Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-04 / 255. szám, csütörtök

12 Európai unió ÚJ SZŐ 2004. NOVEMBER 4. Az uniós állampolgárság nem csak szavak, jogok is Uniós tájékoztatási kampány Magyarországon Rövidesen országszerte kiépül az Európai Unió információs hálózata Polgárai elébe siet az unió EURO.HU Az Európai Unió Írország és Lengyelország után Magyaror­szágon is megrendezi interaktív információs kampányát, így kí­vánja tájékoztatni a tagországok lakosságát a „Bel- és Igazság­ügyeket” érintő közösen hozott döntésekről és az európai állam­polgárijogokról. A kampány célja a kibővült Eu­rópával létrejött új, szabad, igaz­ságos és biztonságos térség bemu­tatása, valamint az Európai Uniós állampolgárság egyes konkrét as­pektusának megismertetése a négyszázötven milliós európai né­pességgel. Az országos road show kereté­ben három csapat járja az orszá­got, amelyek 10 napon keresztül összesen 28 magyarországi vá­rost keresnek fel 2004. október 27. és november 7. között. A kampány tíz napján egyidejűleg három városban találkozhatnak a road show-val az érdeklődők. Minden helyszínen egy három főből álló csapat koordinálja a programot. A szervezők mintegy 20 000 fő részvételére számítanak az orszá­gos programsorozaton, továbbá arra, hogy a rendezvény híre so­kakhoz eljut. Az Unió célja a béke, az uniós értékek, és az Uniót alko­tó népek jólétének elősegítése. Az uniós állampolgárok jogai Az európai állampolgárság mindenekelőtt az Európai Unió térségén belüli szabad mozgás jogát jelenti. Ezen kívül olyan alapvető jogokkal is jár, mint az emberi méltósághoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, a férfiak és nők közötti egyenlőség, a szabad véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz való jog, va­lamint az oktatáshoz és a szociális biztonsághoz való jog. Az uniós polgárság jogai kiegészítik a nemzeti állampolgárságot és kiegészítő jogokkal ruházza fel az arra jogosultat: az uniós pol­gárok jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni, választójoggal rendelkeznek és választhatók a la­kóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni egy harmadik or­szág területén, jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parla­menthez, az európai ombudsmanhoz fordulni, valamint arra, hogy az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervé­hez anyanyelvükön forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak. A Pozsonyi Szalon Kvartett előadásában felhangzó Eu­rópai Himnusz - Brahms Örömódája kísérte október 29-én az Európai Unió Há­zának ünnepi megnyitását. Az új tagországok közül Szlovákia az első, ahol há­zat nyit, úgymond polgárai elébe siet az Európai Unió. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A korszerű impozáns épülete­gyüttesben - amely légies, kecses vonalaival finoman illeszkedik a Védcölöp utca ódon házsorába - vett „szállást” az Európai Bizottság szlovákiai képviselete, itt kezdi el működését jövőre az Európai Parla­ment tájékoztatási központja, és itt kapott helyet a svéd, a finn és a nor­vég nagykövetség is. Az épület nemcsak a modern építészet reme­ke, hanem kis Európai sziget a szlo­vák főváros szívében. Ján Fígef EU-biztos ün­nepi nyitóbeszédében ki­emelte: az esemény is arról tanúskodik, hogy Szlová­kia immár minden kétséget kizáróan tevékeny tagja az európai családnak, és nemcsak a csadakozási tárgyalásokban, ha­nem számos uniós feltétel teljesíté­sében is sikerült felzárkóznia part­nereihez. A ház megnyitása is, azál­tal, hogy az unió közelebb kerül a polgárokhoz, a térség jogi és politi­kai konszolidációját szolgálja az unió történetében legnagyobb mé­retű bővítést követően. Fígeľ remé­nyét fejezte ki, hogy ez a ház az eu­rópai együvé tarozás és közös fe­lelősségvállalás szellemét erősíti majd, ami minden további nyitott kérdés megoldásának alapját képe­zi. James Nicholson, az Európai Parlament kvesztora a kölcsönössé­get hangsúlyozta. Köztudomású, hogy már jó ideje országszerte működnek európai uniós tájékoz­tatási irodák. Nem elég azonban csupán a lakosságot tájékoztatni az unióról, mondta, az uniónak is is­mernie és értenie kell az egyes ta­gországok lakosságának gondolko­dását, elképzeléseit, elvárásait, tudni kell azokat megfelelően ele­mezve beleszőni a közös jövőről al­kotott elképzelésekbe. Az Európai Unió számára minden polgára fon­tos - tette hozzá. A pozsonyi Európa-házban jövőre beinduló dokumentációs központ a gócpontja lesz egy orszá­gos információs hálózatnak - tájé­koztatott köszöntő beszédében Eric van der Linden, az Európai Bizott­ság szlovákiai képviseletének ve­zetője. Egyébként az EU a tagországok­kal és azok polgáraival a kommuni­kációnak különböző egyéb formáit is kezdeményezi, (ara) Az európai együvé tarto­zás és közös felelősségvál­lalás szellemét erősíti. A korszerű impozáns épület kecses vonalaival finoman illeszkedik a Védcölöp utca ódon házsorába Ján Fígeľ EU-biztos és James Nicholson, az Európai Parlament kvesztora (TASR-felvételek) A magániskolák kevés tankönyvet használnak, az Internetet részesítik előnyben Iskolaválasztás Svédországban EURO.HU Svédországban a diákok és szüleik a szabad iskolaválasztás minden előnyét élvezhetik anél­kül, hogy a zsebükbe kellene nyúlniuk. A svéd modellt 1992-ben ve­zették be: a tanuló virtuális vou- cherét abba az iskolába viszi, ahol tanulni szeretne. Ez lehet állami vagy magániskola, s az utóbbi sem kérhet rendkívüli ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az idén január 1-jén, az „EU25-ben” a minimálbérek összege 121 euró (Lettország) és 1403 euró (Luxemburg) között költségtérítést a szülőktől: az ál­lami fejkvótából kell gazdálkod­nia. 1992 előtt gyakorlatilag nem működött magániskola a skandi­náv országban. Azóta nyolcszáz nyitotta meg kapuit, ezekben ok­tatják a diákok hat százalékát. A magániskolák nem szűrhetik a tanulókat, a jelentkezés sorrend­jében kötelesek felvenni őket. A privát iskolák alternatív fel­fogásukkal vonzzák a gyereke­változott. A tagjelölt országok közül Bulgáriában havonta 61 euró, Romániában hatvankilenc euró, Törökországban pedig 240 euró volt a minimális kereset, míg Magyarországon alig vala­ket: kevés tankönyvet használ­nak, az internetet részesítik előnyben; a diáknak van bele­szólási lehetősége az órarendje alakításába, erősen egyénre sza­bott és kötetlen az oktatás. Svédország tipikusan skandi­náv harmadikutas modellje sze­rint tehát a magánszektor úgy vesz át az államtól közfeladatot, hogy a rendszerbe beépítették az egyenlő hozzáférés teljes körű garanciáját. mivel több, mint 200 eurót ér az ötvenhárom ezer forintos mini­málbér, Szlovákiában pedig az említett időszakban csupán 6080 korona, azaz megköze­lítőleg 156 euró volt, a múlt hó­naptól, vagyis októbertől 6600 korona a minimálbér. Jelenleg az Európai Unió 25 tagállamából 18-ban létezik tör­vény által előírt, hivatalos havi minimálbér. Több tagországban, mint például Németországban, Ausztriában nincs országosan kötelező legkisebb bér, a mini­málbérek mértékét az ágazati ta­rifaszerződések szabályozzák. Összehasonlításul a forrás meg­jegyzi, hogy az Egyesült Államok­ban a szövetségi minimálbér 727 eurónak felel meg, az államok egy részében viszont a munkavállaló­kat ennél magasabb havi mini­mum illeti meg. A vizsgált országok többségében a minimálbér kevesebb, mint 50 százaléka a bruttó átlagkereset­nek. (euro.hu, info.profesia.sk) NAPI GAZDASÁG Míg az európai uniós országok­ban átlagosan évente 1600 szál el­szívott cigaretta jut egy emberre, addig ez a szám Magyarországon 2400. Az egészségügyi tárca do­hányzásellenes politikai tervezetet készít, amelynek céljai között sze­repel a dohánytermékdíj bevezeté­se, és hosszabb távon a zárt közte­rületeken, így például étteremben való cigarettázás megtiltása. Ma­gyarországon körülbelül 2,6 millió dohányos él; 1,6 millió fér­fi és egymülió nő. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal szerint közülük minden másodüt, összesen 1,3 mil­lió ember e szokása miatt fog meghalni. Évente 28 ezren halnak meg dohányzás kö­vetkeztében. A legutóbbi felmérések szerint Magyarországon az emberek 65 százaléka passzív dohányos, egy nem cigarettázó embernek átlago­san napi 270 percen keresztül kell szívnia más füstjét. A fővárosi ANTSZ egy korábbi felméréséből az derült ki, hogy az óvodások csaknem negyven százaléka passzív dohányos. Az, hogy ez az aktív dohányzáshoz hasonlóan ká­ros, ma már nem kérdéses: a do­hányfüst négyezer vegyi anyagot tartalmaz, melyek közül több mint száz méreg, a fele rákkeltő hatású. A legutóbbi felmérések szerint durván minden harmadik 16 éves fiatal napi rendszerességgel do­hányzik. Közülük minden ötödik tí­zéves kora előtt gyújtott rá először. A felnőtt férfiak 38, a nők 25 száza­léka dohányzik. Magyarországon a nem do­hányzókat védő 1999-es törvény tiltja, hogy fiatalkorúaknak ciga­rettát adjanak el. Ennek ellenére a legutóbbi felmérésnél a 18 éven aluliak több mint háromne­gyede úgy nyilatkozott, semmi­lyen gondot nem jelentett szá­mára a vásárlás. A magyar egészségügyi minisz­térium népegészségügyi főosztá­lyán napokon belül elkészül a nemzeti dohányzásellenes politi­ka tervezete. Ez egyebek mellett az Egészségügyi Világszervezet Magyarország által is aláírt do­hányzásellenes keretegyezménye által megszabott feladatokat tar­talmazza. A zárt közterületeken, így például éttermekben való do­hányzás megtiltásáról szóló tör­vényjavaslat várhatóan csak 2006-ban készül el. Az egészség- ügyi minisztérium illetékes állam­titkárának tájékoztatása szerint a jövő év elején közvélemény-kuta­tást készíttetnek a kérdésről. Az államtitkár szerint még ebben a ciklusban bevezetnék a dohány­termékdíjat. Ez fél-egy százalék­kal emelné egy doboz cigaretta árát, de az ebből befolyt pénzt mind dohányzásellenes progra­mokra költenék. A cigarettásdo­bozokon már most is a dohányzás kártékony hatására figyelmeztető mondatnak kell kitöltenie a felü­let 30-40 százalékát (például: A dohányzás lassú és fájdalmas ha­lálhoz vezet). Az államtitkár szor­galmazza az elrettentő képek be­vezetését is. Az EU nemrég mutat­ta be azt a 42 dohányzásellenes képet, amelyeket a tagországok használhatnak. A „könnyű“, a „mild“, az „ultra light“ kifejezések már most sem szerepeltethetők a dobozokon, ám az államtitkár ja­vaslata az, hogy színekkel se le­hessen ártalmatlanabbnak feltün­tetni egy-egy cigarettát. Az uniós direktíva szerint a ciga­retta ' adótartalma minimum 57 százalék kell legyen, ezzel szemben Magyarországon csak 52,3, ugyan­is 2008. december 31-éig derogáci- ót kapott az uniós adószint alkal­mazására. Körülbelül hány cigarettát szív naponta? USA Magyarország 1999. szeptember 2000. április □eg/ dobozzal □kevesebb, mint egy dobozzal Az EU-tagjelölt országok közül Bulgáriában a legalacsonyabb a minimálbér Széles skálán a minimálbérek Az óvodások csak­nem negyven százaléka passzív dohányos. Magyarországon termékdíjjal és újabb tiltással sújtják a dohányosokat Sokan szívják mások füstjét

Next

/
Thumbnails
Contents