Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-18 / 266. szám, csütörtök
ÚJ SZŐ 2004. NOVEMBER 18. 10 Tudomány - hirdetés A legendás civilizáció maradványai állítólag másfél kilométeres mélységben, Ciprus délkeleti partjaitól 80 kilométerre keletre, Szíria irányában találhatók Megtalálták Atlantiszt, az elveszett paradicsomot 5fp§g • Egy amerikai kutató szerint Ciprus délkeleti partjaitól nyolcvan kilométerre találhatóak a legendás város romjai, de a feltáráshoz pénzre van szüksége. MTI Robert Sarmast független amerikai kutató a ciprusi Limasszolban jelentette be a múlt héten, hogy úgy gondolja, megtalálta az elsüllyedt Atlantisz maradványait a Földközitengerben. A maradványok másfél kilométeres mélységben, Ciprus délkeleti partjaitól 80 kilométerre keletre, Szíria irányában találhatók - állította az amerikai, aki tíz éve kutatja a Platón által leírt elsüllyedt civilizációt a térségben, bár elismerte, közvetlen bizonyítékokkal, leletekkel nem rendelkezik, mivel a maradványokat többméteres talajréteg borítja a mélységben. A kutatóbázisán rendezett sajtóértekezleten azonban az amerikai azt hangoztatta, számos közvetett bizonyíték támasztja alá bejelentését, s ha sikerülne szert tennie további 250 ezer dollárra, akkor egy újabb expedíció minden bizonnyal már cáfolhatatlan leleteket is felhozna a mélyből. Robert Sarmast 2003-ban könyvet publikált, amelyben azt állította, hogy Ciprus szigete része volt Atlantisznak, amelyről Platón ókori görög bölcselő részletes leírást adott két-művében is. Ezek a párbeszédek virágzó civilizációról szóltak, amely időszámításunk előtt másfél évezreddel elsüllyedt. Sajtóértekezletén a kutató azt hangoztatta, hogy az általa tett felfedezések pontosan megfelelnek Platón leírásának. A leggyakoribb feltevés az, hogy Atlantisz „Herkules oszlopaitól” - vagyis a Gibraltártól - keletre volt, más elméletek azonban a Krím félsziget, az amerikai kontinens, sőt a Szahara, vagy éppen az Antarktisz körül vélik tudni az elsüllyedt civilizáció egykori helyét. \ V • > A többi között így képzelték Atlantiszt (Képarchívum) Javítható a Parkinson-kórban szenvedők állapota Segít a testmozgás ORIGO Állatkísérletekkel igazolták, hogy a testedzés jelentősen lelassíthatja a Parkinson-kór által kiváltott sejtpusztulást az agyban. Az eredmények tesztelését hamarosan az embereken is megkezdik. Dr. Michael J. Zigmond, a pitts- burghi orvosi egyetem kutatója, a vizsgálatokat végző csoport vezetője egy idegtudományi konferencián számolt be az eredményekről San Diegóban. Több vizsgálat során kimutatták már, hogy a rendszeres mozgást végző emberek körében ritkábban fordul elő Parkinson-kór. Jelenleg olyan Parkinson-kórban szenvedő betegek felkutatása folyik, akik még a betegség kialakulásának kezdeti szakaszában vannak. Ezeknek az embereknek rendszeres testmozgást kell majd végezniük, és az orvosok megfigyelik a betegség alakulását. Az Egyesült Államokban közel másfél millió a parkinsonos betegek száma, és évente mintegy 60 ezer új esetet diagnosztizálnak. A legtöbb beteg 60 év fölötti, de a betegek mintegy hatodánál 50 éves kor alatt jelennek meg az első tünetek. A fő tünetek: a végtagok erős remegése nyugalmi állapotban, lassú mozgás, a test merevsége, a mozgáskoordináció zavara. Ezek közül kettő megléte szükséges a diagnózis felállításához. A Parkinson-kór kiváltó oka jelenleg még ismeretlen - a genetikai hajlam a tapasztalatok szerint csak az esetek mintegy egy százalékában mutatható ki. A betegség a férfiakat és a nőket egyformán érinti. A tüneteket az agy bizonyos sejtjeinek a pusztulása okozza - a substantia nigra nevű területen amelyek dopamint, egy ingerületátvivő anyagot termelnek. Ez a molekula a mozgások összehangolásában játszik szerepet. A tünetek enyhítésére különböző gyógyszerek állnak rendelkezésre, ezek egy része a dopamin előanyagát, a levodopát hivatott pótolni az agyban. Néhány esetben műtéti beavatkozás is indokolt lehet. Ha azonban a testedzés hatásosnak bizonyul, akkor új távlatokat nyithat a betegség kutatásában és kezelésében. A pittsburghi kutatócsoport patkányokon végzett kísérleteket. A patkányokat arra késztették, hogy különféle gyakorlatokat végezzenek. Az egyik mellső lábukat begipszelték, ennek következtében a másik mellső végtagot intenzívebben használták az állatok. Egy hét után levették a kötést, és egy olyan anyagot fecskendeztek be az állat agyába, ami ugyanazokat a sejteket öli meg, melyek a Parkinson-kór során is elpusztulnak. Ugyanezt az anyagot befecskendezték olyan patkányok agyába is, melyeket előtte nem kényszerítettek mozgásra. A „testedzők” agysejtjeinek mintegy 6 százaléka pusztult el, a „nem sportolók” agysejtjeinek pedig 87 százaléka. Az aktivitás segít Korábbi megfigyelésekből már kiderült, hogy az aktív életet élők körében kisebb a degeneratív ideg- rendszeri elváltozások előfordulása, mint amilyen a Parkinson-kór is. Minél aktívabb valaki, annál idősebb korban jelennek meg üyen jellegű elváltozások és annál enyhébbek a tünetei. Más kutatások kimutatták, hogy a testmozgás fokozza kulcsfontosságú fehéijék termelődését, különös tekintettel egy idegnövekedési faktorra (GDNF), ami fontos az idegsejtek életképességének megőrzése szempontjából. „Eddig is tudtuk, hogy gyermekkorban rendkívül fontos szerepet játszanak ezek a növekedési faktorok, de csak most kezdjük felfedezni, hogy milyen fontosak felnőttkorban is” - nyilatkozta a CBS-nek Zigmond, a kutatás vezetője. A diagnózis felállításakor a betegek általában már a 60-80 százalékát elvesztik a dopamint termelő agysejtjeiknek. Ez nem jó hír a mozgásterápia szempontjából, tehát orvosi megközelítésből inkább a megelőzésen, illetve a korai diagnózison van a hangsúly. Parkinson-kór A Parkinson-kór olyan ideg- rendszeri megbetegedés, amely mozgásszervi zavarokat okoz. A betegre a végtagok erős remegése (nyugalmi állapotban is), az izomtónus fokozódása és izommerevség jellemző. A betegség oka a dopamin nevű ingerületátvivő anyag hiánya az agyban, ami bizonyos agysejtek pusztulása következtében alakul ki. A kór egyelőre nem gyógyítható, a tüneti kezelések azonban egyre eredményesebbek. V
