Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-02 / 253. szám, kedd

UJ SZÓ 2004. NOVEMBER 2.

Téma: az amerikai elnökválasztás

Az amerikai választásnak tulajdonképpen csak Amerika szempontjából van tétje

Mit akarnak az elnökjelöltek?

Akár John Kerry költözik be a Fehér Házba, akár George Bush elnök marad a lakója szakértők szerint a külpolitikában nem várható lényegesebb változás (Képarchívum)

Az Egyesült Államok külpolitikáját kevéssé befolyásolja az elnök személye, a kérdés sokkal inkább az, hogy müyen társadalom- modell diadalmaskodik a választásokon. Ha Bush nyer, az amerikaiak szabadabban dönthetnek arról, mire költik a pénzüket, de az erkölcsi normákat az állam szabja majd meg.

Kerry diadala esetén a nagyobb személyi szabadság kisebb gazdasági önrendelkezéssel társulhat.

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Külpolitika

A demokrata párti elnökjelölt és republikánus párti ellenfele nem ért egyet abban, hogy az iraki háború hiba vagy szükségszerű volt- e, nincs viszont vita közöttük arról, hogy mit tegyen Amerika az elkövetkező időszakban. George Bush elnök kormánya számos balsiker és rossz lépés után arra törekszik, hogy Irakban választások útján képviseleti kormány alakuljon, melyet az újjáépítési pénzek gyors mozgósításával, valamint kellő számú iraki biztonsági erő kiképzésével akar aládúcolni. Kerry is ezt javasolja, és azt ígéri, hogy ő hatékonyabb lesz, és további szövetségeseket is szerez. Mindkét jelölt tudja, hogy az amerikai erők gyors kivonásával a belső ellentétek Irakban az egész térséget veszélyeztető polgárháborúvá terebélyesedhetnek.

Megelőzési doktrína

A demokrata párti elnökjelölt is elfogadja George Bush elnök Irakon kipróbált megelőzési doktrínáját. Hangsúlyozza, hogy habozás nélkül kész megelőző katonai csapáshoz folyamodni, ha az USA biztonsága forogna kockán. A két jelölt azonban másként árnyalja álláspontját. Bush elnök szerint a világ a szakadék felé haladna, ha Amerika határozatlanságot vagy gyengeséget mutatna. Kerry viszont úgy ítélte meg, hogy Amerika erősebb, ha kezet nyújt másoknak.

A vízummentesség

A szenátor helyre akarja állítani megromlott viszonyt Németországgal, Franciaországgal. A közép- és kelet-európai országokból származó amerikaiak voksaira is gondolva azt ígérte, „azon fog fáradozni“, hogy a térség NATO- és egyben EU- tagországaira is kiterjessze a vízummentességet.

Izraelt támogatják

A közel-keleti konfliktus szinte teljesen hiányzott a vitákból, mindkét jelölt rendíthetetlen támogatásáról biztosítja Izraelt, de arról nem szólt, miként húzná ki a közel-keleti békefolyamatot a kátyúból.

Bush elnök hadsereg-politikájában a kisebb, mozgékonyabb, a technikai vívmányokra támaszkodó hadsereg híve. 70 ezer katonát ki akar vonni Európából és Ázsiából az elkövetkező évtizedben. John Kerry ellenzi a kivonást és az Irakban és Afganisztánban leterhelt hadsereget két újabb hadosztály felállításával bővítené.

Belpolitika

A belpolitikában Bush és Kerry sok vízválasztónak tekintett kérdésben vallanak eltérő nézetet.

♦ A fegyverkorlátozás kérdésében az elnök tétlenül nézte, hogy a

támadó automata fegyverek árusítását tiltó 1994-es tíz évre szóló szövetségi törvény a republikánus párti többség ellenállásán elakadva csendben kimúljon. Kerry a tilalom folytatásának a híve.

♦ George Bush támogatja, John Kerry pedig a - terroristákkal kivételt téve - ellenzi a halálbüntetést.

♦ Bush elnök ellenzi, John Kerry támogatja a nők jogát az abortuszhoz. A szenátor jelezte, csak olyan személyeket nevezne ki a legfelsőbb szövetségi bíróságba, akik nem kérdőjelezik meg ezt a jogot.

♦ Az elnök támogatja a szövetségi alkotmány olyan értelmű módosítását, amely egy férfi és egy nő jogi kötelékeként határozná meg a házasságot, hogy azzal megakadályozzák az egyneműek házasságkötésének a legalizálását az egyes szövetségi államokban.

♦ Bush elnök kilenc évre szóló, 1,35 trillió dolláros adócsökkentést hajtott keresztül a kongresszuson, és szeretné ezeket a csökkentéseket véglegesíteni. Kerry vissza akarja vonni az évi 200 ezer dollárnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők adókedvezményét, és a pénzt az egészségügyre fordítaná.

♦ Kerry költségvetési támogatással, a jelenlegi programok kiszélesítésével szeremé olcsóbbá tenni a betegbiztosítást és segítem azokat a munkavállalókat, akiknek nem jár munkaadójuk után automatikusan betegbiztosítás. Bush elnök az egészségügy további privatizációjától várja a megoldást. Az Egyesült Államok 294 millió állampolgárából csaknem 16 százaléknak, 45 millió embernek nincsen semmiféle betegbiztosítása.

♦ Bush elnök ellenzi az 5,15 dolláros órabérben megállapított minimálbér emelését, Kerry 1,5 dollárral növelné és a további emeléseket az inflációtól tenné függővé.

♦ Az elnök 2002-ben elfogadott oktatási reformtörvénye előírja a tudás rendszeres mérését és a diákok tanulmányi előmeneteléért az iskolákat teszi felelőssé. Kerry megszavazta a törvényt, de bírálja a tesztelési rendszert, mivel az iskolai haladásnak szerinte más mutatói is vannak.

♦ Bush elnök támogatja új atomerőművek építését, az elhasznált fűtőelemek elhelyezésére pedig egyetlen központi nukleáris hulladéktároló létesítését a nevadai Yucca hegység mélyén, Bush elnök továbbá egyetért azzal is, hogy nyissák meg az északi sarkvidéki természetvédelmi területet Alaszkában a kőolaj-kutatások előtt. Kerry mindezt ellenzi, viszont meg akarja szüntetni az ország veszélyes függőségét a közel- keleti kőolajtól. Kisebb fogyasztású járműveket, biológiai eredetű üzemanyagok kifejlesztését szorgalmaz. (Forrás: index, mti)

ÉRDEKESSÉGEK

♦ A legelső amerikai elnökválasztásra 215 évvel ezelőtt, 1789- ben, a másodikra 3 év múlva, 1792-ben került sor. Azóta négy- évenként választanak elnököt, az idén éppen 55. alkalommal.

♦ A választási eredmények tekintetében a legszorosabb küzdelem 1800-ban folyt, amikor mind Thomas Jefferson, mind Aaron Burr 73 elektori szavazatot kapott.

♦ A mindenkori legnagyobb arányú győzelmet Franklin Delano Roosevelt aratta, aki 1936-ban 523 elektori szavazatot gyűjtött be, ellenfele, Alfred Landon 8 megszerzett voksa ellenében.

♦ Az Egyesült Államoknak eddig 42 elnöke volt. A 2000-ben megválasztott, jelenleg hivatalban lévő George W. Bush sorrendben mégis a 43., mert Grover Cleveland, aki 1885-1889 és 1893-1897 között volt az ország első embere, egy ciklus kihagyásával töltött ki két elnöki periódust, ezért őt a történetírásban kétszer, külön sorszám alatt szerepeltetik, s úgy emlékeznek rá, mint az Egyesült Államok 22. és 24. elnökére.

♦ Valamennyi elnök fehér bőrű, egyesült államokbeli születésű férfi volt. Közülük 18 republikánus, 14 demokrata, négy demokrata-republikánus, négy whig és kettő föderalista párti. Közülük a legtöbben - nyolcán - Virginia államban jöttek a világra.

♦ A legidősebb korban Ronald Reagan került az elnöki székbe, ő 69 évig és 349 napig várt a sikerre, míg a legfiatalabb megválasztott elnöknek, J. F. Kennedynek csupán 43 évet és 236 napot kellett várnia. Nála is fiatalabban lépett hivatalba Theodore Roosevelt, aki William McKinley alelnökeként, annak meggyilkolása után került a Fehér Házba 42 éves és 322 napos korában.

♦ A négyéves elnöki periódust tizenketten töltötték ki maradéktalanul, tíz elnöknek ez nem sikerült. A legrövidebb ideig, mindössze 32 napig William Henry Harrison volt hivatalban.

♦ A legtöbb elnök foglalkozása ügyvéd vagy farmer volt. Katonaként William Henry Harrisont és Dwight Eisenhowert, színészként Ronald Reagant, újságíróként Warren Gamaliel Hardingot, mérnökként Herbert Clark Hoovert tartják számon. Családi állapotát tekintve csak egyetlen elnök, James Buchanan élt agglegényként, egyébként valamennyi elnök nős volt. Hat elnök gyermektelen volt, a legtöbbel (nyolc fiú és hét lány) John Tyler büszkélkedhetett.

♦ A 42 elnök közül mindösze kettő ellen indult alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachement). 1868-ban Andrew Johsonról, 1999-ben Bili Clintonról ítélkezett a szenátus. Felmentésük után mindketten hivatalban maradhattak.

♦ Richard Nixon az egyedüli amerikai elnök, aki lemondott.

♦ Az elnökök közül 33-an haltak meg természetes halállal. Nyolcán hivatali idejük alatt hunytak el, közülük négyen - Lincoln, Garfield, McKinley és Kennedy - gyilkosságnak estek áldozatul. Legtovább - 93 évet és 119 napot - az idén nyáron elhunyt Ronald Reagan élt, legfiatalabb korában - 46 évesen és 177 naposán - J. F. Kennedy elnök halt meg.

♦ Jelenleg négy exelnök él: Ford, Carter, az idősebb Bush és Bili Clinton. Közülük Ford a legidősebb, ő 1913-as, Carter George Bushsal egykorú, mindketten 1924-esek. Clinton születési éve 1946, csakúgy, mint George W. Bushé. (MTI sajtóadatbank)

JOHN FORBES KERRY SZENÁTOR T GEORGE WALKER BUSH ELNÖK

A tekintélyes és módos keleti parti dinasztiába született John Kerry gyerekkora egy részét Európában töltötte, majd a Yale Egyetemen tanult, ahogy az egy új-angliai patrícius család sarjától elvárható. Önként jelentkezett a haditengerészethez. A vietnami háborúban a Mekong deltájában járőröző parti őmaszád parancsnoka volt. Öt magas katonai kitüntetéssel és keserűen csalódottan szerelt le, és a vietnami háború ellen tiltakozó veteránok mozgalmának szóvivője lett. Kerry több éven át államügyészként dolgozott, nehéz súlyú bűnözőket küldött rács mögé, majd 1984-ben szenátornak választották meg. Már 20 éve képviseli szenátorként szűkebb hazáját, Massachusetts államot. Kerry nyitott a világra, művelt, ugyanakkor tartózkodó, nem olyan közvetlen, mint választási ellenfele.

Elnöknek szenátort utoljára 44 éve választottak. A jelölt akkor is Massachusettsből érkezett, és nevének ugyanaz volt a rövidítése, mint John Forbes Kerryének. A szenátort akkor John Fitzgerald Kennedynek hívták Kerrynek ráadásul éppen ő a példaképe, akivel fiatalemberként találkozott is, amikor

Jacqueline Kennedy féltestvérének udvarolt.

John Kerry anyai ágon a legelőkelőbb új-angliai családok, a Forbes és a Winthrop saija. Csak az elnökválasztási kampányban tudta meg viszont, hogy apai nagyszülei nem Írországból, hanem az Osztrák-Magyar Monarchiából vándoroltak be. Nagyapja, Fritz Kohn 1873-ban a csehországi Horni Be- nešovban született, nagyanyja LöMég egy JFK a Fehér Házban?

(Reuters-felvétel)

we Ida pedig 1877-ben Budapesten. A két nagyszülő 1900-ban kötött házasságot Bécsben. A család ekkor találomra a földgömbre bökve egy írországi földrajzi nevet vett fel, áttért a római katolikus hitre, majd kivándorolt az Egyesült Államokba.

A demokrata párti elnökjelölt 1915-ben született apja, Richard diplomata volt, anyja pedig a keleti part egyik legelőkelőbb családjának, a Forbesnek a tagja. Kerry öccse, Cameron 1983-ban felesége kedvéért áttért a zsidó hitre, mit sem sejtve arról, hogy apai nagyszülei vallásához tér meg.

Kerry kétszer nősült és mindkét esetben gazdag nőt vett feleségül. 1995-ben házasodott össze Teresa Heinz asszonnyal, a Heinz élelmi- szeripari óriás örökösével. Kerrynek két lánya van első házasságából. Ha megválasztják, Kerry és felesége lesz a leggazdagabb pár, amely valaha is a Fehér Ház lakója volt. A politikus mögött lévő ember is kezd feltárulni. A190 centiméter magas, 60 éves szenátor síel, vízisíéi, vadászik, gitározik és imádja a zenét. Ifjúkorában tagja volt a The Electras együttesnek, amely 1961- ben egy lemezt is készített, (mti)

Az amerikaiak egy része rendíthetetlen hazafinak tekinti George Busht, mások viszont úgy látják, hogy a konok, hibáiból tanulni képtelen elnök az országot belevitte az értelmetlen iraki háborúba. Négy éve Bush elnök az állam szerepének a csökkentését, a költekezés visszafogását ígérte, miközben kiszélesítette az apparátus hatalmát, a költségvetés 2000. évi 236 milliárd dolláros többletéből pedig az idén 413 milliárd dollár deficit lett, és Bush az első elnök a nagy gazdasági világválság óta, akinek a megbízatása végén a magánszektorban 1,7 millióval kevesebb a munkahely, mint beiktatásakor volt.

George Bush az Egyesült Államok történetében a 2. olyan elnök, akinek az apja is elnök volt. (John Quincy Adams, a 6. elnök (1825-29) a 2. elnök, John Adams (1797-1781) fia volt.)

Az 1946-ban a Connecticut állambeli New Haven városában született George Bush öccsével, Jeb Bush floridai kormányzóval együtt már a család 3. politikusi generációjához tartozik. A nagyapa Connecticut szenátora volt. Az apa, George Herbert Walker Bush 8 éven át volt alelnök Reagan elnök mellett, 1988-1992 között az USA 41. elnöke volt.

Ifj. George Bush igazi texasinak számít, ebben az államban élte le élete nagy részét. Bush 1968-ban a Yale egyetemen végzett, majd csatlakozott a texasi Nemzeti Gárdához, ahol pilóta lett, és ezzel elkerülte a vietnami behívót. Bush

„Ne becsüljenek engem rosszul alá” (Reuters-felvétel)

1973-1975 között a Harvard Business School hallgatójavolt, közgazdász diplomát szerzett, majd Texasba visszatérve saját olajvállalatot alapított, megint csak apja nyomdokain haladva. A céget eladta. 1977-ben elvette a könyvtáros Laura Weichet, 1981-ben iker gyermekeik születtek: Barbara és Jenna. A 80-as évek közepén felesége és Billy Graham prédikátor segítségével megtalálta az utat Istenhez, áttért felesége vallására, a metodista hitre és 40. születésnapján hátat fordított az alkoholnak. Busht 1994-ben megválasztották Texas kormányzójának, 1998-ban újraválasztották. 2001. január 20-án, politikai pályafutásának a 6. évében beiktatták az USA 43. elnökének.

Busht olyan embernek tekintik - az országnak a fele legalábbis -, akivel le lehet ülni akár a kocsma bárpultjához is. Nyelvi baklövéseit, a bushizmusokat gyűjtik, de ő ezt öniróniával üti el. Egyik-másik nyelvi ficamja közmondásos. A 2000. évi elnökválasztás előtt arra intette ellenfeleit, hogy „ne becsüljenek engem roszszul alá”. „Don’t misunderestimate me”. Egyes elemzők szerint ez a figyelmeztetés ma is igaz. (mti)