Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-08 / 283. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 8. 3 Fókuszban: a múzeumok helyzete Fennáll a veszélye annak, hogy a történelmi és művészeti értékeket tömegesen fogják kivinni az országból tesznek a múzeumokra? Komáromban nem olyan vészes a helyzet, de ott sem ideális (Vas Gyula felvétele) A tárlatokat főként saját bevételeiből valósítják meg Felújítva, kivilágítva V. KRASZNICA MELITTA Lakatot Kritikus helyzetben vannak a szlovákiai múzeumok. Képtelenek bővíteni, védeni, megőrizni gyűjteményeik állagát, de a nagyközönség elé sem tudják tárni az összes tárgyat. A legproblémásabb terület azonban a gyűjtemények védelme. ÖSSZEFOGLALÓNK A szlovákiai múzeumok birtokában kilencmillió kiállításra szánt tárgy van. 52 ezer négyzetméternyi területen raktározzák őket. A raktárak kevesebb mint 15 százalékában vannak megfelelő műszaki körülmények a tároláshoz. A raktárak negyven százalékában nincs riasztóberendezés, hetven százalékuk pedig tűzvédelmi jelzőberendezéssel sem rendelkezik. Háromnegyedükben nincs klimatizáció, ami az állagmegőrzés szempontjából rendkívül fontos, nyolcvan százalékuknak pedig nincsenek megfelelő bútorai a raktározáshoz. A Szlovákiai Múzeumok Szövetségének elnöke, Iveta Zuski- nová szerint kénytelenek lesznek a jövőben korlátozni a kiállítási tevékenységet. Nincs pénzük biztonsági vitrinekre és biztosításra sem. A legjobb példa erre a Szlovák Nemzeti Múzeumból nemrégiben ellopott gyémánt is, amit ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Rozsnyói Bányászati Múzeum új alapítója 2002-től a Kassa Megyei Önkormányzat, amelynek költségvetésében mint támogatási intézmény van jelen. Az évi költségvetése valamivel több mint 3,8 millió korona, amelyhez hozzászámítódik a múzeum által kitermelt haszon, vagyis a belépődíjak (tavaly ez 100 ezer korona volt). Egyéb forrása nincs a múzeumnak, de az alapító nem is engedi, hogy legyen. Az elmúlt évben több mint 4,5 millió koronára volt szüksége a múzeumnak. Az intézmény költségvetése eleve több százezerrel kisebb, mint kellene, ami főként a rezsiköltségek kifizetése esetében jelent óriási gondokat. Pedig a múzeum már évekkel ezelőtt takarékossági intézkedéseket hozott, aminek következtében csak azokban a helyiségekben fűtenek, ahol dolgozók tartózkodnak. A kiállítótermek hőmérsékleegy biztonsági berendezés nélküli vitrinből vittek el. A napokban nyűt levelet küldtek Mikulás Dzurinda miniszterelnöknek a múzeumok képviselői. Ebben megállapítják, hogy tavaly mindössze 3 millió koronát tudtak fordítani a múzeumok restaurálásra és állagmegőrzésre. Az új tárgyak vételére mindössze 10 millió korona jut - az összes múzeumban együttvéve. Ennek az lehet az eredménye, hogy a történelmi és művészeti értékeket tömegesen fogják kivinni az országból. Akik ezzel üzletelte pedig szabályozott, a gyűjtemények érdekében +3 fokon tartott. A költségvetési hiány több problémát von maga után. Nincs elég pénze a revíziókra és a műszaki berendezések ellenőrzésére. Anyagi okok miatt nagyon lelassult, szinte teljesen megállt a gyűjteménygyarapodás. Csak az ajándékozás gesztusára támaszkodhat az intézmény. Nem tudják a gyűjteményes anyagot megfelelő feltételek közt elhelyezni. Nagyon kevés múzeumban található klimatizáció, biztonsági és tűzvédelmi berendezés, így „szakemberek felügyelete mellett megy tönkre a múzeumi tárgy”. Nincs elég pénz az épületek karbantartására. Nincs pénz propagációra, ami miatt kevesen látogatják a múzeumot. Magára a múzeumi tevékenységre szinte egyáltalán nem jut pénz, mivel a költségvetés körülbelül 55 százalékát a bérek teszik ki, másik részét a rezsiköltség fenek, olcsón megveszik az árveréseken, s jelentős haszonnal továbbadják külföldre. Körülbelül 1700 szakember dolgozik Szlovákiában a múzeumokban, ami nagyon kevés. Számuk mégis évről évre csökken. A fiatalok nem érzik vonzónak a pályát. Főleg azért, mert a muzeológusok az átlagbér 75 százalékát keresik csak, vagyis átlagban 10 883 koronát. Ha semmiféle fejlesztési programokkal nem foglalkoznának a múzeumok, csupán a jelenlegi standardot akarnák konzerválni, dezésére kell elkülöníteni. így az intézmény nem tudja teljesíteni társadalmi küldetését. Külön forrást jelentenek a pályázatok, amelyekben a Rozsnyói Bányászati Múzeum gyakran és viszonylag sikeresen részt vesz. Azonban ezek a pénzforrások célirányosak, nem oldják meg az intézmény működéssel kapcsolatos problémáit. A képlet egyszerű: ha az államtól többet kapnának a megyei ön- kormányzatok, értelemszerűen a megyékhez tartozó múzeumok is több pénzből tudnának gazdálkodni. Bár a megyei önkormányzatok igyekezete megvan a sürgős hiányosságok, hibák orvoslására, sok esetben ez is anyagi korlátokba ütközik. Ebből a helyzetből kiutat jelenthetne, ha nemcsak a kerületi ön- kormányzattól kellene a múzeumoknak támogatást kapniuk, hanem például az önkormányzatokat is érdekeltté tennék a színvonal megtartásában. A Rozsnyói akkor is 30 százalékkal magasabb költségvetésre lenne szükségük, mint amit jelenleg kapnak. További 1,6 milliárd kellene az épületek rendbehozatalára és a megfelelő körülmények kialakítására. Tavaly évvégén Szlovákiában 76 múzeum volt. Összesen 440 millió korona támogatást kaptak. Bevételeik elérték a 153 millió koronát, belépőkből 84 millió folyt be. Noha a 2002-es évhez képest 27 millió koronával magasabb volt a bevételük, veszteségeik meghaladják a 33 millió koronát, (tasr, ú) Bányászati Múzeum aktivitásainak 90-95 százaléka a városhoz kötődik. Megoldást jelenthetne a vállalkozók és jogi személyek támogatása is. Mindezen negatív prognózist sejtető tények ellenére szép eredményei vannak a Rozsnyói Bányászati Múzeumnak. Hat állandó kiállítást és hat épületet működtet, évi 15-22 időszakos kiállítást rendez. Mindezt abból a maradék évi 568 ezer koronából, ami a költségvetésből erre kiszabott. Ebből kell fedezni a telefon- és posta- költséget, az irodai felszerelést, úti- és benzinköltséget, a dolgozók étkezési hozzájárulását, a biztonsági berendezések működtetését, tisztítószerek vásárlását, kiállítások elkészítését, iskolázásokat, a műszaki berendezések ellenőrzését, az épületek és műszaki berendezések hibáinak javításait. Ez havi bontásban nem egészen 50 ezer koronára jön ki. Létezésük is már egy csoda, (kov) Komárom. A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma az idei évben 7,5 millió korona támogatást kapott fenntartójától, a nyitrai megyei önkormányzattól. Ebből 4,6 milliót tett ki a béralap, és 2,9 milliót fordítottak a működtetésre, tehát a különböző közüzemi számlák kifizetésére. „Ez az ösz- szeg fedezi a fenntartási költségeket, múzeumunknak nincsenek tartozásai az egyes szolgáltatók felé” - mondta Csütörtöki József igazgató. Ezenkívül az intézmény idén 900 ezer koronát kapott a megyétől az épületfelújítás utolsó fázisának kivitelezésére. A tavaly kezdődött beruházás összértéke elérte a 4,5 millió koronát és magában foglalta az épület statikájának rendbetételét, teljes tatarozását és a csatornafelújítást. További pénzforrást jelentenek az intézmény saját bevételei, elsősorban a hatos bástya bérletéből valamint a belépőjegyek és kiadványok árusításából származó bevételek; ezek éves szinten mintegy 900 ezer koronát tesznek ki. „Intézményünk intenzíven pályázik, idén is több sikeres pályázatunk volt” - tájéÚJ SZÓ-HÍR A kassai Löffler Múzeum nem tartozik a nagy múzeumok közé, támogatást az állami költségvetésből sem kap, jóllehet a neve már nemcsak itthon, hanem Kö- zép-Európában is jól cseng. A Löffler Múzeumot Löffler Béla szobrászművész hagyatéka és gyűjteményei alapján hozta létre a Kassa Óvárosi Önkormányzata, ez a fenntartó szerve is. Amint azt Gazdag József igazgató elmondta, a múzeum évente 3 millió koronával gazdálkodhat. 2,7 millió koronát az önkormányzat biztosít számukra, 300 ezer koronát általában alapítványoktól és szponzoroktól kapnak. Ebből az összegből a múzeum „hat és fél” alkalmazottjának (vannak, akik csak részleges szerződés alapján dolgoznak itt) bérét, a múzeum szakmai tevékenységét és az egész létesítmény rezsiköltségét kell finanszírozniuk. Noha ez a keret nem tűnik nagynak, mégis leszögezhető, hogy a rendelkezésre álló „takaró alá” sok minden befér, ami az átgondolt vezetést minősíti. A múzeum fő erőssége abban rejlik, hogy a Löffler Béla szobrait, valamint a Kassához kötődő képzőművészek önarcképgyűjteményét bemutató állandó kiállítás mellett folyamatosan teret biztosít kortárs koztatott az igazgató. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától 360 ezer forintot kaptak Komáromi Kacz Endre Rákóczi és Kossuth portréjának restaurálására. A szlovák kormányhivatal célirányos támogatásából 250 ezer koronát sikerült elnyerniük. Ennek túlnyomó részét a főépület külső díszkivilágítására fordították - amelynek műszaki feltételeit tavaly saját forrásból alakították ki -, illetve különböző kiadványokat, képeslapokat, szórólapokat készítettek. A legnagyobb, pályázaton elnyert összeg a szlovák kulturális minisztérium által meghirdetet „Újíts fel házadat” programból érkezik. A négymillió koronát az izsai római táborban, a Leányvárban végzett rekonstrukciós munkákra, műemlékvédelmi, régészeti kutatásokra fordítják, és tervben van a dél-nyugati torony eredeti nagyságban történő felépítése. „Három épületünkben 5 állandó tárlatunk van, idén 19 időszaki kiállítást is rendeztünk, ebből hatot Komáromom kívül - mondta Csütörtöki József. - Ezeket főleg saját bevételeinkből valósítottuk meg, csakúgy, mint a múzeum dísztermének teljes felújítását.” képzőművészeknek a bemutatkozáshoz. A múzeum földszinti kiállító termeiben évente hat időszaki kiállítást nyitnak, s ugyanennyi kamarakiállítást az emeleti helyiségekben. A múzeum a kiállító művészek szállásdíját és útiköltségét is téríti, 1-2 ezer korona honoráriumot is fizet. Külföldi kapcsolatai révén Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon teremtenek bemutatkozási lehetőséget kortárs képzőművészeknek. Sajnos, a rendelkezésre álló költségvetésből arra már nem futja, hogy minden kiállításhoz katalógust is készítsenek, de évente legalább hármat kiadnak. Közkedveltté váltak a kamarahangversenyek és a zenés irodalmi estek, amelyekből évente szintén ötöt-hatot rendeznek. Múzeumaink közül a Löffler Múzeum kétségtelenül azok közé a kevesek közé tartozik, amelyeknek a működését az anyagi háttér szűkössége negatívan nem befolyásolta. A múzeum vezetősége némileg aggódik, ugyanis a hatályos törvények szerint januártól az adó már nem a városkörzeti önkormányzatok, hanem a magisztrátus kasszájába fog befolyni, s így korántsem biztos, hogy az Óváros önkormányzata továbbra is képes lesz a kellő költségvetést biztosítani a Löffler Múzeum számára, (szaszák) Rozsnyói Bányászati Múzeum: magára a múzeumi tevékenységre szinte egyáltalán nem jut pénz A rozsnyói múzeum létezése is már csoda Löffler Múzeum: jövőre gondok lehetnek Többre is futná Kassán VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ENYHE IDŐ; 2-6 FOK A Nap kel 07.31-kor - nyugszik 15.56-kor A Hold kel 02.45-kor- nyugszik 13.38-kor A Duna vízállása - Pozsony: 290, árad; Medve: 110, apad; Komárom: 125, apad; Párkány: 65, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Továbbra is a kora télies időjárás lesz az uralkodó. Többfelé tartósan megmarad a köd, ködszitálás, de néhány órás napsütésre is számíthatunk. Gyenge, változékony lesz a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2-6 fok között alakul, a tartósan ködös tájakon nem haladja meg a 0 fokot. Éjszaka -1 és -5 fok lesz. Holnap felhős időre van kilátás; 2 és 6 fok körüli hőmérsékletre és ködszi- tálásra számíthatunk, néhol akár ónos szitálás is kialakulhat. A mai hidegfront hatására a pozitív időjárási hatások lesznek az uralkodók. Legtöbbünk szellemi és fizikai teherbírása, összpontosító készsége javul. A reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket enyhén megviselheti az időjárás. Az alacsonyabb vémyomásúa- kat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködök legyenek óvatosak. Holnap a maihoz hasonló kedvező hatásokra számíthatunk.
