Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-19 / 267. szám, péntek
UJ SZÓ 2004. NOVEMBER 19. Nagyszünet 9 Uzsák Éva: A projektumban résztvevő diákok rengeteget tanultak, remélem, egyetemi tanulmányaik során felhasználják majd az itt szerzett tapasztalataikat A párkányi gimnazisták lettek az Új Szó győztesei Himmler György és Uzsák Éva a párkányi csapat két tagjával A Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítványa és az aacheni IZOP-Intézet az Új Szóval együttműködve a 2004/2005-ös tanévre második alkalommal újra meghirdette az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programot, amelyben mintegy 2100 középiskolás diák vesz részt. HORVÁTH ERIKA A nemzetközi projektumot már hét éve rendszeresen megszervezik, melyben a diákoknak gazdasági témákról németül vagy anyanyelvükön pályamunkát kell készíteniük. A tavaly hat szlovákiai magyar tanintézmény szerepelt pályamunkáival a programban. Az érsekújvári gimnázium diákjai Benyovszky Ilona tanárnő vezetésével a város tökmagtermesztésének gazdasági hatását dolgozták fel. A tornaijai gimnazisták Mariana Bundová tanárnő segítségével két dolgozatot küldtek be Németországba, az egyik a Domicai- cseppkőbarlang turistacsalogató lehetőségét mérte fel, a másik munka a pi-víz egészségre gyakorolt hatásával foglalkozott. A rozsnyói diákcsapatot Szaniszló Gabriella vezette, ők a városban felépült üzletközpontot kereskedelmi szempontból vizsgálták: dolgozatuk fő kérdése az volt, megfelelően kihasználják-e a bérlők a „pláza” adta lehetőségeket. A komáromi iparisták Öllé Edit A verseny győztese a leinfeldeni Carlo Wilke lett (A szerző felvételei) tanárnő vezetésével a komáromi hajógyár régióra gyakorolt hatását mérték fel, s megállapították, hogy nagyon hasznos ez az üzem, mert sok környékbeli szakmunkásnak biztosít megélhetést. A pozsonyi gimnázium diákjait Fonod Marianna német szakos tanárnő készítette fel munkájuk megírására. Diákjai egyebek mellett Pozsony multikulturális múltját, Csallóköz vízgazdálkodását dolgozták fel. A diákok dolgozatukat június 15-én zárták le. A legsikeresebb pályamunkák szerzőit - esetünkben a párkányi gimnazistákat - a zsűri értékes díjakkal jutalmazta, és meghívta őket Berlinbe az ünnepélyes díjátadásra. Az Új Szóhoz tartozó hat iskola közül a párkányi gimnázium diákcsapata bizonyult a legjobbnak, munkájuk címe: „Egy feltörekvő régió - a kisvállalkozók esélyei és jövője a párkányi régióban” volt. A berlini díjátadáson Uzsák Éva, a JSW-csapat vezető tanára lapunknak elmondta, nagyon büszke mind a 18 diákjára, hogy helyt tudtak állni egy ilyen komoly megmérettetésen is. A kisvállalkozók helyzetének vizsgálata nem a saját öde- tük volt, a wolfsburgi gimnázium JSW-csapatával dolgoztak együtt ezen a témán, majd összehasonlították az eredményeiket. „A projektumban résztvevő diákok rengeteget tanultak, remélem, egyetemi éveikben felhasználják majd az itt szerzett tapasztalataikat. Olyan témát dolgoztunk fel, amely a környékünkön általában mindenkit foglalkoztat. Sajnos Párkányban elég magas a munkanélküliség, és a kisvállalkozók jelentős része kényszerből kezdett el vállalkozni. Sokan azóta már kénytelenek voltak „bezárni a boltot”, mert nem tudtak megfelelni a kor követelményeinek, nem beszélnek idegen nyelveket, nem ismerik az uniós pályázatokat. Sok kisvállalkozót felkerestünk, és egy kérdőívet töltettünk ki velük. Bár minden vállalkozó egyedi eset, megállapítottuk, hogy csak azok maradhatnak fenn, akik kitartóan, céltudatosan és önállóan dolgoznak a vállalatuk sikeressége érdekében. Örömömre szolgál, hogy baráti kapcsolatot alakítottunk ki a wolfsburgi tanárokkal és diákokkal, meglátogattuk egymást, és sokat segítettünk egymásnak a dolgozatunk megírása során is.” Vančo Ildikó, a csapat egyik tagja szerint a diákok sokat tanultak ebből a munkából, egyrészt megismerték, hogyan működik egy sikeres vállalkozás, másrészt pedig ezek után már fel tudják mérni, miért megy csődbe egy kisvállalkozó, ha nem fordít elég figyelmet cége fejlesztésére. Kovács Karolina elmondta, számára azok a barátságok, ismeretségek a legfontosabbak, amelyeket a program alatt kötött a németországi partneriskola diákjaival. „Remélem, ezek a barátságok hosszú életűek lesznek, és nem felejtenek el bennünket a wolfsburgiak. E- mailezünk velük, s ha lehetőségünk lesz rá, a jövőben is szívesen vendégül látjuk őket Párkányban.” A párkányi csapat sajnos az idei tanévben már nem kapcsolódik be a projektumba, mert a diákok többsége már az érettségire készül. Ám ennek ellenére elégedetten távozhattak Berlinből, mert minden diák 100 eurós pénzjutalmat kapott. A verseny győztese a leinfeldeni Carlo Wilke lett, aki a globalizáció hatását mérte fel azon a környéken, ahol lakik. A második helyen egy szlovéniai csapat végzett, a celjei diákok városukat mutatták be a régmúlttól egészen napjainkig. A greizi gimnázium két tanulója lett a harmadik, ők az elhagyatott vasútvonalak kihasználásának lehetőségeiről írták meg munkájukat. Az első három díjazott csapat minden tagja személyi számítógéppel és 5000 eurós pénzutal- vánnyal térhetett haza. Idén szintén hat magyar iskola kapcsolódik be a programba. A lévai egyházi gimnázium csapatát Balia Krisztina vezeti, a komáromi Selye János Gimnázium diákjainak Földes Edit segít. Az érsekújvári csapat Benyovszky Ilona, a pozsonyi csapat Fonod Marianna, a rozsnyói diáksereg pedig Szaniszló Gabriella tanárnő vezetésével idén is versenybe száll. Mészáros Andrea a galántai Kodály Zoltán Gimnázium tizenhárom tanulójával együtt a helyi Esterházy-kastély múltját, jelenét és jövőbeli, lehetőségeit méri fel. Ennek a projektumnak a Nagyszünet rovat keretén belül havonta egy oldalt szentelünk, ahol elolvashattok, hogyaii vélekednek a diákok a környezetüket érintő gazdasági és vidékfejlesztési témákról. A párkányi csapat minden tagja száz eurót kapott Nálunk a megkérdezett vállalkozók 43%-a szakiskolai végzettséggel rendelkezik, egyetemet 21% látogatott Jöttünk, láttunk, győztünk VERES ERIKA, VANČO ILDIKÓ A 2003/2004-es tanévben Szlovákia első ízben kapcsolódott be az Ifjúság - Iskola - Gazdaság című projektumba, s mi, párkányi gimnazisták - nagy örömünkre - az első évfolyam regionális győztesei lettünk. Ily módon bekerültünk a legjobb húsz csapat közé, ami talán nem is olyan rossz teljesítmény, hiszen munkánkat 514 dolgozat közül választották ki. Munkánk a párkányi és környékbeli kisvállalkozások helyzetét és lehetőségeit mérte fel. Ezen keresztül megismerhettük a kisvállalkozások működésének módját illetve az akadályokat, amikkel naponta szembesülnek. Figyelmünk elsősorban nem a pénzügyi és gazdasági állapotokra irányult, hanem inkább a szociális és az egyéni háttér iránt érdeklődtünk. Vizsgálódásunknak két fő területe volt: az iskola és a gazdaság kapcsolata, ület- ve az, hogy mitől eredményes egy vállalkozás nálunk, illetve Németországban. Nagy szerencsénk volt, hogy a wolfsburgi Albert Schweitzer Gimnázium diákjaival közösen dolgozhattunk, s ez által fel tudtuk mérni a különbségeket, megismerhettük a németországi viszonyokat és tájékozódni tudtunk azokról a problémákról, amelyek egyaránt érintik a szlovákiai és a németországi kisvállalkozásokat. A legszembetűnőbb különbséget a két ország között az iskolázottságban látjuk. Nálunk a megkérdezett vállalkozók 43%-a szaldskolai végzettséggel rendelkezik, egyetemet 21% látogatott. Németországban egyetemi végzettsége a vállalkozók 70%-ának van, szakiskolai végzettsége viszont csak 9%-nak. Ettől függetlenül mindkét országban a vállalkozók többsége úgy gondolja, hogy a szakképzettség és a tanultság nem a legfontosabb feltétele a jó üzletvezetésnek. Bár a mai vállalkozók már régebben jártak iskolába, s azóta történtek változások az oktatási rendszerben, mégis hiányosnak érzik az oktatást és változtatnának rajta. A megkérdezettek 23%-a több gyakorlati óra bevezetését, ezáltal a tanterv megváltoztatását látja ideális megoldásnak, 9%-uk szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a diákok lehetőségeinek bővítésére, a tanulók támogatására és a tanárok továbbképzésére. További 6%-uk tartja szükségesnek a diákok önállóság iránti érdeklődésének felkeltését. Tehát akkor mi is kell a mai vállalkozók szerint a sikerhez? Magabiztosság, kitartás és öntudatosság, de nagyon fontos a jó minőség és az ügyfél hiánytalan kiszolgálására való igyekezet, valamint az új ötletek bevezetése, de a „piaci egér- utak” ismerete sem árt. Kissé szomorú, hogy a megbízhatóság egyik félnél sem került be a jó vállalkozó alaptulajdonságai közé. Érdekes eredménynek számítanak a hazai vállalkozók kockázat- vállalásának mértékéről kapott adatok. Itt a vállalkozók két csoportját különböztethetjük meg. Az elsőbe azok tartoznak, akik „mindent, vagy semmit” alapon dolgoznak, a másik csoportot pedig azok képviselik, akik egyáltalán nem, vagy csak kényszerhelyzetben kockáztatnak. Talán Németország biztonságosabb gazdasági és szociális környezetéből kifolyólag a német vállalkozók nagyobb mértékben és több helyzetben mernek kockáztatni. Ott 72% állítja, hogy rizikó nélkül nem vihető előbbre a vállalkozás, ez a szám pedig jelentősen meghaladja a szlovákiai kockázat- vállalók 37%-át. A németországi és szlovákiai piaci különbségeket az is jól tükrözi, hogy a németek többsége a kitartó munkát helyezi előtérbe, míg nálunk azt vallják, hogy egy sikeres vállalkozónak emellett még a szerencsére is nagy szüksége van. Egy hazai vállalkozó nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a saját útját járja, és saját ötleteit valósítsa meg. A tervgazdaság bénító hatása tehát még ma is érezhető. A szocializmus idején lehetetlen volt a haladás, mert a kockázatvállalás eleve ki volt zárva, most pedig tapasztaA győztes párkányi csapat Berlinben (Képarchívum) JUGEND SCHULE WIRTSCHAFT Hilfe zur Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftung 0 latok hiányában a vállalkozóknak nehezebb dolguk van. A mai vállalkozók nálunk még csak az első nemzedékhez tartoznak, s amit elértek, csakis igyekezetüknek és sok esetben az oly nagyra becsült szerencsének köszönhetik. Ezzel szemben a nyugat kizárólag a piac- gazdaságot ismerte, így az ottani vállalkozók már kitanulták az üzlet- és cégvezetés csínját-bínját. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a két ország közötti eltérések nagyok, de megvan a remény arra, hogy Szlovákia felvegye a lépést az EU többi államával. És nem hiába adtuk munkánknak ezt a címet: „Egy feltörekvő régió - a kisvállalkozók esélyei és jövője a párkányi régióban”, mert Párkány is rohamosan fejlődik, amiben a kisvállalkozóknak nagy szerepük van. Nagy lehetőség volt számunkra ezen a nemzetközi pályázaton való részvétel, hiszen rengeteg tapasztalatot szereztünk, s emellett kivételes dolgokat próbálhattunk ki, amikre nincs mindenkinek lehetősége. Szeretnénk ezt megköszönni mindenekelőtt tanárainknak, Uzsák Évának és Himmler Györgynek, akik talán többet dolgoztak, mint mi, és bármikor segítségért fordulhattunk hozzájuk. Köszönetét mondunk továbbá azoknak a vállalkozóknak, akik készségesen válaszoltak kérdéseinkre, és nemkülönben a wolfsburgi partneriskolánk tanárainak, Eberhard Kolbnak, Michael Bittermannak és német diáktársainknak. A régi város csak az idősek emlékezetében él Mesélnek a fényképek GALÁNTAI JSW-CSAPAT A Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 7. G osztályának német nyelvet tanuló csoportja Galánta történetéről és leghíresebb műemlékeiről faggatta Kontár Judi- tot, a régió könyvtárának bibliográfusát. Indíttatásul szolgált számunkra a Deutshe Bank Stiftung Alapítvány felhívása, melyet Ifjúság - Iskola - Gazdaság címmel hirdettek meg. A projektum legfőbb célja, hogy fellendítse a gazdasági újságírást a fiatalok körében, ismertesse annak előnyeit. Az általunk választott téma: Galánta műemlékei és azok megóvása az utókor számára. Mai arculatát sok változás után nyerte el, legtöbbet az utóbbi 100 évben fejlődött. A város története egész az őskorig nyúlik vissza, már a fiatalabb kőkorban is lakott terület volt - ennek bizonyítékául szolgálnak a régészeti ásatások eredményei. A környéken sok nép váltotta egymást, a 6. századtól a szláv, a 9. századtól a magyar törzsek voltak hatással a vidék fejlődésére. Melyik évekből származnak az első feljegyzések? A pannonhalmi apátság birtokösszeíró oklevelében (kb. 1240) maradt fenn először írásos alakban Galánta neve. Az egyik legjelentősebb fordulat a város történelmében 1421-ben következett be, amikor is az Esterházyak Galánta egy részének tulajdonosaivá váltak, megszerezték a várat és az ahhoz tartozó birtokokat. A16. században Galánta már nemesi város volt. Milyen szerepet játszott a város kulturális fejlődésében az Es- terházy-család? Az Esterházy-család székhelye egy kastélyban volt, az Alsónebojsza felé vezető út mentén. A kastély jelenleg felújításra vár, területén régészeti feltárást végeznek. Esterházy Dániel és Pál építették 1633-ban, majd Esterházy Imre, nyitrai püspök építtette át barokk stílusban. Jelenlegi neogótikus formáját 1876-ban kapta, szintén ebben az évben létesítették az őt körülövező parkot, amelyben ma is mintegy 30 egzotikus fa található. A kastélyra a világháború alatt bombák hullottak, és eredeti formájában sajnos már nem újították fel. Mikor indult meg a város kulturális felvirágoztatása? A 19. század új lehetőségeket, változásokat hozott. A város képét megváltoztatta az is, hogy 1850-től a Bécs-Budapest vasútvonalon helyezkedett el. A várost a vasútállomással összekötő utcában épült fel a községháza, amely a kitűnő nyitrai építész, Tomaschek János munkája. Galánta kulturális és társadalmi központtá vált már a 19. sz. második felében. 1946-tól a város arculata kétségtelenül megváltozott. Sok műemlék esett a múlt áldozatául? Lebontottak egy gyönyörű barokk kápolnát, és így a szakszerűtlen beavatkozások miatt a város identitásának és történelmének nagy részét elveszítette. A régi Galánta már csak az idősek emléke- • zetében, megsárgult fényképeken, képeslapokon él. Utóbbiak mára a múlt megismerésének értékes forrásaivá váltak. (A cikk szerzői a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákjai: Menyhárt Erzsébet, Mézes Melinda, Safranyik Adrián.)
