Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-09 / 259. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 9. A süldők 100-120 kg-os korban válnak tenyészéretté A vitaminok szerepe a tejelő tehenek takarmányozásában az állatok egészségének szempontjából is fontos A koca- és a kansüldők takarmányozása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tenyésztésre szánt sertéseket takarmányozási szükségleteik a- lapján három csoportba sorolják, az első csoportba a kansüldők és a kocasüldők, a másodikba a vemhes kocák, a harmadik csoportba pedig a szoptatós kocák és a tenyészkanok kerülnek. A kocasüldőket és a kansüldőket a 60-70 kg-os élőtömeg eléréséig általában hasonlóan takar- mányozzuk, mint a vágásra szánt társaikat, azaz ebben az időszakban a maximális élőtömeg-gyarapodás elérése a cél. A 60-70 kg-os élőtömeg, illetve fejlettségi szint elérésekor el keli dönteni, hogy melyek lesznek a tenyészállatok, ezeket külön kell választani, és külön kell takarmányozni. A kocasüldőket 60-70 kg-os élőtömegig korlátozás nélkül lehet etetni, ami az ivarszervek kifejlődését segíti. A 70 kg-os élőtömeg elérése után közepesen intenzív növekedésre törekszünk. Előnyös, ha a kocasüldőknek adott takarmány energiatartalma kisebb, mint a sertéshízlaló abrakkeverékeké, ezért a tápok energiatartalmát csökkentsük le, fehérje- és aminosav-tartalmukat viszont mintegy 10%-al emeljük meg, főleg a 100 kg-os élőtömeg elérése után. A kocasüldők takarmányának megkívánt rosttartalma nagyobb, mint a szokásos sertéshízlaló abrakkeverékeké, bár tudjuk, hogy a nyersrost rontja a többi táplálóanyag emészthetőségét, energiát nem tartalmaz, és elsősorban a bélperisztaltika normális működéséhez szükséges. A magas nyersrosttartalmú ballasztos anyagok etetésével segítjük elő a kocasüldő emésztőrendszerének normális fejlődését, előkészítve az emésztőrendszert és a kocasüldőt arra, hogy felnőtt korában nagytömegű takarmányt legyen képes felvenni, a szoptatás időszaka alatt ne zsarolódjon le, és a lehető legrövidebb időn belül újra vemhesüljön. Emeljük meg a kocasüldők tápjának vitamintartalmát, mivel a süldőt elő kell készítenünk az első vemhesülésre, s különösen ügyeljünk a megnövekedett A- és E-vita- min igény kielégítésére. A makroelemek közül a kalciumot, a foszfort és a cinket külön is említenünk kell, tekintettel arra, hogy a csontképződéshez és az egészséges lábszerkezet kialakulásához elengedhetetlenül fontosak. A keményebb csülökszaru ellenállóbb a betegségeket előidéző kórokozókkal szemben. A hibás végtagállású, „papucstalpú“ süldőket záijuk ki a tenyésztésből, tekintettel arra, hogy a kiváló lábszerkezet megléte elengedhetetlen feltétele a modern technológia elviselésének. A kocasüldőknél törekedjünk arra, hogy a 110-120 kg-os élőtömeget kb. 8 hónapos korukra érjék el, és ekkorra már lehetőleg három ivarzáson túl legyenek. A fenti cél akkor érhető el, ha a süldők napi átlagos élőtömeg-gyarapodása 70-100 kg-os élőtömeg között napi 450-500 g. A süldők nevelését akkor tekinthetjük sikeresnek, ha élőtömegük egyéves korukban, az első választás után, üresen 140 kg körüli. Helyes takarmányozás és tartás esetén az első ivarzás 5-6 hónapos kor körül várható. Az első ivarzás az ivarérettséget, és nem a tenyé- szérettséget jeleni. Az első ivarzáskor még kevés pete válik le, így az alomszám is kicsi lesz, és a korai elletés megtörheti a süldő fejlődését. Tenyészérettnek azt a süldőt tekintjük, amelyik már ciklusosán ivarzik (8-9 hónapos koráig legalább háromszor ivarzott), testtömege hozzávetőlegesen 110-120 kg, jó tenyészkondí- cióban van, szervezete a vemhes- séget ártalom nélkül viseli, a fajtára jellemző számú utódot fial, szalonnavastagsága sem pozitív, sem negatív irányban nem tér el lényegesen a csoport átlagától, továbbá a szoptatás befejezése után néhány napon belül újra ivarzik és vemhesül. A túl későn érő, hétnyolc hónapos koráig nem ivarzott kocasüldőt selejtezzük ki. Az ivarzások időpontjainak ismeretében kiszámítható a harmadik ivarzás, amelynek időpontja előtt 10-14 napig ún. „flushing“-ot lehet alkalmazni. A „flushing“ a kocasüldők relatíve bőséges (ad libitum) takarmányozása, élőtömegük növelése a pároztatás előtt és alatt. Célja a süldők pozitív energia egyensúlyba hozása, az ivarzók arányának növelése és a fogamzási eredmények javítása. A „flushing“ akkor alkalmazható jó eredménnyel, ha a süldők kondíciója a közepesnél gyengébb. Ügyeljünk arra, hogy a flushingolás alatt az egyedek tápláltsági állapota a tenyészkondíciót ne haladja meg. A túlkondícióban lévő kocasüldők a kiegészített takarmányozásra általában nem reagálnak. Egyes szakvélemények szerint az ivarzás megszűnése után a takarmányozást csökkenteni kell, amíg mások javasolják a flushing időbeni kiteijesztését a termékenyítést követő három hétre. A takarmányozással ne siettessük a kocasüldők beállítását, várjuk ki a kocasüldő tenyészérettsé- gét, élőtömegének, csontozatának, belső szerveinek harmonikus kifejlődését és működését. Ahhoz, hogy az erőltetett ütemű kocasüldő beállítást elkerüljük, időben és kellő számban jelöljük ki a tenyésztésre szánt egyedeket. A kansüldők növekedési erélye nagyobb, mint a kocasüldőké, a takarmányozás elvei ugyanakkor lényegesen nem különböznek. A nagyobb növekedési erélyt érdemes kihasználni, a kansüldők élő- tömeg-gyarapodását nem szükséges korlátozni. A kansüldők esetében a felnevelési cél, hogy napi 700 g körüli élőtömeg-gyarapodással mintegy 7 hónapos korukra a 110-120 kg-ot, 9 hónapos korukra a 150 kg-ot érjék el. Az ajánlott napi takarmányadag a kansüldők 20-30 kg-os élőtömege között 1,5 kg, 30-50 kg között 2,0 kg, 50-70 kg között 2,5 kg, 70-90 kg között 2,8 kg, 90-150 kg között 3,0 kg. Az erőteljesebb növekedés miatt figyelmét kell fordítani a kansüldők aminosavigényének kielégítésére. (agro-zol) A takarmányozással ne siettessük a kocasüldők beállítását. Folyamatos ellátást igényelnek (Illusztrációs felvétel) A szarvasmarha-ágazat eredményessége nagymértékben függ az állomány tejtermelésétől és szaporodásbiológiai helyzetétől. Ezen belül a tejtermelést, valamint a tej minőségét a tejelő tehenek tőgyegészségügyi állapota is jelentősen befolyásolja. ISMERTETŐ • A nagy tejtermelésű tehenek szervezete - különösen akkor, ha a tejtermelés egyúttal vehemépítés- sel is társul - rendkívül nagy megterhelésnek van kitéve. A túlterhelt szervezet fokozottan érzékeny minden külső hatással szemben, így például jelentősen befolyásolja működését a vitaminok, illetve vitaminhatású vegyületek abszolút, illetve relatív hiánya. Ezek hatása ugyanis a tőgyre éppúgy kiterjed, mint a petefészek működésére vagy a méh nyálkahártya állapotára. Nem elhanyagolható emellett a vitaminok szerepe a csülök fizikai stabilitásának fenntartásában sem, ami - az állatok általános egészségi állapota mellett - hatással van a takarmányfelvételre, így, közvetve, a tejtermelésre is. A témáról Mézes Miklós a gödöllői • egyetem takarmányozási tanszékének tanára foglalta össze a a lényeges információkat. A karotín, különösen a legnagyobb biológiai aktivitással rendelkező b-karotin hiányában a fentiek alapján teheneknél késedelmes ovuláció, üszőknél elhúzódó ivarzás, valamint az ellést követően késői ciklusba lendülés tapasztalható. A sejtmembránok folyamatos átépülésen mennek keresztül, ezért azok védelmét közvetlen vagy közvetett módon biztosító anyagokból az állati szervezet folyamatos ellátását igényel. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú, hogy a szervezet b-karotin raktárakkal nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkezik. Az A-vitamin-ellá- tottságot a májban raktározott jelentős mennyiség ugyan hosszabb ideig biztosíthatja, ugyanakkor a nagy tejtermelésű teheneknél a tejjel jelentős mennyiség is ürül, így a folyamatos ellátás ebben az esetben sem nélkülözhető. Számos kutatási eredmény utalt arra, hogy a karotinkiegészítés hatása hozzávetőlegesen az utolsó kezelést, illetve karotinkiegészítést tartalmazó takarmányozást követően mindössze egy további cikluson keresztül érvényesül. Emiatt a szárazonállás, illetve az ellésre történő előkészítés időszaka különösen kritikus lehet, mivel a szárazonállás alatt alkalmazott takarmányozással társuló nem kielégítő ellátás hatása még az ellést követően is érvényesül. Ez tehát azt jelenti, hogy a kedvező szaporodásbiológiai, illetve tőgyegészségügyi hatás csak akkor érhető el, ha az ellátás ebben az időszakban is folyamatos. Különösen lényeges ez a kérdés a téli-koratavaszi hónapokban, amikor a takarmányok b-karotin- tartalma is általában alacsony. A tejelő tehenek A-vitamin-ellátása kizárólag csak karotinkiegészítéssel is megoldható ugyan, de az átalakulás hatékonysága a szarvasmarha esetében nem optimális, ezért feltétlenül szükséges az A-vitamin-ki- egészítés is, lehetőség szerint védett készítmény formájában. Az aktuális szükségletnél alacsonyabb szintű A- vitamin-kiegészítés esetén ugyanis a takarmánnyal adagolt b-karotin jelentős része A-vitaminná alakul, így annak közvetlen hatása nem érvényesül. Az E-vitamin-ellátottságot nagy tej termelésű tehenek esetében kizárólag a takarmányokkal szintén nem lehet biztosítani, így gondoskodni is kell annak folyamatos és jelentős mennyiségben történő kiegészítéséről. A karaimhoz és az A-vi- taminhoz hasonlóan az ellátás szempontjából itt is kritikusnak tekinthető az ellés körüli időszak, mivel a vérplazma E-vitamin-tartalma ebben az időszakban jelentősen csökken. Az ebben az időszakban adagolt nagy mennyiségű E-vita- minnak azért van jelentős hatása például a tőgybetegségek elleni küzdelemben, mert az E-vitamin támogatja a szervezet védekező mechanizmusait az invazív baktériumok ellen. Ennek révén közvetve csökkenthető a tej szomatikus sejtszáma is. Az elléskori problémák közül E-vitaminnal, illetve annak karotinnal való kombinációjával csökkenthető a placenta retardatio mértéke is. Meg kell azonban említeni, hogy az E-vitamin-ellátás mellett, illetve azt kiegészítve nem hanyagolható el az optimális mikroelem-, ezen belül különösen a szelénellátás sem. A D-vitamin szerepe a csontképződési folyamatokban közismert. Az is tudott tény, hogy D-vitamin - előanyagaiból - a napfény hatására az állati szervezetben is keletkezik. Az istállózott tartás, illetve a napfény hiánya, továbbá - kevésbé ismert módon - a máj és a vese károsodása viszont csökkenti a D-vita- min szervezeten belüli szintézisét, így feltétlenül felveti a kiegészítés szükségességét. A szintézist a fent említettek mellett a takarmányok savas karakterének növelése is fokozza, ami főképp a szárazonállás időszakában alkalmazott takarmányozás során javasolható eljárás. A biotinnak a szarvasmarha takarmányozásra gyakorolt kedvező hatásait többször is kimutattáki. Elsődleges hatását a csülök fizikai állapotának stabilizálásában látják, amely abból a szempontból lényeges, hogy a csülökproblémák hatására a tehén nehezebben mozog, emiatt csökken a takarmányfelvétel, következésképpen a tejtermelés; illetve a rövidebb-hosszabb ideig fennálló energiahiány miatt a szaporodásbiológiai állapot is romlik. A biotin adagolását szintén védett formában javasolják, hogy elkerüljék a bendő mikroorganizmusai által történő lebomlást, amely a tejelő tehén szervezetébe történő felszívódás mértékét jelentős mértékben csökkentheti, (w) Az E-vitamin támogatja a szervezet védekező mechanizmusait. Insemas Open tejtermelői verseny - háromnegyed évi eredmények Mindkét járásban változás történt az élen LENGYEL LAJOS. POMICHAL ISTVÁN Az INSEMAS OPEN tejtermelői verseny ezévi utolsó részeredményének értékelésekor a háromnegyed évi eredmények arra engednek következtetni, hogy ebben az évben mind a Galántai mind pedig a Dunaszerdahelyi járásban új bajnokot avatunk, egyelőre ugyanis mindkét listavezető jelentős előnnyel vezeti a tabellát. A Dunaszerdahelyi járásban a félévkor előre törő DAN-Slovakia vezető pozíciója úgy tűnik, hogy megerősödött, mivel, a korábbi töbszörös győztes Búslaki Tangazdaság idei eredményeire rányomta a bélyegét a szerkezetváltás, de azért második helyezése biztosnak látszik. A jelenlegi harmadik helyen tanyázó ISTRA Kft-t sem lesz könnyű a leszorítani a dobogóról, mivel csaknem másfél literrel előzi meg a negyedik COAGRO-t (a dunatőkési tenyészet utoljára szerepel az értékelésben, mivel szeptembertől a Búslaki Tangazdasághoz tartozik). Az élbolyt követő négyes között még az utolsó három hónapban nagy versengés várható, mivel négyük között a különbség kevesebb mint 0,6 liter. A hetedik és a tizedik helyen két-két tenyészet áll holtversenyben, s ez is a verseny szorosságát jelzi. A Galántai járásban is jelentősnek tűnik a nádszegi AGRIMPEX több mint két literes előnye, mely- lyel szeptember végén vette át a vezetést a technológiai váltás következményeivel még mindig küzdő AGRICOLA Kft.-től. A harmadik helyezett Javorinkai Szövetkezet mögé felzárkózott a tavasszal még BSE-vel küszködő, s annak minden hátrányát viselő AGROPENTA Kft., de szinte holtversenyben a nyomában ott az Ábrahámi MgSZ. A további öt helyen a félévi eredményekhez képest nincs jelentősebb változás. Az éwégi hajrában a teljesítményeket nagyban befolyásolja majd, hogy kinek milyen minőségű tömegtakarmányt sikerült bekészítenie. Érdeklődéssel várjuk a januári eredményhirdetést, mikor a tenyésztői verseny mellett kiderül az is, hogy a legjobb tehén ill. legjobb elsőborjas tehén kategóriában kik veszik át a díjakat. Dunaszerdahelyi járás -2004 III. negyedév Sorend Cég l/nap/tehén 1 DAN-Slovakia Nagymegyer 23,60 2 ŠkH Búslak s.r.o 21,91 3 ISTRA s.r.o.Kisudvarnok 20,24 4 COAGROa.s. Dunatőkés 19,03 5 MgSZ Lúcs 18,78 6 MM+J s.r.o.Dunaszerdahely 18,19 7-8 Medzičilizie a.s. Csilizradvány 18,18 MgSZ Gele 18,18 9 ARVUM Várkony 17,70 10-11 MgSZ Alistál 17,58 MgSZ Padány 17,58 Galántai járás - 2004 III. negyedév Sorend Cég l/nap/tehén 1 AGRIMPEX Nádszeg 22,76 2 Agricola Šoporňa 19,53 3 PD Javorinka 19,13 4 Agropenta Váhovce 17,97 5 POD Abrahám 17,96 6 Agrostaar Királyrév 17,45 7 PDTopolnica- Kajal 17,18 8 Agropeak-Team 16,84 9 Fyzokol Vízkelet 16,82 10 AKT Natural 15,02 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
