Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-19 / 267. szám, péntek
KERTESZKEDO 2004. november 19., péntek 1. évfolyam 39. szám A biogazdálkodás környezetkímélő termesztési módszer. Érdemes volna nagyobb mértékben támogatni A biokertészkedés valódi értelme A ciklámen hűvös, világos helyen egész télen virágzik Fűtött szobában elpusztul Húsz éve már annak, hogy a zöldséget és a gyümölcsöt iparilag előállított növényvédő szerek és műtrágyák nélkül termesztem, néhány kivételt eltekintve sikeresen. Tapasztalataimról az Új Szóban is rendszeresen beszámolok. Egy-egy írás megjelenése után ismerőseim gyakran nekem szegezték a kérdést: van-e a biokertészkedésnek értelme, vagy én is csak egy divat követője vagyok? KÖTELES GÁBOR A biokertészkedés értelme elsősorban abban rejlik, hogy termelési módszerével nem károsítja a környezetet, beleértve a talajt, a levegőt, a növényzetet, az ivóvizet, az élőlényeket és annak legfejlettebb képviselőjét, magát az embert sem. így a huszonnegyedik órában némileg hozzájárul a természet pusztulásának megállításához, vagy legalább lassításához. Nitrátok az emberi szervezetben A környezetre, élőlényekre, emberre egyaránt a nitrogén mértéktelen alkalmazása a legveszélyesebb. A nitrogén egy részét a növényzet gyorsan felveszi, és különböző nitrátok formájában raktározza. Nagyobbik részét azonban az eső- vagy az öntözővíz a talaj felső rétegeiből kimossa, ami legtöbbször az ivóvízkészletet szennyezi. Ha a nitrátok - akár ivóvízzel, akár az elfogyasztott táplálékkal - az élőlények, így az ember szervezetébe kerülnek, átalakulnak nitridekké, melyek az oxigénnél jobban kötődnek a vér hemoglobinjához, ez pedig a szervezet oxigénellátását gátolja. Ez főként rosszullétben, levertségben, gyengeségben nyilvánul meg. A nitridek a fiatal szervezetben, így a csecsemőknél is súlyos károkat okozhatnak. A rosszullé- ten kívül légzési zavarokat, a test „szürkülését” idézhetik elő, és ha nincs kellő időben szakszerű orvosi segítség, akár halált is kiválthatnak. Ezt a tényt felismerve a közegészségügyiek egyre több helyen állítják le a sok nitrátot tartalmazó termékek árusítását, és rendelik el legalább a csecsemők ételei készítéséhez a nitrátmentes (palackozott, vagy tartálykocsiban odaszállított) ivóvíz használatát. Nitrogén biokomposztból A biotermelők a növények nitrogén szükségletét főleg bio- komposzt előállításával és pillangós növények ésszerű termesztésével biztosítják. Ezek ugyanis a nitrogént nem nitrátok és nitridek formájában tartalmazzák, hanem olyan vegyüle- tek formájában, melyekből a víz nem tudja olyan könnyen kioldani. Ez a nitrogén is csak korlátozott mennyiségben áll a növények rendelkezésére, ugyanakkor folyamatosan. A növény e nitrogént aminosavakká, fehérjékké és magasabb rendű vegyü- letekké átalakítja. így a termésben csak elenyésző mennyiségű nitrát található. A vegyszermentes biotermelés lehetőséget biztosít a talajélet beteljesülésének, minek következtében a haszon- növények az optimális tápanyagmennyiséget veszik fel. Kísérletek is igazolták: az optimálisnál nagyobb nitrogénadagok esetén a hozamok nem növekednek, hanem ellenkezőleg csökkennek. A kertészkedők sokszor panaszkodnak arra, hogy a szép nagy sárgarépagyökerek repedezettek, raktározásnál romlanak. Hogy a gyümölcsfák szépen virítanak, ám virágzás után a virágok nagyobb része lehullik anélkül, hogy megtermékenyülve gyümölccsé fejlődött volna. Ha néhány meg is maradt, még be- érés előtt megrepedezett, megrohadt. Az ok legtöbbször a nitrogén mű- vagy istállótrágya formában történő túladagolására vezethető vissza. A foszfor túlzott felvétele is káros Kevesebbet beszélnek róla, de az élő szervezetek egészséges fejlődésére meglehetősen károsan hat a foszfor túlzott felvétele is. Dr. Béres József egyik előadásában arra lettem figyelmes, hogy a 60 percből 15 percet a túlzott foszforfelvétel ártalmainak szentelt. Több példát is említett, amikor a fokozott daganatképződés a foszforfelvétel huzamosabb ideig való nagymértékű felvételére volt visszavezethető. A biokertészek abból a felismerésből indulnak ki, hogy térségünkben a talaj - főleg az alsóbb rétegekben - kellő mennyiségű foszfort tartalmaz. Igaz, sokszor oldhatatlan formában. A talajélet teljes felújítása esetén a talajlakó élőlények, elsősorban a giliszták szállítják ezt a foszfort a felsőbb rétegekbe, ahol bélsár formájában kiürítik. Bélrendszerükben - különböző nedvek hatására - az oldhatatlan foszfor vízben oldhatóvá válik, és rövid időn belül beépül a talajmorzsákba. Onnan a növény a fejlődéshez szükséges optimális mennyiséget felveszi. Teljesen elegendő a giliszták által a föld mélyebb rétegeiből felhozott foszformennyiség valamint az a csontliszt, melyet a háztartásban előforduló csont megszárításával és összezúzásával nyerünk, s amelyet a biokomposztba keverünk. így valóban elhagyhatjuk a környezet foszfortartalmú műtrágyákkal való (káros mértékű) terhelését. Anyagilag is megéri A biokertészkedésnek jelentős gazdasági vonzatai is vannak. Nem elhanyagolható szempont, hogy a műtrágyák és a növényvédő szerek drágák. A biokom- poszt viszont növényi és háztartási hulladékból viszonylag olcsón előállítható. A biokertészkedők nem szántanak, nem ásnak. A talajcserét a talajlakó élőlényekre, legfőképpen a gilisztákra bízzák. Jelentős talajforgató munkát végeznek a néha kellemetlenkedő vakondok is. Mivel a talajforgatáson kívül főleg a kártékony élőlényeket fogyasztják, legyünk velük szemben elnézőek. Tavasszal és a nyár elején úgy tudjuk őket a kert azon részeibe terelni, ahol nem, vagy csak nagyon kevés kárt okozhatnak, hogy a melegágyakat csirkedróttal béleljük, illetve gilisztaűző vadaricsot ültetünk. A biokertészkedés további gazdasági jelentősége abban rejlik, hogy a kerti hulladékot helyben felhasználjuk. Biokomposz- tot készítünk belőle vagy az üres sorközöket takarjuk vele. Ezzel is energiát takarítunk meg, mert nem kell az értékes alapanyagot hulladékgyűjtő konténerekbe rakni és elszánhatni, esetleg illegális szemétlerakó helyekre vinni, aminek sajnos gyakran tanúi lehetünk. Jó volna, ha a biokertészkedést az önkormányzatok is felkarolnák és a környezet, az egészség megóvása, s egyéb kímélő hatásai következtében támogatnák. Érdemes volna a biokertészkedést adó- és más kedvezményekkel is támogatni. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára ÚJ SZÓ-TIPP A téli hónapok egyik figyelemre méltó növénye a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó bájos virágú és levelű ciklámen. Tömött alakjával, gyönyörű, hosszú száron ülő, hátrahajló pár- tájú virágaival, ezüst mintás leveleivel nagyon dekoratív. Ősztől tavaszig bőségesen nyílik fehér, rózsaszín, piros vagy lila virága. A ciklámen a Földközi-tenger keleti partvidékéről származik. Tournerfort francia botanikus vonta először termesztésbe, és adta a Cyclamen nemzetségnevet a gumó alakja alapján az 1700-as évek elején. A XIX. században francia, angol és német nemesítők munkája nyomán indult diadalútjára Európában, majd az egész világon. A nemesítők célja a virág mérete, az egyidejű, bőséges virágzás, a. gyors kultúra, a kedvező helyigény, a betegség-ellenállás, az új színek és formák, az illat, a tartósság és a fajtatisztaság. A ciklámen hajlamos a génmutációkra, különösen a virágszínt meghatározó génjei változékonyak. Sajátossága, hogy mesterséges beavatkozás nélkül is kialakulhatnak tet- raploid fajták. A ciklámen ápolásáról tudnunk kell, hogy szabad víz nem kerülhet a gumóra, a virág földje inkább alulról szívja fel a vizet. A növény a hűvös, világos helyiséget kedveli. Fűtött szobában tönkremegy, és rosszul tűri a nagy hőmérséklet-ingadozásokat. A virágok is érzékenyek a vízre, az öntözés foltokat hagyhat a szirmokon és a leveleken. A cikláment virágzása idején mérsékelten, a levelek és a gumó növekedésekor bőven tápoldatozzuk. A gumó rothadását könnyen előidézheti, ha elnyílt virágait, hervadt leveleit levágjuk. Ezeket az alapjuknál célszerű letépni a gumóról. Mutatós összeállítást hozhatunk létre, ha több cserepes növényt lapos kerámiatálba helyezünk. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 39,393 Lenqvel zloty 9,281 Anqolfont 56,030 Maqyar forint (100) 16,093 Cseh korona 1,259 Svéd korona 4,383 Dán korona 5,301 Szlovén tollár (100) 16,430 Japán ien(100) 29,005 Sváiri frank 25,948 Kanadai dollár 25,245 USA-dollár 30,200 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,42-40,42 29,47-31,13 1,23-1,29 15,36-16,66 OTP Bank 38,37-40,37 29,43-31,06 1,23-1,29 15,43-16,61 Postabank 38,37-40,41 29,48-31,06 1,23-1,29 15,35-16,61 Szí. Takarékpénztár 38,38-40,35 29,45-30,99 1,22-1,30 15,29-16,73 Tatra banka 38,37-40,41 29,48-31,06 1,23-1,29 15,35-16,61 UniBanka 38,41-40,43 29,51-31,05 1,22-1,29 15,37-15,35 Általános Hitelbank 38,40-40,44 29,45-31,03 1,23-1,30 15,10-16,86 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A nitridek a szervezetben súlyos egészségkárosodást okozhatnak. Károsan hat az egészséges szervezetre a foszfor túlzott felvétele is. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony november 18-án 8-10 Sk/kg Komárom november 18-án 8-10 Sk/kg Rimaszombat november 18-án 18 Sk/kg Zseliz november 18-án 10-14 Sk/kg Losonc november 18-án 9,90-15 Sk/kg Szepsi november 18-án 15 Sk/kg Kassa november 18-án 8 Sk/kg petrezselyem 21-25 Sk/kg 22-26 Sk/kg 28 Sk/kg 15-19 Sk/kg 18-29 Sk/kg 23 Sk/kg 20 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7 Sk/kg 6 Sk/kg 7-7,50 Sk/kg 7-8 Sk/kg 4-6 Sk/kg tojás 3,20-3,50 Sk/db 2,90 Sk/db 3,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,30-3,00 Sk/db 3 Sk/db X zeller 36 Sk/kg 8 Sk/db 15 Sk/kg 8-12 Sk/db 19-25 Sk/kg 25-32 Sk/kg 5 Sk/db karfiol 10-15-18 Sk/fej 10-25 Sk/fej 10-25 Sk/fej 15-20 Sk/fej X X 3-20 Sk/db zöldpaprika 40-70 Sk/kg 26-40 Sk/kg 70 Sk/kg 25-30 Sk/kg 15-70 Sk/kg 30-70 Sk/kg X paradicsom 10-38 Sk/kg 35 Sk/kg 45 Sk/kg 35-40 Sk/kg 20-48 Sk/kg 25-48 Sk/kg X vöröshagyma 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 6 Sk/kg fokhagyma 70-80 Sk/kg 50-60 Sk/kg 70 Sk/kg 40-45 Sk/kg 43-65 Sk/kg 62-65 Sk/kg 56 Sk/kg káposzta 5-12 Sk/kg 5-6 Sk/kg 4-5 Sk/kg 6 Sk/kg 4 Sk/kg 4 Sk/kg 6-10 Sk/kg mák X 120 Sk/kg 70 Sk/liter 70-80 Sk/kg X 90 Sk/liter X tök 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 10-15 Sk/kg X 5 Sk/szelet 10 Sk/kg X uborka 19 Sk/kg 26 Sk/kg 25 Sk/kg 18-25 Sk/kg 24-32 Sk/kg 39 Sk/kg 29 Sk/kg alma 14-19 Sk/kg 10-22 Sk/kg 12-25 Sk/kg 10-18 Sk/kg 8-17 Sk/kg 18-22 Sk/kg 10-20 Sk/kg
