Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-24 / 271. szám, szerda

Az EU-n kívül Svájcban, Liechtensteinben és Norvégiában is igénybe vehető az egészségbiztosítás, ám minden országban kell kisebb-nagyobb önrésszel számolni ÚO SZÓ 2004. NOVEMBER 24. EURÓPAI UNIÓ 11 Egészségügyi ellátás az Európai Unióban A munkaerő-vándorlásnak az EU-tagállamokban ta­pasztalt átmeneti korláto­zása ellenére az utóbbi években a hazai polgárok számára is kitágult a világ; jelenleg a munkavállalás lehetősége további 24 or­szág területére terjed ki. Sokan évek óta gyakorol­ják, mások most fontolgat­ják, hogy esetleg külföldön vállalnak munkát FELDOLGOZÁS Külföldi munkavállalás esetén az egyik legfontosabb dolog, amiről nem szabad elfeledkezni, az egész­ségbiztosítás. Az Unió arra törek­szik, hogy a tagállamok polgárai és családtagjaik részére biztosítsa az ellátások igénybevételére való jogo­sultságot más tagállamok területén is. Ezt a koordinációt a 1408/71/ EGK és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet szabályozza. Az utóbbi rendelkezés értelmében szlovák részről az Általános Egész­ségbiztosító rendelkezik az uniós in­tézmények és a hazai egészségbizto­sítók, illetve azok ügyfelei közti kommunikáció jogával. Ezt a jogha­tóságot 2005. január 1-jétől az egészségügyi tárca Egészségügyi El­látást Felügyelő Hivatala veszi át. Mire tarthatunk igényt? a) itthon megszerzett jogainkat más tagállamok elismerik, b) ha itthon már rendelkezünk biztosítással, nem kell újból bizto­sítást kötnünk a másik tagállam­ban, azaz tiltják a kétszeres bizto­sítást és c) egyetlen tagállamban sem érhet bennünket hátrányos meg­különböztetés azon az alapon, hogy más állam állampolgárai va­gyunk, végül d) korábbi biztosításunk nem veszik el, a biztosításban töltött, illetve szolgálati időt a szolgálta­tások nyújtásakor figyelembe ve­szik. A fenti alapelvek szerint sürgősségi egészségügyi ellátást, teljes egészségügyi ellátást vagy hazai helyett külföldi gyógykeze­lést kaphatnak az állampolgárok az EU tagállamaiban attól függő­en, hogy átmenetileg vagy végle­ges ott lakás céljával, illetőleg kife­jezetten valamilyen gyógykezelés igénybevétele miatt tartózkodnak az adott tagállamban. Orvosilag szükséges ellátás Az E-111-es formanyomtatvány 2004. június 1-től, nem csak a ha­laszthatatlanul szükséges, hanem az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosítja birtoko­sát. Az E-lll-es nyomtatvánnyal rendelkező, ellátásra jelentkező személyek a tervezett tartózkodá­sukra való tekintettel orvosilag szükségessé váló szolgáltatások­ban részesülhetnek az adott tagor­szágban biztosítottaknak megfe­lelő feltételekkel. Az orvosi szük­ségesség fennállásáról elsődlege­sen - a körülmények mérlegelésé­vel - a kezelőorvos dönt. Orvosi­lag szükségesnek azonban nem csak az azonnal nyújtandó szol­gáltatások minősülhetnek. Ame- nyiben az igényelt ellátást - a be­teg állapotára való tekintettel - nem feltétlenül szükséges rövid időn belül nyújtani, a szolgáltató­nak figyelembe kell vennie, hogy az illető személy milyen hosszú időt kíván a tagországban tölteni. Amennyiben az illető személy nem rendelkezik tartózkodási en­gedéllyel, csak azon szolgáltatá­sok nyújtandók, amelyek 3 hóna­pon belül feltétlenül szükségessé válnak. Egyéb esetekben a tartóz­kodási engedély lejártát kell figye­lembe venni. További általános, bár az EU-s koordinációs rendeletek által nem konkrétan előírt követelmény, hogy az ellátás okának (a betegség­nek) az adott tagállamban való tar­tózkodás során kell jelentkeznie, vagy olyan mértékben súlyossá vál­nia, hogy beavatkozás válik szüksé­gessé. Amennyiben tehát a turista olyan betegségben szenved, amely­nek kezelése ráér, esetleg az adott tagállamban is csak előjegyzéssel, várakozással lehet hozzájutni, ak­kor az ellátás már nem feltétlenül indokolt. A módosított rendelet­szöveg relatíve nagy értelmezési autonómiát ad a szolgáltatónak. Tehát: a módosított rendelet szöve­ge alapján előfordulhat, hogy Né­metországban hajlandók egy ma­gyar vagy szlovák turista orrsö- vényferdülését kezelni, de ugyan­akkor elképzelhető az is, hogy azt mondják, nyugodtan menjen haza, Az érintett országokban felírt gyógyszer ugyanolyan feltételek mellett kiváltható, mint a helyi biz­tosítottaknak (Képarchívum) és otthon kezeltesse magát, mert nem indokolt, hogy Németország­ban vegye igénybe az ellátást. A gyógyszer tekintetében szin­tén nem egyszerű a helyzet: ha a gyógyszer felírását a kezelőorvos szükségesnek tekinti, és az adott ország biztosítottjainak az a gyógy­szer támogatással jár, akkor ugya­nolyan feltételek mellett kiváltha­tó, mintha az illető helyi biztosított lenne. Az Angliában felírt gyógy­szert a helyben szokásos társada­lombiztosítási támogatással azon­ban csak Angliában lehet kiváltani. Az ellátások költsége Itthoni egészségbiztosítónk mindazokat az ellátásokat kifizeti, amelyeket az EU-tagállam állam­polgárainak is a biztosítójuk fizet; ezeket tehát külföldön térítésmen­tesen kapjuk. Azon ellátásokért vi­szont, amelyekért az EU-tagállam állampolgárai is maguk fizetnek, a szlovák állampolgároknak is fizet­niük kell. Mindez az azonos elbí­rálás elvéből következik. Az ellátás igénylésére az E 111 számú formanyomtatvány szolgál, amelyet: egészségbiztosítási kártya személyi igazolvány és a biztosítási jogviszonyunk jogcí­mét igazoló dokumentum bemutatása ellenében térítés- mentesen állítanak ki. Ami nem téríthető A turistákra is vonatkozik az egyenlő bánásmód elve. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az adott tagállam biztosítottal az ellátásért olyan önrészt kötele­sek fizetni, amelyet a biztosító­juk nem térít vissza, akkor ezt a szlovákiai jogosult is köteles megfizetni, s az összeget az egészségbiztosító nem téríti meg. Szinte minden tagállam­ban kell kisebb-nagyobb önrész­re számítani, ezek mértéke el­térő, 5-20 Eu (pl. orvosi vizit, kórházban töltött napok, mentő, stb.). Egyes tagállamokban pe­dig az összes költséget a beteg­nek kell megelőlegeznie és a tag­állam biztosítója téríti ezt vissza. További fontos tudnivaló, hogy a szolgáltatásokat csak az adott országokban az egészségbiztosí­tás illetékes szerveivel szerződés­ben lévő szolgáltatótól lehet az egyenlő elbánás elvének megfe­lelően igénybe venni. A szerződés nélküli magánszolgáltató által nyújtott ellátás költségeit a beteg saját maga fizeti. Ez utóbbi eset­ben az E-lll-es nyomtatvánnyal utólag sincs lehetőség a költségek megtéríttetésére. Mit kell tenni a nyomtatvánnyal? Az E 111-es nyomtatványt minden tagállamban közvetle­nül annak az orvosnak, egész­ségügyi szolgáltatónak kell átad­ni, akitől az ellátást kérjük. A nyomtatvány nélkül igénybevett ellátásokért a beteg a külföldi szolgáltató által megállapított és kiszámlázott összeget saját ma­ga fizeti. Amennyiben a betegnek nem volt nyomtatványa és az ellátás költségeit saját terhére kellett, hogy igénybe vegye, a kezeléskor kiállított eredeti számlák és a kie­gyenlítésre vonatkozó igazolás el­lenében a kifizetett összeg egy ré­szét a hazatérése után visszaigé­nyelheti a lakóhelye szerinti egészségbiztosítónál. (Euvonal, Euro magazín, -es) Milyen formanyomtatványt szerezzünk be? Kategória Formanyomtatvány Érvényességi határidő Turisták E 111 6 hónap Diákok E111 6 hónap Kiküldetésben dolgozók E111 12 hónap Határ menti munkavállalók E 106 a munkaszerződés alapján Munkavállalók és jövedelem nélküli családtagjaik E 106 a munkaszerződés alapján Nyugdíjasok és jövedelem nélküli családtagjaik E 121 Nyugdíjért folyamodók ésjövedelem nélküli családtagjaik E120 a nyugdíjjogosultság megállapításának idejéig Munkavállalók és más EU-tagállamban élő családtagjaik E 109 Gyógykezelés igénylése Más EU-tagállamban E 112 az egészségbizt. által jóváhagyott határidő Csehországban, Szlovéniában és Észtországban már bevezették az egységes európai biztosítási kártyát Egyszerűbb az ügyintézés Szlovákiában 2005. december 31-ig vezetik be az európai egész­ségbiztosítási kártya használatát (Képarchívum) Visszatérítési szabályok az egyes tagállamokban Nyomtatvány hiányában EU-TÁJÉKOZTATÓ A most használatban levő for­manyomtatványokat idővel egysé­ges, az EU egész területén haszná­latos egészségbiztosító kártyával helyettesítik. Legkésőbb 2005 de­cemberében a korábbi forma- nyomtatványt felváltja az egysé­ges betegbiztosító kártya. Ezt kö­veti 2008-ban az elektronikus úton is leolvasható kártya, ami a nemzeti egészségbiztosító kártyák megszű-nését is eredményezheti. Az új rendszer bevezetése infor­matikai fejlesztéseket is követel az egészségbiztosítóktól, ennek anyagi terheiről egyelőre nem ké­szültek számítások. Az európai egészségbiztosítási kártya leegyszerűsíti a papírmun­kát. A külföldre ideiglenesen tá­vozóknak nem kell különböző nyomtatványokat igényelniük, elég, ha náluk van ez a kártya, amely minden biztosított európai állampolgárnak jár (gyakorlatilag mindenkinek). A kártya csak az ideiglenes kül­földi tartózkodásra vonatkozik. Ha valaki véglegesen vagy legalábbis hosszabb időre egy másik tagál­lamba költözik, ott vállal munkát, akkor egészségbiztosítása is arra az államra hárul, hiszen ott fog adóz­ni és biztosítási járulékot, társada­lombiztosítást fizetni. Ez esetekben a nemzeti biztosítási kártya marad az érvényes. A kártya kék lesz, rajta sárga csillagokkal. Létrehozásáról még 2002 márciusában döntöttek a tagállamok. Az Európai Unió tagállamai kö­zül az alábbiak kívánnak élni az át­meneti időszak lehetőségével: 2005. december 31-ig: Ausztria, Olaszország, Hollandia, Egyesült Királyság, Szlovákia, Litvánia, Mál­ta, Lengyelország; 2005. február 28-ig: Portugália, 2005. július 31- ig: Lettország. A csatlakozó tagállamok közül egyedül Csehország, Szlovénia és Észtország vezette be a kártyát a meghatározott időben. Nem született döntés arról, hogy az egyes tagállamok egészségbizto­sítói szisztematikusan, a teljes jo­gosuld körre kiterjedően kezdjék-e meg a személyre szóló európai kár­tya kibocsátását, illetőleg csupán kérelemre adjanak-e ki kártyát a külföldre utazni szándékozóknak. Ugyanígy nyitott kérdés, hogy a kártya tartalmazzon-e valamilyen elektronikus adathordozót. Ez utóbbi kérdésben az Európai Bi­zottság úgy foglalt állást, hogy át­menetileg elegendő, ha a kártya csak szabad szemmel olvasható adatokat tartalmaz: a jogosult ne­vét, születési dátumát, biztosítási számát, továbbá a költségek elszá­molásához szükséges egyéb adato­kat. A későbbiek folyamán azon­ban mindenképpen kívánatos, hogy az adatok akár mágnescsí­kon, akár chipen tárolhatók legye­nek. (Napi Gazdaság, -es) EU-FÜZETEK Belgiumban, Finnországban, Franciaországban és Luxem­burgban úgynevezett visszatérí- téses rendszer működik. Ezek­ben az országokban az egészség- ügyi ellátások, gyógyszerek költ­ségeit az ellátásban részesülő személy attól függetlenül köteles megelőlegezni, hogy volt-e E 111-es nyomtatványa vagy sem. Az ellátások költségéből vissza­téríthető összeget (az önrészt nem) az illetékes tagállambeli biztosító téríti meg. Belgium: a formanyomtat­ványt valamennyi számlával és orvosi jelentéssel még a tartóz­kodás ideje alatt be kell nyújtani a belga biztosítónak, amely meg­téríti a költségeket (kivéve az önrészt). Finnország: amennyiben bár­milyen oknál fogva a magánor­vosnak, vagy a fogorvosnak a ke­zelésért készpénzzel kell fizetni, a számlákat meg kell őrizni, és a finn társadalombiztosítási intéz­mény képviseletéhez (KELA) kell fordulni velük, valamint az E 111-es formanyomtatvánnyal, il­letve a költségtérítésre vonatko­zó kérelemmel. Franciaország: egészségügyi ellátásért járó költségtérítési igényt, beleértve a kezelést tanú­sító igazolólapot (Feuille de So- ins), az E 111-es formanyomtat­ványt és a kezelés számláit a Ca- isse Primaire d’Assurance Mala- die helyi képviseletére kell be­nyújtani. A térítést senki sem kapja meg a helyszínen, ezért az igény benyújtásával egyidejűleg meg kell adni azt a bankszámla- számot vagy címet, ahová a térí­tést el lehet juttatni. Luxemburg: a kezelés, vagy a gyógyszer kifizetését követően a munkavállalói kassza helyi kép­viseletéhez (Caisse de Maladies Ouvriers) kell fordulni. Itt kell bemutatni az E 111-es forma- nyomtatványt és az egyéb okmá­nyokat.

Next

/
Thumbnails
Contents