Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-08 / 283. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 8. RÖVIDEN Az al-Kaida vállalta az akciót Dubaj/Washington. Az alKaida szaúd-arábiai szárnya vállalta a dzsiddai amerikai konzulátus elleni támadást. Az internetes közlemény szerint Abu Annasz as-Sami mártír százada vitte véghez „az arab-félszigeti keresztesek egyik bástyája” elleni akciót és hatolt be a konzulátus épületébe. Ezt egyébként a szaúdi biztonsági erők 200 tagja őrizte. Egyelőre nem tudni, hogyan sikerült a terroristáknak kijátszaniuk a szigorú őrizetet. Az öt, kézigránáttal és kézifegyverekkel felszerelkezett támadót csak három óra elteltével sikerült kifüstölni az épületből. A tűzharcban meghalt a konzulátus öt helyi alkalmazottja, a szaúdi biztonsági erők négy tagja és három támadó. Az amerikai külügyi szóvivő szerint még nem tudni, kik álltak a támadás mögött. (MTI) Mladics szép nyugdíjat kap Belgrád. Egy belgrádi lap tanúsága szerint szép nyugdíjat kap a szerbia-montenegrói hadseregtől a hágai törvényszék egyik legkeresettebb szökevénye, a népirtással vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok. A Blic című belgrádi napilap tegnap azt írta, miközben a hatóságok keresik Mladicsot, a volt boszniai szerb tábornok rendszeres apanázst kap a hadsereg nyugdíjalapjától, s nem csekély összegről van szó. Mladics havonta harmincezer dinárt kap, ami duplája a szerbiai átlagfizetésnek. (MTI) Angela Merkel nagy ambíciói Berlin. Ismét Angela Mer- kelt választották a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökévé, de több mint 5 százalékkal kevesebb küldött szavazott rá, mint két évvel ezelőtt. A Düsseldorfban tegnap véget ért, kétnapos CDU-kongresszuson a legnagyobb német ellenzéki párt vezetőjére a küldöttek 88,41 százaléka adta voksát, míg két évvel ezelőtt 93,7 százaléka. Megfigyelők a 90 százalék feletti eredményt tartották volna jelzésnek arra, hogy Merkel továbbra is biztosan ül az elnöki székben. A déli Baden-Württemberg tartomány kereszténydemokratái a közelmúltban döntöttek úgy, hogy nem áll majd nő sem a helyi CDU, sem a tartomány élén. Merkel 2000 óta vezeti a keresztény- demokrata uniót. (MTI) Angela Merkel nem nagyon titkolt célja, hogy 2006-ban Németország első női kancellárja legyen (Reuters) Kucsma húzza az időt, iszapbirkózást folytat az ellenzékkel és a közvetítőkkel Janukovics felfüggesztve Kijev. Ismét kudarccal végződött a nemzetközi közvetítőknek az ukrajnai válság megoldását célzó kísérlete. Viktor Janukovics többé nem tartja magát az ukrán hatalom hivatalos elnökjelöltjének, mivel Leonyid Kucsma leköszönő elnök kimutatta készségét az ellenzéki Viktor Juscsenko támogatására. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Janukovics kampányfőnöke, Tarasz Csornovil képviselő közölte tegnap az Eho Moszkvi rádióval. Csornovil vádaskodott is: szerinte a helyi hatóságok az ellenzéki jelölt, Juscsenko érdekében ténykedtek az ukrajnai régiók zömében, és a november 21-i választást kendőzetlenül meghamisították a javára. Régóta ismert, hogy Kucsma veje, Viktor Pincsuk nyíltan Juscsenkó- nak dolgozott, és finanszírozta kampányát - hangoztatta Csomo- vil. .Janukovics kormányfő kampánystábja ezentúl nem egy hivatalos elnökjelöltnek, hanem egy önálló pozícióval rendelkező és választók millióira támaszkodó jelöltnek dolgozik” - toldotta meg a kampányfőnök. (Kucsma hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Janukovics helyében nem venne részt a második forduló megismétlésén, amely ez esetben népszavazássá válna egyetlen jelölttel.) Az ukrajnai belpolitikai válságban közvetítő politikusok anélkül váltak el tegnap hajnalban, hogy sikerült volna megegyezésre bírni a hatalmat és az ellenzéket: ez utóbbi elérte a Központi Választási Bizottság (CVK) menesztését, de határozottan elutasította Leonyid Kucsma távozó elnök követeléseit. Kucsma az alkotmánymódosítás elfogadása érdekében nyíltan késznek mutatkozott ejteni kiszemelt utódját, Viktor Janukovics kormányfőt. Az európai és orosz közvetítők részvételével tartott hatórás kerekasztal-tárgyalás viszont minimális megegyezéssel ért véget. A távozó Kucsma elnök bejelentette: döntés született a CVK tagjainak idő előtti menesztéséről és az új tagjelöltek névsorának a parlamentbe történő benyújtásáról, valamint a választási csalások megakadályozása érdekében a választási törvény módosításáról. Komolyabb kötelezettségvállalásokra azonban nem került sor e kérdésekben. Sem a Kucsma által javasolt alkotmánymódosítás, amelynek keretében az elnöki jogkörök egy részét a parlamentre ruháznák át, sem pedig az ellenzék másik követelése, Viktor Janukovics kormányának menesztése kérdésében nem történt megállapodás. Kucsma azt közölte: kész a kompromisszumra, ha az alkotmánymódosítás haladéktalanul életbe lép. A narancsos forradalom támogatta Juscsenko híveinek viszont nem áll érdekükben, hogy nagy sietve elfogadjanak egy olyan reformot, amely csökkentené az újonnan megválasztott elnök hatáskörét és szinte korlátlan hatalmat biztosítana a parlamentnek. Tegnap kora este eredménytelenül ért véget az a tanácskozás is, amelyet Kucsma, Volodimir Litvin parlamenti elnök, valamint a frakciók vezetői tartottak a válság megoldásáról. Kucsma nem volt hajlandó aláírni a Janukovics-kormány menesztéséről szóló rendeletet, amelyért cserében az ellenzék hajlandó lett volna elfogadni egy politikai reformcsomagot, benne a központi választási bizottság tagjainak lecseréléséről és az elnökválasztási törvény megváltoztatásáról, hogy elejét vehessék a csalásnak a megismételt második fordulóban. Kucsma közölte viszont, hogy a választási kampány idejére felmenti Janukovicsot a miniszterelnökség alól, és ügyvezető jelleggel Mikola Azarov pénzügyminisztert bízza meg a kormány vezetésével. Julija Timosenko ellenzéki vezető tegnap igyekezett megnyugtatni Moszkvát, hogy továbbra is megbízható partnerre lel Kijev- ben, közönséges politikai hibának minősítve Vlagyimir Putyin orosz elnök állásfoglalását Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölttel szemben. Timosenko a Nyezavi- szimaja Gazetának kijelentette: Putyin pozíciója azon a tévhiten alapul, hogy az elnökválasztás győztesének személyisége meghatározhatja Ukrajna külpolitikájának stratégiai vektorát. Ukrajna és Oroszország viszonya meleg és baráti marad. (MTI, t) Az Interpol nyomoz Timosenko ügyében Kijev/Moszkva. Csalás gyanújával nyomozást indított az Interpol az ukrán ellenzék egyik legtekintélyesebb vezetője, Julija Timosenko ügyében, s az orosz igazságszolgáltatás elrendelte őrizetbe vételét is - közölte internetes honlapján a nemzetközi szervezet. Julija Timosenko az 1990-es években férjével egy energiaimporttal foglalkozó vállalatot irányított, s a szóban forgó vállalat szoros kapcsolatot tartott fenn Oroszországgal. A moszkvai igazságszolgáltatás azzal vádolja Timosenkót, hogy férjével megvesztegetett magas rangú orosz katonai vezetőket. Őrizetbe vételét azután rendelték el, hogy Timosenko az ősszel nem tett eleget az orosz hatóságok idézésének. Az ukrán igazságszolgáltatás már évek óta eljárást folytat Timosenko ellen, aki 2001-ben hat hetet vizsgálati fogságban töltött. A politikus asszony azon a véleményen van, hogy a korábbi államhatalom és Leonyid Kucsma távozó elnök áll a hatósági eljárás mögött. Megfigyelők szerint ha Juscsenko nyerné meg az ukrán elnökválasztás december 26-ra kitűzött második fordulóját, Timosenko a miniszterelnöki poszt legfőbb várományosának számít, (m) Továbbszolgálásra kényszerítik őket Irakban, holott a szerződésük lejárt Nyolc baka beperelte a Pentagont MTI-JELENTÉS Washington. Nyolc amerikai katona feljelentést tett a Pentagon ellen amiatt, hogy továbbszolgálásra kényszerítik őket Irakban, holott a szerződésük lejárt. „Az igazságosságról van szó. Hagyják, hogy visz- szatérjek a feleségemhez” - jelentette ki washingtoni sajtótájékoztatóján a panaszosok egyike, a jelenleg eltávozáson lévő David Qualls. A hét másik katona megtorlásoktól tartva nevének titokban tartását kérte - közölte egyikük ügyvédje. Staughton Lind elmondta: tudomásuk szerint az első ilyen feljelentésről van szó. Hat érintett katona Irakban állomásozik, kettő pedig Kuvaitban, útban Irak felé. A katonák az úgynevezett Stop-loss (veszteségcsökkentő) program ellen tiltakoznak. Ennek keretében háború vagy szükséghelyzet idején a folyamatosság és ütőképesség érdekében továbbszolgálásra kényszeríthetik a katonákat, erről azonban a panaszosokat a szerződés aláírásakor nem tájékoztatták. A Pentagon egyik szóvivője közölte: ez a program mintegy 7000 katonát érint. Jules Lobéi ügyvéd szerint a Pentagon nem járt el becsületesen David Quallsszal és a hét másik panaszossal. A 35 éves David Qualls 2003. július 7-én írt alá szerződést, amelyben egyévi szolgálatot vállalt, mielőtt továbbra is elkötelezné magát. Amikor egy év múlva bejelentette, nem kíván tovább szolgálni, közölték vele, hogy a szerződése 2031. december 24-én jár le. Ma Varsóban hat kormányfő találkozik Visegrádi tárgyalássorozat ÖSSZEFOGLALÓ Krakkó. A visegrádi országok külügyminiszterei tegnap aláírták a Nemzetközi Visegrádi Alap módosításáról szóló egyezményt Krakkóban. A módosítás célja az alap tevékenységéhez szükséges intézményi és anyagi háttér hatékonyabb szabályozása volt. A tanácskozáson Szlovákiát Eduard Kukán képviselte. A visegrádi együttműködés négy tagországának (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminiszterei nyilatkozatot fogadtak el az ukrajnai helyzetről. Ebben üdvözlik az ukrán legfelsőbb bíróság döntését az elnökválasztás második fordulójának megismétíéséről, reményüket fejezik ki, hogy a megismételt választás eredménye már az ukrán nép valódi akaratát fogja kifejezni. „Úgy gondoljuk, hogy az EU-orosz együttműködés nagy mértékben hozzájárulhat a rendezéshez. (...) Készek vagyunk megosztani azon tapasztalatainkat, amelyeket saját országaink elmúlt években történt változásai közben szereztünk” - olvasható a közleményében. Döntöttek arról is, hogy a V4 vagy 120 megfigyelőt küld Ukrajnába, a megismételt második fordulóra. A külügyminiszterek szót ejtettek az Európai Tanács közelgő ülésével kapcsolatos kérdésekről, mindenekelőtt a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervezési időszak nyitott kérdéseiről, valamint az EU további bővítéséről. A V4 együttműködése rövidesen új színfolttal bővül: magyar javaslatra a négy ország köz- szolgálati televízióinak elnökei a jövőben szintén ebben a keretben működnek együtt. A külügyminiszterek tegnapi értekezlete megelőzte a mai kormányfői csúcstalálkozót. Erre Varsóban kerül sor, ráadásul 4+2-es körben, vagyis Ausztria és Szlovénia kormányfőjével kiegészülve. (MTI, SITA) Szaddám pere a választások után kezdődik Irakiak lesznek a bírák MTI-HÍR Washington/Brüsszel. Szaddám Húszéin megbuktatott iraki diktátor pere a január 30-ra kitűzött általános választások után kezdődik - közölte az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó Luai al-Arisz iraki szállítási miniszter. Eddig az iraki vezetők azt mondták, hogy a per várhatóan 2004 végén, vagy legalábbis a választások előtt kezdődik, amerikai illetékesek pedig 2005-re tették a per kezdetét. A volt diktátor ügyét tárgyaló intézménnyel kapcsolatos kérdésre a miniszter elmondta, hogy iraki bírákból álló független testület lesz. Szaddám Hu- szeint 2003 decemberében fogták el az amerikai katonák szülővárosában, Tikrítben. A volt diktátort az amerikaiak szigorúan titkos helyen őrzik. A honosítási eljárás jogszabály-módosítása Gyurcsány könnyítene MTI-HÍR Budapest. A határon túli magyarok honosítási eljárását egyszerűsítő jogszabály-módosítás kidolgozásával bízta meg az igazságügy-minisztert a kormányfő. Gyurcsány Ferenc erről tegnap a közszolgálati rádióban beszélt. Közölte, úgy látja, a honosítás eljárásának jelenleg számos olyan eleme van, ami megalázó, amit „muszáj egyszerűsíteni vagy kiiktatni”. A kormányfő Petrétei Józseftől január közepére vár javaslatot. Példaként említette: „lehetetlen dolog”, hogy egy magyar kötődésű, magát magyarnak valló embernek magyar nyelvből vizsgáznia kelljen, hogy az érintettek „olyan procedúrán menjenek keresztül, amely nem a magyarság megélésének (...) hanem elidegenítésének az útja”. A díszvendégek vércsoportja sem maradt titok Az első szabadon választott MTI-ÖSSZEFOGLALO Kabul/Host. Letette a hivatali esküt tegnap Kabulban Hamid Karzai afgán államfő, a középázsiai ország első szabadon választott elnöke. Az eddigi ideiglenes elnök beiktatási beszédében ígéretet tett arra, hogy kormánya az elkövetkező öt évben visszaszorítja a kábítószer-termelést, és leszereli a fegyveres milíciákat. Harcolni fog a terrorizmus, a szegénység és a korrupció ellen, és hozzálát a két évtizednyi polgárháború után romokban heverő ország infrastruktúrájának kiépítéséhez. Az elnöki (egykori királyi) palota dísztermében 150 külföldi méltóságjelenlétében lezajlott ünnepségen részt vett Dick Cheney amerikai alelnök és Donald Rumsfeld védelmi miniszter is. Karzai mellett beiktatták két alelnökét, Ahmed Zia Maszudot és Mohammed Karim Halilit is. Az eseményre napra pontosan három évvel azután került sor, hogy az USA vezette szövetséges erők elűzték a szélsőséges iszlámista tálib rendszer veHamid Karzai (Reuters) zetőit. Karzai két hónapja fölényesen megnyerte Afganisztán első szabad elnökválasztását. Az eskütételt rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg, miután a tálibok katonai vezetése hétfőn az ünnepség elleni fegyveres támadással fenyegetőzött. A biztonsági erők még a ceremónián részt vevő fontos személyiségek vércsoportjáról is információt kértek egy merénylet esetére. A két Viktor: Juscsenko és Janukovics. Vajon mit mondhattak egymásnak? (Reuters-felvétel)
