Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-03 / 254. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 3. 30 Szülőföldünk A kötetben a praktikus naptári részen kívül a tágabban vett szlovákiai magyar vidék és a város múltját és jelenét föltérképező tartalmas írások is szerepelnek Lévai Kalendárium 2005 Léva. Hétfőn, október 25- én mintegy félszáz ember gyűlt össze a kora esti órákban a Reviczky Házban, hogy - Újváry László szavaival élve - „egy újszülött világrajöttét” köszöntse. FORGÁCS MIKLÓS A Lévai Kalendárium 2005 című kiadvány ez a „kisded”, amely 1500 példányban, 136 oldalon látott napvilágot. A lévai és környékbeli magyarságnak ez a második kalendáriuma. Először a 2003. évre szóló kötetet vehették a kezükbe a város polgárai. Már akkor „hangyamunkával”, az anyagi problémákkal viaskodva született meg a kalendárium, s ez - egy év kihagyás után - idén sem volt másképpen. Az összejövetelen Névery Zoltán, a Reviczky Társulás elnöke köszöntötte az egybegyűlteket - a kiadvány szerkesztőit, szerzőit, a helyi magyar szervezetek képviselőit és az érdeklődő közönséget. Fölhívta a figyelmet a vállalkozás 19 támogatójára, akik között kiemelte a kormányhivatalt, a Rákóczi Szövetséget és a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt. Újváry László, a szerkesztőbizottság elnöke a kalendáriumról elmondta, hogy abban kilenc rovatban a tágabban vett szlovákiai magyar és a szűkebben vett lévai múltat és jelent föltérképező írások szerepelnek. A kötetben természetesen naptári rész is van, valamint a Lévához kötődő, történelmi és művelődéstörténeti szempontból fontos személyiségek arcképcsarnoka (Zách Feliciántól Tildy Zoltánig) Sándor Károly tollából, az ó szerkesztésében. A Politika, közélet rovatban MKP-s politikusok, Csáky Pál, Dolník Erzsébet, Bauer Edit írásai olvashatók Európáról, a szlovákiai magyar politikusok lehetőségeiről és feladatairól, valamint a személyes döntés felelősségéről. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke a szervezet működéséről, Kun Ferenc, a szövetség alelnöke pedig Lévához való kötődéséről ír. Két irodalmi rovat következik; az elsőben kilenc költő egy-egy verse vall a magyarlakta vidékekről „a Dunától a Bodrogig”, míg a másik, irodalmi jellegű rovatba Grendel Lajos, Ordódy Katalin és L. Erdélyi Margit szövegei kerültek. Egy elfelejtett lévai íróról, Rudnóy Terézről Újváry László emlékezik meg. Egy-egy szemelvénnyel a Lévai járáshoz ezer szállal kötődő, majd egy éve halott Zalabai Zsig- mond és a 27 évesen elhunyt, Léván kétszer is vendégeskedő Kantár Csaba emlékét is idézi a kalendárium. A Régió rovatban a, járás olyan településeit ismerhetjük meg, amelyek a 2003. évi kalendáriumból kimaradtak (Ipolyság, Zselíz, Nagysalló, Vámos- ladány és Fegyvernek). A Múltunk rovat barangolásra hív a hajdani Bars vármegyébe, bemutatja a Barsi Múzeum új tárlatát, Léva történetének levéltári forrásait, szól a Juhász Gyula Irodalmi Színpad 40 évéről, Kittenberger Kálmán rokonságáról, helyi népszokásokról, és a régi idők lévai focijáról, valamint Brach Ferencről. Az Életünk rovat és a könyv egyik csemegéje Németh László összefoglalója Léva gazdag dzsesszzenei életéről. Az Erről-arról rovatban terítékre kerül a szép emberi környezet, több jogtörténeti különlegesség, és több írás is a jelen hétköznapibb problémáiról szól. Találunk a kalendáriumban recepteket, vicceket, aforizmákat is. A borítót a lévai származású Š. Horváth Klára festőművész tervezte, ■ a kötetet Léva régi és mai arcát összehasonlító fényképek, valamint a képzőművészeti főiskolás Polák Noémi festményének és Kosmály Gábor fotografikájának reprodukciói díszítik. A kalendárium megvásárolható a lévai Reviczky Házban, a Szecső újságosstandon, a Herba- vit illatszerboltban és magánterjesztőknél, Zselízen pedig a kul- túrházban. Zalabai Zsigmond és Kantár Csaba emlékét is idézi a kiadvány. A kalendárium borítóját Š. Horváth Klára tervezte (Képarchívum) A Kortárs Magyar Galéria a tervek szerint jövőre költözhet a rangosabb megjelenést biztosító épületbe A képzőművészeté marad a Vermes-villa JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Nyolc és fél millió koronáért vette meg a város a Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Vermes-villát. A Dunaszerdahely központjához közeli patinás épület adásvételére két év alkudozás után került sor. A városvezetés tervei szerint az ingatlan felújítása után a Kortárs Magyar Galéria kap helyet az ingatlanban, amelyet évekkel ezelőtt kiállítóteremnek építettek át. A galéria felszabadult épületét más célra használnák fel - erről a képviselő-testület dönt majd. Elképzelhető, hogy eladják, vagy a mozgássérültek és a halláskárosultak szervezetei használják majd. „Az épület három évig üresen állt, ezért valószínűleg csak tavaszra készül el a belső felújítás pályázati pénzekből vagy a költségvetés módosítása révén” - tudtuk meg Garay László alpolgármestertől. Szerinte a városnak előnyösen sikerült hozzájutnia egy reprezentatív épülethez, amelyet a jövőben akár fogadások helyszíneként is használhatnak majd. A Kortárs Magyar Galéria - amelynek négyszáz művészi alkotás van a birtokában - most egy modern épületben található. Az intézmény kuratóriumának elnöke, Lipcsey György szerint a villában a kiállítási felület csak pár méterrel hosszabb, mint a jelenlegi épületben, ám rangosabb helyet biztosít a gyűjteménynek. Összehívták a kuratórium tagjait, hogy megvitassák a galéria működését érintő esetleges változtatásokat. „Szeretnénk bővíteni a nyitva tartást, s mível a villához park is tartozik, bővíteni akarjuk a szoborgyűjteményünket” - nyilatkozta lapunknak. A költözésig a galéria zavartalanul működik tovább munkanapokon 10-től 17 óráig. Jelenleg a szigetszentmiklósi Patak-csoport munkáinak időszakos kiállítását tekinthetimeg a művészetet kedvelő közönség. A Vermes-villába (fenti képünkön) költöző Kortárs Magyar Galéria jelenlegi épületének (lenti kép) jövőbeni használatáról a képviselő-testület dönt (A szerző felvételei) A Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség Pályázatokat írnak és kistérségeket szerveznek GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Kilenc hónapja működik a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség. Az azóta végzett tevékenységükről az ügynökség vezetőjét, Vajda Tibort kérdeztük. „Három részre oszthatnánk a munkát. Az első a strukturális alapok kínálta lehetőségek kiaknázása, ebben több pályázatunk van jelenleg is elbírálás alatt. Első volt a vághosszúfalui kultúr- ház felújítása, de mezőgazdasági vállalkozók számára is dolgoztunk ki pályázatokat, legutóbb pedig a kis- és középvállalkozók támogatását célzó pályázatokba kapcsolódtunk be” - sorolja az ügynökség vezetője. A már megvalósult támogatások közül megemlíti az alapiskolák számára készítétt kisebb pályázatokat, ezekkel főleg „A sport az olimpia évében” néven meghirdetett pályázatba kapcsolódtak be, amelynek lényege, hogy a diákokon kívül a szülőket és a többi lakost is „behozzák” sportolni az iskolai tornatermekbe és sportlétesítményekbe. Ebben a programban a vágvecsei alapiskola szerzett 75 ezer koronás támogatást sportszerek vásárlására. Az ügynökség települések számára az utak, járdák és műemlék épületek karbantartására, falumúzeumok és tájházak létesítésére pályázatot dolgoz ki. Be kívánnak kapcsolódni azokba a projektekbe, amelyek a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek alapfokú képzését segítik elő. Egy további hasonló tervezet a pályaválasztással kapcsolatos. Vajda Tibor elmondta, több új pályázati lehetőség kínálkozik, ugyanakkor sok, már benyújtott projektet a pályázatok kü'rói csak decemberben fognak elbírálni. Amíg az egyes önkormányzatok nem tudják, hogy az előző pályázaton sikeresek voltak-e vagy sem, nem pályázhatnak egy következő támogatásért, hiszen nem tudhatják, az első körben mekkora önrész biztosítására lesz szükségük, ez pedig az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit tekintve meghatározó tényező. Az ügynökség másik fontos tevékenysége a mikrorégiók szervezése. A Vágsellyei járásban most van bejegyzés előtt két kistérség. Az egyik az ún. Csángó Mikrorégió, amelybe a Csángó néven ismert vasúd szárnyvonal mentén fekvő falvak (Deáki, Pered, Zsigárd, Farkasd és Negyed) tartoznak, de Vágkirályfa is szeretne csatiakozni. A másik mikrorégiót a Vágsellyétől északra fekvő falvak (Vághosszú- falu, Sókszelőce, Tornóc, Felsőkirályi és Köpösd) alkotják. Jelenleg folynak a tárgyalások arról, hol lesznek a központjai ezeknek a kistérségeknek, kik lesznek az igazgatótanács tagjai, és zajlik a mikro- régiókba való belépés jóváhagyási folyamata az egyes önkormányzatokban. Vajda szerint egyfajta kényszerhelyzet hozza létre ezeket a társulásokat, hiszen kezdenek megjelenni olyan pályázati felhívások, amelyekben a települések helyett inkább a kistérségeket célozzák meg. Az egyik üyen pályázati felhívás az internetes hálózatnak a nagy nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételére vonatkozik, egy másik pedig a település- és régiófejlesztési stratégiai tervek kidolgozását hivatott elősegíteni. A harmadik tevékenységi terü- lett a nonprofit szervezetek összefogása. Az ügynökség alkalmazottja, Takács Attila kezdeményezésére civilbörzét szerveznek, amelyen az egyes szervezetek bemutatkozhatnak, szorosabb kapcsolatot teremthetnek az ügynökséggel, amely pályázati lehetőségeket kínál fel nekik. „A találkozó végén egy kis konferenciát rendeznénk, ahol elmondanák a terveiket és papírra vetnénk a találkozó tanulságait” - ecseteli az elképzeléseket Takács. Főleg a környezetvédelem, a szociális munka, a oktatásügy terén lehetne jól együttműködni a civil szervezetekkel, és ezt az említett, novemberre tervezett börze nagyban elősegítheti.
