Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-25 / 272. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 25. Fókuszban: az ukrajnai helyzet Az új államfőt Viktornak fogják hívni, de még a kommentátorok is keverik Janukovicsot és Juscsenkót Ukrajna, a kettészakított óriás A választási bizottság elnöke mögötti ábrán is látszik a kettészakí­tottság. Juscsenkóé nyugat, Janukovicsé kelet. (Reuters-felvétel) Bonyolult helyzet állt elő Ukrajnában, melyet rövid távon nem nagyon fognak tudni mindenki számára megnyugtató módon megoldani, mert az or­szág komolyan kettésza­kadni látszik. NAGY ANDRÁS Keleti szomszédunk politikai be­rendezkedéséről nem sokat írt az elmúlt években a sajtó, így csak egy hónapja tudja az átlagolvasó, hogy az új államfőt Viktornak fog­ják hívni, de még a szakkommen­tátorok is folyamatosan keverik Ja­nukovicsot és Juscsenkót. Pedig je­lentős különbség van közöttük. Az ország demokratizálódási fo­lyamata már a kilencvenes évek elején megkezdődött, de rögtön az elején sikerült egy erős elnöki rendszert összehozni, így valójá­ban az elmúlt években az ország szekerének rúdja arra fordult, amerre az államfő irányította. Az első demokratikusan megválasz­tott elnök Leonyid Kravcsuk, az uk­rán parlament elnöke lett, majd 1994-ben egy szabad és demokra­tikus szavazás során Leonyid Kucs­ma váltotta őt fel. Öt évvel később, 1999-ben a második fordulóban 56 százalékkal újra államfővé vá­lasztották. Bár kisebb számban, de már akkor is voltak nemzetközi megfigyelők az országban, s az EBESZ kisebb kifogásokkal de­mokratikusnak nyilvánította a vá­lasztásokat. így volt ez 2002-ben a parlamenti választásokon is, me­lyet Viktor Juscsenko Mi Ukraj­nánk elnevezésű blokkja nyert meg 23 százalékkal, mégsem tu­dott kormányt alakítani. Minisz­terelnöknek végül a 11 százalékot szerzett Egységes Ukrajnáért blokk egyik kisebb tagjának, a Ré­giók Pártjának elnökét, a donyeci régió korábbi kormányzóját, Vik­tor Janukovicsot választották meg. A baloldali koalíciót a kommunis­ták és a függetlenként bejutott képviselők támogatják a mai na­pig. Kucsmát az elmúlt években egyre kevésbé fogadta el a világ demokratikusan gondolkozó fele, hiszen folyamatosan jöttek a bot­rányok, elég emlékezni az eltűnt, vagy meggyilkolt újságírókra. Saj­nos, Szlovákia Rudolf Schusternek köszönhetően kilógott a sorból, biztosan sokan emlékeznek rá, hogy elnökünk kimondottan jó kapcsolatot ápolt Kucsmával. A kettészakított ország A politikával különösebben nem törődő ember számára is már az első forduló után egyértelművé válhatott, ebben az országban va­lami nincs rendben, hiszen egy merőleges vonallal pontosan ketté lehet osztania a választási eredmé­nyek alapján. Nyugat-Ukrajna Nyugat-barát Viktor Juscsenkót, míg Kelet-Ukrajna a Moszkva-párti Viktor Janukovicsot támogatja. Ke­let vagy nyugat, jobboldal vagy baloldal, modern nacionalizmus, vagy oroszbarátság, az EU vagy Oroszország, a demokratizálódás folyatatása vagy az autoriter re­zsim beteljesedése. És sorolhat­nánk tovább az ellentéteket. De egyébként felesleges, mert ezek túlságosan leegyszerűsített párhu­zamok, illetve ellentétek. Az első forduló alatt az ország legkeletibb régiójába, Luhanszkba sikerült el­jutnom, ahol mintha valóban meg­állt volna az idő, ahogy az ország keleti felének egészében. Itt az orosz kisebbség aránya megközelí­ti az 50 százalékot, a régióban a parlamenti választások során ta­roltak a kommunisták, a városok és falvak főtereit továbbra is Lenin szobrok díszítik, s az emberek többsége is még ebben a világban él. Nekik közelebbinek tűnik Moszkva mint Kijev, s az ellenzék hangja alig jut el oda. A hatalom és a média Részben érthető a keleti embe­rek elszigeteltsége, hiszen hiába létezik országos sugárzással ren­delkező, ellenzéki hangvételű té­vécsatorna, a Kanal 5, ha az or­szág keleti felében központi nyo­másra a kábelszolgáltatók egy­szerűen nem veszik fel a csatornát a listára. így az ottani embereknek az állami televízió, a kormánykö­zeli klánok által uralt magáncsa­tornák, illetve az orosz adók ma­radnak, melyek hihetetlen kor­mánypropagandát folytattak a vá­lasztások előtt, alatt, és ez a folya­mat a mai napig tart. Ennek ékes példája volt az, amikor a héten a parlament rendkívüli ülésén Jus- csenko bár jogi alap nélkül, de szimbolikusan letette az elnöki es­küt, az állami televízió egyszerűen megszakította a műsor sugárzá­sát. Ez jellemző a tüntetésekre is, hiszen hiába vonul fel több százez­res tömeg Kijevben, a 48 milliós ország keleti felébe erről csak koz­metikázott hírek jutnak el, ha egy­általán eljutnak. A fiatalok a választásokon Ahogy a demokratizálódó orszá­gok többségében, Ukrajnában is komoly munkát végeznek a nem­zetközi és helyi civil szervezetek, melyek a jogállam építését, a civil társadalom megerősödését tűzték zászlajukra. Itt is, ahogy minden más hasonló országban, a leg­könnyebben mozgósítható csoport a fiatalok. A legerősebb diákszer­vezet a Pora tagjai halált megvető bátorsággal szállnak szembe a ha­talom önkényuralmával és csalása­ival szembe. Ezek a fiatalok azok, akik éjszaka a legnagyobb hava­zásban sátrakban alszanak Kijev főterén, ők azok, akik ha kellett eléfeküdtek azoknak az autóbu­szoknak, melyek Janukovics támo­gatóit szállítgatták körbe-körbe az országban, hogy hamis, vagy több példányban kiállított szavazóiga­zolványokkal juttassák több szava­zathoz a jelenlegi miniszterelnö­köt. Ezeket a fiatalokat szerencsé­re külföldi társaik is támogatják. Nagyon jó képzést és folyamatos morális támogatást kaptak egye­bek mellett a szerb Otpor tagjaitól, melynek pár éve sikerült megbuk­tatnia a Balkán legnagyobb urát, magát Milosevicset. De ott vannak Ukrajnában a grúz fiatalok is, hi­szen az ő tapasztalataik a legfris­sebbek, az ő segítségükkel bukott meg tavaly az előző rezsim. És ott van több közép-európai civil szer­vezet képviselője is, hiszen nekünk is ki kellett harcolnunk saját sza­badságunkat. Jogállamiság kontra forradalom? Az, hogy a kormány elcsalta a választásokat, minden épeszű em­ber, a nemzetközi szervezetek, az európai országok és az USA szá­mára is egyértelmű. Ilyen hang­nemben nyilatkozott és nyilatkozik mindenki. Az EU és az USA már most egyértelművé tette, hogy csak egy demokratikus úton meg­választott államfővel hajlandók megfelelő módon tárgyalni. Nem véletlen, hogy csak Vladimír Pu- tyin orosz elnök volt az egyeden, aki gratulált Viktor Janukovicsnak a győzelméhez, és felszólította az EBESZ-t, az EU-t és az USA-t, hogy ne szóljanak bele egy demokrati­kus ország törvényesen lezajlott választásába. A hét első felében az ukrán par­lamentben még nem volt meg a megfelelő többség ahhoz, hogy egy tiszta jogi procedúrával le­váltsák a központi választási bi­zottságot. Az ügy a kommunistá­kon bukott meg, akik kijelentet­ték, azért nem támogatják az egész procedúrát, mert a forra­dalmi hangulatot a nyugati tit­kosszolgálatok szítják. Egyelőre még nem tudni, hogy demokratikus, vagy véres forra­dalom útján lesz képes az ellen­zék kikényszeríteni a választási eredmények megváltoztatását. Az viszont már most egyértelmű, hogy a két forduló alatt leadott szavazatok alapján nem lehet el­dönteni, hogy valójában ki nyerte meg a választást, hiszen annyi volt a csalás. így egy vér nélküli forradalom talán csak morális alapon juttathatja Viktor Juscsen­kót az elnöki székbe. Az elvileg független bíróságok megvizsgál­hatják, hogy milyen konkrét csa­lások történtek, de több tízmillió szavazatot nagyon nehéz lesz újra ellenőrizni. így a legtisztább az lenne, ha hamarosan megismétel­nék a választásokat. Ahogy Grúzi­ában tették. Csak ez egy kicsit na­gyobb ország, amely feletti hatal­mának elvesztését Oroszország nem fogadná el olyan könnyen. És akkor továbbra is itt van a többé- kevésbé demokratikus módon megválasztott parlament, mely­ben a jelenlegi kormányfőnek és elnökjelöltnek van többsége. A szerző a választás első for­dulóján az EBESZ megfigyelője- ként vett részt 3 VIKTOR JANUKOVICS 1950-ben született a kelet­ukrajnai Jenakievo városban. Fiatalkorában különböző bűncselekményekért jogerősen elítélik, amiét egy időre bör­tönbe kell vonulnia. Gépészmérnöknek tanul, később doktori titulust szerez, de állítólag a helyesírást sem ismeri. Politikai karrierje viharos gyorsaságú, a donyeci régió­ban először helyi képviselő, majd a régió kormányzója. Nagyon jó kapcsolatba kerül a régió gazdasági elitjével, a he­lyi oligarcha, Rinat Achmetov személyes barátjává válik. Egyes szakértők szerint már ekkor teljesen orosz hatás alá kerül. Bár ukrán családból származik, és iskoláit is ukrán nyelven végzi, többször meg­esik, hogy nem tudja magát ki­fejezni, így inkább átvált oroszra. A baloldali Egységes Ukrajna politikai tömörülésen keresztül pártja, a Régiók Pártja kor­mánytényezővé válik 2002- ben, s Janukovicsot miniszter- elnöknek választják. Leonyid Kucsma leköszönő államfő őt VIKTOR JUSCSENKO megalkotják az új ukrán nem­zeti valutát, a hrivnyát. Az orosz politikai nyomás­sal szembeni ellenállásként Leonyid Kucsma államfő 1998-ban miniszterelnöknek nevezi ki. Akkoriban minden elemző szerint ő a kiválasztott utód, a gazdaság kezd helyreállni, a fizetések időben érkeznek, visszaszorulóban a korrupció. A liberális és nacionalista el­lenzék folyamatosan ostoroz­za, hogy álljon az élükre, de Juscsenko hezitál. Az elnök a kelet-ukrajnai gazdasági lobbi és Oroszor­szág nyomására 2001-ben meneszti. Ezután azonnal átáll a túlol­dalra, s a Mi Ukrajnánk politi­kai tömörülés vezetőjévé vá­lasztják. A tömörülés megnyeri a 2002-es választást, de nem tud kormányt alakítani. Az államfőválasztási-kam- pánynak Ukrajna legnép­szerűbb politikusaként indul neki, s az állami médiának óri­ási propaganda-hadjárattal si­kerül csak felhoznia mellé az előzőleg teljesen esélytelennek tartott Viktor Janukovicsot. Juscsenkót Nyugat-barát, li­berális politikusnak tartják. A valaha jóképűnek tartott Juscsenkót pár hónapja meg­mérgezték, emiatt arca telje­sen eltorzult, (na) 1954-ben Északkelet-Ukraj- nában, az orosz határhoz köze­li Szúrni régióban született. Az egyetem elvégzése után falusi jegyzőként kezdi, de fo­lyamatosan lépdel előre a ranglétrán, s igazi technokrata­ként, 1993-ban még Kravcsuk államfő idején a fiatal Ukrajna nemzeti bankjának elnökévé választják. Restriktiv monetá­ris politikája nyomán sikerül megállítani a hiperinflációt, s (Reuters-felvétel) nevezi meg megválasztandó utódjaként. Rossznyelvek szerint azért ígéri meg kampányában, hogy megválasztása esetén máso­dik hivatalos nyelvvé teszi az orosz nyelvet, hogy így segít­sen saját hiányos ukrán nyelv­tudásán. Janukovics Moszkva- pártisága egyértelmű, (na) (Reuters-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT; -3-3 FOK A Nap kel 07.15-kor - nyugszik 16.02-kor A Hold kel 15.09-kor - nyugszik 05.43-kor A Duna vízállása - Pozsony: 370, árad; Medve: 330, árad; Komárom: 310, árad; Párkány: 180, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A változóan felhős ég mellett főleg északon kell hózáporok, havazás kialaku­lására számítani. Délután észak­nyugatról mindenütt megnövek­szik a felhőzet. A hőmérséklet csúcsértéke napközben -3-3 fok körül alakul. Gyenge északi irá­nyú szél fúj majd. Éjszaka -2 és -6 fokos lesz a hőmérséklet. Holnap ködfoltokra, kevesebb felhőre van kilátás; -2 és 2 fok közötti ér­tékekre számíthatunk. Helyen­ként szemerkélhet az eső. A mai időjárás a reumatikus és mozgásszervi pa­naszokkal küsz- ködőkre negatí­van hat. Gyakoribb lehet a hátge- rincbántalmak miatti fejfájás, de az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is fájdalmat érezhetünk. Az ekcémás eredetű bőrbetegségek éreztetik hatásukat, depressziós tünetek jelentkezhetnek, és a ma­gas vérnyomású egyéneknél szív- tájéki fájdalmak fordulhatnak elő. Holnap a kedvezőbb hatások lesz­nek az uralkodóak.

Next

/
Thumbnails
Contents