Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-04 / 255. szám, csütörtök
26 Otthonunk ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 4. Apróbb trükkökkel is sok pénzt megtakaríthatunk Lakásaink többsége nincs megfelelően szigetelve, így nem marad más hátra, mint az utólagos hőszigetelés Ha nem jön a mester ÚJ SZÓ-TIPP . Manapság ugyan a legbiztosabb útnak az számít, ha házunk hőszigetelését valódi mesteremberekkel végeztetjük el, a házak hőszigetelése iránti kereslet növekedésével azonban a szakembereknek is egyre több a munkájuk, így a jobb mesterekre vámunk kell. Mit tegyünk akkor, ha ezek fényében úgy döntünk, hogy a munkát magunk végezzük el? Először is ki kell választanunk a számunkra legmegfelelőbb anyagot. A hőszigetelő anyagok vásárlását ne az árak utáni érdeklődéssel kezdjük, hanem pontosan fogalmazzuk meg önmagunknak, vagy beszéljük meg szakemberrel, hogy mit, hol és hogyan akarunk hőszigetelni. A cél pontos meghatározása leszűkíti a szóba jöhető anyagok körét. Ne csak a hőszigetelő anyag árát, hanem a vele készülő teljes szerkezet anyag és munkadíját vegyük figyelembe a döntésünk előtt! Manapság az ára miatt az egyik legkedveltebb szigetelőanyagnak a polisztirol számít. Az erre alkalmas polisztirolt két vonallal, egy zölddel és egy feketével, jelölik, és a csomagoláson ott kell lennie az „SF“ jelnek is. Mint egyszerű ügyfél többet fizetünk az alapanyagért, mint a cégek vagy a nagyobb tételben vásárló vállalkozók. Ezért ha van ismerős mesteremberünk, nem árt megkérni, hogy ha ilyet vásárol, akkor ránk is gondoljon. Egy négyzetméteren így akár 20 koronát is megtakaríthatunk. Hasonló a helyzet azonban a ragasztóval, a hálóval és a többi alapanyaggal is. A polisztirolhoz speciális ragasztó is kell, amit többnyire 25 kilós csomagolásban árulnak, és amit vízzel kell oldani. A polisztirolt a megtisztított falra kell ragasztani, és később még speciális műanyag fogantyúkkal is odafogatni. Fontos, hogy a polisztirolt néhány centiméterrel a fűtött helyiség fala alatt erősítsük oda. A polisztirolra műanyag hálót feszítünk ki, amire jön még a vakolat, (t, mi) Télen a legmodernebb épületekből is a hő minden lehetséges irányban, így a falakon keresztül is elillan (Ľuboš Pile felvétele) Keressük meg azt a pontot, ahol a meleg kárba megy Elillanó hőenergia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakóépületek esetén az energiatakarékosság azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük lakásunk fűtési költségét, illetve az épületbe bevitt energiát a leggazdaságosabban használjuk fel. Egy adott épületbe többféle módon tudunk hőt bevinni, ezek nagy részéért általában fizetni is kell, hiszen fa, szén, gáz, vagy egyéb formában meg kell vásárolnunk az energiát. Energiabevitelnek számít - és ténylegesen fűtik is az egyes helyiségeket - a különböző háztartási és irodai eszközök, (konyhai sütő, számítógép stb.), a világítótestek. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy hány ember tartózkodik egy adott helyiségben, hiszen szigorúan energetikai megközelítéssel a bent tartózkodó személyek is hőleadók. Téli időszakban azonban a legmodernebb, jól leszigetelt és lezárt épületből is a hő tulajdonképpen minden lehetséges irányban a tetőn, a falakon, a pincefödémen, az ablakokon keresztül a hidegebb zóna felé áramlik. További hőveszteséget jelent a szellőztetés, illetve a helytelen kialakítású, nem jól záródó ablakok. Azt kell tehát megkeresnünk, hogy az épületnek melyik az a része, ahol a legtöbb hő kárba megy, és ahol hatékonyan, akár utólagosan is közbe tudunk lépni. Mindezt nagyban elősegíti egy - sajnos a hétköznapokban kevésbé hozzáférhető - fotózási eljárás, a hőfotó készítése. A hőfotó azt a tényt használja ki, hogy minden egyes tárgy elektromágneses hullámok formájában hőt sugároz ki. A hőkamera felfogja ezeket a szabad szemmel természetesen nem látható sugarakat, és látható kép formájában rögzíti. Ha a legmelegebb foltok az ablakoknál jelentkeznek, az ablakok nem hőszigetelt kivitele- zésűek, ezek cseréjéről feltétlenül gondoskodni kell. Érdekes megfigyelni, hogy az ablakok kerete is viszonylag meleg zónának számít, ami a nem megfelelő keretre éppúgy utalhat, mint a nyílászáró helytelen beépítésére. Ha a ház fűtőtestei az ablak alatt szigetelet- len fal mögött helyezkednek el, a fűtés nagy része a környezetet fűti, kárba megy. (otth, mi) Fizessünk kevesebbet a fűtésért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Energiatermelő vállalataink ugyan szinte minden évben azt ígérik, hogy ez lesz az utolsó nagyobb áremelés, mindeddig azonban még mindig közbejött valami, ami miatt feljebb kellett vinniük az árakat. Ezúttal a Szlovák Gázművek a magas olajárakra hivatkoznak, ami miatt jövőre egy-egy háztartás fűtési költségei akár pár száz koronával is nőhetnek. Számunkra ezért nem marad más hátra, mint, hogy jobban odafigyeljünk háztartásunk energia-felhasználására, és persze arra, hogy az energiával a lehető legtakarékosabban gazdálkodjunk. Az optimális hőfelhasználás egyik alapfeltétele a jó szigetelés. A tőlünk nyugatabbra fekvő fejlettebb országokban már a múlt század hetvenes éveiben nagyobb figyelmet szenteltek a házak és lakások hőszigetelésének, nálunk azonban ez a trend csak a kilencvenes években indult be. Szlovákiában az egyetlen szerencsénk az volt, hogy az ablakainkat már korábban is dupla üveggel látták el, ami hatékonyabb szigetelést biztosított. A sokkal hidegebb éghajlattal rendelkező skandináv országokban például csak egy üveget tettek az ablakokba, amit később ki kellett cserélniük. Jelentős megtakarítás Panellakásaink többsége azonban nálunk sincs megfelelően szigetelve, így nem marad más hátra, mint az utólagos hőszigetelés. Az utólagos hőszigetelések épületfizi- kailag javasolható legjobb módja a homlokzati felületek külső oldali hőszigetelő kéreggel történő burkolása. Jó szigeteléssel akár 40-45 százalékos energia-megtakarítást Az utólagos hőszigetelések legjobb módja a homlokzati felületek történő burkolása is elérhetünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - 480 Sk/GJ hőenergiaár és 4,35 Sk/kWh villanyár mellett - évente akár 7-12 ezer koronát is spórolhatunk. Észak-Szlovákiában már korábban rájöttek a szigetelés előnyeire, az elmúlt években azonban Dél- Szlovákiában is megnőtt az érdeklődés a hőszigetelő rendszerek iránt. A kereskedők elmondása szerint évente mintegy 10-15 százalékkal nő a szigetelés iránt érdeklődők száma. Pozsony környékén a többség öt-hat centiméteres polisztirollal oldja meg a szigetelést, amit elsősorban az árral magyaráznak. Ez ugyanis olcsóbb, mint a jobb szigetelési képességekkel rendelkező kőzetgyapot hőszigetelők. Kőzetgyapot hőszigetelő anyagok a főként vulkanikus és üledékes kőzetek, (pl. bazalt, dia- báz, mészkő stb.) keverékének olvadékából előállított üveges szerkezetű szálakból, hőre keményedé, (általában fenol-formaldehid) kötőgyantával előállított termékek. Ismertebb kőzetgyapot márkák az ISOLYTH, NOBASIL, ROCKWOOL és TOPLAN. Ha azonban a lakásban nagy a páratartalom, akkor mindenképp megéri inkább a kőzetgyapot alapú szigetelőket használni, mivel ez jobban átengedi a párát. Épp ezért A ma gyártott modernebb fűtőtestekkel nagyobb energiamegtakarítást érhetünk el (TASR-felvétele) azonban igyekeznek a polisztirol szigetelők gyártói is újítani. A polisztirolt úgy képezik ki, hogy az áteressze a helyiségben található vízgőzt, csökkentve ezzel a pené- szesedés esélyét. Nem olcsó, de megtérül Mindez azonban pénzbe kerül. Egy négyzetméternyi szigetelést, az összes költséget figyelembe véve, több mint 500 koronáért csinálhatunk meg. Ha mindezt szakemberekkel végeztetjük el, akkor négyzetméterenként további 200- 300 koronás többletköltséggel számolhatunk. Egy átlagos családi ház 200-250 négyzetméteres felülettel rendelkezik, vagyis a hőszigetelés elvégzése ez esetben meghaladja a 140 ezer koronát. A szakemberek azonban figyelmeztetnek, hogy az energiaárak növekedésével együtt a jövőben a szigetelés ára is nőhet, így ezt érdemes minél hamarabb elvégeztetni. Figyelembe kell ugyanakkor vennünk, hogy a hőmegtakarításon kívül, az épület értékét növeli egy minőségi anyaggal kivitelezett homlokzat, mely maximálisan színtartó, vízzáró, ugyanakkor kiváló páraáteresztési tulajdonságai mellett a levegő károsító hatásainak is hosszútávon ellenáll. Télen a hideg, nyáron a meleg átjárja a ház falazatát, így belső légtér - főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszigeteléshez használt lapok kimondottan alacsony hővezetési képessége lehetővé teszik, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítsanak a teljes lakótérben, nyáron pedig ugyanezek a lapok védik a falakat az átforrósodástól. Feladatuk a kiegyensúlyozott állandó hőmérséklet biztosítása. A hőszigetelő rendszerek széleskörű elterjedése annak tulajdonítható, hogy szinte valamennyi építésmódban, új és meglévő épületek külső falainál alkalmazhatók. A jó hőszigetelő anyagok használata révén energetikai szempontból igen hatékonyak és megvalósítási költségük viszonylag alacsony. Átlagos tagolású épületek homlokzati megjelenése például változatlan arányokkal megtartható, de finom párkányok, nyíláskeretek is kialakíthatók az utólagos hőszigeteléssel egyidőben. így egy jellegtelen, vagy kevésbé igényes homlokzat is külső oldali hőszigetelő kéreggel (Képarchívum) szebbé, látványosabbá varázsolható. A legtöbb esetben egyáltalán nem, vagy nem teljes felületen kell eltávolítani a korábbi homlokzat- képzést. Elegendő a felület stabilizálása, és megfelelő kiegészítő szerelvények beépítése után gyakorlatilag bármilyen szokásos ta- goltságú épület hőszigetelése egyszeri beavatkozással véglegesen megoldható. Optimális hő a lakásban Nem mindegy, hogy a már szigetelt házban milyen belső klímát teremtünk. A megfelelő belső levegőhőmérséklet: 18-26 °C között van. A szakemberek természetesen magasabb hőmérsékletet - 22- 23 fokot - ajánlanak a lakó- és gyerekszobák számára, míg a folyosókon és egyéb helyiségekben alacsonyabb hőmérséklet is elegendő. Mindezt természetesen csak ott lehet biztosítani, ahol erre megfelelő szabályozónk van. Ennek az ára azonban a szakemberek szerint gyorsan megtérül. A helyiség hőmérsékletének 1%-kal történő csökkentése 5% fűtőener- gia-megtakarítást jelenthet. 20 °C helyiség-hőmérsékletnél az energiafelhasználás egyötöd résszel kisebb, mint 24 °C-nál. Minél hidegebbek a határoló felületek (falak, födémek, ablakok, ajtók, belső-külső átvezetések, szellőzők), annál melegebbnek kell a helyiség levegőjének lennie, hogy azonos hőérzetet biztosítson. Ez a jelenség erősen észrevehető az ablakoknál. A hideg levegővel nem szabad a helyiség falait erősen lehűteni, ezért kedvezőbb az intenzív, de rövid ideig tartó szellőztetés. A nem megfelelően tömített nyílászáró szerkezeteken át légáramlás indul. A falak lehűlése miatt a helyiség hőmérsékletét meg kell emelni, amely megnöveli a fűtési energiaszükségletet és ezzel a költségeket. A helyiség levegőjét óránként legalább egyszer meg kell újítani, ha több ember tartózkodik a helyiségben. Ennek a szellőztetésnek rövid ideig tartónak kell lennie, hogy a falakat és a mennyezetet ne hűtsük át, mert ezek tárolják a helyiség hőtartalmának kb. 25%- át. A száraz levegő növeli a fűtési költségeket is. Egy vízpárologtató megtöltése és a fűtőtestre helyezése beállítja a levegő légnedvességtartalmát. (mi) A fűtési szezon ugyan már beindult, a neheze azonban még előttünk van. Fűtési költségeink már így is magasak, a gázművek azonban már most jelezték, hogy jövőre az eredetileg feltételezettnél is nagyobb mértékben emelik majd a gáz árát. Mit tegyünk, hogy ne fizessünk túl sokat a fűtésért? OTTHONUNK A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: Kis Péter, tel.: 0905/413 623, felelős szerkesztő: Molnár Iván. Levélcim: Otthonunk, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 242
