Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-05 / 230. szám, kedd
3 ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 5. Fókuszban: a felsőoktatási reform Martin Frone szlovák oktatási miniszter bízik abban, ez alkalommal a honatyákkal végre sikerül elfogadtatni a költségtérítéses felsőoktatás bevezetését Ismét előkerül a már zátonyra futott koncepció Martin Frone oktatásügyi tárcavezető felbuzdulva azon, hogy a parlament a közelmúltban végül is elfogadta a meglehetősen radikális egészségügyi reformmal kapcsolatos törvényeket, januárban újra előterjeszti a tandíjrendszer bevezetéséről szóló jogszabálytervezetet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A miniszter bízik abban, ez alkalommal a honatyákkal végre sikerül elfogadtatni a költségtérítéses felsőoktatás bevezetését. A koncepció ez ideig háromszor futott zátonyra. Az elképzeléseknek megfelelően a tandíjjal az oktatási költségek 5-30 százalékát - éves szinten 3 650-21 900 korona - terhelnék a hallgatókra. Az intézmények maguk döntenék el, hogy a megadott határokon belül mennyit kívánnak behajtani a hallgatókon. A legolcsóbbak várhatóan a műegyetemek, a legdrágábbak pedig a legnépszerűbb, az orvosi, a jogi és az informatikai képzést nyújtó egyetemek lesznek. A tandíjfizetés előreláthatólag gyakorlatilag mindenkinek kötelező lesz. Martin Frone, az oktatási tárca vezetője szerint átlagosan havi 800 koronás tandíj esetén az egyetemek összességében évente mintegy 1,2 milliárd többletbevételre tehetnének szert. Kérdés azonban, ilyen mértékű többletbevétel megoldhatja-e a felsőoktatás problémáit. Frone annak ellenére bízik a tandíjrendszer sikerében, hogy egy közelmúltban készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek több mint 82 százaléka nem ért egyet a felsőoktatási tandíjak bevezetésével. A nyilatkozók fele szerint a tandíj nem emeli, sokkal inkább csökkenti majd az oktatás színvonalát. A költségtérítéses felsőoktatás esetleges bevezetése heves reakciókat váltott ki a hallgatók körében is. Emlékezetes, május negyedikén Pozsonyban mintegy ötszáz diák tartott tiltakozó megmozdulást az ingyenes felsőfokú képzés fennmaradásáért és a felsőoktatás kormány által tervezett reformja ellen. A tüntető fiatalokat mintegy 20 ezer hallgató támogatta aláírásával. A tiltakozók többsége a baloldali hallgatótömörüléseket képviselte. A jobboldali kereszténydemokrata fiatalok elutasították a tüntetés gondolatát, egyben kampányba kezdtek, hogy meggyőzzék a diákokat a tandíjrendszer bevezetésének előnyeiről. A hivatalos felmérések szerint az egyetemisták - ha állandó lakhelyükön található felsőoktatási intézményt látogatnak - havi tanulmányi költségei a múlt évben átlagosan mintegy 4000 koronát tettek ki. A lakóhelyükön kívül felsőfokú tanulmányokat folytatóknak a fenti összeghez képest havonta hozzávetőlegesen és átlagban 1300 koronával magasabbak a tanulmányaikkal összefüggő költségeik. A valóságban vélhetőleg még ennél is sokkal drágább a diákok élete. Egyelőre felmérhetetlenek a fizetős felsőoktatás majdani következményei. Főleg, ha figyelembe vesszük az alacsony hazai átlagjövedelmet, és azt a tényt, hogy a szlovákiai családok tizenkét százaléka szociálisan hátrányos helyzetű, (érvé) Mennyi ezresre lesz szüksége egy diáknak a reform után ahhoz, hogy tanulhasson? (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) TANDÍJAK EURÓPÁBAN Az állami felsőoktatási tandíjak kérdése minden országban heves indulatokat vált ki. Az integrálódó európai oktatási piacon nincsen erre vonatkozó egységes szabályozás. A tandíjkérdés így nem csak Szlovákiában kerül a viták középpontjába. Miniszterelnökök székét veszélyeztetheti, tüntetéseket, sőt zavargásokat gerjeszthet, és a társadalmi ellentétek kiéleződését idézheti elő. Nagy-Britannia Nemrégiben sorsdöntő üggyé lépett elő a tandíjak kérdése Nagy-Britanniában. A reformtervezet Tony Blair miniszterelnöki székét is megingatta, hiszen a tervezetet nemcsak az ellenzék, hanem a kormányfrakció is ellenezte. A tandíjreformnak mindvégig kétséges volt a kimenetele. A miniszterelnöki hivatalnak eddig példátlan rábeszélő kampányt kellett indítani a győzelem érdekében: miniszterek lobbiztak, és maga Blair is hadjáratba kezdett, hogy meggyőzze a lázadó munkáspárti képviselőket. Az elfogadott brit tandíjtörvény alapján az állami egyetemek 2006-tól tanévenként 3 ezer fontig (kb. 180 ezer korona) terjedő, a diplomaszerzés utáni jövedelmekből, utólag fizetendő tandíjat szedhetnek be a hallgatóktól. A brit tandíjreformot az igazságosabb teherelosztás jegyében dolgozták ki. A képlet egyszerű: a felsőoktatás eltömegesedésével egyre többen kerülnek a főiskolák, egyetemek padjaiba, ezzel egyre több teher hárul az adófizetőkre. Ezt a terhet kívánja a brit kormány áthárítani a jövő diplomásaira, hiszen - jelenleg - a diplomával rendelkezők többet keresnek, mint az érettségizettek. Az angliai helyzetet az a kétezer fontos tanulmányi segély jellemzi leginkább, melyet 25 ezer rossz körülmények között élő diák között osztottak ki. A támogatásra azért volt szükség, mert a felmérések szerint a tandíjak miatt többen kényszerültek abbahagyni tanulmányaikat. Nagy- Britanniában a felsőoktatás finanszírozása összetetten alakult. A nyolcvanas években az oktatás ingyenes volt, a diákok a szülők anyagi helyzetétől függően kaptak ösztöndíjat, amit az adókból fedeztek. A szociális ösztöndíj mellett azonban egyre inkább szükség mutatkozott más támogatási rendszerre is, ezért a kilencvenes években bevezették a diákhitelrendszert. A hitel a hallgatói ösztöndíj kiegészítője lett. A jelenlegi éves tandíj diákonként 1075 font, de alacsony családi jövedelem esetén az egyetemek elengedik ezt az összeget. 1999-ben eltörölték a környezet- tanulmányokon nyugvó ösztöndíjat, és hitellel helyettesítették. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az egyetemistáknak komoly nehézséget jelent a kölcsönök megfizetése. Ezek a nehézségek vezettek ahhoz, hogy az utóbbi években csökkent az egyetemi hallgatók száma. Az egyszeri, kétezer fontos segéllyel elkezdődött változást egyébként az egyetemi rektorok is sürgették. Németország És ez jellemző az Európai Unió tagországainak zömében. Az ingyenes felsőoktatást már olyan országok sem engedhetik meg maguknak, mint Németország. A tandíjak bevezetése a közelmúltban óriási tiltakozási hullámot váltott ki a német diákok köréből. Tüntetéseken a tiltakozók többször összetűztek a rendőrökkel, Darmstadtban diákok 20 percig megszállták a hesseni rádió stúdióját, Berlinben elfoglalták a városházát, órákra megszállták a Német Szociáldemokrata Párt székházát. A különböző akciók hetekig tartottak Németország szerte. A diákok az oktatásra szánt támogatások lefaragása, valamint a tandíj bevezetése ellen tiltakoztak akcióikkal. Berlin ugyanis 2009-ig 75 millió eurót akar törölni a város három egyetemének költségvetéséből. A diákok attól tartanak, hogy a tervezett intézkedések nyomán csökken majd a színvonal, és felerősödik a szociális szelekció. Az első diploma megszerzése végül is ingyenes, ám az intézmények saját hatáskörükön belül kérhetnek tandíjat a további tanulmányokat is folytatóktól. Az anyagilag hátrányos helyzetben lévő diákok részére hozták létre a német támogatási rendszert. A támogatás összegét havi 500 euróbán maximalizálták, melynek egyik felét ösztöndíj, másik felét kamatmentes hitel formájában kaphatják meg a tanulók. A hitel visszafizetésének módját a diák társadalmi és anyagi helyzetét figyelembe véve alakítják ki. Franciaország A francia tandíjak nem kerültek reflektorfénybe: a frank rendszerről azt tartják ugyanis, hogy elérhető mindenki számára. A franciaországi felsőoktatást az intézmények sokfélesége jellemzi. Az egyetemekre jelentkezőknek nem kell felvételi válogatáson részt venniük, érettségivel kerülhetnek be a hosszú távú tanulmányokat nyújtó közintézményekbe. Az egyetemek mellett léteznek különböző minisztériumok alá rendelt magán- vagy állami iskolák, melyeken a szakmai jellegű oktatás a jellemző. A tandíj nagyságát az oktatási minisztérium határozza meg évente. Az állami intézményekben ez az összeg igen alacsony, emellett a hallgatók szociális ösztöndíjban és étkezési támogatásban is részesülnek. Ausztria Sokévi ingyenesség után egy ideje félévente mintegy 375 euró tandíjat szednek Ausztriában a hallgatóktól. A rendszer bevezetése azonban nem ütközött akkora ellenállásba, mint amire számítani lehetett. Sokan ugyanis elfogadták azt az érvelést, hogy a tandíj a csak látszólag egyetemre járó áldiákokat szűrte ki, és nem a tehetségeseket a jó anyagi kondíciókkal rendelkezők javára. A hátrányos helyzetű tanulók számára ugyanis kiépítettek egy ösztöndíjrendszert, amellyel a diákok egyharmadát támogatják. Ám a tandíjat befizető hallgatók jogosan követelik a minőség javulását: több oktatót, elegendő termet. Az ausztriai reformok már az egyetemi együttműködéseket feszegetik, amely a bolognai folyamatként emlegetett európai oktatási piac egységesítésének is velejárója. Magyarország Magyarországon is szélsőséges indulatokat vált ki a tandíj kérdése. Nemrégiben újból felröppent a tandíj bevezetésének híre: Magyar Bálint oktatási miniszter ugyanis az Európai Egyetemek Szövetségének kétnapos budapesti konferenciáján azt mondta, hogy Magyarországnak meg kell oldania a felsőoktatás finanszírozásának kérdését, amelynek során nem lehet megkerülni a tandíj bevezetésének problémáját sem. Miután az ellenzék azzal gyanúsította meg a kormányt, hogy ismét tandíjat akar szedni, az oktatási minisztérium alig győzött cáfolatokat kiadni. A miniszter minden lehetséges fórumon megerősítette: nem szerepel a kormányprogramban az államilag finanszírozott hallgatói helyek tandíjassá változtatásának programja. Ugyanakkor elismerte: Magyarországon van tandíj, hiszen a diákok több, mint harmada költségtérítéses hallgató, (mk, érvé) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT IDŐ; 18-23 FOK A Nap kel 06.59-kor - nyugszik 18.21-kor A Elold kel 21.56-kor - nyugszik 14.31-kor A Duna vízállása - Pozsony: 305, apad; Medve: 240, apad; Komárom: 215, apad; Párkány: 140, apad. ELŐREJELZÉS Délelőtt még ködfoltokra számíthatunk. Napközben általában mindenütt derült lesz az égbolt, elvétve gomolyfelhő- zet képződhet. Gyenge, változékony irányú, nyugaton délkeleti szél fúj. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18-23 fok körül alakul. Éjszaka 10 és 6 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Délnyugatról meleg levegő érkezik hozzánk. Holnap folytatódik a derült idő, sok lesz a napsütés. A hőmérséklet 20 és 24 fok között várható. kijevi 3 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás alapvetően kedvező hatással lesz a szervezetünkre, a hőmérsékleti is kellemes lesz. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, jobban tudunk összpontosítani a feladatainkra. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők azonban lehetőleg kerüljék a túlzott megterhelést. Reggel légzési nehézségekkel is számolhatunk. Az alacsonyabb vér- nyomásúakat és az időjárásra érzékeny egyéneket enyhébb migrénes fejfájás gyötörheti. TUNISZ 30
