Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-12 / 262. szám, péntek
KERTESZKEDO 2004. november 12., péntek ___________________________________________________________________________________________1. évfolyam 38. szám A fényhiány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet számos élettani betegség okozója lehet Az őszi salátahajtatás veszélyei Azok a kertészek, akik több éve foglalkoznak őszi, téli fejessaláta hajtatással, jól tudják: ebben az időszakban a fényhiány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet miatt gyakran felüti a fejét néhány nem fertőző eredetű élettani betegség. CSERES ZOLTÁN Amíg az időjárás száraz és a nappali felmelegedés erős, addig egy gyakori élettani betegség, a száraz levélszél-barnulás léphet fel. Az idős levelek szélének elhalása, főleg az őszi és a téli saláta hajtatásakor jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a salátafej külső leveleinek szélén először apró barna foltok jelennek meg. Később a foltok összeolvadnak és a levél szélén 2-3 mm-es széles vörös, száraz jellegű elhalás képződik. A betegséget a relatív páratartalom hirtelen csökkenése idézi elő. Ha fűtéssel a léghőmérsékletet hirtelen növeljük, a talajnedvesség pedig csekély, akkor számítani lehet a betegség fellépésére. Ám amilyen gyorsan jelentkezik a betegség, olyan gyorsan meg is szüntethető gyakori öntözéssel és párásítással. Egyes salátafajták e betegségre toleránsak. A lágy levélszél-barnulás akkor lép fel, ha a páratartalom magas, ha sokat öntöznek, de keveset szellőztetnek vagy ha kevés a fény, alacsony a külső hőmérséklet viszont az időjárás esős, párás. Ez a betegség a száraz levélszél-barnu- lással ellentétben a belső leveleken kezdődik. Ha már a fejesedés idején lép fel, nehéz észrevenni, hisz a külső levelek takarják. Előidézője a kalciumhiány, amely a rendkívül magas 90% feletti relatív páratartalom és a túladagolt tápanyagok együttes hatásának eredménye. Vannak salátafajták, amelyek toleránsak e betegségre. Nagyjából hasonló okok váltják ki a saláta üvegesedését is. A betegség főleg az őszi hajtatás során jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a levélen az erek által határolt részeken szögletes, vizenyős foltok jelentkeznek. Előidézője a vízkórság, azaz az ödéma. Ugyanis ilyenkor a vízfelvétel nagyobb, mint a vízleadás. A növények túlöntözése- kekor, ha alacsony a hőmérséklet és magas a relatív páratartalom, egyes fajták esetében számítani lehet a betegség fellépésére. A betegség megjelenésekor a léghőmérsékletet emelni és szellőztetni kell. Nehéz ellene védekezni, ha az időjárás esős, párás. Ilyenkor a szellőztetéssel nem lehet a páratartalmat csökkenteni. Sajnos ezeket a betegségeket gyakran követik gombás és baktériumos megbetegedések is. A saláta levéltorzulása a túl hideg időjárás kísérője lehet. A tünetekre jellemző, hogy az alsó levelek hólyagosak, bőrszerűen ráncosak lesznek. A levél fonákján esetenként az epidermisz felreped. Az ilyen levelek fogyasztásra alkalmatlanok. Bár a fejes saláta nem hőigényes, s rozettás stádiumban a fagypont alatti hőmérsékletet is elviseli, mégis a fagy hatására a leveleken maradandó elváltozások keletkeznek. A gombabetegségek közül a saláta botritiszes rothadása már régóta ismert betegség, amely elsősorban a hajtatásban fordul elő. Salátán két tünettípus figyelhető meg. Az elsőre jellemző, hogy a fejesedés kezdetétől az állományban elszórtan egy-egy salátafej külső levelei lankadnak, a szívlevelek azonban sokáig megtartják feszességüket. Végül a levelek elszáradnak és a talajra fekszenek. Ha a salátafejt a talajról felszedjük, a gyökérnyak nyálkásan rothadt, a gyökér pedig a talajban marad. A szártövön és az alsó levelek főerén szürke, később szürkésbarna konídiumtartó gyep és apró fekete szkleróciumok találA saláta fevéltorzulá- sa a túl hideg időjárás kísérője lehet. Közel 40 dekagrammos salátafej (Képarchívum) hatók. A második tünettípus esetében a salátafej a fejlődésben visszamarad, nem fejesedik, ilyenkor a gyökérnyakon részleges, barna pa- rásodás látható. A gomba a talajból a talajon fekvő levelekre és onnan a gyökérnyakra jut. A legveszélyeztetettebb rész tehát a gyökérnyak - ezt kell védeni. A saláta szklerotíniás rothadása is gyakori az ősszel hajtatott salátában. A tünetei hasonlítanak a saláta botritiszes rothadásának tüneteihez. Akkor válik láthatóvá, amikor a salátafejet felemeljük. Ilyenkor a rothadt gyökérnyakon és az alsó leveleken a Sclerotinia sderotium dús hófehér vattaszerű micéliuma és a nagy fekete szkleróciumai, vagy a S. minor finom pókhálószerű fehér micéliuma és apró fekete szkleróciumai láthatók. A betegség a salátalevélzet fejlődése szempontjából a legkedvezőbb 12-15 fokon a legnagyobb. A védekezés legfontosabb eleme, hogy a hajtatás befejezés után a növénymaradványokat maradéktalanul távolítsuk el. A hajtatóházban 3 évenként használjunk a talajba bedolgozva Constans WG biopreparátumot, mely a talajból fertőző gombaspórákat megtámadja és azokon élősködve teszi tönkreteszi azokat. Hatóanyaga a Conithirium minitans talajban paraziták) gomba, amely 2-3 évig érvényesül a talajban. Ügyelni kell továbbá arra, hogy tűzdeléskor és ültetéskor a saláta ne kerüljön mélyen a talajba. Vegyszeres védekezéskor közveden kiültetés után a salátatöveket nagy lémennyiséggel kell megpermetezni. Úgy hogy a permetszer a tövek gyökérnyaki részét érje. Használjuk a következő kontakt hatású per- metszereket: Folpan 50 WP (0,2%) /14 nap/, Rovral Flo (0,2%) /14 nap/, Fundazol (0,1%) 111, Topsin M 70 WP (0,1%) /14/> Sumilex 50 WP (0,1%) /14/, Ronilan WG (0,1%) /21/. A kezelést egy hét múlva ismételjük. A saláta csak lassan bontja le a permetszert, így a tört zárójelben közölt várakozási időt feltédenül tartsuk be! A per- metszerek bizonyos mértékig helyettesíthetők a Lamag nitrogén vagy molibdén (0,5%) levéltrágyával, amely a palánták tápkockákba tűzdelése és kiültetése után 10 naponként alkalmazzunk. Olyan környezetet alakíthatunk ki általuk a levél felületén, amely megakadályozza a botritisz és a fehérrothadás terjedését. A permedéhez ajánlatos tapadószert adagolni. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP- OOR) komáromi munkatársa Teendők a gyümölcsösben novemberben Telepítsünk gyümölcsfát KÖTELES GÁBOR Novemberben még javában telepíthetünk gyümölcsfákat. Az a legjobb, ha már szeptemberben kiástuk a telepítendő fák gödrét, a földet októberben átíevegőztettük és biokomposzttal kevertük. Ám ha ezt elmulasztottuk elvégezni, az sem akadály, hiszen a gyümölcsfák sikeresen telepíthetők frissen ásott gödörbe is. Alwin Seifert Kertészkedés „mérgek” nélkül című könyvében 30 éves tapasztalatait összefoglalva megállapította: a fákat legjobb biokomposzttal kevert földbe ültetni. A szerző és saját tapasztalataim alapján ajánlom: ássunk 0,60 x 0,60 x 0,60 méteres gödröket. A földet minden harmadából rakjuk külön kupacba. A fa ültetése előtt a felső két rétegből származó földet rostáladan, a harmadik réteget rostált biokomposzttal keveijük. Az először kiemelt földet a gödör aljára húzzuk és felülre terítjük az alulról kiemelt földet. A facsemetét a gyökérzet visszavágása után hagyományos módon ültetjük, frissen behúzott gödör esetében gondoljunk az ülepedésre, ezért a facsemetét igyekezzünk 0,15-0,20 méterrel magasabbra ültetni, mint az előző helyen volt. Az ültetés után szóljunk szét a fa körül bio- komposztot, és a talajt fűvel, szalmával vagy aprított kerti hulladékkal takarjuk. A gyümölcsösben a lehullott falevelet a fák gyökérzónája fölé gereblyézzük, esedeg komposztáljuk. Szerintem vétek elégemi a diófalevelet. Annak ellenére, hogy a benne lévő juglon és más anyagok végett sok szakkönyv és folyóirat ezt javasolja. Ha a diófalevelet a fa csurgóján belülre gereblyézzük, a levélzet a fa alatt egy év alatt lebomlik. De ez a falevél külön is komposztálható. Az ilyen komp- osztot én május végén a burgonyasorokba juttatom ki. Azt tapasztaltam, hogy gyéríti a burgonya bogár előfordulását. Tapasztalataim alapján vitatom azt az állítást is, hogy a diófalevélben lévő anyagok gátolják a magok csírázását. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 39,650 Lenqyel zloty 9,271 Anqolfont 56,756 Maqyar forint (100) 16,203 Cseh korona 1,258 Svéd korona 4,386 Dán korona 5,335 Szlovén tollár (100) 16,537 Japán ien(100) 28,786 Sváici frank 26,045 Kanadai dollár 25,680 USA-dollár 30,771 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,65-40,65 29,90-31,56 1,23-1,29 15,57-16,87 OTP Bank 38,60-40,62 29,88-31,53 1,23-1,29 15,61-16,81 Postabank 38,60-40,66 29,93-31,53 1,23-1,29 15,56-16,84 Szí. Takarékpénztár 38,61-40,59 29,86-31,42 1,22-1,29 15,48-16,94 Tatra banka 38,60-40,66 29,93-31,53 1,23-1,29 15,56-16,84 UniBanka 38,63-40,65 29,94-31,51 1,22-1,29 15,56-15,56 Általános Hitelbank 38,61-40,67 29,92-31,52 1,22-1,29 15,31-17,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony november 10-én 6-10 Sk/kg Komárom november 10-én 8-10 Sk/kg Rimaszombat november 10-én 15 Sk/kg Zseliz november 10-én 10-12 Sk/kg Losonc november 11-én 9,90-15 Sk/kg Szepsi november 10-én 5-10 Sk/kg Kassa november 10-én 8 Sk/kg petrezselyem 20-25 Sk/kg 24-26 Sk/kg 25 Sk/kg 15-18 Sk/kg 18-29 Sk/kg 20 Sk/kg 19 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 7-10 Sk/kg 7-8 Sk/kg 6 Sk/kg 7-7,50 Sk/kg 6 Sk/kg 4-6 Sk/kg tojás 3,20 Sk/db 2,80 Sk/db 3,50 Sk/db 3,50 Sk/db 2,30-3,00 Sk/db MHHMH MMMMMMMNM zeller 36 Sk/kg 8-10 Sk/db 15 Sk/kg 10 Sk/db 19-25 Sk/kg 20-23 Sk/kg 4-8 Sk/db karfiol 10-15 Sk/fej 15-25 Sk/fej 15-30 Sk/fej 15-20 Sk/fej X 25-26 Sk/db 5-15 Sk/db zöldpaprika 40-70 Sk/kg 25-30 Sk/kg 35-50 Sk/kg 25 Sk/kg 15-70 Sk/kg 30 Sk/kg 20-30 Sk/kg paradicsom 10-38 Sk/kg 26-35 Sk/kg 25-35 Sk/kg 35 Sk/kg 20-48 Sk/kg 35 Sk/kg 30-37 Sk/kg vöröshagyma 8 Sk/kg 8-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 5 Sk/kg 8 Sk/kg fokhagyma 70-80 Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/kg 45 Sk/kg 43-65 Sk/kg 52-60 Sk/kg 56 Sk/kg káposzta 5-12 Sk/kg 5-6 Sk/kg 4-5 Sk/kg 6 Sk/kg 4 Sk/kg 6 Sk/kg 4-6 Sk/kg mák X 120 Sk/kg 80 Sk/liter 80 Sk/kg X HMHMI MMMNMNBMH tök 20 Sk/kg X 10 Sk/kg X 5 Sk/szelet X X uborka 19 Sk/kg 24 Sk/kg 25 Sk/kg 18 Sk/kg 24-32 Sk/kg X 39 Sk/kg alma 14-19 Sk/kg 16-22 Sk/kg 15-25 Sk/kg 14 Sk/kg 8-17 Sk/kg 10-18 Sk/kg 9-16 Sk/kg
