Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-04 / 255. szám, csütörtök

10 ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 4. Nagyszünet - nyelvlecke SZAMÁRFÜL Fekete István: Hajnal Badányban KÖNYVAJÁNLÓ Fekete István, a Tüskevár, a Bogáncs és még sok-sok más ifjúsá­gi regény szerzője méltán vált híressé a gyerekkönyveiről. Ö egy olyan író, aki képes a táj szépségét olyan művészi erővel ábrázol­ni, hogy már-már azt érezzük, mintha ott lennénk mi is. A Hajnal Badányban című műve szintén egyike a legszebb regényeinek. „Nagyszombat estéjén Mátyás előkészítette ruháját, csizmáját, és a puha tavaszi estben kiült a malomküszöbre, és várta a más­napot. És várta Pannit, aki kisebb volt ugyan, de mégis egyetlen pajtása életének.” Az 1870-es években játszódó regény egy poétikusan szép gyer­mekszerelem története. A badányi erdő mélyén lévő vízimalom­ban él egy molnár a kislányával, Pannival és segédjével, az árva Matyival. A két gyerek között játszópajtási viszonyból szövődik a szerelem, de ahogy növekednek, egyre több akadály gördül bon­takozó kapcsolatuk elé. A kislányt édesanyja halála után gazdag rokonok nevelik, akik egy erdészhez akarják feleségül adni. Az erdészt azonban egy éjszaka megölik, és a meggyilkolásával vádolt Matyit börtönbe hurcolják. A fiúnak azonban vannak segí­tőtársai, a badányi erdőben bújdosó betyárok, akik elhatározzák, hogy felkutatják az igazi bűnöst, és megmentik barátjuk életét. Ám nemcsak a kicsit érzelmes történet a regény igazi értéke, ha­nem a táj, a badányi erdő kitűnő leírása, hangulatos megjeleníté­se. Fekete István könyvének másik érdekessége a somogyi betyá­rok életének rajza, amely még kultúrtörténeti szempontból is je­lentős. A betyárok gyakran meglátogatják az erdő mélyén lévő ví­zimalmot. Matyi - gazdája hallgatólagos beleegyezésével - segít rajtuk, bújtatja őket, üzeneteket közvetít, mert rájön arra, hogy a betyárok nem elvetemült gazemberek, hanem gyakran igazságta­lanul üldözött szegénylegények. Ha sikerült felkeltenünk az érdeklődésedet, akkor olvasd el ezt az érzelmes, szívmelengető történetet! „Nézte Panni a vizet s a vízben önmagát. Magához szorította kislányát. A víz zöld tükrében arcuk összeért, és csodálatosan ha­sonlítottak egymáshoz. Szemük egyforma kék volt, csodálkozó, és Panni ekkor megérezte, hogy hiába jár az idő, s az időtlen pa­tak hiába hoz új hullámokat, az ő arcuk mindig visszanéz, és a lá­nyok, az anyák, a családok élete el nem múlik soha. Ez a legiga­zibb és legnagyobb csoda, a jóság és szeretet csodája, mert a halál csak elmúlni tud, de születni, szeretni, teremni csak a végtelen Élet!” (he) VIGYORGÓ Inas Új inast alkalmaz a szobafestő. Kimennek a munkaterületre.- Na, fiam, először fesd le az ab­lakokat! Eltelik vagy másfél óra, s akkor jön a gyerek:- Mester, készen vagyok. Befes­sem a kereteket is? Tévé A lelkész a templomban a tévé káros hatásairól prédikál hívei­nek.- A szüntelen tévénézés seké- lyessé tesz, híveim, mert elrabol­ja a drága időt a hasznos tevé­kenységtől... Barátaim, tegyetek úgy, ahogy mi tettünk. Egy na­pon beraktuk a televíziót a gard­róbszekrénybe... A tiszteletesné közbeszól:- így igaz, de azóta a szűk szek­rényben szorong az egész csa­lád. Válás- Kovácsháziékat keresem. Itt laknak?- Nem. De lakik az első emeleten egy Kovács, a negyediken pedig Sí Keresés (vicclap.hu) egy Házi.- Ezek szerint elváltak! Időjárás Az alpesi hotelban a turista reg­gel megkérdezi a portást:- Mondja, kérem, ért maga vala­mit az időjáráshoz?- Hogyne, kérem - feleli a portás az égre nézve -, most például esik. Lóverseny Két idős hölgy elhatározza, hogy kimegy a lóversenyre. Az egyik elszánja magát, s föltesz száz koronát egy lóra. Amikor a paci utolsónak befut, a hölgy megkönnyebbülten mondja:- Még szerencse, hogy nem nyertem! Mit kezdenék otthon egy lóval, ha megnyerem? Sín Egy utas odamegy a kisváros vasútállomásán az állomásfő­nökhöz, és azt mondja neki:- Mondja, uram, miért fekszik ez az állomás félórányira a vá­rostól?- Mert azt akartuk - feleli az ál­lomásfőnök -, hogy lehetőleg közel legyen a sínekhez. Gyógyszer Az idősebb Paszulynénak na­gyon fáj a gyomra.- Anyukám - mondja a lánya -, vegyél be ebből a tablettából! Biztosan láttad, hirdetik a tévé­ben is, hogy nagyon hatásos.- Ez? Ez nem kell! - tiltakozik a mama -, a tévében az a nő na­ponta ötször panaszkodik a gyomorfájására, és mindig beveszi a tablettát, de semmit nem segít, mert másnap elölről kezdi... Először csak egy pohár, majd egyre több. A függőségre rámehet az életünk, a családunk. Szenvedélyek viharában Azok menekülnek az ilyen szerekhez, akik félnek felvállalni magukat (Képarchívum) Sajnos a mai világban szin­te minden gyermek kipró­bálja az alkoholt, drogot, vagy a cigarettát. Van, aki csak az egyiket, de vannak sajnos olyanok is, akik mindhármat! ANTAL ANETT Általában egy szál cigivel kez­dődik - ugyan mit árthat az? Az­tán egy és még egy, és még egy, majd rájössz arra, hogy rabja let­tél a cigarettának. Később már bármit megtennél azért, hogy át­éld az első mámort. Drog? Amikor meghallom ezt a szót, első gondolatom az undorra terelődik. Manapság már elég el­menni egy buliba a barátaiddal, és megtörténik a baj. Egy óvatlan pillanat, és már a kezed közé ke­rül a drog, és kipróbálod. Előkerül az alkohol, Először csak egy po­hár, majd egyre több. Majd ha már ittunk, ki kell próbálni egy újabb fajtát is. Poharak, pohara­kat követnek. És így szokunk rá szépen, lassan az alkoholra. Ne vitázzunk! A szenvedélyekre, ha jobban belegondolunk, rámehet az éle­tünk, a családunk! Szülők és gyermekek között viták alakul­nak, melyek egyre inkább erő­sebb hangvételben zajlanak. Na meg a barátságok. Úgy gondolom, hogy azok me­nekülnek az ilyen szerekhez, akik félnek felvállalni magukat, vagy túl gyengék legyőzni az efféle „csábítást”! A fiatalok nem mernek nemet mondani! Nincsenek tisztában önmagukkal, és csupán mások miatt, és ne cikizzék és jó fejnek tartsák őket, sutba dobják a saját nézeteiket, sőt, akár az életüket is. Pedig nem az az ember a ciki, aki még életében nem fogott meg egy cigit, messze kerüli a drogo­kat és az alkoholt, hanem az, aki menőségből nyúl ezekhez a sze­rekhez. Káros szerek Ha őszintén elgondolkodnánk azon, hogy miért használunk olyan káros szereket, melyekre nem vagyunk rászorulva, a válasz az lenne: mert jól esik, vagy az, hogy: csak! De miért? Mit oldunk meg ezekkel? Talán tönkretesz- szűk a saját életünket, hamarabb esünk valamilyen komolyabb be­tegségbe, mint például a rák. Megéri ez? Nem lenne könnyebb káros szenvedélyek nélkül élni egész­ségesen, és boldogan? És hogy mi hiányzik mindehhez? Az aka­rat és a kitartás! És ha már vala­kiben csak az egyik is megvan a kettő közül, már nyert, mert a másik tulajdonság követni fogja az elsőt. Aki hajlandó ilyenkor sétálgatva a szabadban tölteni egy kis időt, annak ez az évszak is nagy ajándékot adhat Miért olyan tarkabarka az ősz? LÁNGÉSZ Amikor az ősz beköszönt, min­dig kissé fájó szívvel gondolunk az elmúló melegre és a hosszú, napsütéses estékre. De aki hajlan­dó ilyenkor sétálgatva a szabad­ban tölteni egy kis időt, annak ez az évszak is nagy ajándékot ad­hat. Gyönyörű tud lenni az a sok­sok színes falevél, amelyen egy­másba folynak a sárga, a vörös és ä barna titokzatos árnyalatai...A lombok őszi színesedésével olyan ragyogó színkavalkád jön létre, amelyet festményen és fényképen nehéz hűen visszaadni, csak sze­mélyesen lehet kellő mélységben átélni. De vajon minek köszönhe­tő ez a színpompa? Gondolkodtál már rajta? Szinte hihetetlen, de ez sokféle tarkabarkaság „csupán” a kémia csodája, a vegyületek kü­lönlegesjátéka. Készülődjünk a télre! A mi éghajlatunkon a növé­nyeknek hosszú, hideg télre kell felkészülniük, és meg kell óvni testüket a fagy hatásaitól. Ezt a fontos feladatot a lombhullató nö­vények egy kiadós őszi vegyi „nagytakarítás” segítségével old­ják meg. A fák, a bokrok és a virágok le­velében a zöld színt adó klorofill mellett még sok egyéb színanyag van jelen. Amíg a növény aktív, a klorofill olyan nagy mennyiség­ben termelődik, hogy csak a zöld szín érvényesül, és ezért ilyenkor a hajtásokat és a leveleket zöld színűnek látjuk. Amikor eljön az ősz, a hideg ha­tására a növények anyagcseréje lelassul, a klorofilltermelődés le­áll, a sejtek pedig megkezdik a klorofillmolekulák lebontását. A több lépésben zajló folyamat so­rán újabb színes vegyületek kelet­keznek, és a többi, már jelenlévő színanyaggal együtt egyre inkább azok határozzák meg a növény színét. Ilyen (színes) anyagok például a csersavas vegyületek, amelyek­től a lombok vörösre és naran­csosra színeződnek, de jelen van­nak karotinoidok és antociánok is, amelyek számos gyümölcs és virág színanyagát alkotják. Ezek mellett - persze - még rengeteg egyéb anyag is előfordul növényeinkben, és ezek egymás­sal, valamint a maradék klorofil- lal kombinálódva hozzák létre azt az utánozhatatlan színpalettát, amit csak az ősz tud produkálni. Csak nézz ki az ablakon, és gyö­nyörködj! (s) A kémia csodája, a vegyületek különleges játéka? (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents