Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-01 / 277. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 1. Európai unió 17 Az ír nők helyzete lényegesen megváltozott azután, hogy Írország az EU tagja lett, de a karrier vagy anyaság dilemmáját az unió sem tudta megoldani ír tapasztalatok harmincéves EU-tagság után Molly Malone szobra Dublinben - Írországban ma sokkal több nő dolgozik, mint régen, de a pénz elmegy a gyermekmegőrzésre (Képarchívum) Még az uniós csatlakozás után sok évvel is nagy volt a szegénység Írországban. Aztán a számítógépes ipar és a barátságos adózás mindent megváltoztatott. Írország hatalmas uniós pénzekhez jutott, amiben része volt annak, hogy minden hivatalban ott voltak az írek. FELDOLGOZÁS Magyarország fél éve az Európai Unió tagja. Írország több mint három évtizede. A két ország története sok tekintetben összehasonlítható. Két olyan népről van szó, amelyik sokat háborúzott a függetlenségéért. Magyarországon a fanyal- gók egyik kifogása az, hogy eddig Moszkva irányított, most meg majd Brüsszel. Sümegi Gyula, a dublini magyar nagykövetség első titkára úgy látja, hogy Írország nemhogy nem veszítette el indentitását, sőt, az unió az ír kultúra felvirágzását, kiteljesedését hozta. Az uniós tagság ilyen szempontból nem jelent veszélyt. Abigél Sharidon, a Dublin környéki New Castle-ban élő író, Kab- debó Tamás ír felesége magyar idézettel válaszolt: „Nyelvében él a nemzet”. Az írek hagyták szinte kihalni a saját nyelvüket, most kezdik felfedezni, kiteljesíteni, amennyire lehet. Ma kötelező írül tanulni, de mivel nem köznyelvként használják, nem nagyon tudják beszélni. Kabdebó Tamás elmondta, hogy az ír nyelv visszaszorítása az angol uralom évszázadai alatt történt meg. Most mindent megpróbálnak, hogy visszahozzák, de nem valószínű, hogy sikerülni fog. Viszont az írek nagyon ügyesek, mindenhol jelen vannak, mindenhova beépülnek. Brüsszelnek nincs olyan hivatala, ahol ne lennének ott. Ez azt jelentette, hogy könnyebben juthattak pályázati pénzekhez. Csakhogy mi kilenc másik országgal együtt léptünk be, nem magunk. így a felosztható tortát kisebb szeletekre lehet csak vágni. Éppen ezért az író nem vár robbanásszerű fejlődést. Más kérdés. Hogy a vékonyabb torta is torta, sokkal jobb belül lenni, mint kívül. Lesz fejlődés, csak lassabban. Az uniós csatlakozással hihetetlenül nagy lehetőséget kaptunk, és az adhat esélyt, ha ezzel megtanulunk élni. Sokan úgy képzelték, hogy az uniós csatlakozással azonnal megváltozik az életünk, és úgy élünk, mint azok, akihez hasonlítani akarunk: mint a németek vagy az osztrákok. Hogy Írországban hogyan élték meg a változás éveit? - Abigél Sharidon félje emlékeit mesélte el. Hiába volt diplomája, a hetvenes években reménytelen volt munkához jutnia. Akkora volt a szegénység, hogy megesett: a sok gyermekes családok intézetbe adták egy vagy több gyermeküket, mert nem tudták őket eltartani. Nagyon sokan elmentek, kivándoroltak. Pedig ez már az uniós csatlakozás után volt. Majdnem húsz év kellett hozzá, hogy látványosak legyenek a változások. Hogy mi volt a siker záloga? Egyrészt a számítástechnikai ipar robbanásszerű fejlődése, másrészt a barátságos adórendszer. A mezőgazdaságban már a 70-es években érződött a változás: a parasztok támogatásokat kaptak a megtermelt mezőgazdasági termékek után, és fejlesztették a mezőgazdasági kisgépgyártást. A külföldi cégek szívesen telepedtek le az országban, köztük sok olyan is, amit régen kivándorolt írek birtokolnak. Munkavállalás Írország minden megkötés nélkül fogadja az unió országaiból érkező munkavállalókat. Itt is sokakat ijesztgettek azzal, hogy majd elözönlik az országot a csatlakozó országokból érkezők. Ennek nyoma sincs, legalábbis Magyarországról. Úgy tűnik, a magyar munkavállalók nem szívesen mozdulnak - mondta el Kabdebó Tamás, akinek szavait megerősíti Abigél Sharidon is. Az utóbbi években az „ír csoda“ 200.000 külföldi munka- vállalót csalogatott ide, ez a 4 milliós ír népesség öt százaléka. Az ír mezőgazdaság teljesen más felépítésű, mint a magyar. Itt a föld 90 százaléka legelő. Elsősorban juhtenyésztésből élnek. Éppen ezért nehéz összehasonlítani. De azt a magyar parasztoknak is meg kell érteniük, hogy változtatni kell - mondja Abigél Sharidon. Olyan dolgokat kell előállítani, amik eladhatóak, és olyan módszerekkel, amilyeket az unió elfogad - utalt ezzel a libák tömésére, ami vitákat vált ki az unióban. Itt például a hagyományos tőkehal-halászat végveszélybe jutott, hiszen az állomány csökkenése oda vezetett, hogy az unió tiltja a tőkehal-halászatot. Az ezzel foglalkozók most nagyon fel vannak háborodva, de nincs más útjuk, mint valami új vállalkozásba fogni. A magyaroknak is olyasmibe kell fogniuk, aminek jövője van. A gabonára nem lehet alapozni, mert olcsó gabonát bárhol a világon lehet venni. De a jó magyar borra szükség lesz. Ha az állatainkat megtanuljuk úgy hizlalni, hogy húsuk versenyképes legyen a piacon, arra is szükség lesz - teszi hozzá Kabdebó Tamás. Nőként az EU-ban A nők jogainak védelme egyidős az Európai Unió történelmével. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód, illetve az egyenlő esélyek szavatolása az unió egyik legfontosabb politikai célja. Ennek nemcsak szociális, hanem gazdasági okai is vannak. Az egyenlő piaci versenyfeltételek biztosítása megköveteli, hogy senki se juthasson gazdasági előnyökhöz a munka- vállaló nők diszkirminálásával (pl. számukra alacsonyabb bér fizetésével.). Nem csoda, hogy az integráció kezdete óta a kérdés folyamatosan napirenden van. Írországban 1974-ig létezett a házassági tilalom. Ha valaki közhivatalnok volt, nem mehetett férjhez, vagy ha férjhez ment, le keílett mondania az állásáról. A nők kevesebb fizetést kaptak, mint a férfiak. Nem lehettek például esküdtszéki tagok sem. Donkin Júlia tanárnőnek, aki 32 éve él Dublinban, mindezzel folyamatosan kellet szembesülnie. „Furcsa családjog volt érvényben - mondja az ír társadalom jó ismerője. - Az volt a felállás, hogy a férj keres és dirigál, a feleség szül, neveli a gyermekeket. Fogamzás- gátlásról szó sem lehetett, ilyen szereket csak receptre lehetett kapni, szigorú feltételekkel. Válás sem volt. Házasságon belül nagyon sok volt a fizikai bántalmazás, és ha házastárssá vált egy nő, akkor azt is tudomásul kellett vennie, hogy a házastársi kötelezettséget minden körülmények között teljesíteni kell. Eszébe sem juthatott senkinek, hogy ezt meg is lehet tagadni.” Azt neki is el kellett fogadnia, hogy itt a karrierépítés csak úgy lehetséges, ha elfogadja, hogy elsősorban feleség, aztán anya, és ezek mellett, mögött értelmiségi nő, aki szakmai sikerekre is vágyik. Ő ennek mindig igyekezett megfelelni. Három gyermekük nevelésével párhuzamosan elvégezte az egyetemet. „Ezt azért valósíthattafn meg - vallja -, mert részben a férjem elfogadta a játékszabályaimat, másrészt a szüleim olyan hősiességgel támogattak, és levették rólam háztartás terhét. A férjem elfogadta, hogy ez az én mániám. De amikor elvégeztem az egyetemet, ő volt a legbüszkébb, hunikor a diplomát megkaptam, pezsgős fogadást rendezett az egyetem egyik múzeumi épületében.” Az ír nők helyzete az után változott meg elképesztő módon, hogy Írország az EU tagja lett, de a karrier vagy anyaság dilemmáját az EU sem tudta megváltoztatni. Van válás, fogamzásgátlás. Elismeri a jog a házasságon belüli erőszak fogalmát. A leányanyák támogatása is megváltozott. „Azelőtt nagyon nagy szégyen volt, hogyha valaki terhes lett házasság előtt - osztja meg az ír társadalomról szerzett tapasztalatait a tanárnő. - Ezeket a lányokat különböző helyre eldugdosták, és a gyerekeket adoptálták. Most a leányanyákat támogatják, és lakást kapnak.” Az óta Írországnak két elnök asszonya volt, és Írország elnöke most is nő. Nem is akármilyen, hanem mindkettő jogászprofesszor. Anyák, harmonikus házasságban élnek, olyanok, akikre minden nő büszke lehet. „Nagyot fordult a világ - összegez végezetül Donkin Júlia. - Ezzel együtt nem akarom azt mondani, hogy elértünk a tökéletesség állapotába, mert nincs itt a Kánaán. Nincs megoldva a kisgyerekek ellátása, magánkézben vannak a bölcsődék, és ez nagyon sokba kerül. Sokkal több nő dolgozik, mint régen, de a pénz elmegy a gyermek- megőrzésre. A másik dolog, hogy a lakásárak olyan mértékben emelkedtek, hogy a hiteltörlesztésre elmegy egy egész fizetés. Sokkal szabadabbak a nők, mint ezelőtt harminc évvel, de a szabad választás nem lehetséges a család és a munka között, mert most a gazdasági tényezők kötelezik arra a nőt, hogy dolgozzon, mert különben nem tudnak megélni. (MR) Az egykori Dublin Castle erőd ma államfők látogatásakor tartott tárgyalásoknak, uniós megbeszéléseknek ad otthont Európa legdrágább országa Az Eurostat szerint Írországban lehet a legdrágábban kereskedelmi hitelhez jutni. Az ír bankok hangosan tiltakoznak, az árak pedig csendben kúsznak felfelé. Írország egyébként a kontinens egyik legdrágább országa. Egy, a közelmúltban végzett felmérés szerint különösen a cigarettáért, az alkoholért kell az európai átlagnál jóval többet fizetni, s a lakásköltségek is az egekbe szöktek. Tavaly még azt mutatták a hivatalos adatok, hogy Írország az eu- rózóna második legdrágább országa Finnország után, de egyöntetű vélemény szerint az írek átvették a vezetést, (euro.hu) « <L A legnagyobb kiadást az írek tervezik, akik átlag 1270 eurót költenek karácsonykor, az európai gyerekek karácsonyi kívánságai között a videojátékok vezetnek Kevesebbet költünk a karácsonyi ünnepekre ORIGO Harminc euróval (körülbelül 7500 forint) kevesebbet fognak költeni idén az európaiak a karácsonyi ünnepekre, mint tavaly - állapította meg a Deloitte tanácsadó cég abban az internetes felmérésében, amelyet a kontinens 7 országa 4000 állampolgárának a megkérdezésével készített novemberben. A 16. és 65. életév közötti korban levő válaszadók feleletei alapján a „karácsonyi kiadási átlag“ idén 725 euró lesz, vagyis ennyit szánnak az európaiak karácsonyi bevásárlásokra és ajándékokra. A legnagyobb kiadást az írek tervezik, akik átlag 1270 eurót költenek karácsonykor ünnepi ebédekre és vacsorákra, valamint az ajándékok beszerzésére^ azaz 19 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor, a britek 14 százalékkal, a belgák 14 százalékkal szándékoznak többet költeni, mint egy évvel ezelőtt, a németek viszont 38, a hollandok 35 százalékkal, a franciák 2 és az olaszok 20 százalékkal akarják csökkenteni az ünnepi kiadásokat. Az amerikaiak átlag 5 százalékkal egyébként növelik karácsonyi kiadásaikat, ami 1715 dollár karácsonyi költekezést jelent. A felmérés szerint az európaiak egyben a tavalyinál kevesebb ajándékot fognak vásárolni, vagyis kevesebb embert ajándékoznak meg. Az olaszok, az írek és a hollandok több mint a fele, valamint a belgák 47 százaléka, a franciák 44 százaléka csak egyetlen karácsonyi ajándékot fog vásárolni, és az európaiak 56 százaléka az utolsó pillanatban szerzi be a karácsonyi ajándékokat az árkedvezményekre várva. Az európai gyerekek karácsonyi kívánságai között a videojátékok, míg a felnőttek kívánságai között a divatos ruhák állnak az élen, majd következnek a parfümök, a kozmetikumok, a CD-k, a DVD-k. A felnőttek parfümöt, kozmetikumot, CD-t, DVD-t várnak
