Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-30 / 276. szám, kedd

4 Régió - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 30. Szlovák szavalóverseny Száz gyerek nevezett be Rimaszombat. A Rimaszom­bati Ferenczy István Alapiskolá­ban rendezik meg ma a Dobré slovo elnevezésű szlovák nyelvű regionális szavalóversenyt. A ver­senybe az előzetes jelentkezések szerint közel száz diák nevezett be eddig négy kategóriában a Ri­maszombati és Nagyrőcei járás alap- és középiskoláinak tanulói közül. A rendező, a Csemadok Ri­maszombati Területi Választmá­nya versenyfelhívásában a régió magyar tannyelvű oktatási intéz­ményeiben tanuló diákok szlovák nyelvtudásának elmélyítése ér­dekében hirdette meg a versenyt a bátkai alapiskolával közösen. A járásban ugyan lassan lecsengő­ben van a sárgaságjárvány, de Bátkában még érvényben vannak a járvány miatti közegészségügyi intézkedések, ezért az idei meg­mérettetésnek a Rimaszombati Ferenczy István Alapiskola ad otthont, (szászi) Várják az érdeklődőket Nyílt nap az óvónőképzőben Losonc. A hagyományokhoz hí­ven idén is megrendezik a losonci Szociális és Pedagógiai Akadémián a nyílt napot 2004. december 4-én. Az országban ez az egyetlen olyan oktatási intézmény, ahol még ma­gyar nyelven lehet középfokú pe­dagógiai képesítést szerezni. A nyílt napon azokat az érdeklődő, pályaválasztás előtt álló, végzős alapiskolás diákokat várják, akik elhivatottságot és tehetséget érez­nek magukban a szociális nevelői és az óvodai nevelői munkához. Az egész napos rendezvény ideje alatt az érdeklődők a Szociális és Peda­gógiai Akadémia igazgatójától, gyógypedagógusától és nevelési tanácsadójától kapnak részletes tá­jékoztatást a jövő évi felvételit ille­tően. Részletesen megismerked­hetnek a szociális nevelői szakra je­lentkezők felvételi követelményei­vel, bemutatják az írásbeli vizsga feladaüapjait. Az óvodai pedagó­gus és nevelői szak tehetségvizsgá­inak teljesítéséhez szükséges köve­telményrendszerről és a felvételi vizsgák módjáról is részletesen tá­jékoztatják az érdeklődőket. A pá­lya iránt érdeklődők gyakorlati be­mutatókon vehetnek részt képző- művészeti nevelésből, testnevelés­ből és nyelvi tantárgyakból. A nagy múltú intézményben hagyomá­nyosan megrendezett nyílt napra az egész ország területéről várják az érdeklődőket, (szászi) Újabb tárlat Tornaiján Két alkotó kiállítása Tornaija. Újabb rendezvénnyel kedveskedik a környék lakóinak a Tornaijai Szabadidőközpont. Ez­úttal két fiatal képzőművész, a magyarországi Petró Zsuzsanna és a tornaijai Parlag István mun­káival ismerkedhet meg a közön­ség. A kiállítók a nyíregyházai képzőművészeti szakközépiskola növendékei voltak. A szabadidő- központ igazgatója, Tóth Kálmán elmondta, örömmel vállalják ezt a küldetést, mivel az emberek igénylik a színvonalas bemutató­kat, előadásokat. Petró Zsuzsanna és Parlag István tárlata e hét végé­ig tekinthető meg. (pusko) A régi bérletek március végéig érvényben maradnak, ám érdemes újat vásárolni „Új időszámítás” a tömegközlekedésben Kassa. A villamosok, troli­buszok és autóbuszok ab­lakain néhány napja fel­iratok hirdetik, hogy meg­kezdik a bérleteket felváltó csipkártyák árusítását. JUHÁSZ KATALIN Az utazóközönség egyelőre nem szentel nagy figyelmet a hir­detménynek, pedig e hét szerdá­jától a kijelölt helyeken már ki-ki megvásárolhatja a modern, „elektronikus bérletet”. Bár az új bérletrendszer hivatalosan csak februárban lép érvénybe, a ha­gyományos papírbérletek pedig március végéig használhatóak, a vállalat szeretné elkerülni a sor­ban állást és a tömegjeleneteket, ezért már most árusítóhelyeket létesít a város több pontján. Štefan Dutko forgalmi igazgató szerint ennek ellenére félő, hogy legtöbben az utolsó napokra hagyják a bérletcserét, és felké­születlenül éri őket a gyökeres változás. „A kártya 160 koronába kerül, ez az egyszeri befektetés minden bérletes számára kötele­ző. Tudom, jó páran sokallják majd az összeget, ám cserébe olyan modern, gyakorlatilag ha­misíthatatlan bérletet kapnak, amely öt évig érvényes, és ame­lyet a mobiltelefon-kártyák min­tájára több hónapra előre is fel­tölthetnek. A kártya hetijegyként, sőt akár napijegyként is szolgál­hat, ezért vidékieknek is megéri megvásárolni” - tudtuk meg a for­galmi igazgatótól. Az új rendszer legnagyobb előnye, hogy a tele­fonkártyák mintájára tetszés sze­rinti összeggel tölthető fel, azaz ha az utas nem ér rá havonta el­járni az árusítóhelyre, egyszerre két havi bérlet árának megfelelő összeget is „rátölthet” a kártyára. A több tízmilliós beruházást igénylő csipkártyarendszer költ­ségei Dutko szerint rövid időn be­lül busásan megtérülnek, a felmé­rések szerint ugyanis az utasok szívesebben vásárolnak harminc- napos bérletet akkor, ha ezt a hó­nap bármelyik napján megtehe­tik, azaz nem csak elsejétől elsejé­ig érvényes a bérletük. Ráadásul az elektronikus kezelőberende­zésnek köszönhetően lehetővé vá­lik az egyes járatok kihasználtsá­gának folyamatos vizsgálata, azaz a közlekedési vállalat hatéko­nyabban kielégítheti a valós szük­ségleteket. Az ellenőröket februártól leol­vasó berendezésekkel látják el, amelyek az érvényesség megálla­pítása mellett a személyi adatokat is képesek leolvasni a kártyáról, így az esetleges büntetések behaj­tása is egyszerűbbé válik. A transzparensekre az egyes településekről elhurcoltak számát írták föl (Szabó Bernadett felvétele) A résztvevők gyalog tették meg a harminc kilométeres utat Emlékmenet a II. világháború idején elhurcolt civilekért LECZO ZOLTÁN Munkács/Szolyva. A Kárpát­aljai Magyarok Kulturális Szövet­sége a hét végén a II. világháború idején kényszermunkára elhur­colt civil áldozatok tiszteletére emlékmenetet szervezett. A me­net a Munkács központjában ta­lálható Rákóczi-kastély udvará­ról szombat reggel kilenc órakor indult, majd a mintegy 30 kilo­méteres táv megtétele után délután négy órakor érkezett meg a szolyvai emlékparkba. A rendez­vény közel 150 résztvevő­je Kárpátaljáról, Kelet- Szlovákiából és Kelet-Ma- gyarországról érkezett, - ugyanis 1944 őszétől főleg ezekből a régi­ókból hurcoltak el „málenkij ro­botra” német és magyar nemzeti­ségű polgári személyeket. Az ál­dozatok pontos számát egyelőre senki sem ismeri, egyes becslések szerint ez meghaladhatja a 40 ezret, 5-6 ezren pedig soha sem tértek vissza a munkatáborok­ból. Sokszor a halálos áldozatok nyughelye sem ismert, hisz a kí­méletlen bánásmód és az ember­telen munkakörülmények miatt elhunytakat jelöletlen tömegsír­ba temették, de az is előfordult, hogy a holttesteket a katonák egyszerűen kidobták a mozgó vonatból. Köteles László, az MKP parla­menti képviselője elmondta, megtiszteltetésnek' tartja, hogy részt vehetett a hét végi kárpátal­jai rendezvényen. Ismeretei sze­rint 1944-ben és 1945-ben csak Szlovákiából mintegy 16 000 em­bert hurcoltak el, így történelmi adósságot rendeznénk azáltal, ha a korszak pontos történetét mihamarább itthon is feldolgoz­nánk. Szolyván, a tömegsír helyén létesített emlékparkban a menet ideje alatt kárpátaljai diákok a közel ötezer ismertté vált áldozat nevét olvasták fel. Az emlékpark­ban ökumenikus megemlékezést is tartottak, majd a Himnusz és a Szózat eléneklése után a rendez­vény résztvevői elhelyezték ko­szorúikat az áldozatok emlékmű­vénél. Kovács Miklós, a KMKSZ elnö­ke elmondta, sajnálatosnak tart­ja, hogy sok külföldi meghívott közvetlenül a megemlékezés előtti napokban mondta le a részvételt. Döntésüket valószínű­leg a jelenlegi ukrajnai közálla­potokról a médiákban megjelent híradások indokolták, bár a szer­vezők mindenkit biztosítottak ar­ról, hogy a hét végi megemléke­zésen való részvétel semmiféle veszéllyel nem jár. A halottakat jelöletlen sírba temették, vagy egyszerűen kidobták. Rozsnyón van, de Berzéte kataszteréhez tartozik Vége az elhúzódó pernek KOVÁCS ÁGNES Berzéte/Rozsnyó. Kardos Fe­renc, Rozsnyó polgármestere a leg­utóbbi képviselő-testületi ülésen bejelentette, Berzéte nem pereske­dik tovább Rozsnyóval a Bak nevű területrész birtokviszonyának meg­állapítása ügyében, amely a város határában van, azonban Berzéte kataszteréhez tartozik. Ezzel a döntéssel egy többéves huzavona ér véget, amely még a 90-es évek elején kezdődött. Gáspár Pál, Berzéte megbízott polgármestere hozzátette, a munkahelyek meg­tartása az egyik fő oka a határozat meghozatalának. Rozsnyó Berzé- tével szemben ugyan elvesztette a harcot a területért, de amikor már vesztésre állt, a szóban forgó telken álló ingatlanokat a városi részvény- társaság tulajdonába helyezte. A részvénytársaság pedig egy harma­dik személynek, a Mayser nevű né­met cégnek adta el a területet. Emi­att Berzéte 1998-ban bíróságra ad­ta az ügyet. Egy kassai ügyvédi iro­da véleménye szerint a város be­csapta a befektetőt, ráadásul más céggel kötött adásvételi szerződést, nem azzal, amelyet a testületi hatá­rozat megnevezett. A cég, mit sem sejtve a területjogi vitáról, 6 millió koronáért megvásárolta a területet, ahol 40 munkahelyet létesített, és mintegy 30 millió koronát fektetett bele a vállalkozásba. A cég egyéb­ként százszázalékos leányvállalata a Zechtbauer München nevű válla­latnak, amely a német Mayser tu­lajdonosa is. Gömörben azért tele­pedett meg, hogy ellássa a szintén német tulajdonú Gemtex varrodát textilanyaggal. A Gemtex ugyanis 2002-ben luxus női alsóneműket kezdett gyártani, és szüksége volt a közelben működő megbízható üzemre. A cég úgy tervezte, egész Közép- és Kelet-Európa számára gyártóközpontot létesít, a terüle­tért folyó pereskedés azonban ke­resztülhúzta a számításokat. A cég képviselője, Szaniszló Andrea elmondta, ha nem oldódik meg a helyzet, a vállalat kész Szlo­vákia más részén vagy Ukrajnában alkalmas terület után nézni. Ha nem így adódott volna, a vállalat az év végéig a munkahelyek számát 150-re emelte volna, kiszélesítette volna termékskáláját, és további 30 milliót invesztál a vállalkozásba. A helyzet megoldásában nem kis ré­sze van a júniusban lezajlott veze­tőváltásnak, amely során Berzétén lemondott Bačo Ferenc polgármes­ter, aki - utódjával ellentétben - nem mutatott érdeklődést a német cég iránt. Gáspár Pál szerint azonban a több mint 30 százalékos munkanélküliséggel sújtott régió­ban elengedhetetlenül fontos az üzem megmaradása. ÖNKORMÁNYZAT Adó- és illetékemelésről is döntöttek Szepsi. Bensőséges ünnepséggel kezdődött a szepsi városi képvi­selő-testület 15. rendes ülése, melyen Lyócsa Imrét, a város polgá­rát köszöntötték, aki a 2004-es athéni paralimpián íjászatban aranyérmet nyert. Az ülés napirendi pontjai közül a legtöbb a fiskális decentralizáció végrehajtásából adódó, általános érvényű helyi rendeletek meghoza­talával foglalkozott. A képviselő-testület olyan rendeleteket fogadott el, melyek végrehajtásával az adókból és az illetékekből is 5-5 millió korona bevétellel számolhat a város költségvetése. A korábbihoz ké­pest a polgárok számára ez mintegy 15 százalékos többletkiadást je­lent. Mivel az utóbbi időben a Szepsihez tartozó Bodolló községben olyan infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre, amelyek a kö­rülményeket azonosakká tették a városiakkal, ezentúl az ingaüanadó is egyforma lesz, tehát a bodollóiaknak is annyit kell majd fizetniük, mint a szepsieknek. A háztartási hulladék tárolásával és elszállításá­val kapcsolatosan is új rendszabályokat fogadtak el. A képviselők ar­ról is döntöttek, hogy a szeméttároló kukákat a jövőben kulccsal zár­ják majd. Ezzel összefüggésben használt ruha és háztartási cikkek gyűjtésére szolgáló udvarok létrehozásáról is döntöttek, hogy a ne­hezebb helyzetben élőknek ne a kukákból kelljen hozzájutniuk a szá­mukra még használható eszközökhöz, ruházati cikkekhez. A képviselő-testület módosította a város területére vonatkozóan a vállalkozások feltételeit szabályozó általános érvényű rendeletet is. Mivel az önkormányzatnak kára keletkezett abból, ha árverésen va­lamelyik középület bérbeadása iránt nem volt érdeklődő, a képvise­lők úgy döntöttek, ilyen esetekben feljogosítják a polgármestert, hogy öt évre bérleti szerződést köthet egy esetleges érdeklődővel. A testület ülésén jóváhagyták az OTP Bank Szlovákia Rt.-vel kötött bérleti szerződést, ami azt jelenti, hogy az egykori szepsi gyerekkór­házban az OTP fiókot nyit. A képviselők elfogadták a Kelet-szlovákiai Vízművek részvényeinek átruházását a városra. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának felhívására arról is döntöttek, hogy Szepsi minden polgára nevében egy koronával járulnak hozzá a természeti katasztrófát szenvedett Magas-Tátra revitalizációjához, azaz 10 ezer koronát utalnak át erre a célra, (szaszák) Ajándékozzon 50 koronát mobiltelefonos pénzgyűjtési akcióban a Magas-Tátra megújhodásáért - konto ORANGE segélyszámla: küldjön SMS-t (bármilyen szö­veggel vagy üresei) a 878-as számra. Ajándékozzon 25 koronát a tátrai erdők megmentésére. Az EuroTel hálózatában hívja a 18 333-as számot. Telefonáljon - ezzel új fát ültet a Tátrában. Hívja 0890 411 411-es számot a vezetékes hálózat­ból, és ezzel 20 koronát (áfa nélkül) küld a katasztró­fa sújtotta Tátra számlájára. A projekt védnöke Szlová­kia földművelési minisztere, kezdeményezte: a Slovak Telecom.

Next

/
Thumbnails
Contents