Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-09 / 259. szám, kedd

f A PÉNZVILÁG 2004. november 9., kedd 8. évfolyam 3. szám Rengeteg olyan dolog van, melyek közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetik vagyonát, ám biztosításukra egyetlen biztosító sem vállalkozik Hiányosságok a háztartások biztosítása terén A háztartást különféle csapások ellen lehet biz­tosítani - tűzvész, árvíz, légköri ártalmak, de betö­rés és vandálok ellen is. Nagyon jól áttanulmá­nyoztam a lehetőségeket, tehát van áttekintésem. Elmondhatom, hogy a biztosító társaságok fi­gyelmét sok minden elke­rüli. Csak néhány példa. Nem lehet például biztosítást kötni a rokoni vagy baráti láto­gatásból származó károk ellen. Eleinte még örül is nekik az em­ber, ám ezzel felhagy, mihelyst valamelyikük - Michael Schuma- chernek képzelve magát egy győztes futam után - beteríti pezsgővel az egész nappalit. Per­sze azt csak később veszi észre, hogy a pezsgő vörös volt. Ezután hiába spekulál, a biztosítási ügy­nök úgysem veszi be a terrortá­madásról szóló meséjét. Nem lehet a háztartást bebiz­tosítani jégkorong-világbajnok­ság ellen sem. Olyan időszak ez, amikor az amúgy nyugodt, nor­mális emberek is hangosan uj- jonganak az utcán, mindenféle botcsinálta nótákat kántálnak, hirtelen mozdulatokat tesznek, és egészében véve hajlamosak környezetük rombolására. Ha háztartásában csak egy hoki-ra­jongó van, az még tűrhető. Ha viszont halmozottan fordulnak elő, ne bízzon abban, hogy a be­rendezés épségben megússza. A határozott fellépés, a sípszó vagy a kiállítással való fenyegetés mit sem segít', a kényszerítő eszkö­zök vagy fegyver használata pe­dig csak újabb erőszakhullámot válthat ki. Legokosabb tehát, ha az ember felhívja a figyelmet, hogy a sarki kocsmában kivetí­tőn lehet nézni a meccset. Hogy nekik milyen biztosításuk van, az már kit érdekel? A pubertás kitörései ellen sem lehet biztosítani háztartásun­kat. Lehet, hogy épp Ön az a szerencsés szülő, akinek gyer­mekei a pubertás kitöréseit csu­pán egy-egy gyilkos pillantás, arrogáns grimasz útján juttatják kifejezésre. De ha mindezt ajtó­csapkodás vagy különféle me- tálzenekarok produkcióinak a megengedett zajszintet és a fáj­dalomküszöböt is túllépő böm- böltetése kíséri, háztartása ve­szélynek van kitéve. Az infor- máltabbak tudják, hogy némely biztosító kiegészítő biztosítást köt a háztartás többi tagja által okozott kár térítésére is. De csak akkor fizetnek, ha bizonyí­tani tudja, hogy a kárt nem cél­tudatosan okozták. Próbálja csak meggyőzni a biztosító ügy­nökét, hogy a gyerekszoba falá­ban éktelenkedő lyuk véletlenül keletkezett...! Sok sikert kívá­nok. A háztartás-biztosítás egyik nagy hiányossága éppen a rizi­kótényezők osztályozása. Ter­mészeti csapásnak minősül pél­dául mindenféle, hirtelenjében nekibuzdult természeti elem okozta kár, de melyik biztosító menti meg háztartását egy dü­höngő feleségtől? Általános né­zet, hogy az asszony vezeti a háztartást, gondoskodik róla. Ez a munkahelye, a háztartási gépek pedig a segítőtársai, ezért sosem fordulhat elő, hogy dühét a mosógépen vagy a gáz­tűzhelyen vezesse le. Ha egy nő fúriává válik, tehát tevékenysé­ge természeti csapásnak minő­sül, arról az esetek 99 százalé­kában a férfi tehet. Szinte biztos lehet abban, hogy az ablakon el­sőként a tévé, a fúrópisztoly, a notebook vagy a bélyeggyűjte­mény repül ki. Melyik tehát a legveszélyesebb elem? A tűz­vész, az árvíz...? Nem, kedves ügyfelek, a dühöngő asszony­nak nyomába sem jöhetnek. Mint láthatják, rengeteg olyan dolog van, melyek közvet­lenül veszélyeztetik vagyonát, ám biztosításukra egyetlen biz­tosító sem vállalkozik. Utálatos szomszédok, politikai vitamű­sorok, az anyós látogatása... Ugyanaz érvényes rájuk, mint más biztosítási eseményre - a legjobb védekezés a megelőzés. Nem azt mondom, hogy ha a ka­tasztrófa megelőzése érdekében megteszünk minden tőlünk tel­hető szükséges óvintézkedést, elháríthatjuk bekövetkeztét. De legalább nem lesz minden eleve veszve. Ez pedig már eredmény, nem...? (Guliana) A lakás-előtakarékosság állami támogatásának nagyságát minden évben az állami költségvetés szabályozza Az állami lakástámogatás további változásai A banknak meg kell győződnie az Ön fizetőképességéről A jelzáloghiteit nem intézi el néhány nap alatt A bankok képviselői szerint hitelt szerezni lakás vagy lakó­ház vásárlására pofonegysze­rű. Elegendő, ha írásos formá­ban előterjeszti kérelmét, iga­zolja bevételeit és kerít egy megfelelő ingatlant, mellyel kezeskedik. Valóban ennyire egyszerű? Nézzük, mi mindent kell el­intéznie, és hányszor kell felke­resnie a bankot és más intéz­ményeket, hogy megszerezze a megálmodott lakást. Először is nem egy, hanem több bankot ajánlatos felkeres­ni, és érdeklődni, nyújtanak-e egyáltalán jelzáloghiteit. Min­den bankban közölje az alkal­mazottal, milyen nagyságren­dű hitelre van szüksége, tájé­koztassa saját és a társigénylő­ként szereplő személy bevéte­lei és kiadásai felől, valamint a megvásárlandó ingatlan hoz­závetőleges értékéről. A bank alkalmazottjának meg kell győződnie az Ön fize­tőképességéről, a finanszíro­zandó, valamint a jelzáloggal terhelendő ingatlan értékéről. Ezt követően ajánlatot kell ten­nie az Ön számára legelőnyö­sebb jelzáloghitel típusára vo­natkozóan, valamint informál­nia kell a beszerzendő iratok­ról és igazolásokról. Ha már eldöntötte, mely banknak kötelezi el magát mini­mum 4 évre, keresse fel a pénz­intézetet, és töltse ki a jelzálog- hitel igénylésére való forma- nyomtatványt. Emellé megkap­ja a szükséges iratok lajstromát is, és kezdődhet a hivataltól hi­vatalig tartó maratoni futás. A bank elsősorban a bevéte­leit és kiadásait igazoló iratok­ra kíváncsi. Ez azt jelenti, hogy: a legutóbbi 3 hónap fize­tési szalagjai, igazolás a bevé­teleiről, és ha alkalmazott, adóelőlegének évi mérlege az előző adózási időszakból. Amennyiben vállalkozik, adó­bevallását kell felmutatnia. Egyben kiadásait is igazolnia kell. A jelzáloggal terhelendő in­gatlannal kapcsolatosan fel kell mutatnia a bankkal szerző­déses viszonyban álló, az in­gatlanok felértékelése terüle­tén tevékenykedő ingatlan- szakértő által kiállított szakvé­leményt, a tulajdonlapot, az in­gatlan-nyilvántartóból kikért, három hónapnál nem régebbi kivonatot, a kataszter térkép­ének másolatát, illetve a tulaj­donjog megszerzését igazoló Írást (pl. vételi vagy ajándéko­zási szerződés, örökösödési végzés). Az ingatlannak bizto­sítva kell lennie, mégpedig a bank javára. A tulajdonjogot igazoló írá­sokhoz csatolni kell a tulajdon­jog átvitelét igazoló szerző­dést, pl. az adásvételi szerző­dést, a vásárlási előszerződét, az építési szerződést vagy a la­kás tulajdonjogának átruházá­sáról szóló szerződést. Mindezen iratok felmutatá­sát követően a bank alkalma­zottai elvégzik a komplex kiér­tékelést, majd az eredményt tudatják Önnel. Ha fáradozását siker koro­názza, és a bank hajlandó a la­kás, ház megvásárlásáról szőtt álmait valóra váltani, az adós­ságot felvállaló társaival egye­temben aláírhatja a szerződést, miáltal hozzájut a hitelhez. Ismét elérkezett az idő, ami­kor a jövő évi állami költségvetés alakításának kérdése időszerűvé válik. A pénzügyminisztérium már előterjesztette a tervezetet, melynek alapján az állam bevé­teleit és kiadásait szabályozni fogják. A közszféra 2005-2007- es évekre vonatkozó költségve­tés-tervezetének alakulását ter­mészetesen figyelemmel kísérik a jelzáloghiteit nyújtó bankok, az állami takarékpénztárak, va­lamint jelenlegi és leendő ügyfe­leik is. Az előterjesztett tervezet megint csak nem kedvez nekik. 2005-re ugyanis a jelzáloghiteit nyújtó bankok ügyfelei számára az állam ismét a kamatok felér­tékelésének csökkentését, a la- kás-előtakarékosságba bekap­csolódók számára pedig az álla­mi támogatás megszerzési feltét­eleinek a szigorítását helyezi ki­látásba. Az állam által előterjesztett ja­vaslat a jelzáloghitelek állami tá­mogatása teljesen megszűnne. Az előző évi fokozatos csökkenést követően (1999-ben az állami tá­mogatás 6 % volt, idén már csak 1 %) az állam tehát úgy döntött, nem támogatja tovább a lakás-fi­nanszírozásnak ezt a formáját. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint „A jelzáloghitelek eseté­ben egyáltalán nem szükséges a kamatok felértékelése, mivel a ka­matok önmagukban véve alacsonyak.“ Egy következő ok a. reálbérek növekedése, aminek kö­szönhetően - a pénzügyminiszter szerint - az emberek könnyebben tudják fizetni a kölcsönöket. Az állam tehát már csak a 2003 első felében megkötött jelzáloghitelek támogatását fizetné, mivel ekkor még érvényben volt a kamatok 2,5 %-os bonifikációja, mely a le­fizetés teljes időtartamára érvé­nyes. A lakáspénztárak estében az ál­lami támogatás csökkenése nem abszolút értékben, hanem százalé­kokban jelenik meg. Az. állami költségvetés-tervezet a jelenlegi 15 %-os szintről 11,5 %-ra csökkente­né az állami támogatás arányát. Ez azt jelenti, hogy az állami támoga­tásra maximálisan számító kliens­nek jóval magasabb összeget kelle­ne befektetnie, mint eddig. A lakás-előtakarékosság állami tá­mogatásának mértéke már több­ször változott, miközben az eredeti 6 000 koronás szintről a jelenlegi 2 500 koronára csökkent. Nagyságát minden évben az állami költségve­tés szabályozza. 2004. január 1­étől az állami támogatás az ügyfél kivetési alapjának a 15 százalékát teheti ki, miközben a felső határ 16 667 Sk; ez azt jelenti, hogy az elér­hető maximális állami támogatás 2 500 Sk. A lakáspénztárak képvise­lői szerint az állami támogatás ki­számításának módjába történő be­avatkozás elsősorban a köztes hite­lek folyósítására felhasználható összeg változásában fog megnyil­vánulni. Az Állami Lakásfejleszté­si Alap, illetve az építési és régió­fejlesztési minisztérium volnának azok az intézmények, melyek az állami lakástámogatás magasabb összegeivel kellene hogy gazdál­kodjanak. A jelzáloghitelek boni- fikádójának támogatása során megtakarított pénzt ugyanis ezek az intézmények fogják megkapni. A minisztérium és az állami alap az átirányított pénzből főképp a bérlakásépítést akarja finanszí­rozni. A lakástámogatás költségvetési részének összességében mintegy 8,5 milliárd koronára kellene emelkednie, miközben idén ez mintegy 8,3 milliárd Sk-t tesz ki. A jelzáloghitelek állami támoga­tásának a költségvetés-tervezet szerint 75 millió Sk-val kellene csökkennie, a lakás-előtakaré­kosság esetében pedig 75 millió koronával. 300 millió Sk-val kel­lene viszont növekednie az építés­ügyi minisztérium lakásfejlesztési programjának alapja. Az Állami Lakásfejlesztési Alap állami költ­ségvetésből származó dotációjá­nak 262 millió Sk-val, bevételei­ből pedig további 160 millió Sk- val kellene gyarapodnia. Hogy milyen végleges döntést hoz a kormány ebben a nagyon érzékeny kérdésben, az elkövet­kező hetekben bizonyára kide­rül. (Erika Remeňová)

Next

/
Thumbnails
Contents