Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-04 / 255. szám, csütörtök

26 Otthonunk ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 4. Apróbb trükkökkel is sok pénzt megtakaríthatunk Lakásaink többsége nincs megfelelően szigetelve, így nem marad más hátra, mint az utólagos hőszigetelés Ha nem jön a mester ÚJ SZÓ-TIPP . Manapság ugyan a legbiztosabb útnak az számít, ha házunk hőszi­getelését valódi mesteremberekkel végeztetjük el, a házak hőszigetelé­se iránti kereslet növekedésével azonban a szakembereknek is egy­re több a munkájuk, így a jobb mes­terekre vámunk kell. Mit tegyünk akkor, ha ezek fényében úgy dön­tünk, hogy a munkát magunk vé­gezzük el? Először is ki kell válasz­tanunk a számunkra legmegfele­lőbb anyagot. A hőszigetelő anya­gok vásárlását ne az árak utáni ér­deklődéssel kezdjük, hanem ponto­san fogalmazzuk meg önmagunk­nak, vagy beszéljük meg szakem­berrel, hogy mit, hol és hogyan akarunk hőszigetelni. A cél pontos meghatározása leszűkíti a szóba jö­hető anyagok körét. Ne csak a hő­szigetelő anyag árát, hanem a vele készülő teljes szerkezet anyag és munkadíját vegyük figyelembe a döntésünk előtt! Manapság az ára miatt az egyik legkedveltebb szi­getelőanyagnak a polisztirol szá­mít. Az erre alkalmas polisztirolt két vonallal, egy zölddel és egy fe­ketével, jelölik, és a csomagoláson ott kell lennie az „SF“ jelnek is. Mint egyszerű ügyfél többet fize­tünk az alapanyagért, mint a cé­gek vagy a nagyobb tételben vá­sárló vállalkozók. Ezért ha van is­merős mesteremberünk, nem árt megkérni, hogy ha ilyet vásárol, akkor ránk is gondoljon. Egy négy­zetméteren így akár 20 koronát is megtakaríthatunk. Hasonló a hely­zet azonban a ragasztóval, a háló­val és a többi alapanyaggal is. A polisztirolhoz speciális ragasztó is kell, amit többnyire 25 kilós cso­magolásban árulnak, és amit víz­zel kell oldani. A polisztirolt a megtisztított falra kell ragasztani, és később még speciális műanyag fogantyúkkal is odafogatni. Fon­tos, hogy a polisztirolt néhány centiméterrel a fűtött helyiség fala alatt erősítsük oda. A polisztirolra műanyag hálót feszítünk ki, amire jön még a vakolat, (t, mi) Télen a legmodernebb épületekből is a hő minden lehetséges irányban, így a falakon keresztül is elillan (Ľuboš Pile felvétele) Keressük meg azt a pontot, ahol a meleg kárba megy Elillanó hőenergia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakóépületek esetén az ener­giatakarékosság azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük lakásunk fűtési költ­ségét, illetve az épületbe bevitt energiát a leggazdaságosabban használjuk fel. Egy adott épületbe többféle módon tudunk hőt bevin­ni, ezek nagy részéért általában fi­zetni is kell, hiszen fa, szén, gáz, vagy egyéb formában meg kell vá­sárolnunk az energiát. Energia­bevitelnek számít - és ténylegesen fűtik is az egyes helyiségeket - a különböző háztartási és irodai eszközök, (konyhai sütő, számító­gép stb.), a világítótestek. Ugyan­akkor az sem mindegy, hogy hány ember tartózkodik egy adott helyi­ségben, hiszen szigorúan energe­tikai megközelítéssel a bent tar­tózkodó személyek is hőleadók. Téli időszakban azonban a legmo­dernebb, jól leszigetelt és lezárt épületből is a hő tulajdonképpen minden lehetséges irányban a te­tőn, a falakon, a pincefödémen, az ablakokon keresztül a hidegebb zóna felé áramlik. További hőveszteséget jelent a szellőztetés, illetve a helytelen kialakítású, nem jól záródó ablakok. Azt kell tehát megkeresnünk, hogy az épületnek melyik az a ré­sze, ahol a legtöbb hő kárba megy, és ahol hatékonyan, akár utólago­san is közbe tudunk lépni. Mind­ezt nagyban elősegíti egy - sajnos a hétköznapokban kevésbé hozzá­férhető - fotózási eljárás, a hőfotó készítése. A hőfotó azt a tényt használja ki, hogy minden egyes tárgy elekt­romágneses hullámok formájá­ban hőt sugároz ki. A hőkamera felfogja ezeket a szabad szemmel természetesen nem látható suga­rakat, és látható kép formájában rögzíti. Ha a legmelegebb foltok az ablakoknál jelentkeznek, az ablakok nem hőszigetelt kivitele- zésűek, ezek cseréjéről feltétlenül gondoskodni kell. Érdekes megfi­gyelni, hogy az ablakok kerete is viszonylag meleg zónának számít, ami a nem megfelelő keretre épp­úgy utalhat, mint a nyílászáró helytelen beépítésére. Ha a ház fűtőtestei az ablak alatt szigetelet- len fal mögött helyezkednek el, a fűtés nagy része a környezetet fű­ti, kárba megy. (otth, mi) Fizessünk kevesebbet a fűtésért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Energiatermelő vállalataink ugyan szinte minden évben azt ígé­rik, hogy ez lesz az utolsó nagyobb áremelés, mindeddig azonban még mindig közbejött valami, ami miatt feljebb kellett vinniük az árakat. Ezúttal a Szlovák Gázművek a ma­gas olajárakra hivatkoznak, ami miatt jövőre egy-egy háztartás fű­tési költségei akár pár száz koroná­val is nőhetnek. Számunkra ezért nem marad más hátra, mint, hogy jobban odafigyeljünk háztartásunk energia-felhasználására, és persze arra, hogy az energiával a lehető legtakarékosabban gazdálkodjunk. Az optimális hőfelhasználás egyik alapfeltétele a jó szigetelés. A tőlünk nyugatabbra fekvő fejlet­tebb országokban már a múlt szá­zad hetvenes éveiben nagyobb fi­gyelmet szenteltek a házak és laká­sok hőszigetelésének, nálunk azonban ez a trend csak a kilencve­nes években indult be. Szlovákiá­ban az egyetlen szerencsénk az volt, hogy az ablakainkat már ko­rábban is dupla üveggel látták el, ami hatékonyabb szigetelést bizto­sított. A sokkal hidegebb éghajlat­tal rendelkező skandináv orszá­gokban például csak egy üveget tettek az ablakokba, amit később ki kellett cserélniük. Jelentős megtakarítás Panellakásaink többsége azon­ban nálunk sincs megfelelően szi­getelve, így nem marad más hátra, mint az utólagos hőszigetelés. Az utólagos hőszigetelések épületfizi- kailag javasolható legjobb módja a homlokzati felületek külső oldali hőszigetelő kéreggel történő bur­kolása. Jó szigeteléssel akár 40-45 százalékos energia-megtakarítást Az utólagos hőszigetelések legjobb módja a homlokzati felületek történő burkolása is elérhetünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - 480 Sk/GJ hő­energiaár és 4,35 Sk/kWh villany­ár mellett - évente akár 7-12 ezer koronát is spórolhatunk. Észak-Szlovákiában már koráb­ban rájöttek a szigetelés előnyeire, az elmúlt években azonban Dél- Szlovákiában is megnőtt az érdek­lődés a hőszigetelő rendszerek iránt. A kereskedők elmondása szerint évente mintegy 10-15 szá­zalékkal nő a szigetelés iránt ér­deklődők száma. Pozsony környé­kén a többség öt-hat centiméteres polisztirollal oldja meg a szigete­lést, amit elsősorban az árral ma­gyaráznak. Ez ugyanis olcsóbb, mint a jobb szigetelési képességek­kel rendelkező kőzetgyapot hőszi­getelők. Kőzetgyapot hőszigetelő anyagok a főként vulkanikus és üledékes kőzetek, (pl. bazalt, dia- báz, mészkő stb.) keverékének ol­vadékából előállított üveges szer­kezetű szálakból, hőre keménye­dé, (általában fenol-formaldehid) kötőgyantával előállított termé­kek. Ismertebb kőzetgyapot már­kák az ISOLYTH, NOBASIL, ROCKWOOL és TOPLAN. Ha azonban a lakásban nagy a páratartalom, akkor mindenképp megéri inkább a kőzetgyapot ala­pú szigetelőket használni, mivel ez jobban átengedi a párát. Épp ezért A ma gyártott modernebb fűtőtestekkel nagyobb energiameg­takarítást érhetünk el (TASR-felvétele) azonban igyekeznek a polisztirol szigetelők gyártói is újítani. A po­lisztirolt úgy képezik ki, hogy az áteressze a helyiségben található vízgőzt, csökkentve ezzel a pené- szesedés esélyét. Nem olcsó, de megtérül Mindez azonban pénzbe kerül. Egy négyzetméternyi szigetelést, az összes költséget figyelembe vé­ve, több mint 500 koronáért csi­nálhatunk meg. Ha mindezt szak­emberekkel végeztetjük el, akkor négyzetméterenként további 200- 300 koronás többletköltséggel számolhatunk. Egy átlagos családi ház 200-250 négyzetméteres felü­lettel rendelkezik, vagyis a hőszi­getelés elvégzése ez esetben meg­haladja a 140 ezer koronát. A szakemberek azonban figyelmez­tetnek, hogy az energiaárak növe­kedésével együtt a jövőben a szi­getelés ára is nőhet, így ezt érde­mes minél hamarabb elvégeztetni. Figyelembe kell ugyanakkor vennünk, hogy a hőmegtakarítá­son kívül, az épület értékét növeli egy minőségi anyaggal kivitelezett homlokzat, mely maximálisan színtartó, vízzáró, ugyanakkor ki­váló páraáteresztési tulajdonságai mellett a levegő károsító hatásai­nak is hosszútávon ellenáll. Télen a hideg, nyáron a meleg átjárja a ház falazatát, így belső légtér - fő­leg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszigete­léshez használt lapok kimondot­tan alacsony hővezetési képessége lehetővé teszik, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egysé­ges hőmérsékletet biztosítsanak a teljes lakótérben, nyáron pedig ugyanezek a lapok védik a falakat az átforrósodástól. Feladatuk a ki­egyensúlyozott állandó hőmérsék­let biztosítása. A hőszigetelő rend­szerek széleskörű elterjedése an­nak tulajdonítható, hogy szinte valamennyi építésmódban, új és meglévő épületek külső falainál alkalmazhatók. A jó hőszigetelő anyagok használata révén energe­tikai szempontból igen hatéko­nyak és megvalósítási költségük viszonylag alacsony. Átlagos tago­lású épületek homlokzati megjele­nése például változatlan arányok­kal megtartható, de finom párká­nyok, nyíláskeretek is kialakítha­tók az utólagos hőszigeteléssel egyidőben. így egy jellegtelen, vagy kevésbé igényes homlokzat is külső oldali hőszigetelő kéreggel (Képarchívum) szebbé, látványosabbá varázsol­ható. A legtöbb esetben egyáltalán nem, vagy nem teljes felületen kell eltávolítani a korábbi homlokzat- képzést. Elegendő a felület stabili­zálása, és megfelelő kiegészítő szerelvények beépítése után gya­korlatilag bármilyen szokásos ta- goltságú épület hőszigetelése egy­szeri beavatkozással véglegesen megoldható. Optimális hő a lakásban Nem mindegy, hogy a már szi­getelt házban milyen belső klímát teremtünk. A megfelelő belső le­vegőhőmérséklet: 18-26 °C között van. A szakemberek természete­sen magasabb hőmérsékletet - 22- 23 fokot - ajánlanak a lakó- és gyerekszobák számára, míg a fo­lyosókon és egyéb helyiségekben alacsonyabb hőmérséklet is ele­gendő. Mindezt természetesen csak ott lehet biztosítani, ahol erre megfelelő szabályozónk van. En­nek az ára azonban a szakembe­rek szerint gyorsan megtérül. A helyiség hőmérsékletének 1%-kal történő csökkentése 5% fűtőener- gia-megtakarítást jelenthet. 20 °C helyiség-hőmérsékletnél az ener­giafelhasználás egyötöd résszel ki­sebb, mint 24 °C-nál. Minél hidegebbek a határoló fe­lületek (falak, födémek, ablakok, ajtók, belső-külső átvezetések, szellőzők), annál melegebbnek kell a helyiség levegőjének lennie, hogy azonos hőérzetet biztosít­son. Ez a jelenség erősen észreve­hető az ablakoknál. A hideg leve­gővel nem szabad a helyiség falait erősen lehűteni, ezért kedvezőbb az intenzív, de rövid ideig tartó szellőztetés. A nem megfelelően tömített nyílászáró szerkezeteken át légáramlás indul. A falak lehű­lése miatt a helyiség hőmérsékle­tét meg kell emelni, amely megnö­veli a fűtési energiaszükségletet és ezzel a költségeket. A helyiség levegőjét óránként legalább egyszer meg kell újítani, ha több ember tartózkodik a helyi­ségben. Ennek a szellőztetésnek rövid ideig tartónak kell lennie, hogy a falakat és a mennyezetet ne hűtsük át, mert ezek tárolják a helyiség hőtartalmának kb. 25%- át. A száraz levegő növeli a fűtési költségeket is. Egy vízpárologtató megtöltése és a fűtőtestre helyezé­se beállítja a levegő légnedvesség­tartalmát. (mi) A fűtési szezon ugyan már beindult, a neheze azonban még előttünk van. Fűtési költségeink már így is ma­gasak, a gázművek azonban már most jelezték, hogy jö­vőre az eredetileg feltétele­zettnél is nagyobb mérték­ben emelik majd a gáz árát. Mit tegyünk, hogy ne fizes­sünk túl sokat a fűtésért? OTTHONUNK A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: Kis Péter, tel.: 0905/413 623, felelős szerkesztő: Molnár Iván. Levélcim: Otthonunk, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 242

Next

/
Thumbnails
Contents