Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-10 / 260. szám, szerda

16 Hirdetés ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 10. *■ T I NOVÝ DÔCHODKOVÝ SYSTÉM BUDÚCNOSŤ VO VLASTNÝCH RUKÁCH A nyugdíj betétek biztonsága a legfontosabb Az új nyugdíjrendszer két megoldást kínál - megmarad az 1. pillérnél, tehát nyugdíj- biztosítási illetékét csak a Szociális Biztosítónak fogja fizetni, vagy belép a 2. pil­lérbe is, tehát az illeték felét az Ön által választott magán­nyugdíjpénztár által kezelt magán-nyugdíj számlára fogja fizetni. Amennyiben a 2. pillér mellett dönt, nyugdí­ját két forrásból fogja kapni (az 1. és 2. pillérből), miköz­ben az összeg magasabb lesz a kizárólag az 1. pil­lérből folyósított nyugdíjnál - persze csak abban az eset­ben, ha több mint 18 évig fog takarékoskodni. Természe­tes, hogy a magán-nyugdíj­pénztárak kapcsán felmerül a kérdés: biztonságban lesz- e a pénze? Az új nyugdíjrend­szerben a betétek fontos­sága elsődleges szempont, az állam vállal érte garan­ciát. A napokban szint mindenhol találkozhat a magán-nyugdíjpénz- tárak reklámjaival. Az idő azonban nem sürgeti, hiszen az öregségi nyugdíj-előtakarékosságot kínáló magán-nyugdíjpénztár megválasz­tására 2005. január 1-étől 2006. június 30-áig van ideje. Döntését alaposan fontolja meg, mivel később ezen már nem változtat­hat. Meg kell jegyeznünk, hogy a 2. pillérbe való belépés végleges, mivel később már nem térhet vissza kizárólag csak az 1. pil­lérbe történő befizetéshez, ám a 2. pillérben a későbbiek során is szabadon átléphet egy másik magán-nyugdíjpénztárba, más nyugdíjalapot választva. Ezek működését szigorú szabályok fog­ják irányítani, és az SZK Pénzpiaci Felügyeletével az élen 5 ellenőrző szerv fogja folyamatosan felü­gyelni. Az ellenőrzés 5 fokozata Az öregségi nyugdíj-előtakaré- kosság terén való tevékenységhez licenccel rendelkező magán-nyug­díjpénztárak működését szigorú feltételek szabályozzák, melyek előírják, miképp fektethetik be pénzét, hogy éréke növekedjen, s így a későbbiek során minél nagy­obb összeget kapjon kézhez. Megszabják egyben azt is, miképp tartsák a kapcsolatot az ügyféllel, hogyan informálják. Ezek betartását minden magán­nyugdíjpénztárban 5 fokozatú ellenőrző rendszer fogja felü­gyelni. A magán-nyugdíjpénztárak működését így az SZ Pénzpiaci Felügyelete, a letéti bank, a könyv- vizsgáló, a belső ellenőrző rend­szer és maguk az ügyfelek fogják folyamatosan figyelni. Az SZK Pénzpiaci Felügye­lete független ellenőrző szerv, mely az egész folyamatot irányítja. Az licencek kiadásán kívül feladat­körébe tartozik a magán-nyugdíj­pénztárak menetének, a befekte­tési szabályok betartásának, vala­mint az üzletkötők tevékenységé­nek az ellenőrzése. Bármilyen hiá­7 DOLOG, MELYET MEG KELLENE JEGYEZNIE: 1/ Eldöntheti, hogy jövőbeni nyugdíját egy vagy több forrásból fogja-e kapni, és mikor vonul ténylegesen nyugdíjba. 2/ A nyugdíját illető döntés fontos, ezért jól gondolja meg. Nem kell elsietnie, 2005. január 1 -étöl 2006. június 30-áig dönthet. 3/ A 2. pillérbe történő belépés végleges. Amennyiben ezt meglépi, nem térhet vissza a kizárólag az 1. pillérbe való illeték-térítéshez. 4/A személyi nyugdíjszámlán történő megtakarításnak (2. pillér) köszönhetően gondoskodhat arról, hogy leendő nyugdíja magasabb legyen annál, amit csak az 1. pillérből kapna; ez csak abban az eset­ben érvényes, ha legalább 18-20 éven keresztül fogja gyarapítani személyi nyugdíjszámláját. 5/Tekintet nélkül arra, hogy belép-e vagy sem a 2. pillérbe, nyugdíja nagysága igazságosabban lesz meghatározva, mivel ledolgozott évei számától és a gazdaságilag aktív élete során elért bérétől fog függni. 6/ Mivel nyugdíja biztonsága az elsődleges szempont, az 1. és 2. pillér, azaz a kötelező nyugdíj-biztosí­tási rendszer egészének működéséért az állam vállal felelősséget. 7/ Minden közvetítőtől és magán-nyugdíjpénztártól kérje, hogy mutassa fel licencét. A tőlük származó információkat mindig több forrásból ellenőrizze. Kérdéseikre ma Marek Lendacký, az SZK Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma Szociális Biztosítási és Nyugdij-előtakarékossági Részlegének igazgatója válaszol Miről ismerem fel a magán-nyugdíjpén­ztárt képviselő üzletkötőt? Mire jogo­sultak? Minden üzletkötőnek az SZK Pénzpiaci Felügye­lete által kiadott licenccel kell rendelkeznie. Javasol­juk, hogy ezt a kapcsolatfelvétel során kérje számon. Egy közvetítő csak egy magán-nyugdíjpénztárt kép­viselhet. A licenccel rendelkező üzletkötők névsorát megtalálják a www.uft.sk honlapon. Az üzletkötőnek fel kell mutatni a magán-nyugdij- pénztár által működtetett nyugdíjalapok statútumát. Ebből kitűnik, hogyan fogja a magán-nyugdíjpénztár kezelni és befektetni a rábízott pénzt. Fel kell mutatnia a magán-nyugdíjpénztár és a nyugdíjalapok gazdasági eredményiről szóló jelentést is, mely azonban csak a működést követő fél év múltán lesz hozzáférhető. Az üzletkötő nem tehet ígéretet sem nyugdíja, sem a magán-nyugdíjszámláján fennmaradó összeg, illetve a hozam nagyságára nézve, de kérésére személyi ada­tai alapján felállíthat egy prognózist a 2. pillérből szár­mazó nyugdíja nagyságáról. Az üzletkötő nem nyújthat át ajándékot, nem ajánlhatja fel a különböző nyeremé­nyjátékokban vagy sorsoláson való részvételt, és nem kínálhat olyan szolgáltatást, mely nem függ össze a nyugdij-előtakarékossággal. Nem ígérheti, hogy a 2. pillérbe való belépéssel magasabb lesz a nyugdíja, mint ha megmarad az 1 pillérnél. További kérdéseire megtalálja a választ: I minden nap 9.00 és 21.00 között az ingyenes 0800 101 105-ös telefonszámon, melyen keresztül tájékoztató kiadványt is rendelhet, I a www.dochodok.sk honlapon, ahol megtalálja a nyugdíj-meghatározót is, hogy kiszámíthas­sa, mennyi nyugdíjra számíthat, ha takarékoskodni kezd, és mennyire, ha megmarad kizárólag a Szociális Biztosítónál, I a Lepši dôchodok - Jobb nyugdíj című adásban, melyet kedden 21.30-tól, szom- baton 16.30-tól, vasárnap pedig 10.50-től sugároz médiapartnerünk, az STV 2. AZ ELLENŐRZÉS 5 FOKOZATA Az SZK Pénzpiaci Felügyelete ♦ Letéti banknak Magán­nyugdíj­pénztár ♦ Belső ellenőrző­rendszere Független könyvvizsgáló * Ügyfelek nyosság esetén a hivatal szankciót foganatosíthat a magén-nyugdíj- pénztárral szemben (akár 20 millió koronás büntetést is kiróhat), és visszavonhatja a licencét is. Az SZK Pénzpiaci Felügyelete felügyeli az üzletkötők tevékenységét is. Minden magán-nyugdíjpénztár mögött egy erős letéti banknak kell állnia, melynél az ügyfelek magán-nyugdijszámláin található pénzt elhelyezik. A letéti bank fela­data a magán-nyugdíjpénztár befektetéssel kapcsolatos utasítá­sainak a végrehajtása. Mivel felelős a befektetésekért, csak olyan transzakciót hajthat végre, mely összhangban áll az előírá­sokkal. Abban az esetben, ha a magán-nyugdíjpénztár a befekte­tési limittel ellentétben álló pénz­ügyi transzakció végrehajtására ad ki utasítás, kötelessége azonnal értesíteni az SZK Pénzpiaci Felü­gyeletét, mely a transzakciót letil­tja. A letéti bank ellenőrzi azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztár helyesen számlázza-e az aktívák kezeléséért járó illetéket. A letéti bankot is az SZK Pénzpiaci Felü­gyelete ellenőrzi. Mivel a nyugdíjalapok által befektetett pénz az ügyfelek tulaj­dona, nem pedig a magán-nyug­díjpénztáré, saját, illetve valameny- nyi alapjának a működését külön kell elkönyvelnie. Ezt, valamint az éves egyenleget minden évben független könyvvizsgáló ellenőrzi, melynek bármilyen vis­szásság megállapítása esetén azonnal értesítenie kell az SZK Pénzpiaci Felügyeletét. A magán-nyugdíjpénztárak tevé­kenységét maguk az ügyfelek is ellenőrizhetik. Fiókjaikban és honlapjaikon rendszeresen érdek­lődhetnek tevékenységük iránt. Az ügyfél minden évben legalább egy ízben számlakivonatot fog kapni, ám számlája állása felől a világháló útján bármikor érdeklődhet. A leg­fontosabb, hogy amennyiben nem lesz elégedett a magán-nyugdíj­pénztár nyújtotta szolgáltatások­kal, bármikor átléphet egy másikba; évente egyszer ezt térí­tésmentesen teheti. A magán-nyugdíjpénztárnak biz­tosítania kell belső ellenőrző- rendszere működését, tehát alkalmaznia kell egy személyt, aki ezért felelős. Az alkalmazottnak minden évben részletes jelentést kell tennie az SZK Pénzpiaci Fel­ügyelete előtt, rámutatva az észlelt hiányosságokra is. Az ügyfelek pénzének elválasztása a magán-nyugdíjpénztár vagyonától A nyugdíjalapot leegyszerűsítve egy "zsák pénzhez" lehetne hasonlítani, melynek tulajdonosai azok az ügyfelek, akik ez úton fek­tették be pénzüket. Mindvégig a pénz tulajdonosai maradnak, mely a könyvvitelben és ténylegesen is el lesz különítve a magán-nyugdíj­pénztár vagyonától. A megtakarí­tott pénz ugyanis nem magán­nyugdíjpénztárban, hanem a letéti bankban lesz elhelyezve. A magán-nyugdíjpénztárak tulajdo­nosai és menedzserei így nem fér­hetnek hozzá; mindössze utasítást adhatnak, hogy az előírásoknak megfelelően miképp fektessék be őket. Az utasítást a letéti bank csak akkor fogadja el, ha összhangban áll a törvénnyel. Bár a magán-nyugdíjpénztár elvileg csődöt jelenthet, az ügyfelek pén­zét ez semmilyen körülmények között nem érintheti, mivel ezek alapokba lesznek fektetve a letéti bankban. Ilyen esetben a megta­karított pénz egy másik magán­nyugdíjpénztár felügyelete alá kerül. Az állami garancia Abban a ritka esetben, ha az ügyfelek alapokba fektetett pénze a magán-nyugdíjpénztár törvényte­len eljárása miatt károsodást szen­ved, az állam a megtakarított aktu­ális összeg 100 %-áért garanciát vállal. Az ügyfelek kárpótlásának mértéke a Szociális Biztosító tarta­lék-alapjának 50 %-áig terjedhet. A kártérítésről bíróságnak kell döntenie. A nyugdíjalapba történő befektetés szabályai 1/ A befektetési rizikó felbontása A nyugdíjalapoknak a részesedési alapokkal szem­ben a befektetés során sokkal szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük. Minden nyugdíjalap működését a "legkisebb rizikó mellett elért legnagyobb hozam" elve irányítja. Ezért az állam megkívánja, hogy a nyugdíjalapok különféle társaságok értékpapírjainak százaiba invesztáljanak világszerte. Abban az eset­ben, ha valamelyik értékpapír értéke csökken, ez nem befolyásolja különösebben az alap egészének értékét. 2/ A hozam minimális mértékének köve­telménye A törvény nem határozza meg a magán­nyugdíjpénztárak által a nyugdíjalapok működtetése során elérhető hozamok konkrét szintjét, ám működésbe hozott egy mechanizmust, mely szabály­ozza, hogy a hasonló típusú nyugdíjalapok által elért hozam nagyjából egy szinten legyen, s így az ügyfelet ne érje károsodás. Amennyiben a magán-nyugdíjpén­ztárak valamelyike a nyugdijalap(ok) működtetése során lényegesen alacsonyabb hozamot produkálna, mint a piaci átlag (tehát alacsonyabbat a valamennyi magán-nyugdíjpénztár által működtetett, hasonló típu­sú alapok által elért hozamnál), saját forrásokból kell feltöltenie az alapok vagyonát a törvény által meghatá­rozott szintre. A konzervatív (hagyományos) nyugdíj esetében az arány nem lehet alacsonyabb a piaci átlag 90 %-ánál. Kiegyenlített alap esetében nem eshet 70 %, növekvő alap esetében pedig 50 % alá. Ez a szabály a nyugdíjalapok létrehozását követő 18. hónap után láp érvénybe. Szemléltetésként álljon itt egy példa: A piacon három magán-nyugdíjpénztár tevékenyke­dik, miközben mindegyik kiegyenlített alappal rendel­kezik, melyeket jelöljünk A, B és C betűkkel. Az összehasonlítás napján az átlagos hozam: az A alap esetében -1,75 %, a B alap esetében - 3 %, a C alap esetében - 4%. Ebből adódóan a konkurencia által kezelt kiegyen­lített alapok (tehát a B és C alap) aritmetikai átlaga 3,5 %. Az A alap hozama (1,75 %) csupán a piaci kon­kurencia hozamainak 50 %-át teszi ki. Ezért az A ala­pot kezelő nyugdíj-társaságnak saját vagyonából akkora értékű aktívával kell a nyugdíjalap vagyonához hozzájárulnia, hogy átlagos hozama elérje minimum a 2,59 %-ot, azaz a piaci konkurencia átlaghozamának a 70 %-át (mivel a 3,5 % 70 %-a 2,59 % lesz). MINISTERSTVO PRÁCE, SOCIÁLNYCH VECÍ A RODINY SLOVENSKEJ REPUBLIKY UP 1922

Next

/
Thumbnails
Contents