Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-05 / 256. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 5. RÖVIDEN Görög-amerikai feszültség Szkopje/Athén. Macedón Köztársaság néven elismerte az USA a volt jugoszláv köztársaságot - közölte a szkopjei kormány illetékese. Hasonló bejelentést tett a görög külügyminiszter, miután találkozott az USA athéni nagykövetével. Az amerikai diplomatát éppen azért rendelték be a görög külügyminisztériumba, mert aggodalmat keltettek a görög kormányban azok az értesülések, amelyek szerint Washington az athéni ellenvetések dacára el akarja ismerni a Macedón Köztársaság megnevezést. Petrosz Moliviatisz külügyminiszter olyan sürgősnek és fontosnak ítélte az ügyet, hogy az amerikai nagykövettel folytatandó tárgyalás végett elhalasztotta brüsszeli útját. Athén úgy véli, a Macedón Köztársaság elnevezés Görögországgal szembeni területi követelést takarhat, mivel a Macedóniával határos északi görög tartomány a Makedónia nevet viseli. (MTI) Összeurópai népszavazás? Bécs. Összeurópai népszavazást szeretne Wolfgang Schüssel kancellár az EU első alkotmányáról. A néppárti kormányfő az EU brüsszeli csúcsértekezlete előtt közzétett állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, a 25 tagország közül eddig 11 jelezte: népszavazásra bocsátja az alkotmányt. A kancellár szerint ez a folyamat akár két évig is eltarthat, és a ratifikálási folyamat felgyorsítása érdekében ésszerű lenne, ha egyazon napon összeurópai referendumot tartanának. (MTI) Schüssel bejelentette, az osztrák parlament a jövő tavasszal kezdi meg az EU - alkotmány tárgyalását (Képarchívum) Uspaskich már szalonképes Vilnius. A litván szociáldemokrata-liberális kormánypártok megállapodást írtak alá a baloldali populista Munka Pártjával a koalíció kiszélesítéséről. Az október 24-i választások után hosszas tárgyalások kezdődtek a pártok között a kormánykoalíció megalakításáról. A Munka Pártot, amely a választásokon a legjobban szerepelt, tavaly alapította Viktor Uspaskich orosz származású milliárdos. Érdekesség: a balközép koalíció először a két nagy jobbközép párttal próbált szövetkezni az oroszbarátnak és EU- ellenesnek tekintett Uspaskich ellen. (MTI) Bush várhatóan a folyamatosságot helyezi előtérbe - csapatában változások lesznek, Powell távozását mindenki biztosra veszi Egy ország, egy alkotmány, egy jövő Egy gratuláció, amely biztosan őszinte volt (ČTK/AP-felvétel) Washington. Bár a demokrata tábor még nem ocsúdott föl abból a sokkból, amelyet John Kerry veresége okozott, és még Ohio államban is számlálják a szavazatokat, a politológusokat már elsősorban az foglalkoztatja, milyen változások várhatók az adminisztrációban. ÖSSZEFOGLALÓ A másik fő kérdés a tengerentúlon: megosztott ország marad-e Amerika, hogyan akarja a régi-új elnök a gyakorlatba átültetni szerdai, első győzelmi beszédének szlogenjét: egy ország, egy alkotmány, egyjövő. Abban egyetértés van, hogy George Bush a folyamatosságot szem előtt tartva néhány módosítást is végrehajt a kormányzatban, miközben az elsődleges kérdés továbbra is az terrorizmus elleni háború és Irak marad. A fő változás vélhetően a diplomáciát érinti majd. A 67 éves Colin Powell a hírek szerint távozik posztjáról és Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó szintén úgy dönthet, hogy elhagyja a Fehér Házat. Powell várható utódjaként a leggyakrabban John Danforthot, az USA tavaly nyáron kinevezett állandó ENSZ-képviselőjét emlegetik. A 68 éves John Danforth, aki konzervatív keresztény, de híres diplomáciai érzékéről, mérsékeltebb irányvonalat tenne lehetővé, ami azért fontos, hogy az iraki háború kiváltotta feszültségek után közelítse a Bush-kormányzatot nemzetközi partnereihez. A 72 éves Donald Rumsfeld védelmi miniszter várhatóan marad a védelmi tárca élén, legalábbis Bush második kormányzatának első évében. Az elnök ismételten biztosította bizalmáról védelmi miniszterét, még a Bagdad melletti Abu Graib börtönben az amerikai katonák által elkövetett fogolykínzások kapcsán kirobbant botrány idején is. Nem elhanyagolható szempont: Rumsfeld távozása két hónappal az iraki választások előtt bizalomvesztésnek minősülne. De bennfentesek tudni vélik, a jövő nyáron már átadja a helyét a jelenlegi németországi nagykövetnek, Dániel Coatsnak. A 49 éves Condoleezza Rice, akit egy ideig Powell utódjának tartottak, állítólag közölte, egyetemi tanárként kívánja folytami pályáját. Utódja vélhetően a jelenlegi helyettese, az 54 éves Steve Hadley lesz. A 65 éves John Snow pénzügy- miniszter várhatóan marad a tárca élén, mivel Bush elsődleges célja második elnöki megbízatása alatt az adócsökkentések megszilárdítása és az adórendszer mélyreható reformja. A 62 éves John Ashcroft, akit 2001-ben neveztek ki az igazságügyi tárca élére, várhatóan távozik posztjáról. Utódja az 59 éves Tom Ridge, a jelenlegi belbiztonsági miniszter lehet, vagy a 60 éves Rudolf Giuliani, aki a 2001 szeptemberi merényletek idején New York polgármestere volt. Giuliani neve Tom Ridge utódaként is felmerült. Robert Zoellick, az elnök nemzetközi kereskedelmi képviselője várhatóan Donald Evans helyére lépve kereskedelmi miniszter lesz, vagy a magánszférát választja. A demokrata párti Norman Mineta közlekedési miniszter valószínűleg távozik posztjáról, csakúgy, mint Rod Peigé oktatási, illetve Spencer Abraham energiaügyi miniszter. Kontinensünk számára a legfontosabb kérdés, hogy a másodüt Busfuciklusban hogyan alakulnak az amerikai-európai kapcsolatok. A vélemények megoszlanak. Egyesek szerint az elnök visszafogottabb lesz, mások úgy vélik, tovább mélyül a szakadék, ami majd ösztönzőleg hat arra az Európában mindinkább testet öltő felfogásra, hogy ellensúlyra van szükség az USA óriási hatalmával szemben. Sok európai vezető a jövőben valószínűleg arra próbálja meg rábírni a régi-új elnököt, hogy találja meg a módját az Irakban dúló erőszak beszüntetésének, az eddiginél tevékenyebb és kiegyensúlyozottabb módon közelítse meg az izraeli-palesztin konfliktust, és általában véve bánjon nagyobb tisztelettel az európai vezetőkkel és többször egyeztessen velük. Timothy Garton Ash, az oxfordi egyetem professzora szerint „megnő a kísértés az iránt, hogy Európa nem-Amerikaként határozza meg magát”. Az európai vezetők megpróbáltak jó képet vágni Bush újraválasztásához és az Egyesült Államokkal való együttműködési készségüket hangoztatták. Azok a politikusok azonban, akiknek kezét most már nem kötik a protokoll szabályai, a Bush győzelmét sejtető első hírek hallatán nem rejtették véka alá félelmeiket, így például Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. (MTI, SITA) Schwarzi a Fehér Házról álmodik Los Angeles. Semmiféle választást nem nyert, ám Kalifornia kormányzója, az egykori testépítő Arnold Schwarzenegger olyan győzelmi gyűlést rendezett a választások napján, amelynek egyértelműen „elnöki légköre” volt. Az amerikai alkotmány értelmében az Ausztriában született ex-filmsztár nem lehet a Fehér Ház lakója, mert csak olyan elnököt választhatnak az amerikaiak, aki az ország földjén látta meg a napvilágot. A kongresszus azonban jelenleg tanulmányoz egy módosító indítványt ez ügyben. Schwarzi pár napja bevallotta: megfontolná a 2008-as elnökválasztási kampányban való jelöltetését. (MTI) Tegnap estig semmit sem hoztak nyilvánosságra az új Európai Bizottságról Akadozó lisszaboni stratégia Bemutatkozott az új magyar külügyminiszter Kormánycsomag a határon túliaknak ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tegnap este hat óra körül nyílt meg Brüsszelben az EU állam-és kormányfőinek csúcsértekezlete, amelyen Szlovákiát Mikuláš Dzurinda miniszterelnök képviseli. A fő témák: a Durao Barroso vezette EB új összetétele, a gazdasági fejlődésre vonatkozó lisszaboni stratégia, Irak és nem utolsósorban az amerikai-európai viszony áttekintése, miután újabb négy évre George Bush maradt az USA első embere. Barroso néhány órával a csúcstalálkozó megnyitása előtt azt mondta, várva várja az új olasz biztos megnevezését átalakítandó kormányába. Konzervatív európai vezetőkkel Brüsszel külvárosában tartott találkozója után újságírókkal közölte: akkor teszi meg javaslatát az új testületre, ha már minden név a birtokában lesz. Gyurcsány Ferenc tegnapi budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva kijelentette, semmiképpen sem tekinthető az EB-elnök hivatalos álláspontjának az, hogy Kovács László vám- és adóügyi biztos lesz. Az elbizonytalanodásra a ad okot, hogy az új lett jelölt egész szakmapolitikai háttere az adó és a pénzügy területéhez kötődik - közölte. Arról, hogy Kovács László esetleg az adózás területét kaphatja meg az Európai Bizottságban, a DPA írt névtelenül nyilatkozó brüsszeli forrásokra hivatkozva szerdán. A területek elosztása Barroso és a biztosjelöltek közötti egyeztetés tárgya, ebbe a magyar kormánynak nincs beleszólása - mondta Gyurcsány Ferenc. Közölte ugyanakkor, hogy az elmúlt napokban, és még tegnap is konzultált a bizottság vezetőjével. Az Európai Parlament elnökével megtartott hagyományos találkozó után a csúcs - valódi nevén Európai Tanács - az eredeti fő témával, az EU versenyképességi helyzetének vizsgálatával folytatódott. Ezt annak fényében látták kulcsfontosságúnak a szervezők, hogy tavasszal kiderült: akadozik az EU lisszaboni stratégiájának teljesítése, amelynek célja az lenne, hogy az uniót a következő évtizedre a világ legversenyképesebb gazdasági szereplőjévé tegye. (TASR, MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Bemutatkozott a magyar és a nemzetközi sajtónak az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc kiemelte: Magyarország továbbra is hangsúlyozottan kezeli az unión belüli kapcsolatok kérdését, de a transzatlanti együttműködést is. A magyar külpolitika alapja továbbra is a magyar érdekek érvényesítése az integrációs szervezetekben is. Somogyi sajnálatosnak mondta, hogy a kettős állampolgárság kérdése előbb merült föl, mint a kérdés rendezése módjának és hatásainak a fölmérése, ezért ő megérti a határon túli magyarok esetleges csalódottságát. A kormány a határon túli magyarok szülőföldjükön való boldogulását elősegítendő csomagot állít össze, és a népszavazás eredményétől függetlenül igyekszik számukra megnyugtatóan rendezni a kérdést. Mindez szóba kerül a jövő pénteken összeülő Magyar Állandó Értekezleten. Egy kérdésre válaszolva Somogyi Ferenc kijelentette, hogy a magyar kormány támogatja, és a jövőben is támogatni fogja a szomszédos országokban a kisebbségi autonómiák kialakítását, ami összhangban van az európai normákkal. A külügyminiszter pozitívan nyilatkozott a magyar-szlovák viszony javításának lehetőségeiről is. (MR, TASR) Kárpótlás a volt politikai foglyoknak Tizenöt éve húzódik A kormány - úgymond - nem foglal állást a kettős állampolgárság ügyében Válasz Kasza József nyílt levelére MTI-JELENTÉS Budapest. A magyar kormány semmiképp nem foglal állást a kettős állampolgárság mellett vagy ellen - közölte László Boglár kormányszóvivő szerdán este azzal a nyűt levéllel kapcsolatban, amelyet Kasza Józsefnek intézett a magyar miniszterelnökhöz. „A kormány elsőrendű felelőssége az, hogy olyan információkat hozzon a választópolgárok tudomására, amelyek alapján felelős döntést tudnak hozni a december 5-i népszavazáson.” Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke nyílt levelében arra kérte Gyurcsány Ferencet és Hiller Istvánt, az MSZP elnökét, hogy gondolják újra a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontjukat. Kasza József emlékeztetett rá: mindig is meggondolatlan és felelőtlen lépésnek tartotta népszavazás kezdeményezését a kettős állampolgárságról, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kettős állampolgárság elutasítása a határon túli magyaroknál „katasztrofális következményekkel járó lelki traumát fog okozni”. Hozátette: nem osztja Gyurcsány Ferenc és az MSZP véleményét, miszerint a kettős állampolgárság megadása az elvándorlás miatt második Trianonhoz fog vezetni. László Boglár elmondta: a miniszterelnök az egészségügyi, az oktatási, a pénzügyi, a munkaügyi, a regionális fejlesztési és az esélyegyenlőségi minisztert azzal bízta meg, hogy készítsenek előzetes számításokat, elemzéseket hétfőre arról, milyen következményekkel jár a határon túli magyarok kedvezményeinek kiterjesztése. Ezeket az elemzéseket a kormány nyilvánosságra kívánja hozni. A szóvivő szerint a kormányprogramból kiolvasható: a kabinet a nemzet- egyesítés kérdésének megoldását az európai uniós csatlakozási szándékok támogatásában látja. KOKES JÁNOS Prága. Pénzbeli kárpótlást kapnak a jövő évtől a volt kommunista rendszer politikai foglyai Csehországban. Ebben állapodott meg tegnap Stanislav Gross kormányfő és František Bublan belügyminiszter a volt politikai foglyok szervezetének vezetőivel. „Közeleg november 17-e, a bársonyos forradalom évfordulója. A kormány szép szavak helyett e döntéssel kíván hozzájárulni az évfordulóhoz” - mondta Gross. A volt politikai foglyok általános kárpótlásának ügye már 15 éve húzódik, de eddig egyetlen kormány sem szánta rá magát erre a lépésre. „Egyfajta elégtétel ez számunkra. A kormánydöntés mintegy 6000 embert érint. Idősek vagyunk, s ezért napról napra fogyatkozunk” - nyilatkozta Nadéž- da Kavahrová, a Politikai Foglyok Konföderációjának elnöke. A kormány a jövő évi költségvetésből 280 millió koronát szán erre a célra. A volt politikai foglyok minden börtönben vagy munkatáborban eltöltött hónapért ötven koronát kapnak. A személyenként kiszámolt összeget nyugdíj-kiegészítésként kapják majd rendszeresen kézhez. A volt politikai foglyok özvegyei havonta 2500 koronát kapnak majd. Ha valaki például három évet töltött börtönben vagy munkatáborban, akkor neki 3600 korona nyugdíj-kiegészítés jár.
