Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-15 / 264. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 15. VÉLEMÉNYEK A kettős állampolgárságról Németh István, újságíró: „Egy akkora pofon csattant el a magyarság arcán a magyar parlamentben, hogy a hangja betöltötte a Kárpát-medencét. A pofont a kormányfő és a két kormánypárt elnöke adta...” Nagy Nándor, újságíró: „Rövidesen nekik kell népszavazáson dönteni arról, hogy például mi, vajdasági magyarok, magyarok vagyunk-e. Ezt pedig eddig még itt sem vonták kétségbe komolyabban, de mi magunk sem tépelődtünk, amikor apáink és nagyapáink a Don-kanyar vagy az Isonzó felé indultak.” (M. Sz.) Dr. Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt szabadkai körzeti elnökre: „Azok, akik át szeretnének települni, a folyamatot megkezdhetik egy turistavízummal az útlevelükben. A magyar útlevél mozgásszabadságot adna a vajdasági magyaroknak, aminek gazdasági vonatkozása is van, hiszen a helyi vállalkozók sokkal könnyebben tudnának kapcsolatokat kiépíteni a magyarországi, de az európai vállalkozókkal is.” (M. Sz.) Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke: Külhoni magyar adóalapot kell létrehozni, amelybe a népszavazás sikeressége esetén a határon túlról érkezett, Magyarországon dolgozó magyarok fizetnék be adójukat. Később ebből az alapból lehetne finanszírozni az itt dolgozó határon túli magyarok esetleges egészség- ügyi és szociális juttatásait. Ez garanciát jelentene arra az anyaországi magyaroknak, hogy a nekik járó juttatások nem csökkennek. (Né-va) Gajdos Istvánt, az UMDSZ elnöke: „A külhoni magyar állampolgárság legfontosabb eredménye az lehet, ha a határon túl élő magyarok magyar útlevélhez jutnának, mert csak így biztosítható, hogy 2007 után, azaz Magyarországnak a schengeni övezethez történő csatlakozása után is zavartalan és szabad legyen a kapcsolattartás, a határokon átnyúló együttműködés folytatása.” (K. I. Sz.) TANÁCSADÓ HAJÁPOLÁSRA! Kedves tanácsadó! 30 éves vagyok és a 25. születésnapom óta erősen kopaszodom. A homlokom egyre magasabb. Biztosan megérted miért félek attól, hogy néhány év múlva úgy nézek majd ki. mint a kopasz Kojak felügyelő. F. Károly Privigyéről Kedves Károly, a hajhullás több okra is visszavezethető. A Te helyedben az első szakaszban a legegyszerűbb utat választanám, azaz kipróbálnám a SALON TEXTURES kozmetikai készítményt, a- mely nagyon jó minőségű és főleg hatásos. Remélem, Neked is segít. Az ára a használati utasítással együtt 690 Sk körül mozog. Nehezebb esetekben, férfiaknál és nőknél egyaránt, javaslom két adag használatát egymás után. A terméket a következő címen vásárolhatod vagy rendelheted meg: KVATROFIN s. r. o„ Kúpeľná 24., 932 01 Veľký Meder, Tel.: 031/555 2095 Klement Kornél: Tapasztalható lemorzsolódás, de egyelőre vannak magyarok Nyugaton, és még nemzedékeken át lesznek is A magyarság olyan, mint a hétágú síp Münchenben és környékén több ezerre tehető a magyarok száma, akik ráadásul nagyon is összetartóak és aktívak (Képarchívum) Három éve jött létre a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, melyben a Magyarok Világszövetségének nyugati tagozatából kivált 13 országos magyar szervezet vesz részt. A szövetség al- elnöke, a Mainzban élő dr. Klement Kornél a nyugati magyarság gondjairól beszélt az Erdélyi Riportnak. Az alábbiakban nyilatkozatának rövidített változatát közöljük. KRÁLIK LÓRÁND Mikor és miért jött létre a nyugat-európai magyar csúcsszervezet? A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) 2001 végén jött létre Stockholmban, s jelenleg 13 országos, főleg nyugat-európai (angliai, ausztriai, csehországi, dániai, észtországi, finnországi, hollandiai, lengyelországi, lettországi, litvániai, németországi, norvégiai és svédországi) tagszervezete van. Platformot szeretnénk teremteni ezeknek, hogy gondolataikat, tapasztalataikat kicserélhessék, és igyekszünk olyan feladatokat is átvállalni, amelyeket az egyes országokban működő tagszervezeteinknél nagyobb hatékonysággal tudunk végezni, mint például a lobbitevékenység. Legutóbb például az európai alkotmány kapcsán bonyolítottunk le átfogó levelezési akciót, ugyanis azt szerettük volna, hogy a kisebbségek értékként kerüljenek bele az alapokmányba. Több helyről kaptunk már támogató nyilatkozatot. A csehországi szervezet érzelmileg inkább a Kárpát-medencéhez kötődik, hiszen tagjai a Felvidékről származnak, és csak Csehszlovákia kettéválása húzott újabb határt közéjük és az anyaország közé. Mennyire tud az ernyőszervezet az ő problémáikkal azonosulni? A cseh- és morvaországi magyar szervezet tagjai is elkerültek a Kárpát-medencéből, és létezésük feltételei is teljesen másak, mint azoknak, akik Magyarország közvetlen közelében élnek, s ebből a szempontból talán sokkal több a velünk közös problémájuk, mint a felvidéki magyarokkal. Teljesen másak például a dániai magyar szervezet működésének feltételei, ahol három-négyszáz személy él szétszórva, mint nálunk, Németországban, ahol csak München környékén több ezerre tehető a magyarok száma, akik ráadásul nagyon is összetartok és aktívak. Van egy olyan országbeli tag- szervezetük is, amelynek a területén őshonos magyarság él. Mennyire tudják a képviseletüket, a sajátos problémáikat felvállalni? Mindnyájan tudjuk, hogy Kelet- Burgenland Magyarország része volt, de nem igazán tudjuk szétválasztani Ausztria esetében az őshonos és nem őshonos magyarság kérdését, hiszen még a burgenlandi szervezetekben is sok később idetelepült magyar tevékenykedik. Felvetődött, hogy a NYEOMSZSZ esetleg Bécsben állandó irodát működtetne, ez azonban elképzelhetetlen anyaországi támogatás nélkül. A saját kultúránk megőrzése mellett egyik legfontosabb tevékenységünk a magyar érdekekért való lobbizás országainkban és Nyugat-Európában általában. Főleg szervezési gondjainkat tudnánk megoldani, ha Magyarországon vagy valahol a Kárpát-medencében egy kis irodát tarthatnánk fenn. Milyen a jövőképe a nyugati magyarságnak? A nyár folyamán Erdélyben jártam feleségemmel, hogy megtanuljam a mezőségi táncokat. Kallós Zoltán, a híres erdélyi néprajzkutató is ott volt, s győzködtem, hogy jöjjön el Nyugat-Európába egy körútra, s mutassa be az erdélyi értékeket, mert igazán szükségünk van rá, hogy a gyermekeink is ebben a szellemben nevelkedjenek, s megtarthassák magyarságukat. Nagyon sokáig húzódozott, s a végén kimondta: mit akartok, ti legfeljebb két generáción belül úgyis elvesztek. Lehet, hogy igazat mondott, de ez nekem, második generációs magyarnak fáj. A magyarság olyan, mint a hétágú síp, amelynek egyik ága a nyugati magyarság, s ha a Kárpátmedencei magyarok ezt nem veszik tudomásul, sértődöttségből - mert úgymond a nyugatiak elhagyták őket -, akkor nagy hibát követnek el, mert a dallamnak nem minden hangjegyét lehet megszólaltatni, vagy a sípból kiáramló hangok közül egyik-másik hamisan cseng. Felpezsdült a magyarság vérkeringése Magyarország uniós csatlakozása megváltoztatta az asszimiláció ütemét. Vannak, akik visszatelepülnek az anyaországba, mások ott vásárolnak ingatlant, hogy ott töltsék a szabadságukat, sőt sokszor egy hétvégére is „hazautaznak”, s ugyanakkor az uniós munkaerőpiaci mozgások következtében sokan mennek ki dolgozni. Korábban is volt kiáramlás a Kárpát-medencéből, de aki akkoriban elment, az általában arra rendezkedett be, hogy kint marad. Most főleg olyanok mennek, akik egy ideig kint maradnak, majd hazatérnek, (er) A csángókérdést vizsgálták több szempontból egy bákói konferencián - jelképes magyar részvétellel, érzelmektől sem mentesen Szándékolt elméletek a csángók román eredetéről MTI-HÁTTÉR A moldvai katolikus egyház vezetősége továbbra is elfogadhatatlannak tartja az ottani csángók igényét, hogy magyar nyelven hallgathassanak misét, és magyarul énekelhessék egyházi énekeiket - állapította meg Varga Andrea történész, aki a múlt hét végén részt vett egy kétnapos konferencián, amelyet Bákóban rendezett a Román Országos Levéltár és a Román Levéltárosok Országos Szervezete. Varga Andrea ezzel kapcsolatosan elmondta: az Európa Tanács 1521-es ajánlása - amely felismerte a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában - abból indul ki, hogy a csángók római katolikus vallású, nem homogén csoportot alkotnak. A szervezet ajánlása szerint ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű - magyar - római katolikus misék hallgatására, és arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. „Ezeket az ajánlásokat a moldvai római katolikus egyház vezetősége sajátságosán értelmezi, vagyis elfogadhatatlannak tartja, hogy híveinek öt százaléka igényli ezt a lehetőséget“ - mondta a történész. A konferenciáról tudósítást közölt a Krónika is. Az erdélyi napilap hétfői számában idézte Vilka Munteanut, a Bákó Megyei Levéltár igazgatóját, aki a konferencián emlékeztetett: Bákó megye lakosságának mintegy húsz százaléka római katolikus. A lap tudósításából kiderül, hogy e fórumon egyes román előadók részéről érezhetőek voltak a régi, előítéleteken alapuló beidegződések, de újszerű, tárgyilagos megközelítésű felszólalásokat is lehetett hallani. Az előbbire volt példa Gheorghe Hura prefektus írásban elküldött üdvözlete, amely szerint a bákói rendezvényen az előadók a csángók román eredetét hivatottak bizonyítani. A prefektus a demokrácia megcsúfolásaként értelmezte, hogy akadnak olyanok is, akik magyarságukról akarják meggyőzni a csángókat. A későbbi előadások között azonban több olyan is akadt - olvasható a lapban -, amely némiképp elütött a csángók román eredetéről szóló hivatalos tézistől. Rafael Chelaru bukaresti levéltári kutató előadásából például kiviláglott: az évszázadok során egymást váltogatták azok az időszakok, amikor a moldvai katolikusok az ortodox vallásúakkal egyenrangúak, illetve hátrányosan megkülönböztetettek voltak. Silviu Vacaru a Iasi-i Xenopol történeti intézet kutatója pedig arról beszélt, mennyire rossz, ha a kutatók a kizárólag román vagy kizárólag magyar eredet mellé keresik a bizonyítékokat. A Varga Andrea előadásához kapcsolódó hozzászólásokból olykor érzelmi indulatok is feltörtekírja a Krónika tudósítója. A budapesti történész azáltal gerjesztett vitát, hogy a moldvai ferences iskolákról szóló előadásában megemlítette: elsősorban a román anyanyelvűek sorából verbuválták a csángók papjait. Ideges reakciót váltott ki a csángó oktatási program vezetőjének, Hegyeli Attilának hozzászólása is. Hegyeli egy 1938-as rendeletet olvasott fel, amelyben egy csángó falu polgármestere a prefektus írásos utasítására hivatkozva elrendeli, hogy szigorúan megbüntetik azokat, akik nyilvános helyeken a romántól eltérő nyelven beszélnek. Gheorghe Bejan, a magukat románnak valló katolikusok érdekvédelmi szervezetének elnöke kijelentette: a hatóságok nagy. hibát követtek el azzal, hogy megengedték a magyar nyelv tanítását a moldvai iskolákban. „Ha a moldvai katolikusok 95 százaléka román, hogy engedhetik meg egyesek maguknak, hogy magyar iskolákat alapítsanak?“ - tette fel a retorikus kérdést. Lacatusu, a Hargi- ta-Kovászna Európai Tanulmányi Központ vezetője pedig azáltal látta bizonyítottnak a csángók románságát, hogy a székely megyékbe áttelepedett moldvai római katolikusok többsége a magyar közegben is a román identitást választja. Vajon mikor gyakrolhatják végre anyanyelvükön vallásukat? (Képarchívum) UP1504
