Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-12 / 262. szám, péntek
UJ SZÓ 2004. NOVEMBER 12. Fókuszban: arafat halála Arafatot a radikális palesztin mozgalmak merényletei miatt nyíltan leírta az izraeli és az amerikai vezetés Legendák, álmok és a valóság Arafat személye megkérdőjelezhetetlen maradt az átlag palesztinok körében, máig fáradhatatlan nemzeti harcosként rajonganak érte (TASR/AFP) Jasszer Arafatról több legenda is született: már élete korai szakaszáról, így születési helyéről is eltérő adatok láttak napvilágot. Noha az egyiptomi Kairóban született (1929-ben) a hiteles nyilvántartások szerint, ő Jeruzsálem arab negyedét vallotta és hirdette szülőhelyéül. ÖSSZEFOGLALÓ Apja köztiszteletben álló textilkereskedő volt, anyai ágon Fatimáig, Mohamed próféta lányáig vezette vissza családfáját. 17 éves korában csatlakozott a zsidó állam megteremtése ellen harcoló fegyveres palesztin csoportokhoz, részt vett az arabok és zsidók közötti 1947-1948-as harcokban, majd az Izrael létrehozását követő 1948-as háborúban. Az izraeli győzelem után a tízgyermekes Arafat család is a palesztin menekültek sorsára jutott, és a Gázai övezetben talált ideiglenes otthonra. Mérnökből harcos Arafat a kairói műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, majd katonatiszti akadémiát végzett, és az egyiptomi hadsereg hád- nagyaként részt vett az 1956-os második arab-izraeli háborúban. Ezután Kuvaitban építészetiműszaki vállalkozást alapított, megteremtve a későbbi el-Fatah anyagi bázisát. A szervezet, amelyet 1959-ben ifjú palesztin aktivistákkal hozott létre, 1964-ben indította el első fegyveres akcióját izraeli területen. (A világszerte ismert elnevezés, el-Fatah, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) arab nevének visszafelé olvasott kezdőbetűiből állt össze, de ennek a szónak önálló jelentése is van: a Korán 48. szúrájának a címe, s nyitást, hódítást jelent.) A munka- és hatalommániásnak tartott Arafat az el-Fatah teljhatalmú vezetője lett. Teljes ellenőrzése alatt tartotta a hadipénztárt, és embereket fizetett le, hogy csatlakozzanak hozzá. Mindenkinél többet tett viszont azért, hogy a palesztin kérdés a világpolitika napirendjén szerepeljen. Mivel az arab kormányok azonban nem nyújtottak igazán segítséget a palesztinoknak, ezért a PFSZ emberei, Arafat vezetésével fegyvert ragadtak, repülőgépeket térítettek el, és más erőszakos cselekményeket követtek el a 60-as, 70-es években. A 70-es években gerillái belekeveredtek a libanoni polgárháborúba. Az ország déli részére összevont palesztin erők miatt Izrael 82- ben megtámadta északi szomszédját, és elérte a PFSZ távozását. A palesztinok Jementől Tunéziáig szóródtak szét, ő maga Tuniszba helyezte át a PFSZ székhelyét. Terroristavezér Nobel-békedíjjal Arafat az intifáda 1987-ben történt megindításával került újból előtérbe. A száműzetésben tevékenykedő palesztin parlament őt választotta az 1988. november 15-én egyoldalúan kikiáltott - és 70 állam által elismert - palesztin állam elnökévé. Arafat még az év végén nyilvánosan elismerte s bé- külésre hívta fel Izraelt. Hosszú tárgyalási folyamat után, 1993. szeptember 13-án történelmi esemény színhelye volt a washingtoni Fehér Ház: Arafat és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök kezet szorított a palesztin autonómiára vonatkozó Elvi Nyilatkozat aláírása alkalmából. 1994-ben mindkettőjüket Nobel-békedíjjal tüntették ki Simon Peresz akkori izraeli külügyminiszterrel együtt. A Gázai övezet, Jerikó és Cisz- jordánia önkormányzatának megvalósulásával 1994júliusában Arafat visszatért tunéziai száműzetéséből a palesztin területekre. 1994 júliusától 1995 decemberéig a Palesztin Hatóság elnöki tisztét töltötte be, majd az 1996. január 20án létrejött Palesztin Autonómiatanács élére állt. Teljes elszigetelés Arafat álma, egy általa vezetett palesztin állam létrehozása Kelet- Jeruzsálem fővárossal, a 2000. szeptember 28-án kirobbant második intifáda nyomán romba dőlt. A radikális palesztin mozgalmak sűrűsödő merényletei miatt az izraeli kormány 2002-ben Arafatot ellenségnek nyilvánította, teljes elszigeteléséről döntött, a politikust nyíltan leírta az amerikai és az izraeli vezetés. Arafat nem volt hajlandó harcot folytami a hivatalos korrupció ellen, megosztani a kezében összpontosuló hatásköröket, de személye megtestesítette a palesztin ellenállást, (origo, MTI) Szuha férje kedvéért tért át az iszlám hitre Magánélete sokáig nem létezett, hiszen ő a palesztin mozgalommal .jegyezte el” magát. 1992-ben feleségül vette egyik munkatársnőjét, a sorbonne-i közgazdasági diplomával rendelkező Szuha Tavik, egy ciszjordániai keresztény polgárjogi harcos nála 30 évvel fiatalabb lányát, aki férje kedvéért áttért az iszlám hitre. 1995-ben megszületett kislányuk, Zahva. Felesége külön élt Arafattól, Párizsban, (m) Bizonytalanság az elhunyt vagyona miatt Hová tűnt Jasszer Arafat kis fekete könyvecskéje? ÖSSZEFOGLALÓ Jasszer Arafat halála bizonytalanságot eredményez a palesztin állam pénzügyeiben, a személyes juttatásokra épülő politikai hierarchiában és megkezdődik a harc Arafat vagyonáért is, amelyet az izraeli és az amerikai titkosszolgálatok 6 müliárd dollárra becsülnek. Arafat magánvagyonát nem könnyű megkülönböztetni a PFSZ pénzétől, az autonómiakassza és a különböző cement-, dohány-, és építőipari vállalatok vagyonától, a palesztin vezető ugyanis meglehetősen nagyvonalúan kezelte a palesztin mozgalom számára külföldről érkező segélyeket, vagy például az Izrael által átutalt adóbevételeket. Izraeli lapértesülések szerint például az izraeli területeken dolgozó palesztin munkások adójából származó bevételek egy része - több százmillió dollárnyi összeg-Arafat svájci magánszámlájára vándorolt. A szinte ellenőrizhetetlen pénzmozgások egyetlen célt szolgáltak, hogy Arafat személyes függőségben tartsa a palesztin felső- és középvezetést. A politikusok nagy része rendszeres személyes ajándékokban részesültek, amelyet személyesen Arafat utalt ki számukra, de egyes információk szerint a robbantásokban meghalt merénylők családtagjainak is ő személyesen írta alá a segélyek átutalását. Az a romantikus beállítás, amely szerint Arafat „a palesztin forradalommal jegyezte el magát“, és csak a népével törődik, egy csapásra megdőlt, amidőn a párizsi kórházba csakis az elnök családtagjai nyerhettek bebocsátást. Hirtelen kiderült, hogy Arafat valódi felesége Szúha, akinek több joga van, mint a palesztin népnek. Egy, a 2004-es palesztin költségvetésről szóló jelentésből az derült ki, hogy a palesztin elnököt illette meg az állami kiadások kereken 8 százaléka, s meg nem erősített hírek szerint Arafat havi 100 ezer dollár apanázst utalt át feleségének. Szúha asszony számára egyértelműen a vagyon a tét. Nem lehet tudni, vajon Szúha, illetve a palesztin vezérkar ismeri-e Arafat összes bankszámlájának az adatait. Rámalláhban azt mesélik, hogy az a kis fekete könyvecske, amelyet Arafat mindig magával hordott, s amely a számlaszámokat tartalmazta, a palesztin elnök Párizsba történt elutazása óta eltűnt, (o-o, Világgazdaság) ARAFATRÓL MONDTÁK Kofi Annan ENSZ-főtitkár: „a palesztin nép nemzeti törekvéseit jelképezi”. Jacques Chirac francia elnök: „Bátor és meggyőződéses ember távozik, aki a palesztinok nemzeti jogaik elismeréséért 40 éven át folytatott harcát személyesítette meg.” Hoszám Zaki, az Arab Liga szóvivője: „Nagy veszteség nemcsak a palesztin ügy, hanem az arab világ számára is... ” Számi Abu Zuhri, a Hamász képviselője: „harcunk ikonja és nagy palesztin jelkép”. Colin Powell amerikai külügyminiszter: „a térség és a világ történelmének jelentős alakja”. Bili Clinton amerikai exelnök részvétét fejezte ki „Arafat családjának, PFSZ-beli kollégáinak, a palesztin népnek, mely siratja egy ember halálát, aki oly hosszú időn át megtestesítette reményeiket”. Joschka Fischer német külügyminiszter: „Vele egy korszak véget ért.” (m) Általában csak férfiak vannak jelen az elföldelés perceiben, a nők és a gyermekek távolabb húzódnak a sírtól, vagy el is hagyják a temetőt Arafatot az iszlám temetkezési rítusai szerint fogják eltemetni MTI-HÁTTÉR A ciszjordániai Rámalláh három négyzetkilométeres Mukata körzete a Palesztin Hatóság székhelyeként sokat szerepelt az utóbbi évek során a hírekben, Jasszer Arafat hivatala és egyben mintegy börtöne is volt, hiszen az izraeli hatóságok három éven át nem engedték kimozdulni onnan. Ez a sok vihart látott körzet lesz az elhunyt palesztin elnök végső nyughelye, és valószínű kultuszának „kegyhelye“. A palesztin vezetőség azt is eldöntötte már, hogy emlékhelyet létesítenek e körzetben „a nemzet atyjának“, és mecsetet is építenek mellé. A szunnita muzulmán palesztin vezetőt minden tekintetben az iszlám jog temetési rítusai szerint hántolják el. Az iszlám hagyománya szerint a halál észlelésének pillanatában az összes jelenlevő az elhunyt hangos dicséretébe fog, hogy engedékenységre hangolja iránta Gábriel arkangyalt, aki elsőként kérdezi ki a megboldogultat földi tetteiről és hitéről. (Ha a haldokló elmondta földi pályájának befejezése előtt a sahádát - tanúságtételt, iszlám hitvallást -, akkor a muzulmán hit szerint védve van az azonnali pokolra hanyadás ellen.) Az iszlám temetési szertartásai egyszerűek. A holttestet gondosan lemossák, megtörlik és fehér vászonszövetbe burkolják. A halotti lepelbe csavart holttestet a temetőben először jobboldalával a puszta földre fektetik, fejével Mekka, az iszlám legfőbb szent helye felé fordítva. Az elhalálozott személy lelke a holttest sírba helyezésekor áll másodjára az égi hatalmak ítélőszéke elé, ekkor két angyal kérdéseire kell felelnie. Akinek válaszai nem felelnek meg a túlvilági kikérdezések alkalmával, az a pokolba kerül az utolsó ítélet napjáig. Aki sikeresen kiállta e próbát, azt az ördög megpróbálja megkísérteni, de ha a hívő derekasan ellenáll a kísértésnek, szabaddá válik előtte az út a paradicsomba. A sírba helyezéskor mondják el „a távozó imáját“ - nem szükségképpen papi személyek. Általában csak férfiak vannak jelen az elföldelés perceiben, a nők és a gyermekek távolabb húzódnak a sírtól, vagy el is hagyják a temetőt. A sírgödör rendszerint keskenyebb és rövidebb, mint Nyugaton, a sírhant mindig nagyon egyszerű. Az iszlám elveti a holttest konzerválásának vagy elégetésének gyakorlatát, sőt még a koporsó alkalmazását is. A gyászoló család a temetést követő három napon fogadja a részvétnyilvánításokat, s ez idő alatt számos imát mondanak az elhunyt lelki üdvéért. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÚLNYOMÓAN FELHŐS IDŐ; 11-15 FOK A Duna vízállása - Pozsony: 285, apad; Medve: 185, árad; Komárom: 175, árad; Párkány: 100, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA KIJEV11 A Nap kel 06.56-kor - nyugszik 16.15-kor A HOLD KEL 06.38-KOR - NYUGSZIK 16.00-KOR Ma borongós, de enyhe időjárás lesz, a reggeli és délelőtt kialakult ködmezők helyenként tartósak lesznek. Szórványosan csapadékra is számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11-15 fok körül alakul. Délkeleti és déli szélre számíthatunk. Északnyugatról erős hidegfront érkezik térségünkbe. Éjszaka 4 és 0 fokos lesz a hőmérséklet. Holnap már tartós, erős lehűlés várható. 2 és 6 fokig csökken a hőmérő higanyszála. Az időjárás hatásai következtében ma nyugtalanabbak, ingerültebbek és némileg fáradtabbak leszünk a megszokottnál. A teherbírásunkra és az összpontosító készségünkre is rossz hatással lesz az időjárás. Lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben nagyobb a balesetveszély. Az alacsonyabb vérnyomásúak esetében gyakoribb lehet a migrénes fejfájás. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.
