Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-05 / 256. szám, péntek

f/A KERTESZKEDO 2004. november 5., péntek 1. évfolyam 37. szám Mire gyanakodjunk, ha a szeptemberben, októberben elvetett búza, árpa levélzete hirtelen sárgulni kezd Vírusfertőzés az őszi gabonán Az elvetett búzát és árpát ebben az évszakban több betegség is fenyegeti. Ősz­szel és télen jelentkezik a csírapusztulás és a gyökér­elhalás, de most fertőznek a szártőbetegségeket oko­zó gombák is, amelyek ha­tására a vetésben télen tő­ritkulás áll be. CSERES ZOLTÁN Dél-Szlovákiát az utóbbi évek­ben meleg ősz jellemezte, aminek hatására jelentősen fertőzött a lisztharmat és a levélrozsda. A vas­tag hótakaró olvadásakor pedig a hópenész tüneteivel kell számol­nunk. Kitavaszodás után a már ősz­szel fertőző gombák szerepe meg­növekszik, de további kórokozók, vírusok és kabócát is tizedelik a ter­mést. A búzatörpeség vírustünete az egész táblán egyszerre jelentkezik, míg az árpa sárga törpeség vírus tünete a tábla szélén jelenik meg először. A búzatörpeség vírusa ter­jesztésében a kabócákjátsszák a fő­szerepet, amelyek enyhe időjárás esetén szinte egyszerre lepik meg a kelésben levő gabonát. A fertőzés az árvakelésről, valamint a mezs­gyéken levő fűfélékről kerül át a termesztett búzára, minek hatásá­ra a táblán rövid időn belül általá­nos sárgulás veszi kezdetét. A levél- sárgulás az árpánál mindig jobban jelentkezik mint a búzánál. Az árpa sárgatörpeség vírusa az őszieken erős sárgulást, színelvál­tozást okoz. A vírusnak jelenleg öt törzse ismert, fő terjesztői a levél- tetvek, konkrétan a Rhopalosip- hum padi és a Macrosiphum avenae levéltetűfaj. E vírusbeteg­ség mechanikai úton eseüeg vető­maggal nem terjed. A vírusbeteg­ség törzsspecifikus diagnosztizálá­sára a Központi Mezőgazdasági és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP) pozsonyi központjában új, korsze­rű laboratóriumot rendeztek be. Itt az egyes törzsek előfordulási ará­nyát is meg tudják állapítani. A vírusok által előidézett termés­veszteség - az ökológiai tényezők­től és a fertőzés idejétől függően - akár a 5-97%-ot is elérheti. Az idei időjárás miatt a termelőknek he­lyenként erős tetű- és kabócafertő­zésre kell felkészülniük. A fertőző tényezők önmagukban minden év­ben többé-kevésbé jelen vannak, és hátráltatják az ősziek fejlődését. Emellett az ősziek levélzete a hideg hatására megsárgul. Azonban ta­vasszal, az idő felmelegedése és az átmeneti nitrogénhiány megszűné­se után a gabonák helyrejönnek. Ott, ahol a sárgulást a gabona ví­rusbetegsége okozta, a sárgulás visszafordíthatatlan. A búza és a rozs esetében a sárga mellett a le­velek vörösödése, lilásodása is elő­fordulhat. A fertőzött állomány nö­vekedése leállt, legfeljebb bokroso- dik. Az ilyen növénynél, ha a kalá­szolás végbe is megy, a kalászban csak néhány szem fejlődik ki, azok is törpék, léhák maradnak. A fertő­zött növények gyökérzete sem fej­lődik, hanem megbámul, új gyöke­rek nem képződtek. A víruskártétel megelőzése, csökkentése érdeké­ben a termelőknek tudatosítaniuk kell, hogy: az árvakelés elsődleges vírusforrásul szolgál; a túl korai ve­tés szintén növeli a fertőzés veszé­lyét, mert a korai kelés vonzza a fű­féléken valamint a termesztett ku­koricán tömegesen élősködő levél- tetveket. Minél később következik be a vírusfertőzés, annál kisebb mértékben érezhető annak káros hatása; az őszi fertőzés csökkent­hető a vetőmag csávázásával, mely a kezdeti növekedési stádiumban védi a növényt a levéltetvek, kabó­cák és a gabonalegyek kártételétől; előnyös lehet a gyorsabban fejlődő korai vetőmagfajták választása, ám a vírusbetegségekkel szembeni vé­delem alapját a jövőben a vírus- rezisztens vagy legalább a -toleráns fajták előállítása jelenti majd. A Komáromi járásban az idei ka­bóca- és levéltetű-fertőzés jelentős mértékű. Akik bizonyosak akarnak lenni arról, hogy valóban miattuk sárgul a vetés, azok keressék fel az illetékes járási növényvédelmi fel­ügyelőt. Az mintát vesz a búzatáb­láról, amelyet az ÚKSUP pozsonyi szaklaboratóriumában elemzésnek vernek alá. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet komáromi részle­gének a munkatársa Tisztogassuk meg az idősebb gyümölcsfákat, ültessük el az új fákat, díszcserjéket Időszerű teendők a gyümölcsösben és a kertben ANDRÁSSY LÁSZLÓ A lombjukat vesztett ribiszke- és köszmétebokrok ritkítómetszését végezzük el. Csonkot ne hagyjunk vissza, mert azon elkorhadva tap­lógombák telepedhetnek meg. A folytontermő málnatövek le- termett vesszőit vágjuk ki tőből, a másfél méternél hosszabbra nőtt egyéves vesszők hegyét vágjuk vissza. Az erős málnasarjakat emel­jük ki ásóval és telepítsük át új he­lyükre. A gyümölcsfákat és cseijéket ül­tessük el. Ültetés után a csemetéket nem kell beöntözni, de tövüknél a talajt fel kell kupacolni, nehogy a gyökérzet télen fagykárt szenved­jen. Az erős gyökerű csemetéket csak akkor támasszuk meg karóval, ha állatoktól kell megvédenünk őket. A görbe törzsű fa karóhoz köt­ve kiegyenesedik. Tisztogassuk meg az idősebb gyümölcsfákat. A moníliás múmi­ák, hemyófészkek, taplógombák, vértetves vesszők, gyűrűs- és gyap­jaspille tojáscsomóinak eltávolítá­sával ne késlekedjünk. A korábban levágott ágak sebeit kacorral simít­suk le, majd a friss sebet kenjük be fasebkátránnyal vagy fémmentes olajfestékkel. A gyümölcstárolóban a relatív páratartalom lehetőleg 80-85 “Zo­os legyen. Hideg idő esetén csak nappal, enyhe idő esetén éjszaka is kinyithatjuk a szellőzőnyílást. A fűtött fóliasátorba szánt fejes saláta palántanevelését most kezd­hetjük. A magvakat szaporítóládá­ba vessük. Csak akkor kezdjünk a palántaneveléshez, ha olyan hely­séggel rendelkezünk, amelyben 16 C körüli hőmérsékletet tudunk tar­tani, és a növények elegendő fény­hez jutnak. A bimbóskelt még a szabadban hagyhatjuk, a növény a -8, -10 fo­kon sem károsodik. Még szedhet­jük a hosszú tenyészidejű fejes ká­posztát. A felszedett, megtisztított fejek közül csak azokat tároljuk, amelyek hernyóktól, azok rágásá­tól, ürülékétől, levéltetvektól és rothasztó tevékenységet folytató kórokozóktól mentesek. A káposz­tafejek tárolására a 2-5 C fok a leg­megfelelőbb. A tormát még szedhetjük, és ezt összekapcsolhatjuk a telepítésé­vel is. Kezdhetjük a fokhagyma ülteté­sét. A telet jól tűri, nem kell félni a kifagyás veszélyétől. A szétválasz­tott gerezdeket 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra duggassuk. A fagyok beállta előtt szedjük fel a téli retket és a sárgarépához hasonlóan tárol­juk. Megkezdhetjük a díszfáink és díszcserjéink nyugalmi állapotá­ban esedékes fatisztogatási, ápolási munkákat. Ha a tisztogatási mun­kák során a fatörzsön vagy a vasta­gabb ágrészeken farontó gombát találunk, úgy vágjuk le, hogy az egészségesnek látszó részből is tá- volítsunk el 1-2 cm-nyit. A sebet ol­tóviasszal kezeljük. Egész hónapban végezhetjük az őszi talajmunkákat, valamint az ül­tetést. Tavaszig száraz hűvös helyen teleltessük Dáliák téli tárolása ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ Az indiánnyárral együtt eltűn­nek a kertből a dáliák is. Ez a csodá­latos virág mindaddig ékesíti a ker­tet, amíg az első őszi fagyok nem köszönnek be. Miután az utolsó pompás virágcsokrot leszedtük, megkezdhetjük a növények előké­szítését a téli pihenőre. A ma ismert dáliafajták őse Me­xikóból származik, ezért a növény nem viseli el a mi éghajlatunkon a téli fagyokat. A fagy leperzseli a nö­vény föld feletti részét. A dália gumós növény, így a te- leltetése könnyen megoldható. Ezért mielőtt az első fagyos éjsza­kák beköszöntenek, vágjuk vissza a töveket a föld fölött 10-20 centimé­teres magasságban, majd a gubót a földből ássuk ki. Vigyázzunk, ne­hogy a hegyes szerszámmal a gu­mókat megsértsük. A szaporítókép­leteket ezt követően ajánlatos meg­tisztítani, címkével ellátni, és hűvös helyiségben, homokban vagy tő­zegben tárolni. Ügyeljünk arra, A dáliagumó helyes tárolása esetén koranyártól ismét gaz­dagon virágzik (Képarchívum) hogy a gumók ne száradjanak ki, il­letve a nagy páratartalom miatt ne penészedjenek vagy rohadjanak. Még a betárolás előtt vizsgáljuk meg, hogy a teleltetésre szánt gu­mók között nincs-e beteg vagy fer­tőzött példány. Azokat haladékta­lanul távolítsuk el az egészségesek közül, (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 39,884 Lenqvel zloty 9,247 Anqolfont 57,395 Maqvar forint (100) 16,235 Cseh korona 1,267 Svéd korona 4,400 Dán korona 5,366 Szlovén tollár (100) 16,664 Japán ien (100) 29,234 Sváici frank 26,059 Kanadai dollár 25,762 USA-dollár 31,105 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,93-40,93 30,16-31,82 1,24-1,30 15,62-16,92 OTP Bank 38,84-40,86 30,07-31,73 1,24-1,30 15,65-16,85 Postabank 38,81-40,89 30,16-31,76 1,24-1,30 15,60-16,88 Szí. Takarékpénztár 38,83-40,83 30,10-31,68 1,23-1,30 15,52-16,98 Tatra banka 38,81-40,89 30,16-31,76 1,24-1,30 15,60-16,88 UniBanka 38,86-40,90 30,19-31,77 1,23-1,29 15,60-15,60 Általános Hitelbank 38,84-40,92 30,29-31,91 1,23-1,30 15,35-17,14 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony november 3-án 6-8 Sk/köteg, 12 Sk/kg Komárom november 3-án 7-8 Sk/kg Rimaszombat november 3-án 18 Sk/kg Zseliz november 3-án 10-12 Sk/kg Losonc november 4-én 10-15 Sk/kg Szepsi november 3-án 6-8 Sk/kg Kassa november 3-án 8 Sk/kg petrezselyem 25-30 Sk/kg 24-26 Sk/kg 28 Sk/kg 18-20 Sk/kg 24-29 Sk/kg 20 Sk/kg 18 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7 Sk/kg 6 Sk/kg 8 Sk/kg 5-6 Sk/kg 4-6 Sk/kg tojás 3,20-3,60 Sk/db 2,90 Sk/db 3,50 Sk/db 3,00 Sk/db 2,80 Sk/db HNMNHMMMi zeller 30 Sk/kg 8-10 Sk/db 15 Sk/kg 8-10 Sk/db 25-32 Sk/kg 23 Sk/kg 10 Sk/db karfiol 10-20 Sk/fej 10-25 Sk/fej 25-35 Sk/fej 20-30 Sk/fej 12-28 Sk/fej 20-25 Sk/db 5-20 Sk/db zöldpaprika 24-58 Sk/kg 16-40 Sk/kg 15-50 Sk/kg 20-25 Sk/kg 26-29 Sk/kg 15-25 Sk/kg 16-25 Sk/kg paradicsom 29-48 Sk/kg 26-35 Sk/kg 35 Sk/kg X 20-48 Sk/kg 28-30 Sk/kg 20-35 Sk/kg vöröshagyma 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10-12Sk/kg 5-7 Sk/kg 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 6-8 Sk/kg fokhagyma 29-60 Sk/kg 50-60 Sk/kg 70 Sk/kg 40 Sk/kg 49-65 Sk/kg 52-60 Sk/kg 50 Sk/kg káposzta 6 Sk/kg 5-6 Sk/kg 4-5 Sk/kg 5 Sk/kg 4 Sk/kg 5-6 Sk/kg 5-6-9 Sk/kg mák X 80 Sk/liter 70 Sk/liter 80 Sk/kg X X X szőlő 38 Sk/kg X X 20 Sk/kg 35-40 Sk/kg 30 Sk/kg 20 Sk/kg uborka 40 Sk/kg 18-24 Sk/kg X X 19-28 Sk/kg X X alma 12-22 Sk/kg 10-22 Sk/kg 15-25 Sk/kg 15-18 Sk/kg 15-17 Sk/kg 10-16 Sk/kg 5-15 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents