Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-04 / 255. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 4. RÖVIDEN Egy muszlim a gyilkos Amszterdam. Terrorista csoportokkal is kapcsolatot ápoló muszlim szélsőséges gyilkolta meg kedden Amszterdamban Theo van Gogh holland író-filmrendezőt. „A gyanúsított szélsőséges iszlám fundamentalista meggyőződéséből fakadóan követte el tettét” - közölte tegnap Piet Hein Donner holland igazságügyminiszter. A hatóságok őrizetében lévő férfi kapcsolatban állt egy szélsőséges csoporttal, amelyet a holland titkosszolgálat már régóta megfigyelés alatt tart. Az Algemeen Dagblad napilap szemtanúkra hivatkozva beszámol róla, a gyilkos kedd reggel a nyűt utcán nyolc-kilenc alkalommal tüzelt a filmrendezőre, majd nyugodtan zsebre vágta fegyverét, és a sebesült fölé hajolva elvágta a torkát. Theo van Gogh két évvel ezelőtt az iszlámot bíráló tévéfilmsorozatot készített. (MTI) Hivatalosan is államfő Kabul. Hamid Karzai nyerte az afganisztáni elnökválasztást - közölte tegnap a hivatalos végeredményt az ENSZ-küldöttek és az afgán választási bizottság közös testületé. A bizottság megvizsgálta a választási csalásokkal kapcsolatos panaszokat, és megállapította: csupán kisebb szabálytalanságok fordultak elő, így azok az október 9-i voksolás eredményét nem befolyásolták. (MTI) Kirohanás a BIA ellen Belgrad. Vük Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszter szerint érintetlen maradt a teljhatalmú milose- vicsi titkosszolgálat. Ez az oka annak, hogy Szerbiában hősöknek kiáltják ki a sorozatgyilkosokat és a feltételezett háborús bűnösöket. Draskovics a Vecernje Novos- tiban intézett újabb kirohanást a szerb titkosszolgálat (BIA) ellen. (MTI) Draskovics szerint a politikai gyilkosságok elkövetői szabadlábon vannak, és ismét szervezkednek (Képarchívum) Moszkva kész felárat fizetni Berlin. Német lapjelentések szerint Oroszország kész Németországgal szemben fennálló - 9 milliárd eurós - adósságait akár felárral is visszafizetni. így szeretné megakadályozni, hogy az más hitelezők kezébe kerüljön. Az orosz adósságról jelenleg Németországban tárgyalnak a felek. (MTI) Kiesett a szenátusból a demokraták kisebbségi frakciójának vezetője - 34 államban összesen 162 népszavazást is rendeztek Republikánus többség a kongresszusban (Reuters-felvétel) Washington. Rendkívül érzékenyen érinti a demokratákat, hogy még Tom Daschle is veszített. A kongresszus felsőháza (a szenátus) demokrata párti kisebbségi csoportjának újraválasztásért küzdő vezetője Dél-Dakotában a republikánus párti John Thune-nal szemben maradt alul. ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel fél évszázad óta Tom Daschle lett az első olyan szenátusi vezető, akit kiszavaztak hivatalából -jelentette a CBS, az ABC és a CNN is. Daschle dél-dakotai veresége annál is fájóbb veszteség a demokraták számára, mivel 1978 óta ebben a szövetségi államban mindig megválasztották képviselőnek vagy szenátornak. Dél-Dakota ezúttal azonban a republikánusok felé fordult, és a magas részvétel is Thune-nak kedvezett, aki a legutóbbi szenátusi választásokon, 2002-ben alulmaradt demokrata párti ellenfelével szemben. Az elnökválasztással egyidejűleg alsóházi (képviselőházi) és szenátusi választásokat is tartottak az Egyesült Államokban: teljesen megújítják a 435 tagú képviselőházat, és újjáválasztják a 100 tagú szenátus harmadát, kedden 34 mandátum sorsa dőlt el. A szokásosnál magasabb részvételi arány mellett bizonyos műszaki hibáknak is tulajdonítható, hogy a szavazatszámlálás több helyütt nem haladt a várakozásnak megfelelően. Az előzetes eredmények szerint a republikánusok továbbra is ellenőrizni fogják a kongresszus mindkét házát. A szenátusban 53 mandátumot biztosítottak maguknak, kettővel többet, mint eddig. Itt a demokratáknak az eddigi eredmények szerint 44 mandátumuk lesz, 4-gyel kevesebb, mint korábban, lesz 1 függetien szenátor, két mandátum sorsa pedig még nem dőlt el. A képviselőház megoszlása a szavazatok több mint 90 százalékának megszámlálása után: 228 republikánus képviselő (eggyel több mandátum), 198 demokrata honatya (7-tel kevesebb), 1 függetíen képviselő s egyelőre 8 eldönteüen mandátum. Az elnök- és kongresszusi választások mellett az USA 34 államában összesen 162 népszavazást is rendeztek kedden a helyi polgárokat érintő legkülönfélébb kérdésekről. Tizenegy államában tartottak referendumot arról, hogy a helyi alkotmányban rögzítsék-e az egyneműek házasságának tilalmát. A választók mind a 11-ben jóváhagyták a kezdeményezést, sok helyen igen nagy többséggel. Az egyneműek házasságát tiltó alkotmánykiegészítést Louisiana és Missouri állam már az év elején elfogadta, később Alaszka, Hawaii, Nevada és Nebraska is csadakozott hozzájuk, alkotmányukban a házasságot férfi és nő kapcsolataként határozva meg. így összesen már 17 állam zátja ki a melegházasságot. Kalifornia lakosainak többsége az őssejtkutatás közpénzekből való finanszírozására voksolt a népszavazáson. A döntés nyomán tíz éven keresztül évi 295 millió dollárt fordítanak majd erre a célra közpénzekből. Bush elnök erkölcsi megfontolásokra hivatkozva megtiltotta 2001 augusztusában, hogy közpénzekből támogassanak olyan kutatásokat, amelyek Ehhez nem kell kommentár során őssejtek kinyerése céljából klónozott embriókat semmisítenek meg. Szakemberek ígéretesnek tartják az ilyen eljárást számos, ma még nagyrészt gyógyíthatatlan betegség, köztük az Alz- heimer-kór, a Parkinson-kór, az AIDS és a rák gyógyításában. A hazárdjátékokról 13 államban tartottak referendumot, ezek különböző eredménnyel végződtek. Meglepetésre a drogkérdésben legliberálisabb államnak számító Alaszkában nem szavazták meg, hogy ezentúl árusítani lehessen a cannabist, amitől az állam adóbevételre is számíthatott volna. (MTI, TASR, i) Óvatos erősödés a tőzsdéken London. Óvatos árfolyam-emelkedéssel vették tudomásul tegnap déltájt a vezető nyugat-európai tőzsdék, hogy a jelek szerint Bush lesz ismét az USA elnöke. A londoni, párizsi, frankfurti vezető tőzsdeindexek 0,4 százalék körüli nyereségben álltak ekkor. A gyógyszer- ipari részvények londoni árfolyam-erősödését is Bush nyerési esélyével hozták összefüggésbe az elemzők, az amerikai elnök az ágazat fejlődését támogatja, igaz, több részvényre a befektetési bankok adtak jobb minősítést szerdán. A távközlési és médiarészvények erősödése mögött is részben a Bushnak tulajdonított vonal, a piaci dereguláció folytatásának kilátása áll. A pénzügyi részvények drágulását pedig azzal magyarázzák, hogy Bush az alacsony adók híve, ezek inkább generálnak forgalmat a pénzintézeteknél. (MTI) Buttiglione helyett Franco Frattini külügyminiszter lesz az olasz biztosjelölt Kovácsnak új feladatkört adnak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU versenyképességi törekvéseinek felgyorsítása és a váratlanul előállt intézményi válsághelyzet mielőbbi megoldása lesz a középpontban az unió ma kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján. Névtelenül nyilatkozó brüsszeli források tegnap azt közölték a DPA-val, hogy Kovács László, az Európai Bizottság korábbi energetikaibiztos-jelöltje a versenyügyek felelőse lehet. Szerintük Jósé Manuel Durao Barroso leendő bizottsági elnök nem tervez további személycseréket az általa összeállítandó, s az Európai Parlament által jóváhagyandó testületben. Ezzel szemben a Reuters - ugyancsak névtelenül nyilatkozó forrásai - úgy tudják, hogy Barroso az adóügyek felelősévé kívánja megtenni Kovács Lászlót a lett Ingrida Udre helyett, akinek a jelölését Riga kedden visszavonta, s az energiaügyek felelőse Andris Piebalgs új lett biztosjelölt lenne. Franco Frattini olasz külügyminiszter biztosra veszi, hogy ő lesz a visszalépett Rocco Buttiglione helyett az EU bizottságának olasz biztosjelöltje. Az ipari és a kereskedelmi miniszter társaságában repülőgéppel Moszkvába tartó Frattini minisztertársai előtt arról beszélt, hogy ő fogja betölteni a konzervatív jelölt helyét Barroso csapatában. Más kormányforrás szerint Silvio Berlusconi miniszterelnök azért nem jelentette még be hivatalosan a jelölést, mert a kormánynak a külügyminiszter távozásával szükségessé váló átalakításán dolgozik. Ugyanezen forrás szerint elképzelhető, hogy Buttiglionét az olasz versenyügyi hatóság élére állítják. Buttiglione maga lépett vissza a jelöltségtől. MTI-HÍR Budapest. Hazajönnek Irakból a magyar katonák 2005. március 31-ig-jelentette be a miniszterelnök tegnap Budapesten. Gyurcsány Ferenc a Hősök terén, ahol a sorkatonaság eltörlését ünnepelték, kijelentette: „Előttünk van az iraki politikai rendezés egyik legfontosabb feltétele, az iraki választások január végén. Ott maradni a választások megtételéig kötelesség, sokkal tovább maradni lehetetlenség. Ezért 2005. március 31-ig visszahozzuk katonáinkat. Onnantól másnak, másként és elsősorban a politika eszközeivel kell biztosítaniuk a stabil, biztonságos, demokratikus iraki létet.” Úgy vélte, ha a Közel- Kelet nincs biztonságban, akkor Magyarország sincs biztonságban. Honvédelmi források szerint a kormány hétfőn a házszabálytól való eltérést indítványozva nyújtja be a mandátumhosszabbításról szóló javaslatát, amelynek elfogadásához kétharmados többség szükséges. Az MDF máris jelezte, hogy ezt nem szavazzák meg. Irakban 300 magyar katona állomásozik, mandátumuk ez év december 31-ig szól. A kivándorlást nem lehet korlátozással megoldani, az okokat kell felszámolni Igen a kettős állampolgárságra MTI-JELENTÉS Bukarest. Az RMDSZ teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyaroknak azt az igényét, hogy aki magyar nemzetiségű és kéri, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a magyarországi szavazók többsége igennel voksoljon - mondta tegnap Markó Béla. Az RMDSZ nem ért egyet az Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége ezzel kapcsolatos álláspontjával. „Az igen szavazat egyaránt lehetőséget ad az esetleges alanyi jogú állampolgárság megadására, de másfajta, a magyar törvényhozó testület által utólag kidolgozandó megoldásra is.” Markó hozzáfűzte: ahhoz, hogy bármilyen törvény is szülessék ebben a témában, szükség van az igen szavazatok többségére. Arról, hogy milyen konkrét tartalma legyen a jövőben a kettős állampolgárságnak, a későbbiekben kellene egyeztetni a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok álláspontját. Markó kétségtelenül valós veszélynek tartja, hogy a kitelepülés jelenleg is tapasztalható folyamata erősödni fog az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ-t ez a jelenség aggasztja a leginkább, hiszen eddig is azt támogatta, hogy a romániai magyarság a szülőföldjén boldoguljon. Ezt azonban sem rövid, sem hosszú távon nem lehet korlátozással megoldani, hanem az okokat kell felszámolni. Vagyis olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy az ottani fiatalok ne akarjanak elmenni Magyarországra - mondta, elismerve, hogy ez nehéz feladat. Végezetül hangsúlyozta: a magyar politikai pártok népszavazás nélkül is megoldhatták volna ezt a kérdést, ha meglett volna a politikai szándék. MTI-JELENTÉS Budapest. A jövő hét végén Budapesten kezdődő Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a kormány a szülőföldön való megmaradás és boldogulás programját kívánja kidolgozni, és az egyik legfontosabb kérdésnek az uniós csatlakozás következményeinek megvizsgálását tartja. Ezt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára közölte kedden este. „Ezen belül sokféle kérdést meg kell tárgyalni, a kormány azt tartja fontosnak, a szülőföldön való megmaradás és boldogulás programját dolgozzuk ki, illetve arról beszéljünk, hogy ezt tekintjük-e még prioritásnak, mindannyian, a Máért résztvevői.” Meg kell vizsgálni, mit jelent a határon túli magyarok számára Románia és Horvátország közelgő csatlakozása, valamint azt is, mit jelent az, hogy Szerbia-Montenegró és Ukrajna belátható időn belül nem csatlakozik az EU-hoz. A megvitatandó kérdések között említette annak tisztázását, mindez mit jelent a Kárpát-medencei magyarság határmódosítás nélküli nemzetegyesítése szempontjából. Szabó elmondta: a program alakításáról még tartanak az előzetes egyeztetések. Emlékeztetett: a Máért szabályozása értelmében az értekezletet évente egyszer a miniszterelnök hívja össze, utoljára tavaly májusban került sor a tanácskozásra. Megerősítette: a konferenciára a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságáért népszavazást indító Magyarok Világszövetségét (MVSZ) nem hívták meg. „A meghívottak köre azokra terjed ki, akiket 2002 óta meghívtunk, az MVSZ nincs közöttük.” Brüsszel nem kommentál Brüsszel. Magyarország belügyének tartja az Európai Bizottság a kettős állampolgárságról tartandó népszavazást, és hagyományai szerint nem fűz hozzá kommentárt - közölte tegnap a testület egyik szóvivője. Brüsszel soha nem nyilatkozik például hivatalosan tagországainak választási eredményeivel kapcsolatban sem. Ez akkor is érvényes, ha a magyar népszavazás témája olyan országokat is érint, amelyek még nem tagjai az EU-nak. (m) Mandátumhosszabbítás március 31-ig Hazatérnek a magyarok A szülőföldön maradásról tárgyalna a kormány Egyeztetés a Máértról
