Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-24 / 271. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 24. Vasárnap telt ház előtt adtak koncertet az érsekújvári magánkönyvtár javára • • Ötéves a Bibliotheka Kaláka 26 Szülőföldünk____________________________ A jótékonysági koncert résztvevői Sírba Katalint, a magán- könyvtár egyik alapítóját köszöntik (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Megalakulásának ötödik évfordulójára kinőtte eddigi helyiségeit a Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtár, ezért vasárnap este a város lakosai sikeres jótékony- sági koncerten járultak hozzá az eddiginél méltóbb helyiségek kialakításához. Az ország első magánkönyvtárát 1999. szeptember 25-én nyitották meg. A könyvek - Ďurčo Zoltán római katolikus esperesplébános jóvoltából - az egykori egyházi iskolaépületben kaptak helyet. Az alapító házaspár - Strba Sándor tanár, helytörténész és felesége, a nyugalmazott könyvtáros Katalin - szellemi műhelyt hozott létre a városban. Több mint kétszáz olvasójuk és 17500 kötetük van; a könyvtárban őrzik Major Ferenc és Szabó Iván helytörténészek páratlan értékű dokumentumait, amelyek szakdolgozatok, helytörténeti beszámolók készítéséhez nyújtanak segítséget. A Csemadok-szék- házban, telt ház előtt tartott koncerten városi és megyei képviselők, Ďurčo Zoltán esperesplébános és Nátek Sándor református lelkész jelenlétében fellépett a helyi gimnázium Jubiláte Kamarakórusa, és szerepeltek a művészeti alapiskola növendékei is számos más előadóval együtt. A Bernolák Könyvtár és a Csemadok rendezvényén köszöntötték az idén jubiláló Strba Katalint, aki fétjével együtt megköszönte az érsekújváriak támogatását és a magyarországi Fekete Sas Kiadó könyvajándékát. Alsószeli falufejlesztési tervei között a lakásviszonyok javítása is szerepel Házakat és bérlakásokat terveznek GAÁL LÁSZLÓ Alsószeli. „A Pótlék nevű falurészen az 1970-es évek óta lenne építkezési lehetőség, de csak néhány hónapja került a terület községi tulajdonba, azóta készülnek a tervek, hogy ott 38 családi ház részére építkezési telkeket mérjünk ki” - tájékoztatott az önkormányzat lakásépítési terveiről Seres Lajos polgármester. Az eladást tavaszra tervezik, mert addig közművesíteni kell a területet; ennek tervei most készülnek. A polgármester elárulta, a finanszírozás terén egyelőre dilemmáik vannak. A dotációs politika ugyanis úgy működik, hogy ha a tervezett házaknak legalább a felére már megvan az építkezési engedély, telkenként százegynéhány ezer korona támogatást kaphatnának, csakhogy amíg nincs közművesítés, addig nincs háztelek, tehát nincs hozzájárulás, a megépített befektetések után pedig már nem kaphatnak állami támogatást. A önkormányzatnak van egy másik lakásépítési programja is, mégpedig a községi bérlakások építése. A polgármester nem titkolta, ez egyelőre egy akadályba, mégpedig az építkezés ellen tiltakozó lakosok petíciós akciójába ütközik. A lakosok tiltakozását az váltotta ki, hogy a építkezést a óvoda kertjébe tervezik. Seres Lajos azonban ésszerű magyarázatát adta ennek az elképzelésnek. „A magyar és a szlovák óvoda épületei mellett összesen 1,2 hektár terület van, amelynek a fenntartása, kaszálása stb. akkora terhet ró az önkormányzatra, hogy ha nem lennének a közmunkások, nagyon nehezen tudnánk ezt a munkát elvégezni. Hiszen a községnek erre külön pénze nincs, az oktatásügynek pedig még fontosabb dolgokra sem tellik. Nagyon érzékeny hozzáállással el lehetne itt helyezni nyolc lakást, úgy, hogy a fákat és a bokrokat is megkímélnénk, és az óvodának legalább száz gyerek számára maradna terület. Jelenleg 46-an járnak az óvodába, és a következő években sem várható jelentős létszámnövekedés” — érvel a polgármester. A terv egyelőre tanulmányként létezik. A petíciót elsősorban az óvodások szülei írták alá, attól való félelmükben, hogy elveszik az óvoda kertjét. „Mi nem a kertet akarjuk elvenni, annak csak egy részét szeretnénk beépíteni - magyarázza Seres. - Ez akkora terület, hogy ha a gyerekek a távolabbi részébe csatangolnak, a tanítónők nem is látják őket, és ez is szempont a kert egy részének beépítése mellett.” További szempont az, hogy a bérházakban fiatal családok laknának, amelyeknek közel lesz a óvoda A polgármester és a képviselők is tudatosítják: az alsószeliek is szeretnének falujukban olyan beruházást, mint amilyenek a környező településeken vannak folyamatban. Mindezt komoly előkészítésnek kell megelőznie, és Alsószeliben éppen ez folyik. A faluképbe illő kétszintes épületekben lenne a nyolc bérlakás - mutatja a tanulmánytervet Seres Lajos (Szőcs Hajnlka felvétele) Molnár Tibor: a szervezet 1989 után is távol tudta magát tartani a politikától Csemadok-ünnepég Somorján NÉMETH GÉZA Somorja. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csemadok idén ünnepli megalakulásának 55. évfordulóját. Ennek az évfordulónak jegyében az elmúlt hét szombatján a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya járási ünnepséget szervezett a Somorjai Városi Művelődési Központban. A megnyitó után Molnár Tibor, a területi választmány elnöke mondott ünnepi beszédet, méltatva a Csemadok tevékenységét annak megalakulásától napjainkig. Hangsúlyozta, a jogfosztottság évei után, a kommunista diktatúra idején a Csemadok fontos szerepet töltött be a szlovákiai magyarság életében, kulturális és szellemi értékeinek ápolásában, megőrzésében. Kiemelte: a Csemadok a rendszerváltást követően is távol tudta magát tartani a politikától. Szólt a nehézségekről, amelyek főként anyagi természetűek, de említést tett azokról az egyénekről, szervezetekről is, akik és amelyek segítik a Csemadok munkáját. Száraz József országos elnök beszédében elismeréssel szólt a járási szervezetek tevékenységéről. Ezután emlékplaketteket adtak át azoknak a személyeknek, szervezeteknek és közületeknek, akik és amelyek aktívan részt vállaltak a Csemadok munkájában. A. Nagy László a lévai Reviczky Házban a kisebbségpolitikáról tartott előadást Átfogó rendezés nélkül Léva. November 18-án a Reviczky Házban tartott előadást Kisebbségpolitika és a kisebbségek helyzete Szlovákiában címmel A. Nagy László, az MKP parlamenti képviselője. FORGÁCS MIKLÓS A szervező - a magyar párt helyi alapszervezete - nevében az est házigazdája, Daru László köszöntötte a vendéget. „A Független Magyar Kezdeményezés - mint az 1945 utáni első magyar párt - már harmadik dokumentumában az általános célokon túl a nemzetiségek egyenjogúságáról is szólt - kezdte előadását A. Nagy. - A második demokratikus fordulat óta, amióta az MKP kormányon van, sok pozitív eredmény született, de az ügy átfogó, nem elméleti szintű rendezése nem történt meg.” Az előadó szerint Szlovákiában érdekes helyzet állt elő: a magyar közösség helyzete a gyakorlatban jobb, mint a jogállása. Mivel az MKP-re szükség van a kormány- többséghez, „féke” azoknak a törekvéseknek, amelyek a magyarság ellen irányulnának. Ám mihelyt „helyettesíthető” lesz, változás várható. „A szó jó értelmében törekszünk a kisebbségi protekcionizmusra, ami jelenthet kedvezést, de legalábbis a többségi nemzettel egyenrangú körülmények biztosítását” - fogalmazott a politikus. Később hozzátette: „Ez regionális politikai protekcionalizmust is jelent, s itt nem lehet elválasztani a félmilliós magyarságtól a velük együtt élő, mintegy háromnegyed millió szlovákot.” Az Európai Unió A. Nagy szerint új helyzetet teremt, bár nincs saját kisebbségpolitikája. Csak ajánlásokat fogalmaz meg, s ilyen ajánlásnak köszönhető az ötéves huzavona után megszülető diszkriminációellenes törvény. E jogszabály révén - véli az MKP képviselője - „a külső körülmények megváltozásának nyomására és a belső fejlődés logikájából következően is stabil helyzet alkuihat ki Szlovákiában”. Ehhez viszont az szükséges, hogy a magyar párt jó választási szerepléssel és megfelelő partnerekkel megőrizze hatalmi helyzetét. Kérdésre válaszolva A. Nagy a magyar kisebbség tíz év alatti 57 ezres fogyásának okát is kereste. Megállapította, „ez nem az úgynevezett erőszakos asszimiláció következménye”. Már 15 éve minden hatodik magyar vegyes házasságban élt, s ez a szám csak nőhetett. A kettős állampolgárságról az a véleménye, hogy Szer- bia-Montenegróban, Ukrajnában és - várhatóan 2007-ig -Romániában is egzisztenciális kérdés, míg a többi országban - így például Szlovákiában is - inkább érzelmi, s gyakorlati változásokat nem hoz majd. Szó esett még a magyar többségű Nyitra megyei közgyűlésben kialakult helyzetről. „Ebben az esetben a magyar többségnek kellene toleránsnak lennie a szlovák kisebbséggel szemben, mert ha erre nem vagyunk képesek, mit várunk el azokban a megyékben, ahol a magyarok képviselete legfeljebb 30 százalék” - vélekedett A. Nagy. A. Nagy László és Daru László (A szerző felvétele) A deáki önkormányzat érdekes megoldást talált a községi bérlakások építésére Lakások a konyha és a műhely felett GAÁL LÁSZLÓ Deáki. Érdekes megoldást találta helyi önkormányzat a községi bérlakások építésére. Az úgynevezett zöldmezős beruházás helyett már meglévő épületekre „húzzák rá” az új bérlakásokat. Az építkezés az iskola telkén folyik, ahol a mintegy három évtizede épült két kiszolgáló épület, az iskolai konyha és az oktatóműhely földszintes, lapos tetős épületére építenek emeletet, illetve a meglévő földszint egy részét alakítják át lakásokká. A konyha felett két háromszobás és két kétszobás, annak földszinti részében egy kétszobás, a műhely felett két háromszobás, földszintjén pedig két egyszobás, vagyis garzonlakás épül. Már mindkét épület tető alatt van, a belső munkálatokat télen is folytathatják. Bukovský János polgármestertől megtudtuk, a tervek szerint a jövő év áprilisában kellene átadni a bérlakásokat. A beruházás az építésügyi minisztérium és az Állami Lakásépítési Alap támogatásával zajlik. A költségek 30 százalékára kap a község állami támogatást, 70 százalékát kedvező kamatú hitel formájában nyújtja az alap. Mintegy 11 millió koronás beruházásról van szó. A polgármester elárulta, a közművek, a víz- és csatornavezeték megépítéséhez az állam minimális támogatást nyújt, ezért ez nagymértékben terheli a község költségvetését. Hogy a leendő lakóknak milyen egyszeri befizetéssel kell majd hozzájárulniuk a költségekhez, illetve hogy mekkora lesz majd a lakbér, erre Bukovský egyelőre nem tudott választ adni. Az átalakított két épület a nemsokára szintén új tetőt és külsőt kapó iskolával együtt bizonyára a faluképet is javítja majd. Nem beszélve arról, hogy az új lakásokban főként fiatal, kisgyermekes családok kapnak helyet, akik számára kimondottan jól jön, ha közel lesz az iskola és az óvoda. (Szőcs Hajnalka felvétele) Télre tető alá kerültek az új épületek
