Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-30 / 276. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. NOVEMBER 30. Genfbe indul az Ifjú Szivek Genfi vendégszereplésre indul ma az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes. A turnéra Petőcz Kálmán, Szlovákia genfi ENSZ-nagykö- vete hívta meg az együttest. Az öt nap folyamán az Ifjú Szivek genfi iskolákban is fellép a nagy sikerű, sziporkázó ötletekkel teli Magyar tánciskola című műsorával, amely játékos formában hozza közelebb a gyerekközönséghez a magyar népzene és néptánc világát. Csütörtökön délután az ENSZ genfi munkatársainak adnak rövid műsort, este pedig a helyi cseh, szlovák és magyar közösség tagjai láthatják a Magyar tánciskola, valamint a Régi szokás szerint című műsorukat, amely felvidéki és erdélyi magyar, valamint szlovák táncokból kínál ízelítőt. Pénteken és szombaton az Ifjú Szivek bemutatót és táncházat tart az ENSZ állandó genfi munkatársainak, vasárnap kora délután pedig a Genfi Magyar Egyesület karácsonyi ünnepi műsorában lép fel. (me) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Dr. Šalda üldözése és megkínzása 19 KIS SZÍNPAD: Párna bácsi 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet (vendégjáték Rozsnyón) 18 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Nyuszi ül a hóban 10,12.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 18, 20 MLADOSŤ: Cseh álom (cseh) 16,18, 20 PÓLUS - METROPOLIS: A hihetetlen család (am.) 13.15, 14.10, 15.40, 16.35, 18.05, 19, 20.30, 21.25 A tűzben edzett férfi (am.) 17, 20.35 Tapló Télapó (am.) 15.05, 19.40, 21.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 13.05,14.40,15.35,16.55,17.55, 19.10, 20.15, 21.30 Csajok a csúcson 2 (ném.) 14.15,16.05 Cápamese (am.) 15.50, 17.40 Hanyatt-homlok (cseh) 19.25,-» 21.35 Cseh álom (cseh) 13.40 Már megint bérgyilkos a szomszédom (am.) 13.10 KASSA TATRA: Csajok a csúcson 2 (ném.) 16, 18, 20 CAPITOL: A hihetetlen család (am.) 15.30, 18, 20.15 ÜSMEV: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16, 18, 20 IMPULZ: Horrorra akadva 3 (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Stepfordi feleségek (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Csajok a csúcson 2 (ném.) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Őrültekháza (or.-fr.) 19 LÉVA - JUNIOR: Non plus ultras (cseh) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Alien vs. Predator-A halál a ragadozó ellen (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Anakonda 2. - A véres orchidea (am.) 16.30, 18.30 ABridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.45, 18, 20.15 Cápamese (am.) 16, 18 Collateral - A halál záloga (am.) 15.30 Csodálatos Júlia (am.-magy.) 15.15,17.30,19.45 Felejtés (am.) 17.45, 19.45 Godsend - A Teremtés Klinikája (am.) 18.15, 20.15 Már megint bérgyilkos a szomszédom (am.) 16.15 Mobil (am.) 20.30 Totál szívás (ff.-ném.) 16,18.15,20.15 Társadalmi és kulturális központ kíván lenni Havel könyvtárt alapított MTI-TUDÓSÍTÁS Prága. Václav Havel cseh exál- lamfő amerikai mintára nevét viselő könyvtárat alapított Prágában. A Václav Havel Könyvtár elnevezésű intézményt a hét végén abból az alkalomból mutatták be a cseh fővárosban, hogy kiadásában a könyvesboltokba került a Prá- ga-Washington-Prága című cseh és angol nyelvű dokumentumkötet, amely a prágai amerikai nagy- követség 1989-ben Washingtonnak küldött diplomáciai jelentéseiből tartalmaz válogatást. Václav Bartuška, az intézmény igazgatója közleményében bejelentette, hogy a Václav Havel Könyvtár társadalmi és kulturális központ kíván lenni, s jelenleg megfelelő székhelyet keresnek neki a cseh főváros központjában. A székhely keresésen kívül most az intézmény finanszírozásának a megoldása a legfőbb gond. A terv az, hogy a könyvtárat támogatói pénzekből kívánják fenntartani. Várhatóan létrehoznak egy alapítványt, amelynek működtetéséhez Václav Havel saját vagyonának egy részét is felajánlja. A könyvtár alapvető célja, hogy a cseh és a nemzetközi közvélemény számára lehetővé tegye Václav Havel drámaíró és politikus életművének tanulmányozását. Havel újságíróknak elmondta: a könyvtár létrehozásának gondolatát felesége, Dagmar Havlová és barátai, Karel Schwarzenberg (Havel egykori kancelláriavezetője) és Miroslav Petrušek szociológus vetették fel. Ő eleinte habozott, de végül egyetértett az elképzeléssel. Úgy gondolja, hogy a könyvtárban a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teheti azt a jelentős archívumot, amellyel rendelkezik. „Az ötvenes években például a vezető cseh költőkkel, írókkal leveleztem, majd később politikai partnereimmel, s államfőkkel. Ezeket a dokumentumokat most rendezni kell, hogy használhatóak legyenek” - mondta Havel. Gömöri allegória - avagy Dúdor István szellemének felidézése a Rimaszombati Városi Galériában Az angyalfestő visszatérése Jó ideig nem voltak láthatóak Dúdor István képei Rimaszombatban. Mi volt az oka? Nem tudni. Amiképpen azt sem, miért kellett lebontani az állandó kiállí- tást annak idején, a kilencvenes évek közepén a kultúrpolitika hatalmi szavára. SZÁSZI ZOLTÁN Hogy ismét láthatóak a tragikusan fiatalon elhunyt művész képei, egyfajta megbékélést sugall. Rimaszombatban ezúttal a Városi Galéria fedezte fel és fedezteti fel újra az „angyalfestő” igencsak értékes munkásságának hatását. A kiállítás november 26-án nyílt, kiemelkedően nagy érdeklődés mellett. Dúdor István emberként, alkotóként és gondolkodóként már indulásakor is a hely szelleméből merített, és mindvégig ennek a szellemnek a bűvkörében élt és alkotott. Pályájának indulásakor Bácskái Béla és Szabó Gyula voltak rá a legnagyobb hatással, s az sem figyelmen kívül hagyható tény, hogy František Jiroudek, a prágai festőakadémia tanára mekkora szeretettel nevelgette és tanította gömöri diákját. A mostani kiállítás a szellemiséget, a föld és ég közötti meg- foghatatlant, az isteni teremtésből az emberben megmaradt szikrányi megszentelt darabkát helyezi fókuszba. Az angyallá változás pillanatait. Azokat a képeket, amelyek az idő végtelenjébe nyújtanak bepillantást, de amelyek mégis a pillanatnak adnak örökkévaló keretet. Ennek volt kiváló művésze Dúdor István, ennek az örökös égésben- változásban, újjászületésben és meghalásban zajló végtelenteremtésnek. Időutazás ez a kiállítás Dúdor István képzeletbeli és valóságos útjainak mérföldkövei mentén. Angyalfestők, romok felett hegedülök, fájdalmas Krisztusok, si- koltó arcok szegélyezik az utat. Mindegyik lehetne az ő arca is. Ezekkel a képekkel járta élete útját és csavargón a világban a festő, kitárt, szinte gyermekien tiszta lélekkel fogadva be mindazt, amit a tájban élő ember és az emberben élő táj inspirációként nyújthatott számára. Türelmetlen ember volt, ecset- és tollvonásainak dinamikája, a szinte égve festés izgalma máig sugárzik képeiről. Ezt a rendkívüli alkotói láz kiváltotta vizuális hatást a kiállítás kurátorai is hangsúlyosan kívánták megjeleníteni a mostani válogatásban. A kompozíciók, illetve a képcsoportok dinamikája mellett azt a szakrális áldozatként megélt alkotói égést próbálták felmutatni az életműben, amely az angyalok karába emeli a festőt, s némi nyitottság és felkészültség mellett a képek megtekintőit is. Dúdor István képi világa azonban korántsem idealizált, angyali világ. Egy csöppet sem édeskés, sőt inkább szikár, lecsupaszított, ám hatásaiban mégis szinte utánozhatatlanul sokrétű. Sajnos, lezárult életműről van szó. A gömöri festő halála felkészületlenül és tragikusan korán érte nem csupán számos lelkes hívét, hanem az életművet is. Néhány mai értékelő véleménye szerint Dúdor mindig is „haláltáncot” járt a kaszással. Ez pedig nem egyértelműen igaz, élni ugyanis szeretett, akart és tudott. Nem hiába van sírkövén is az általa oly sokszor idézett mondás: „Élni kell!” Lezárt életműről beszélünk. Olyan életműről, amely máig kinyo- mozhatatlanul sok helyen szétszórva fejti ki hatását. Sokan talán nem is tudják, milyen érzelmi generátorként képesek hatni Dúdor képei. Ahogyan Hajdú István író megfogalmazta megnyitó beszédében: úgy ütnek a képei, mint a villámcsapás. „Számunkra az a lényeges, amit maga után hagyott, amit még életében letett az asztalra. Az pedig olyan súlyos, hogy az asztal szinte leszakad alatta. A mű, a szent, a spirituális varázslat” - mondta Hajdú István a kiállítás megnyitóján. Hogy vele kell ragyogni és figyelni rá? Ez talán a legnehezebb. Kiemelkedő tárlat ez a mostani a Rimaszombati Városi Galériában. Az olyan apró, mégis igencsak bosszantó hibáknak, mint például a művek címeinek csupán szlovák nyelven való feliratozása, már csak ezért sem lenne helyük itt. Az ígéretek szerint egyébként gyorsan pótolják majd ezt a mulasztást. Reméljük, hiszen ahogyan a megnyitón a beszédekbe is belecsörrent egyszer egy - állítólag - kikapcsolt mobil telefon, úgy akár ezek a feliratok is, hipp-hopp, csak úgy maguktól megjelenhetnek a falakon. Mert vannak föld és ég között meg nem magyarázható dolgok. Ilyen megfoghatatlan, rejtélyes ember volt maga Dúdor István is. Jelentős alkotók és ígéretes irodalmi kísérletek a Szőrös Kő folyóirat idei 4. számában A világ Thor Tamás fotószemével LAPAJÁNLÓ A Szőrös Kő irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat 4. számát Thor Tamás (alias Samot Roht) fotói díszítik. A portrék születésének-kulisszatitkait, a művész világlátását, terveit Jitka Rožňová interjúja fedi fel előttünk. A szépirodalmi rész Kulcsár Ferenc verseivel indul, aki túlnyomórészt életrajzi ihletésű, humorral is jócskán fűszerezett, mesterien pergő és sajátos költői fordulatokban gazdag verseit ajánlja a lap olvasóinak. Horváth Erika tolmácsolásában az idei irodalmi Nobel-díjas osztrák Elf- riede Jelinek életpályájával és a társadalom orrára nyomott jókora fricskaként jellemezhető novellájával ismerkedhetünk meg. Érdekfeszítő kortárs témát dolgoznak fel két szlovák szerző, Pavol Rankov és Jana Juráňová prózái is. Ardamica Zorán verse a visszásnak tartott jelenségekről szól éles iróniával. Alkotói magányban született gondolatait osztja meg az olvasóval versei útján Öllős Edit. A „Startvonal” rovatban ezúttal hét fiatal szólal meg: Haris Éva, Baranyovics Borisz, Chrobacsinsz- ky Eszter, Bálint László versekkel, Emm Zirig Árpád, Gubo Sándor, Domonkos István novellákkal jelentkezik. Érdekességként megjegyezhetjük, hogy közülük hárman tehetséges pozsonyi magyar gimnazisták. A „Min dolgozol most?” rovatban Czajlik Józseffel beszélget Zselinszky Miroslav az őszi színházi évadról és budapesti rendezői munkájáról. A „Kő kövön” rovat Kelemen Zoltán tanulmányát közli Az utazás mint metafora két amerikai regényben címmel, melyben Edgar Allan Poe és Howard Philips Lovecraft munkáit veti össze. Ardamica Zorán a Start-sorozatban tavaly debütált Haraszti Ágnes egyes poétikai eljárásairól értekezik. A fiatal szlovák irodalomtörténész, Jana Pácalová Alma a fájától - Gondolatok a kritika szerepéről két kötet tükrében címmel Svetlana Žuchová és Ivan Žucha írói stílusát veti ösz- sze. Csizmadia Gabriella a Művészetek Völgyében tett nyári barangolásáról számol be írásában. Ardamica Zorán esszéjében pedig a nemzetiség csótánya kifejezést mint létfelismerést járja körül. A lapszám új könyvek bemutatásával zárul, (hrr) (Szekeres Éva felvételei)
