Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-08 / 258. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 8. Megoldás: magánosítás vagy a civil szféra bevonása Kisebbségi sajtógondok Pozitív diszkrimináció a kultúra, a tájékoztatás és az anyaországgal való kapcsolattartás terén A kultúra új otthona Lendván Az új 444férőhelyes lendvai színház (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem lehet gazdasági eredményesség függvénye, hogy életképes-e egy kisebbségi lap, rádió vagy tévéállomás, esetleg műsor - állapították meg a múlt hét végén Palicsban szervezett nemzetközi médiatanácskozás résztvevői. A behatárolt piaccal rendelkező kisebbségi média az állam támogatására szorul, ezért életképessége egyben a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fokmérője is az adott országban. Szerbiában a magánosítás folyamatában a média van jelen a legkevésbé. Nem csoda, hiszen valamennyi sajtóház attól tart, hogy a tulajdonos beleszól a szerkesztéspolitikába, ugyanakkor a magánosítás az állammal szembeni távolságtartást is jelentheti. A szerbiai médiapiacon káosz uralkodik. A helyi médiában nagyrészt alacsony bérezésű és képzetlen újságírók dolgoznak. Szabályozás híján illegálisan működik a helyi elektronikus média nagy része. Pénz híján csak kevés saját gyártású műsort készítenek. Mivel a helyi médiában dolgozók a piacról nem tudnak megélni, rászorulnak az állami támogatásra, de ezért a támogatásért az állam elvárja a szolgálatot. A választások idején egyértelműen lemérhető volt, hogy milyen hatással van a hatalom a médiára. A jelenlegi előírások értelmében 2005-re Szerbiában az állami szerveknek át kell adniuk az alapítói jogokat. Egyik út a magánosítás, a másik pedig a civil szféra bevonása a sajtó világába. Ezzel tulajdonképpen egyfelől ellenőrizhetné a civil szféra az államot, mennyben tesz eleget támogatási kötelezettségének, másfelől megnyílna az út az európai és a regionális pályázatok előtt is, hiszen immár nem állami lapok vagy állami rádióállomások pályáznának, amelyek gyakran azért nem kapnak támogatást, mert állami tulajdonú médiának nem jár pénz. Klemm József, az MNT intézőbizottságának tájékoztatási megbízottja kiemelte, hogy már most léteznek médiafejlesztési programok a Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégiós pályázatokon. A civil szféra bevonásával megoldódna a helyi rádiók nagy gondja is. Mint a Szabadkai Rádió igazgatója kiemelte, ha nem áll mögöttük az önkormányzat, hanem valamely tulajdonos, veszélybe kerülhet a 20 vajdasági helyi rádióállomás, melyek közszolgálati szerepet töltenek be. A jelenlegi szabályozás értelmében az elektronikus média privatizálását 2006-ra odázták el. A Vajdaságban van a legtöbb többnyelvű és kisebbségi médium. A vajdasági sajtó rendszeresen folyósított anyaországi támogatás nem kap, de kétségtelen, hogy Magyarország anyagi támogatása nélkül a Magyar Szó nem tudta volna túlélni a miloševiči időket. Általában véve azonban Szerbiában az anyaországból érkező támogatások mindig a két ország jó vagy rossz viszonyának függvénye. A szerbiai sajtó a nemzetközi támogatásoknak köszönhetően más forrásokból is meríthetett, így például az IREX jelentős támogatást nyújtott a szerbiai sajtónak. Az alapítvány képviselője a palicsi tanácskozáson bejelentette, hogy a szerbiai sajtó 2006-ig biztosan számíthat támogatásukra. Külön kiemelte, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelnek majd a kisebbségi médiának, és ezen belül is kiemelkedő helyet kap támogatási programjukban a továbbképzés. A szerbiai médiahelyzet zavaros. .Ahhoz, hogy letisztuljon a kép, olyan szabályozásra van szükség, állapították meg a szakemberek, amely kimondja a kisebbségi sajtó védelmét, a köz- szolgálatiság fontosságát és megvalósítható feltételeket szab a privatizációhoz. (Magyar Szó) Nemrég adták át rendeltetésének Lendván az új színház impozáns épületét. A rendezetlen pénzügyi viszonyok, a pénzhiány miatt az építkezés többször szünetelt, így tíz év telt el, mire felépült a szlovéniai magyarok Ma- kovecz Imre tervezte „kul- túrotthona”. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A beruházás összértéke 1,6 milliárd dollár volt, ami majd 6,5 millió eurónak felel meg, ennek javarészét a szlovén állam és közösség térítette, a költségek nyolc százalékát a magyar állam fedezte. A 444 férőhelyes színház- és koncertteremben az elsők között vendégszerepeit Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes, valamint az Újvidéki Színház három előadással: a Chicago musicallel, Örkény Macskajátékával és a Domonkos István müveiből készült Via Italia című darabbal. Pozsonec Mária, a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője sokat tett a szlovéniai magyar kultúra új otthonáért:- A szlovén alkotmány értelmében a Muravidék magyarságának kollektív jogai és külön jogai vannak, vagy más szóval pozitív diszkrimináció illeti meg a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és az anyaországgal való kapcsolat- tartás terén - tájékoztatott a képviselőasszony. - A pozitív diszkrimináció értelmében a magyar és az olasz kisebbséget egy-egy parlamenti hely illeti meg a szlovén parlamentben. Mert egyébként a maroknyi magyar nem tudna hangot adni követeléseinek. A színház- és hangversenyterem mellett a falvakban is sikerült felújítanunk a művelődési egyesületeket. Ez az épület is előbb művelődési háznak indult, de méretét és funkcióját tekintve úgy tűnik, kulturális központja lesz a muravidéki magyarságnak. Lendva talán visszakap egy kicsit abból, ami a középkorban volt, és amit akkor jelentett ennek a tájegységnek. Pozsonec Mária, akit az ősszel ötödször választottak meg a szlovén parlamentbe a muravidéki magyarok, több szállal fűződik a Vajdasághoz:- Szabadkán sokat kaptam tudásban, világnézetben, emberségben és ragaszkodásban - mondta. - Nehéz körülmények közül indultam el, egy fakofferral, amiben főleg alma volt. Hivatást, állást, szakmát kaptam. Amikor hazakerültem, az Őrségben egy kis faluban kezdtem tanítani, itt próbálgattam a kétnyelvű oktatás első lépéseit. Egy ideig mint magyar szakos tanár általános, majd középiskolában tanítottam, aztán tanfelügyelő lettem. Sokszor jártam annak idején a Vajdaságban, Jó Pajtásversenyekre, pedagógiai továbbképzésekre. Aztán 11 évvel ezelőtt a muravidéki magyarság megválasztott, azóta vagyok a szlovén parlament képviselője és képviselője az itteni magyarságnak. Az Újvidéki Színház igazgatója, László Sándor bevallása szerint bizonyos szorongással indult társulatával Szlovéniába:- Kicsit bizonytalan volt az érkezés (két órát várt a busz a szlovén határon!) a határőr erődemonstrációja miatt. Talán érzékeltetni akarta velünk, hogy honnan érkezünk, és pszichikai nyomást akart ránk gyakorolni. Ez persze nem minket, hanem az illetékes szerveket minősíti. Ezt leszámítva nagyon nagy öröm számomra és a társulat számára, hogy itt lehettünk. A muravidéki magyarság és az Újvidéki Színház régi ismerősök, számítottunk egymásra, minden évben találkoztunk, vendégszerepeltünk előadásainkkal. Aztán közbeszólt a politika, és 14 hosz- szú évig szünetelt ez az együttműködés. Ami nem azt jelenti, hogy nem tudtunk egymásról, nem tartottuk számon egymást, nem követtük egymás munkáját. Két évvel ezelőtt újra találkoztunk Kepe Lilivel, aki felvállalta bemutatkozásunk szervezését Lendván. Örülök, hogy három előadással szerepelhettünk, amelyek keresztmetszetét adják az Újvidéki Színházban utóbbi négy-öt évi munkájának. Ezekből az itteni közönség láthatja, hol tartunk, milyen előadásaink vannak, milyen műfajokat művelünk. Megható volt a törődés, amivel itt találkoztunk. Valamiféle békesség, biztonságtudat érződik itt, amit magunkkal viszünk haza is. Jóleső érzés, amikor ekkora nézőtér megtelik. Örömmel fogadtak és visszavárnak bennünket. Az Újvidéki Színház igazgatója és szlovéniai vendéglátóik reményei szerint rövidesen visszaáll a korábbi gyakorlat, és rendszeresen jelen lehetnek a muravidéki magyarság kulturális életében. (Magyar Szó) Az idegenforgalom kiváló lehetőség a közeledésre A Tátra Miskolcról nézve Mákovecz Imre a magyar falut idézte meg az épület belső terében Holland segítség a nagyszőlősiek igyekezetéhez Felkarolják az időseket Nemcsak a horvátok büszkék Corvin Jánosra A törökverő horvát bán MTV-HÍR Az Európai Unióban az idegen- forgalom több mint háromnegyede a tagországok között folyik. Ezt szeretné kihasználni az északmagyarországi régió, ezért szorosabb együttműködést alakít ki a Magas-Tátra Idegenforgalmi Társulással. A szlovák fél a Magas- Tátra természeti szépsége mellett szeretné bemutatni partnerének a gyógyturizmusban rejlő lehetőségeket is. A szlovák turisták pedig bizonyára szívesen megismernék Eger történelmi értékeit vagy Miskolctapolca világhírű fürdőjét. A Magas-Tátra legközelebb taERDÉLY MA November 14-én, vasárnap avatják fel Petőfi Sándor mellszobrát a dr. Lükő Béla kórház előtti parkban. Az avatóünnepségre várják Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Rá1-Pataki Jó zsefet a Határon 'P Magyarol Hivatalának elnöke Pomogátí Bélát, az Illyés Köz a 1 pítvány el nőkét s a magyarság bb más je les V iselőjét. J sznek a; RMI' . szénánpviselőjlökjek s termés/rengeteg vasszal mutatkozhat be a miskolci utazási kiállításon. A régió legnagyobb turisztikai börzéjén egész napos programmal szerepel majd a szlovák térség. A turizmus fejlődése nem csak a határ két oldalán élő emberek közötti kapcsolatot erősítheti. Az Európai Unióban 21,5 millió ember dolgozik az idegenforgalomban. A turizmus éves teljesítménye meghaladja az 1000 millió eurót. A többek között 111 szállodát tömörítő 10 éves Magas-Tátra Idegenforgalmi Társulás és a Miskolc között kialakuló kapcsolat dinamikus fejlődést hozhat a régió idegenforgalmában. (MTV - Kárpáti Krónika) szatmári, az előrejelzések szerint több ezer ember, hisz rég várt eseményről van szó, nagyon hiányzott már a városban a Petőfi-szo- bor, hiszen a költő sokat időzött Szatmárnémetiben (főleg lödre, Szendrey Júliához utaz- a vagy onnan érkezvén), s több mint kéttucat versét itt írta. A szo- joravatást követően a Filharmónia nagytermében folytatódik az nnépség, helyi és vendégművéKÁRPÁTAUA Nagyszőlősön ünnepélyes keretek között átadták a református egyház által létrehozott öregek otthonát, melynek a helyi idős, magatehetetlen emberek gondozása, támogatása lesz a feladata. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Horkay László, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Seres János Máramaros-Ugocsa egyházmegyei esperes, valamint számos református gyülekezet lelkésze és a hollandiai támogatók képviselői. A nemes terv négy évvel ezelőtt fogant meg. Akkoriban jelentősen megnőtt az idős, elhagyatott emberek száma, és a helyi református egyházközség elhatározta, otthon létrehozásával igyekszik enyhíteni gondjaikon. Számos próbálkozást követően, miután a volt parókia épületét sem sikerült visszaszerezni erre a célra, esett a választás egy helyi gyermekotthon több mint tíz éve kihasználatlanul álló épületére. Anyagi források hiányában a református egyház ekkor a • .zületcsű Deák IstGenderen településekkel, amelyek jelentős pénzösszeggel siettek a nagyszőlősiek segítségére. Ennek a támogatásnak köszönhetően a város tulajdonában lévő épületet 25 évre bérbe vették, és 2003 nyarán nekiláttak a helyreállítási munkálatoknak, melyeket idén őszre sikerült befejezni. Az épületben napközi otthont alakítottak ki, mely kezdetben 15-20 idős ember élelemmel és lelki táplálékkal való ellátását fogja biztosítani. Az intézményt ünnepélyes felavatása istentisztelettel kezdődött a helyi református templomban, ahol Czirók Béla lelki- pásztor hirdetett igét, majd Horkay László püspök köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva: „Az Anyaszentegyház nagy család, ahol a ma született gyermektől az idős emberig mindenki Isten gyermeke.” Hálát adtak az Úrnak, hogy létrejöhetett az öregek otthona Nagyszőlősön, ahol családtagokként viselhetik majd gondját az idős embereknek. Seres János esperes a 41. zsoltár verseivel mondott köszönetét a holland támogatóknak. A résztvevők ezt követően közös szeretetebédén vettek részt. KÁRPÁTI KRÓNIKA Horvátországban megemlékezést tartottak Corvin János halálának ötszázadik évfordulóján. Mátyás király törvénytelen fia ötszáz évvel ezelőtt halt meg a horvátországi Krapina várában. Saját kívánságára a lepoglavai templom padozata alá temették el. Corvin János mindössze 31 évet élt. Mátyás ugyan megeskette a főurakat, hogy halála után utódjául elfogadják, de nem ez történt. Csellel lemondatták, s meg kellett elégednie a szlavón, hercegovinai és horvát báni, valamint bosnyák királyi címmel. Az ünnepségen olyan horvát bánként emlegették, aki megvédte a töröktől az országot, s elhozta a reneszánsz kultúrát erre a vidékre. Ivanis Korvin, ahogy ott nevezik, a lepoglavai pálosok rendházában támogatta az első horvát gimnázium létesítését és a filozófiai és teológiai egyetem megnyitását. „Tudjuk, hogy magyar volt - mondta Andrej Kisicek plébános -, de annyi jót tett velünk - neve áldott legyen - adományt adott a rendháznak, de nemcsak ennek, a törökök feldúlta templomokat újjáépítette, közben folyamatosan harcolt a török csapa tokkal.” Nemcsak a horvátok büszkék Corvin Jánosra. A zágrábi szlovák Matica volt a megemlékezés kezdeményezője, mivel anyja révén szlovák származású, s Ján Korvin néven a 100 legnevesebb szlovák történelmi személyiség között tartják számon. A lepoglavai templomban az 1504-ben elhunyt Corvin János mellé temették 12 éves Kristóf fiát és 10 éves Erzsébet lányát is, akik rövid időn belül követték apjukat a sírba. Corvin János bécsi bevonulása, Országos Széchenyi Köny\’tár, Budapest Petőfi Sándor-szobrot avatnak Szatmárnémetiben Rég várt esemény előtt
