Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-06 / 281. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 6. 12 Kitekintő - hirdetés Négyszázéves jubileumának megünneplésére készülődik Észak-Amerika egyetlen erődítményvárosa, ahol két kontinens szellemisége találkozik Quebec cityben szinte lélegzik a történelem Négyszázéves lesz 2008- ban a kanadai Quebec tartomány fővárosa, Quebec city. A múltat nagyon sok emlék őrzi, köztük néhány 400 éves épület ma is áll. Az ódon Quebec city 1985-ben a világörökség részévé vált. MÉHES OTTÓ A város alapjait a francia felfedező Samuel de Champlain rakta le, és Kébecnek nevezte el az erre kiválasztott helyet (Kébec amerindiai nyelven folyószűkületet jelent). A település, melynek lakossága főleg szőrmekereskedelemmel foglalkozott, a 17. és 18. században fokozatosan várossá, az Új-Franciaország központjává nőtt. 1867-ban főváros lett, és 1877-1886 között felépült a parlament impozáns épülete is. Az óvárosban sétálva szembe- ötlik a francia építkezési stílus dominanciája, a Place-Royale épületei, ill. a lejtős keskeny utcácskák kis üzletei. Leszámítva az itt-ott megpillantható tipikusan amerikai toronyházakat és az autók rendszámtábláit, az ember Európában érzi magát. Ugyanis Québeci törvények szerint a kocsikon csak hátul van tábla, így előre előszeretettel raknak fel7 franciát. Ebben a városnegyedben ez igencsak megtévesztő lehet. Az öreg város egyik nevezetessége a 19. század végén épült gyönyörű Le Cha.teau Frontenac szálloda, amely a Szent Lőrinc-fo- lyó és az óváros felett tornyosul. Nevét a francia Louis de Buade, Frontenac grófjától kapta, aki Esti fények - háttérben a Le Chateau Frontenac szálloda 1672 és 1698 között az Új-Fran- ciaország neves kormányzója volt. Az épület egy óriási komplexum, amelyet a folyóra néző oldalán a híres sétány, a Dufferin terasz szegélyez. Innen csodálatos kilátás nyílik a folyóra és a túlpartra, illetve az alsó városra és a kikötőre. Nyáron igencsak lüktet itt az élet. Egy kellemes séta a kanyargó utcákon, és már lent is vagyunk a . Le Petit Champlain városrészben, ahol 18 századbeli hangulatos utcák fogadnak. A felsővárostól távolodva megpillantjuk a Notre Dame De Victoires-templomot. Itt van az amerikai francia múzeum, a Musée de l’Amérique francaise is, majd tovább haladva elérjük az óvárost körülölelő és még mindig ép városfalakat és kapukat. Ez Észak-Amerika egyetlen teljesen fennmaradt erődítményvárosa. Este az erődfal és a kapuk fényben úsznak, akárcsak az egész óváros. A nagy kőkapun kilépve a parlament épülete tárul elénk. A pompás épület homlokzatán láthatók a neves és megbecsült francia felfedezők és utazók szobrai. Innen már csak egy ugrás az Abraham-mező, amely kivezet egészen a folyó fölé. Ez a park arról híres, hogy 1759-ben itt mérték össze erejüket az angol és a francia, seregek, ez a csata fordulópontnak számított Észak-Amerika történelmében. Ott tartózkodásunkkor a nyári fesztiválra készülődtek a város lakói, turistacsalogató események végeláthatatlan sorozatára, amely a 2008. júniusi jubileumi ünnepségben éri el csúcspontját. Quebec city ugyanis négyszázéves lesz. Rövid nyári visszatekintőnkben csupán a hangulatát próbáltuk meg felidézni a gazdag múltú városnak, de talán sikerült ötletet és ihletet adni a jövő nyári szabadságtervezéshez. Az óváros utcáit járva felfigyelünk a felhőkarcolók hiányára, de annál több a kis üzlet, étterem, kávézó (A szerző felvételei) A parlament homlokzatán neves francia felfedezők és utazók szobra látható 2004*ld e ce m b e r ilS e/óKONCERT B^A^ZERDÄtfEMljfeg.C \ VAR5SÍ|MÜVEffÖDÉSjlK0ZP0NT~ IhuMsíÉrMf 111 i’VIK1 (!Z2iíí^^ÍllÜl2G3?0OBCa^e0O03GB ___ Tényleg az emberiség tehet a klímaváltozásról? Túl nagy a gázkibocsátás MTI-HÍR Valóban az ember okozza a nyarak melegedését: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedése megduplázza az átlagosnál magasabb nyári középhőmérséklet, illetve a hosszan tartó nyári hőhullámok esélyét - ezt most első ízben sikerült számító- gépes elemzéssel bizonyítani brit kutatóknak. Mint Peter Scott, a nagy-britan- niai Readingben működő éghajlat- előrejelzési és kutatóintézet munkatársa elmondta, az oxfordi egyetem kutatóival közös számítógépes projektjével bebizonyították, hogy a 2003 nyarán tapasztalt drámai mértékű hőhullámot az elmúlt évszázad ipari tevékenysége okozta - írja a Nature című tudományos szakfolyóirat legújabb száma. Mint a kutató csoport megállapította, az ipari tevékenység nyomán bekövetkező szennyező anyag - elsősorban a széndioxid - kibocsátást bekalkulálva a modell a múlt század kilencvenes éveire 0,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedést jelzett. A félfokos átlaghőmérséklet növekedés - hangsúlyozták a kutatók - a nyári középhőmérsékletek igen jelentős növekedését valószínűsítik. Jéghegyek és fák évgyűrűinek vizsgálata során a tudósok azt már eddig is meglehetősen nagy bizonyossággal megállapították, hogy a 2003-as nyár 500 éve a legforróbb volt Európában. Legtöbbjük meg volt győződve arról is, hogy ezt az éghajlatváltozást az ember maga idézte elő, egyértelmű bizonyítékok azonban mindeddig nem álltak rendelkezésre. Ez az első eset - jegyezte meg a vizsgálat kapcsán Christoph Schar svájci éghajlatkutató -, hogy egzakt módon sikerült kimutatni: a globális felmelegedést okozó gázkibocsátás egyes évszakokra lebontva miként befolyásolja az éghajlat alakulását. A számítógépes elemzés nyújtotta bizonyítékok alapján lehetségessé válik a legnagyobb gázkibocsátók megbüntetése is. Nyolc amerikai állam, illetve New York város vezetése például nemrégiben súlyos környezetszennyezés miatt beperelte az Egyesült Államok öt legnagyobb áramszolgáltatóját. Keresetükben nem kompenzációt, hanem az üvegházhatás okozó gázok kibocsátásának csökkentését követelték. Mindazonáltal az Egyesült Államok bocsátja ki messze a legtöbb szennyező anyagot, ugyanakkor viszont nem hajlandó csatiakozni az úgynevezett kiotói jegyzőkönyvhöz, amely korlátozná a légkör további szennyezését.
