átadóra. Megengedték neki, hogy videóra vegye azt az előadást, amit a díj hagyományai szerint minden díjazottnak az átadón (személyesen) kell prezentálnia. A negyvenöt perces beszédet az írónő osztrák otthonában rögzítették néhány héttel ezelőtt, majd videokazettán küldték el a Nobel- díj-bizottságnak a Svéd Királyi Akadémiára. Jelinek saját tapasztalatairól beszél a felvételen: a széles közönség előtt kevésbé ismert írói lét nehézségeiről. Noha már több mint húSz regényt, színdarabot és verseskötetet írt, művei közül eddig mégis csak négy regényt fordítottak le angol nyelve, magyarul pedig csupán két regénye jelent meg. Az eddigi legnagyobb sikert minden bizonnyal az 1983-ban kiadott, önéletrajzi ihletésű Die Klavierspielerin (A zongoratanárnő) című alkotás jelentette számára, melyből 2001-ben Michael Haneke rendezésében filmet is forgattak. Elfriede Jelinek nemrég egy osztrák magazinnak adott interjújában a következőket mondta szociális fóbiájáról: „Mindennemű figyelem, még a jó szándékú figyelem is olyan nekem, mint a fizikai erőszak.” Jelinek videó-előadását hallgatják (TASR/AFP-felvétel) Bírálja a Nobel-díjas Jelineket Jörg Haider Bécs. Jörg Haider karintiai kormányzó szerint Elfride Jelinek, az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettje csak azért lett híres, mert Ausztriát ócsárolta. A populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egykori vezetője hazája elleni gyűlölettel vádolta az írónőt, és kijelentette, számára nincs irodalmi értéke Jelinek munkásságának. Jelinek és Haider viszonya akkor éleződött ki igazán, amikor a szabadságpárt kormányerővé vált a néppártiakkal alkotott koalíció eredményeként. Az írónő, aki egykoron tagja volt az Osztrák Kommunista Pártnak, a 90-es évek elején aláírta osztrák értelmiségieknek azt a nyilatkozatát is, amelyben „náci ifjoncnak” bélyegezték Haidert. Jelinek a szabadságpárt kormányra kerülésekor leszögezte, hogy mindig is baloldali marad, és fizikai félelem fogta el az FPÖ előretörése láttán. Ekkor kérte, hogy az osztrák színházak ne játsszák a darabjait, de a kérést azóta visszavonta. A 90-es évek közepén a szabadságpártiak még egy választási plakátjukon is elrettentő példaként szerepeltették Jelinek nevét, aki akkor „egy homoerotikus férfiszövetség vezetőjének” nevezte Haidert. (mti) HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi lapszámunk harmadik oldalán a kép alatti szövegben tévesen azt írtuk, hogy Ipolybalogon számolta fel a vegyianyag- lerakatot a Greenpeace. Valójában azonban mindez Ipolybélen történt. Az érintettek és olvasók szíves elnézését kérjük. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, 2-5 FOK A Nap kel 07.33-kor - nyugszik 15.56-kor A Hold kel 05.31-kor - nyugszik 14.25-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: 150, árad; Komárom: 170, árad; Párkány: 100, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Ma felhős, ködös időre kell számítanunk, helyenként ködszi- tálás is előfordulhat. Délután az alacsonyabban fekvő területeken több-kevesebb időre kisüthet a nap. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 5 fok körül alakul, a tartósan napsütötte helyeken efölé is emelkedhet. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka is felhős lesz az ég, a legalacsonyabb hőmérséklet -1 és -5 fok körül alakul. Hétvégén nem változik meg jelentősen az időjárás. Továbbra is az időjárás kedvező hatásai érvényesülnek. A légzési gondokkal küszködök azonban nehézségekre számítsanak. Megnő a fizikai és szellemi teljesítőképesség, köny- nyebben fogunk tudni koncentrálni. A szív- és érrendszeri betegségekkel küszködök tartsák meg az orvos utasításait. Az alacsony vérnyomású egyéneknél migrénes eredetű fejfájás fordulhat elő. Holnap hasonló időjárási hatásokkal számolhatunk.
