Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-30 / 276. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. NOVEMBER 30. Genfbe indul az Ifjú Szivek Genfi vendégszereplésre indul ma az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes. A turnéra Petőcz Kálmán, Szlovákia genfi ENSZ-nagykö- vete hívta meg az együttest. Az öt nap folyamán az Ifjú Szivek gen­fi iskolákban is fellép a nagy sikerű, sziporkázó ötletekkel teli Ma­gyar tánciskola című műsorával, amely játékos formában hozza közelebb a gyerekközönséghez a magyar népzene és néptánc vilá­gát. Csütörtökön délután az ENSZ genfi munkatársainak adnak rövid műsort, este pedig a helyi cseh, szlovák és magyar közösség tagjai láthatják a Magyar tánciskola, valamint a Régi szokás sze­rint című műsorukat, amely felvidéki és erdélyi magyar, valamint szlovák táncokból kínál ízelítőt. Pénteken és szombaton az Ifjú Szivek bemutatót és táncházat tart az ENSZ állandó genfi munka­társainak, vasárnap kora délután pedig a Genfi Magyar Egyesület karácsonyi ünnepi műsorában lép fel. (me) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Dr. Šalda üldözése és megkínzása 19 KIS SZÍNPAD: Párna bácsi 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet (vendégjáték Rozsnyón) 18 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Nyuszi ül a hóban 10,12.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 18, 20 MLADOSŤ: Cseh álom (cseh) 16,18, 20 PÓLUS - MET­ROPOLIS: A hihetetlen család (am.) 13.15, 14.10, 15.40, 16.35, 18.05, 19, 20.30, 21.25 A tűzben edzett férfi (am.) 17, 20.35 Tapló Télapó (am.) 15.05, 19.40, 21.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 13.05,14.40,15.35,16.55,17.55, 19.10, 20.15, 21.30 Csajok a csúcson 2 (ném.) 14.15,16.05 Cá­pamese (am.) 15.50, 17.40 Hanyatt-homlok (cseh) 19.25,-» 21.35 Cseh álom (cseh) 13.40 Már megint bérgyilkos a szom­szédom (am.) 13.10 KASSA TATRA: Csajok a csúcson 2 (ném.) 16, 18, 20 CAPITOL: A hi­hetetlen család (am.) 15.30, 18, 20.15 ÜSMEV: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16, 18, 20 IMPULZ: Horrorra akadva 3 (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Stepfordi feleségek (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Csajok a csúcson 2 (ném.) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DA­NUBIUS: Őrültekháza (or.-fr.) 19 LÉVA - JUNIOR: Non plus ultras (cseh) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Alien vs. Predator-A halál a ragadozó ellen (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Anakonda 2. - A véres orchidea (am.) 16.30, 18.30 ABridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.45, 18, 20.15 Cápamese (am.) 16, 18 Collateral - A halál záloga (am.) 15.30 Csodálatos Júlia (am.-magy.) 15.15,17.30,19.45 Felejtés (am.) 17.45, 19.45 Godsend - A Teremtés Klinikája (am.) 18.15, 20.15 Már megint bérgyilkos a szomszédom (am.) 16.15 Mobil (am.) 20.30 Totál szívás (ff.-ném.) 16,18.15,20.15 Társadalmi és kulturális központ kíván lenni Havel könyvtárt alapított MTI-TUDÓSÍTÁS Prága. Václav Havel cseh exál- lamfő amerikai mintára nevét vi­selő könyvtárat alapított Prágában. A Václav Havel Könyvtár elneve­zésű intézményt a hét végén abból az alkalomból mutatták be a cseh fővárosban, hogy kiadásában a könyvesboltokba került a Prá- ga-Washington-Prága című cseh és angol nyelvű dokumentumkö­tet, amely a prágai amerikai nagy- követség 1989-ben Washington­nak küldött diplomáciai jelentése­iből tartalmaz válogatást. Václav Bartuška, az intézmény igazgatója közleményében beje­lentette, hogy a Václav Havel Könyvtár társadalmi és kulturális központ kíván lenni, s jelenleg megfelelő székhelyet keresnek ne­ki a cseh főváros központjában. A székhely keresésen kívül most az intézmény finanszírozásának a megoldása a legfőbb gond. A terv az, hogy a könyvtárat támogatói pénzekből kívánják fenntartani. Várhatóan létrehoznak egy alapít­ványt, amelynek működtetéséhez Václav Havel saját vagyonának egy részét is felajánlja. A könyvtár alapvető célja, hogy a cseh és a nemzetközi közvélemény számára lehetővé tegye Václav Havel drá­maíró és politikus életművének ta­nulmányozását. Havel újságíróknak elmondta: a könyvtár létrehozásának gondola­tát felesége, Dagmar Havlová és barátai, Karel Schwarzenberg (Ha­vel egykori kancelláriavezetője) és Miroslav Petrušek szociológus ve­tették fel. Ő eleinte habozott, de végül egyetértett az elképzeléssel. Úgy gondolja, hogy a könyvtárban a nagyközönség számára is hozzá­férhetővé teheti azt a jelentős ar­chívumot, amellyel rendelkezik. „Az ötvenes években például a ve­zető cseh költőkkel, írókkal leve­leztem, majd később politikai part­nereimmel, s államfőkkel. Ezeket a dokumentumokat most rendezni kell, hogy használhatóak legye­nek” - mondta Havel. Gömöri allegória - avagy Dúdor István szellemének felidézése a Rimaszombati Városi Galériában Az angyalfestő visszatérése Jó ideig nem voltak látható­ak Dúdor István képei Ri­maszombatban. Mi volt az oka? Nem tudni. Amikép­pen azt sem, miért kellett lebontani az állandó kiállí- tást annak idején, a kilenc­venes évek közepén a kul­túrpolitika hatalmi szavára. SZÁSZI ZOLTÁN Hogy ismét láthatóak a tragi­kusan fiatalon elhunyt művész képei, egyfajta megbékélést su­gall. Rimaszombatban ezúttal a Városi Galéria fedezte fel és fe­dezteti fel újra az „angyalfestő” igencsak értékes munkásságá­nak hatását. A kiállítás novem­ber 26-án nyílt, kiemelkedően nagy érdeklődés mellett. Dúdor István emberként, alko­tóként és gondolkodóként már indulásakor is a hely szelleméből merített, és mindvégig ennek a szellemnek a bűvkörében élt és alkotott. Pályájának indulásakor Bácskái Béla és Szabó Gyula vol­tak rá a legnagyobb hatással, s az sem figyelmen kívül hagyható tény, hogy František Jiroudek, a prágai festőakadémia tanára mekkora szeretettel nevelgette és tanította gömöri diákját. A mostani kiállítás a szellemi­séget, a föld és ég közötti meg- foghatatlant, az isteni terem­tésből az emberben megmaradt szikrányi megszentelt darabkát helyezi fókuszba. Az angyallá változás pillanatait. Azokat a ké­peket, amelyek az idő végtelen­jébe nyújtanak bepillantást, de amelyek mégis a pillanatnak ad­nak örökkévaló keretet. Ennek volt kiváló művésze Dúdor Ist­ván, ennek az örökös égésben- változásban, újjászületésben és meghalásban zajló végtelente­remtésnek. Időutazás ez a kiállítás Dúdor István képzeletbeli és valóságos útjainak mérföldkövei mentén. Angyalfestők, romok felett hege­dülök, fájdalmas Krisztusok, si- koltó arcok szegélyezik az utat. Mindegyik lehetne az ő arca is. Ezekkel a képekkel járta élete út­ját és csavargón a világban a festő, kitárt, szinte gyermekien tiszta lélekkel fogadva be mind­azt, amit a tájban élő ember és az emberben élő táj inspiráció­ként nyújthatott számára. Türel­metlen ember volt, ecset- és toll­vonásainak dinamikája, a szinte égve festés izgalma máig sugár­zik képeiről. Ezt a rendkívüli al­kotói láz kiváltotta vizuális ha­tást a kiállítás kurátorai is hang­súlyosan kívánták megjeleníteni a mostani válogatásban. A kom­pozíciók, illetve a képcsoportok dinamikája mellett azt a szakrá­lis áldozatként megélt alkotói égést próbálták felmutatni az életműben, amely az angyalok karába emeli a festőt, s némi nyi­tottság és felkészültség mellett a képek megtekintőit is. Dúdor István képi világa azon­ban korántsem idealizált, angya­li világ. Egy csöppet sem édes­kés, sőt inkább szikár, lecsupa­szított, ám hatásaiban mégis szinte utánozhatatlanul sokrétű. Sajnos, lezárult életműről van szó. A gömöri festő halála felké­születlenül és tragikusan korán érte nem csupán számos lelkes hívét, hanem az életművet is. Néhány mai értékelő vélemé­nye szerint Dúdor mindig is „ha­láltáncot” járt a kaszással. Ez pe­dig nem egyértelműen igaz, élni ugyanis szeretett, akart és tu­dott. Nem hiába van sírkövén is az általa oly sokszor idézett mondás: „Élni kell!” Lezárt életműről beszélünk. Olyan életműről, amely máig kinyo- mozhatatlanul sok helyen szét­szórva fejti ki hatását. Sokan ta­lán nem is tudják, milyen érzel­mi generátorként képesek hatni Dúdor képei. Ahogyan Hajdú Ist­ván író megfogalmazta megnyi­tó beszédében: úgy ütnek a ké­pei, mint a villámcsapás. „Szá­munkra az a lényeges, amit ma­ga után hagyott, amit még életé­ben letett az asztalra. Az pedig olyan súlyos, hogy az asztal szin­te leszakad alatta. A mű, a szent, a spirituális varázslat” - mondta Hajdú István a kiállítás megnyi­tóján. Hogy vele kell ragyogni és figyelni rá? Ez talán a legnehe­zebb. Kiemelkedő tárlat ez a mosta­ni a Rimaszombati Városi Galéri­ában. Az olyan apró, mégis igen­csak bosszantó hibáknak, mint például a művek címeinek csu­pán szlovák nyelven való felira­tozása, már csak ezért sem lenne helyük itt. Az ígéretek szerint egyébként gyorsan pótolják majd ezt a mulasztást. Remél­jük, hiszen ahogyan a megnyitón a beszédekbe is belecsörrent egyszer egy - állítólag - kikap­csolt mobil telefon, úgy akár ezek a feliratok is, hipp-hopp, csak úgy maguktól megjelenhet­nek a falakon. Mert vannak föld és ég között meg nem magyarázható dolgok. Ilyen megfoghatatlan, rejtélyes ember volt maga Dúdor István is. Jelentős alkotók és ígéretes irodalmi kísérletek a Szőrös Kő folyóirat idei 4. számában A világ Thor Tamás fotószemével LAPAJÁNLÓ A Szőrös Kő irodalmi, művésze­ti, kritikai folyóirat 4. számát Thor Tamás (alias Samot Roht) fotói díszítik. A portrék születésé­nek-kulisszatitkait, a művész vi­láglátását, terveit Jitka Rožňová interjúja fedi fel előttünk. A szépirodalmi rész Kulcsár Ferenc verseivel indul, aki túl­nyomórészt életrajzi ihletésű, humorral is jócskán fűszerezett, mesterien pergő és sajátos költői fordulatokban gazdag verseit ajánlja a lap olvasóinak. Horváth Erika tolmácsolásában az idei irodalmi Nobel-díjas osztrák Elf- riede Jelinek életpályájával és a társadalom orrára nyomott jóko­ra fricskaként jellemezhető no­vellájával ismerkedhetünk meg. Érdekfeszítő kortárs témát dol­goznak fel két szlovák szerző, Pa­vol Rankov és Jana Juráňová prózái is. Ardamica Zorán verse a visszásnak tartott jelenségekről szól éles iróniával. Alkotói ma­gányban született gondolatait osztja meg az olvasóval versei út­ján Öllős Edit. A „Startvonal” rovatban ezúttal hét fiatal szólal meg: Haris Éva, Baranyovics Borisz, Chrobacsinsz- ky Eszter, Bálint László versekkel, Emm Zirig Árpád, Gubo Sándor, Domonkos István novellákkal je­lentkezik. Érdekességként megje­gyezhetjük, hogy közülük hárman tehetséges pozsonyi magyar gim­nazisták. A „Min dolgozol most?” rovat­ban Czajlik Józseffel beszélget Zselinszky Miroslav az őszi szín­házi évadról és budapesti rende­zői munkájáról. A „Kő kövön” rovat Kelemen Zoltán tanulmányát közli Az uta­zás mint metafora két amerikai regényben címmel, melyben Ed­gar Allan Poe és Howard Philips Lovecraft munkáit veti össze. Ardamica Zorán a Start-sorozat­ban tavaly debütált Haraszti Ág­nes egyes poétikai eljárásairól értekezik. A fiatal szlovák iroda­lomtörténész, Jana Pácalová Al­ma a fájától - Gondolatok a kriti­ka szerepéről két kötet tükrében címmel Svetlana Žuchová és Ivan Žucha írói stílusát veti ösz- sze. Csizmadia Gabriella a Mű­vészetek Völgyében tett nyári barangolásáról számol be írásá­ban. Ardamica Zorán esszéjében pedig a nemzetiség csótánya ki­fejezést mint létfelismerést járja körül. A lapszám új könyvek bemuta­tásával zárul, (hrr) (Szekeres Éva felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents