Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-05 / 256. szám, péntek

¥ it 14 Ízvilág ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 22. RECEPTTÉKA A karfiol kelvirág, virágkáposzta, kertifiola, bimbóskáposzta, rózsakel rünk még rajta, majd fél kávéska­nál pirospaprikával elhabart tejfölt öntünk rá. Ezzel is jól elkeverjük, és vízzel vagy húslével felöntjük. Le­fedve, kis lángon kb. 20-25 percig főzzük, míg a karfiol szára kezd pu- hulni. Ekkor beletesszük a reszelt tésztát, és készre főzzük. Sajtos karfiol Hozzávalók: 2 kg karfiol, 8 dkg margarin, 20 dkg zsemlemorzsa, 3 dl tejföl, 20 dkg reszelt sajt, só. Elkészítése: A rózsáira szedett, megmosott karfiolt gőzben vagy sós forró víz­ben megfőzzük, leszűrjük, és jól le­csurgatjuk. Egy lapos edényt (tep­si, tűzálló edény) margarinnal ki­kenünk, zsemlemorzsával meg­A karfiol rendkívül válto­zatosan használható fel az ételkészítés során. A kiegyen­súlyozott egészséges táplál­kozásban, hetenként akár kétszer is szerepeltethetjük valamilyen formában az étla­pon. Energiaszegény étrend­ben nélkülözhetetlen nyers­anyag. Szinte egész évben frissen kapható, hála a me- legágyi kertészetnek, a sza­badföldi termelésből legked­vezőbb a kínálat a nyár végi és őszi hónapokban. Szak­szerű tárolással viszonylag hosszan eltartható, ám a leg­kedvezőbb és legkímélete­sebb tartósítási mód a gyors­fagyasztás. Karfiolleves Hozzávalók: 1 fej karfiol, 1 fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, vegeta, pirospaprika, 1 evőkanál liszt, 2 dkg zsír, apróra vágott zöldpetrezselyem, 1 marék reszelt tészta. Elkészítése: A karfiolt megmossuk, megtisz­títjuk, rózsáira szedjük. A hagymát apró kockákra vágjuk, zsíron meg- fonnyasztjuk, majd rátesszük a kar­fiolt, és óvatosan keverve, kissé megfuttatjuk a hagymás zsíron. Ez­után meghintjük liszttel és petre­zselyemmel, kettőt-hármat keve­hintjük és elterítjük benne a karfi­olt, ha gőzben főztük, enyhén meg­sózzuk. A tetejére ráhintjük a ma­radék zsemlemorzsát, erre kerül a tejföl, és végül egyenletesen rászór­juk a reszelt sajtot. Előmelegített sütőben kb. 40 percig sütjük, vi­gyázva, hogy a sajt enyhén rózsa­szín legyen. Karfiol besamellel Hozzávalók: ldb nagyobb karfiol, 50 g mar­garin, 3 dl tej, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál reszelt trappista sajt, 2 tojás, só, cukor. Elkészítése: A rózsáira szedett karfiolt puhá­ra főzzük. A főzővízbe öntsünk te­jet, ízesítsük sóval, 'cukorral. Ha megfőtt, helyezzük a karfiolt főző­margarinnal kikent tűzálló tálba. A megmaradt karfioltorzsát szitán törjük át. A lisztet a megmaradt tej­ben keverjük simára, majd adjuk hozzá a két tojássárgáját, a felol­vasztott margarint, az áttört tor­zsát és a reszelt sajtot. Sózzuk ízlés szerint, majd adjuk hozzá a tojásfe- héije kemény habját. A mártást öntsük rá a karfiolra és meleg sütő­ben kb. 20 percig süssük pirosra. Hamis vesevelő Hozzávalók: 10 tojás, 1 kg karfiol, 5 dl olaj, egy nagyobb fej vöröshagyma, egy kiskanál fűszerpaprika, egy csokor zöldpetrezselyem, só. Elkészítése: A felmelegített olajon megfony- nyasztjuk a finomra vágott vörös­hagymát. A tűzről levéve, ha egy ki­csit hűlt, meghintjük fűszerpapri­kával, elkeverve, kevés vizet alá­öntve fedő alatt pár percig párol­juk, majd zsírjára sütve hozzáadjuk a rózsáira szedett karfiolt, megsóz­zuk, jól átforgatjuk, kevés vizet alá­öntve, ha szükséges, pótolva, fedő alatt puhára pároljuk. A megpuhult karfiolt zsírjára sütjük, majd ráönt­jük az enyhén sózott felvert tojáso­kat, elkeverjük és rántotta sűrűsé­gűre sütjük. Frissen vágott zöldpet­rezselyemmel meghintve, egytál­ételként tálaljuk. Dubarry-szelet Hozzávalók: 1/2 kg sertéskaraj vagy -comb, 5 dl olaj, 5 dkg finomliszt, 5 dkg mar­garin, 1/2 1 tej, 10 dkg trappista sajt, 1 kg karfiol, 2 tojás, 1 tejföl, egy kiskanál szerecsendió, só. Elkészítése: A hússzeleteket kiverjük, bevag­dossuk, besózzuk és mindkét olda­lukat a felmelegített olajban átsüt­jük. A sütéshez felhasznált zsira­dékkal egy megfelelő nagyságú tepsit kikenünk és a szeleteket egy­más mellé lerakjuk. Tetejét beborít­juk a forró, előfőzött karfiollal és leöntjük gratinmártással, végül meghintve reszelt sajttal, előmele­gített sütőben aranysárgára sütjük. Egytálételként fogyasztjuk. A gratinmártás: a margarint fel­melegítjük, hozzáadjuk a lisztet, kavargatva Összemelegítjük, majd a tűzről levéve felöntjük forró tej­jel, elkeverjük, ezután a tűzre visz- szatéve, állandó keverés mellett lassú forralással besűrítjük. Ha lan­gyosra hűlt, belekeverjük a tojás- sárgáját, a reszelt sajt felét és a tej­fölt. Sózzuk, reszelt szerecsendió­val ízesítjük, és végül habbá vert to­jásfehérjével lazítjuk. Karfiolfasírt Hozzávalók: 1 karfiol, 1 tojás, liszt, só, őrölt bors, reszelt szerecsendió, olaj a ki­sütéshez. Elkészítése: A főtt, jól lecsurgatott karfiolt összetörjük és annyi lisztet teszünk hozzá, amennyit felvesz. A tojást, a sót, az őrölt borsot, a reszelt szere­csendiót ízlés szerint összedolgoz­zuk vele, majd lisztes kézzel lapos pogácsákat formálunk a masszá­ból, és bő, forró olajban kisütjük. Melegen, reszelt sajttal meghintve tálaljuk. Egyszerű és olcsó étel. A levesek számtalan változata készíthető karfiolból, hagyomá­nyosan, sűrítéssel, tejfellel, tej­színnel dúsítva, sárgarépával, gyökérrel kiegészítve. Híg leves­ként, különböző zöldségekkel, csontlében vagy húslében meg­főzve, vajasgaluska-betéttel, külö­nösen finom levest kapunk, ha csirkeaprólékkal készítjük. Húsle­vesbe, csontlevesbe szintén kerül­jön karfiol, a leves íze is jobb lesz és a levesben főtt ízletes karfiol is feltálalható. A karfiolkrémleves különleges, ünnepi étel, zsemle­kockával, levesgyönggyel tálalha­tó s a folyékony és pépes étrend egyes változataiban is adható. Köretként a legkiadósabb zöld­ségfélénk. Mivel a legtöbb esetben előfőzzük, fontos szempont, hogy ezt forró vízben kezdjük és rövid ideig tartson. Leghelyesebb a gőz­ben főzés födött edényben. Az így készült ételek ízesebbek, az eljá­rás kihozza a nyersanyag termé­szetes, jellemző ízét, a lehetősé­gekhez képest a legjobban megőr­zi a vitaminokat és az ásványi- anyag-tartalmat. A legegyszerűbb köret a főtt (gőzben főtt) karfiol, finomra vágott zöldpetrezselyem­mel, esetleg különböző fűszersó­val meghintve, energiaszegény ét­rendben különböző sovány hú­sokkal fogyasztva különösen al­kalmas. Ha vaj- vagy margarinda­rabkákat teszünk rá, klasszikus angolos köretet kapunk. Meghint­hetjük vajas (margarinos) zsemle­morzsával, ez a lengyeles köret. Adhatjuk önmagában, de tálal­hatjuk vegyesen más zöldségek­kel, vagy sült, esetleg petrezsely­mes burgonyával. A párolt rizs nem illik hozzá. Összetettebb kö­reteket is készíthetünk karfiolból: csőbensült vagy gratinírozott kar­fiolt, sajtos karfiolt, resztéit karfi­olt, amely hagymás zsiradékban átforgatva készül. Húspótló feltétként is gyakran szerepel a karfiol, rántott karfiol zsemlemorzsával, párizsiasan, palacsintatésztában, sörtésztá­ban. Kevésbé ismerik a karfiolfel- fújtat, krokettet, de ezek szinte minden szakácskönyvben megta­lálhatók. A magyar konyha igen sok karfiollal készült önálló ételt is ismer. Ilyenek a karfiolpörkölt, hamis vesevelő, Dubarry-szelet, karfiolos ragu, rakott karfiol stb. A saláták nyersanyagai közül sem hiányozhat, felhasználhatjuk nyersen is, de csak apró rózsáira szedve, vagy vékonyra felszeletel­ve és más alapanyagokkal elegyít­ve. Legtöbb esetben a karfiolt elő- főzve (lehetőleg gőzben) használ­juk salátának. Nagyon kellemes ízű köret hideg húsételekhez a majonézes karfiolsaláta. Egytál­étel lehet, ha sonkával, tojással, virslivel, gombával, esetleg más zöldségekkel kombinálva állítjuk össze és különböző önteteket adunk hozzá, kedvezően növeli a saláta mennyiségét, és laktató ha­tását. (G. Labáth Katalin) ■vt ÍZTÖRTÉNELEM Régi korok emlékei a polgári és finom konyha legkipróbáltabb vényeivel MÉRY ZSÓKA Szeretem a könyveket. Szakmai ártalom ez nálam, mert nem okvet­len csak a tartalmuk miatt, bár az sem másodlagos. Meggyőződé­sem, hogy a tartalmán túl egy könyv utóélete, mert hogy élete is van, sokban függ attól, hogy mi­lyen a kivitelezése. Egy szemet gyö­nyörködtető kiadvány különös fo­lyamatokat indít el az emberben. Éppen ezért csodálom a régi köny­veket. Pár évvel ezelőtt megkeresett egy ismerősöm. Rokonai padlásán egy valamikor magyar, ma már színtiszta szlovák faluban Pöstyén környékén, előkerültek valamiféle régi könyvek. Több száz. A baj csak az volt velük, hogy messze-távol senkinek se kellettek, magyarul íródtak ugyanis. Még aznap úrnak indultam. A házaspár leültetett a konyhában, s a néhai tulajdonos­hoz fűződő rokoni szálak bonyolult magyarázatába kezdett. Hamar el­vesztettem a fonalat, őszintén szól­va nem is figyeltem, olyan izgatot­tan vártam, mit is rejt az a bizonyos padlás. Az egyetlen érdemleges in­formáció, ami mégis megtapadt a szürkeállományomban, az volt, hogy egykori tulajdonosuk, a falu iskolájának derék igazgatója, nyil­ván nagyon okos ember lehetett, mert a könyvek mennyiségéből ítélve sokat olvasott. A bőséges fel­vezetés és idegcsigázás után szé­pen komótosan megindultak a po­ros banánosládák a padlásfeljáró­ból lefelé, egyenesen a lábam elé. Csalódottan nyitottam fel az első doboz fedelét, amely ugyan szép küllemű, de szinte olvashatatlan, 19. század végi vászonkötéses ponyvaregényeket rejtett. A névte­len írók ismereüen remekei után igazi kincsesládák következtek. Tolnai világlexikon és világtörténe­lem sorozata, Ballagi-féle szótárak 1881-ből, az első magyar doktornő Hugonnai Vilma grófnő A nő mint háziorvos kötetei, Franklin kézi­lexikon sorozata, történelmi és úti­könyvek, regények. És egy megsár­gult, rongyosra lapozott szakács- könyv. A legújabb és legteljesebb budapesti szakácskönyv és házi czukrászat Kugler Géza tolla nyo­mán. A polgári és finom konyha legkipróbáltabb vényeivel. A tála­lás, terítés és fölszeldelés magyará­zatával, természetesen számos gra­fikával, bámulatosan igényes szer­kesztéssel, amely becsületére válna bármelyik mai utódjának. Kétezer olyan recepttel, hogy csak ámul­doztam. Előétek gyanánt botjúvelő szardellával, csiga töltve vagy eset­leg szalonkamell hidegen. A leve­sek általános bevezetőjén sem győztem csodálkozni. „A leveseket osztályozhatjuk: hús és zöldség-levesekre aztán bor, sör, tej és víz leves félékre” - írja a szerző. Még mielőtt sörözgetős ol­vasóim felkapnák fejüket, hogy végre ivásra válthatják az evést, le­írom gyorsan a sörleves receptjét. Forraljunk fel 1 liter világos sört (már nem is olyan bizalomgerjesz­tő) s benne a cukrot, fahéjat, cit­romhéjat, szegfűszeget, a habot gondosan szedjük le róla. Most ha­barjunk el 3 deciliter tejfölt 5 tojás- sárgájával, öntsük rá a forró sört, s ha tetszik pirított zsemlyeszeletek­re kitálalhatjuk. Az étkezés terén rendkívül konzervatív férjem tilta­kozott. Sört kizárólag fűszermente­sen, kellőképpen hűtve és habosán, pohárból, korsóból esetleg üveg­ből, semmi esetre sem tányérból kanállal. De a böjti levesek közt megbújó kolbászleves már neki is tetszett. Ez meg valahogy nálam nem stimmelt. Vagy a füstölt kol­bász akkoriban nem is volt hús? Az viszont, hogy a tó vizén kecse­sen úszkáló hattyú húsféleség, melyet nemcsak etetni, hanem süt­ve, párolva, töltve enni is lehet, ne­kem kicsit meredek. A sok különös húsétel, főzelék, mártás és körítés között flancos nevek mögé bújva azért megtaláltam a kedvenceinket is. Mire végiglapoztam a könyv sű­rűn szedett ötszáz oldalát, arra a megállapításra jutottam, ha ezek a legkipróbáltabb recipiék, akkor bi­zony nagyon tudtak élni és enni a polgárok, s micsoda szegényes és fantáziátlan a mai étlapunk. Az ínyesmester szakácskönyve, mely hű társam és tanítóm volt asszony­korom csaknem húsz esztendeje alatt, mellette egyszeriben színte­lennek tűnt. Csak az vigasztalt, hogy nagyszámú étkes családomtól nem érkezett sűrűn panasz. Gondosan újrafűzve, szép kön­tösbe öltöztetve, mentve a még menthetőt, felsorakozott hát a könyvespolcomra ellaposult mai és tegnapi társai közé ez az olvas­mánynak sem utolsó míves darab. Időnként, kísérletező és ráérős ked­vemben sütök-főzök belőle valami igazán különlegeset. Persze nem békát, zergét és verebet. Csak az szomorított el egy picit, hogy a szerző nevéről, s ama ismert vers­sorról elhíresült kugler receptjét nem találtam meg benne. Aztán az is lehet, hogy az a derék cukrász- mester későbbi találmánya, s ab­ban az időben még maga sem hitte, hogy sok ezer receptje közül éppen a csokoládés bonbonról híresül el a neve. IZVILAG Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: ízvilág, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents