Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-10 / 260. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 10. A bírósági ítélet szerint a Rádio Nitra Kft. tulajdonosai mintegy tizenkétmillióval adósak a zoboralji városnak 30 Szülőföldünk_____________________________________________ A Hviezda FM után jöhet a Hey Nyitra. Ismét a helyi ön­kormányzatjavára döntött a járásbíróság, amikor a napokban arra kötelezte a Rádio Nitra Kft. tulajdono­sait, hogy három napon belül rendezzék a várossal szembeni mintegy 12 mil­lió koronás adósságukat. VRABEC MÁRIA Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az önkormányzat hama­rosan viszontlátja a pénzét. Egy­részt azért, mert a társaság tulaj­donosai fellebbeztek, másfelől pe­dig saját állításuk szerint nincs is miből fizetniük. Ki-ki fut a pénze után A tetemes adósságot nyolc év alatt „gyűjtögették” a kft. tulajdo­nosai, Ján és Vladimír Kovarčík, akik 1996-ban kötöttek szerző­dést a város tulajdonában lévő Orbis művelődési ház bérléséről. Bár az akkori városvezetés csak jelképes bérleti díjat szabott ki, azt sem fizették. Tartozásaik fe­lett két polgármester is szemet hunyt. Igaz, Jozef Prokeš 2000- ben felmondta a bérleti szerző­dést, de csendben tudomásul vet­te, hogy a Rádio Nitra által mű­ködtetett Hviezda FM adó tovább­ra is jogtalanul bitorolja az épüle­tet. Annak sem lett következmé­nye, hogy a bérlő - miközben nem fizet - további albérlőknek ad ki különböző helyiségeket. Miután 2002-ben az Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) jelöltje, Ferdinand Vitek került a város élére, az önkor­mányzat feljelentést tett a kft. el­len, és 2004 tavaszára sikerült el­érnie, hogy a céget bírósági vég­zéssel kiköltöztessék a művelődé­si házból. Ott a kifizetetlen szám­lák miatt akkorra már a vizet és az áramot is kikapcsolták, és a hátra­lék miatt áprilisban a távközlési vállalat beszüntette a Hviezda FM adó sugárzását. A tulajdonosok akkor még abban reménykedtek, sikerül befektetőt találniuk, aki a frekvenciával együtt az adóssága­ikat is megveszi. Próbálkozásaik azonban kudarcba fulladtak, mert a város egy fillért sem akart elengedni a csaknem 12 millió­ból. Az igazságot keresik A „becsődölt” Rádio Nitra tulaj­donosainak kezében egyetlen adu maradt: nem költöztek ki az Orbishoz tartozó három moziból, amelyekben emiatt április óta a vetítés is szünetelt. Kovarčíkék a saját tulajdonuknak tekintették a mozik felszerelését, és követelték, ennek értékét vonják le a tartozás összegéből. Ugyanígy szerették volna elérni, hogy a bíróság a mintegy tizenkétmillió koronából vonja le azt a 2,5 milliót is, amennyibe szerintük a Hviezdán sugárzott városi hirdetések kerül­tek. Igaz, erről semmilyen szám­lát nem tudtak felmutatni. Tanú­nak beidéztették volna az előző polgármestereket és a városi va­gyont kezelő bizottságok tagjait is, de a tárgyalást vezető bíró - ar­ra hivatkozva, hogy már elegendő bizonyíték gyűlt össze - nem tett eleget a kérésüknek. Az alperes Vladimír Kovarčík többször el­mondta, politikai hajtóvadászat áldozatai, mert az adó nyíltan tá­mogatta Vladimír Mečiart, és fivé­re, Ján Kovarčík jelenleg is a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom (HZDS) parlamenti képvise­lője. A felperes városi önkormány­zat jpgi képviselője ezeket az állí­tásokat határozottan tagadta. Mint elmondta, tudatában van annak, hogy soha nem látják vi­szont a pénzüket, itt már csak az igazságról van szó. Azt, hogy nem tud fizetni, Vladimír Kovarčík sem tagadta, hiszen a Rádio Nitra az alkalmazottainak is adós. Néhá- nyan közülük be is perelték elma­radt béreik miatt, de erkölcsi elég­tételnél többre valószínűleg ők s$m számíthatnak. Ingyen frekvenciák Az egész huzavonában a GES Slovakia médiatársaság járt a legjobbban: ingyen megkapták azt a frekvenciát, amelyért két hónap­ja még kétmillió koronát fizettek volna. A társaság nyáron felaján­lotta az önkormányzatnak, hogy kétmilliót törleszt adósságából, ha a város elengedi a fennmaradó mintegy tízmilliót. Kezdetben úgy tűnt, megállapodnak, ám miután néhány képviselő erkölcsi okokra hivatkozva kifogást emelt, az üzlet meghiúsult. A csődbe jutott cég végül a sugárzási engedélyét is el­veszítette, és a hajdani Hviezda FM négy frekvenciáját a frekven­ciatanács a GES Slovakiának ígér­te. Rádio HEY néven zenés, politi­kamentes rádiót kíván működtet­ni. Az új, csakis szlovák és cseh könnyűzenét sugárzó adó már 2005 januárjában fogható lesz Nyugat- és Közép-Szlovákiában. Újra vetítenek a mozikban November 4-e óta újra látogat­hatók a városi mozik is. Az üze­meltető Istropolis Cinema képvi­selői megígérték, visszamenőleg minden filmet műsorra tűznek, amelyről a nyitrai nézők a hét hó­nap kényszerszünet alatt lema­radtak. A filmforgalmazó társa­ság egyelőre nagyon óvatos: egy hónapon belül felmondható szer­ződést kötött a várossal, és a na­gyobb befektetéseket attól tette függővé, elengedi-e az önkor­mányzat a megvásárolt jegyek után fizetendő adót. Az sem mindegy, hogyan és mikor végző­dik a volt bérlőkkel több fronton is folytatott per, vagyis azok végül mit visznek el a berendezésből. Ahhoz, hogy a három mozi meg­feleljen a kor elvárásainak, csu­pán a vetítőberendezésekre több mint hárommillió koronát kellene költeni. Könnyen lehet azonban, hogy erre már egyáltalán nem ke­rül sor, mert a város központjában több befektető is olyan bevásárló- központot tervez, amelyhez mul­tiplex mozi is tartozik majd. Az egyik ilyen külföldi befektető épp az Orbis helyén építené fel a nyitrai Auparkot. Az önkormányzat reményei szerint ipari park létesül az egykori egyházi, későbbi állami birtok területén Bukovský János: A tanulmány régóta papíron van, most már csak a pályázat eredményére várunk (Szőcs Hajnalka felvétele) Deáki beruházókra vár GAÁL LÁSZLÓ Deáki. A Vágsellyei járásban lé­vő faluban 7-8 hektáros ipari park létesítésére alkalmas terület vár beruházóra. Az egykori egyházi, későbbi ál­lami birtok területéről van szó, amely több mint egy évtizede ki­használatlanul áll. Korábban sze­méttelepként is használták, mos­tanra azonban a község rekul- tiváltatta és a területen építkezni lehetne. Bukovský János polgár- mestertől megtudtuk, már je­lentkezett három hazai beruhá­zó, de továbbiakat is várnak. Az önkormányzat pedig pályázatot nyújtott be a gazdasági miniszté­riumnak, amely révén uniós tá­mogatást is remélnek az infrast­ruktúra fejlesztéséhez, konkré­tan az út- és a közműhálózat megépítéséhez. A területet az országúttal ösz- szekötő bekötőút a Pered felőli faluvégen keresztül vezetne be az egykori major területére. A már jelentkezett vállalatok (pél­dául egy klímaberendezéseket gyártó cég) a szabad területnek 30 százalékát foglalják majd el, és továbbiaknak is van hely, mert az előzetes számítások sze­rint körülbelül tíz kisebb vállalat tudna itt letelepedni. A volt álla­mi birtok területén nemcsak az említett ipartelep létesítésével számolnak, hanem új utcát is nyitnának, ahol legalább 50 csa­ládi háznak mérhetnek majd ki építkezési telket. Hogy erre mi­kor kerülhet sor, a polgármester még nem tudta megmondani. „Egyelőre csak tanulmány ké­szült arról, hogyan nézhetne ki az új utca, de tervezetet még nem készíttettünk, mert nem olyan egyszerű hozzáfogni az alapszintű közművesítéshez. Ugyanis ma már az állam nem járul hozzá a gázművesítéshez, sem a villanyvezetékek kiépíté­séhez, enélkül pedig a falunak túl sokba kerülne egy ilyen beru­házás. Most egyelőre más, már megkezdett projektek önrészé­nek a finanszírozásához van szükség a pénzre” - érvel Bukov­ský János. Az alapszintű közművesítési programban pályázatot nyújtot­tak be a községi járdák rendbeté­telére, a iskolaépület felújítására, bérlakásépítésre, a Sapard prog­ram keretében a kultúrház felújí­tásához folyamodtak támogatá­sért. Valamennyi pályázat sikeres volt, a járdák a kerékpárúttal együtt már meg is épültek - kö­rülbelül kilencmillió koronás be­ruházással. Hasonló tételt jelent a művelődési ház felújítása. En­nek épületére beépített tetőtéri rész kerülne, ahol klubhelyiséget, olvasó- és kiállítótermet, emlék­szobát stb. alakíthatnának ki. Az iskolaépület felújítása még nagyobb beruházás lesz: ablak­cserére, hőszigetelésre lenne szükség, a lapos tetőre pedig nyeregtetőt építenének. Sokáig a tulajdonviszonyok rendezetlen­sége akadályozta a deáki termál­fürdő bővítését és fejlesztését. Most végre olyan mértékben si­került a terület legalább egy ré­szének tulajdonjogi rendezése, hogy benyújthattak egy pályáza­tot, amellyel fedett uszoda, hul­lámmedence, új víztisztító állo­más és az ehhez szükséges többi létesítmény építéséhez szeretné­nek támogatást nyerni. A gyűlésen részt vevő polgárok éltek a kérdezés lehetőségével (Csuport István felvétele) Elköltöztetnék a Laktanya utca lakbérhátralékosait Fórum Érsekújvárott SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Ajárási székhelyen élők attól tartanak, a város végleg elveszíti történelmi arculatát. Ne­hezményezik, hogy az egyik új be­vásárlóközpont környékén kivág­ták a vén gesztenyefákat, az ősi Kálváriadomb pedig hajléktala­nok és kábítószerezők tanyája lett — derült ki a Kovák kultúrházban október végén megrendezett la­kossági fórumon. Nagyobb érdeklődés „Nem véletlenül esett a válasz­tásunk a Kovák kultúrházra a la­kossági fórum megszervezésekor, hiszen a lakosokkal együtt szeret­tük volna megünnepelni, hogy a kultúra visszakerül a város főteré­re. Abba az épületbe, amely mos­tantól a város tulajdonát képezi. A lakossági fórum napja, október 29-e ugyanakkor ünnepnap. Szé­chényi György érsek 1691-ben ép­pen e napon adományozott kivált­ságlevelet Érsekújvárnak, amely- lyel városi rangra emelte” - utalt a jeles történelmi eseményre Gejza Pischinger polgármester. A korábbi fórumokkal ellentét­ben a városi hivatal csaknem vala­mennyi osztályvezetője jelen volt. Talán éppen ezért többen voltak kíváncsiak a város gazdasági hely­zetének elemzésére. Szó esett arról is, hogy Érsekújvár végre megszabadult az adósságaitól, nincsenek kifizetetlen számlái. A Kálváriadomb Fabó Éva nyugalmazott tanár­nő arra hívta fel a jelenlévők fi­gyelmét, hogy az érsekújvári Kál­váriadomb - amelyen 1779 óta állnak a stációk - hajléktalanok és a kábítószerezők tanyájává vált. „Az Anton Bernolák Egyházi Alapiskola tanulóin és a 7. számú Czuczor Gergely Cserkészcsapat tagjain kívül senki más nem törő­dik ezzel a jeles történelmi neve­zetességgel, amelyet egy úti­könyvben Európa bástyájának maradványaként tüntetnek fel” - mondta a tanárnő, az érsekújvári erőd egykori Forgách-bástyájának megőrzése érdekében. A domb jobb oldalán található területet a Billa bevásálóközpont sajátította ki, másik oldalán vállalkozók bon­tanak és emelnek épületeket. A felszólalást követően további megjegyzések hangzottak el az épülő bevásárlóközpontok margó­jára. Peter Balia, az érsekújvári ká­beltelevízió főszerkesztője megje­gyezte, a november derekán át­adandó Hypernova épülete telje­sen elvette a Nyitra partjára nyíló kilátást a szemközti lakótelepen élők elől. Egy nyugdíjas férfi azt nehezményezte, a hamarosan megnyíló Lidi miatt egy sor vén gesztenyefát vágtak ki. Az illetéke­sek szerint, „fájdalomdíjként” a be­vásárlóközpontok hozzájárultak a közutak kiépítéséhez, azok helyre- állításához. A már meglévő Tesco és Kaufland miatt sűrűbb a forga­lom, új közutak, a kereszteződé­sekben körforgalmat kell kialakíta­ni. Pischinger hangsúlyozta, a be­vásárlóközpontokat építtető cé­gekkel a korábbi városvezetés kö­tött szerződést, nem a jelenlegi. Kiköltöztetés? Nagy visszhangja volt a terve­zett roma falunak, amelyet jövőre kezdenek építeni az Udvardi úton. A Laktanya utcában élők szerint már akkor megoldást kel­lett volna keresni a lakbérhátralé­kos és nehezen alkalmazkodó la­kosok kilakoltatása ügyében, ami­kor tavaly nyáron a járványügyi szakemberek vérhasjárványra hívták fel a figyelmet. A környé­ken élők sürgetik, hogy az érintet­teket már a jövő év végén költöz­tessék az építendő lakótelepre. Ehhez azonban arra van szükség, hogy ők maguk is részt vegyenek új otthonaik megépítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents