Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-29 / 251. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 29. RÖVIDEN Emberrablás Afganisztánban Kabul. Egy brit, egy koszovói és egy Fülöp-szigeteki ENSZ-munkatársat raboltak el tegnap fényes nappal, az október 9-i elnökválasztásokra létrehozott közös afga- nisztáni-ENSZ testület irodájánál, Kabul központjában. Az elrablottak közül kettő nő. Rendőrségi közlés szerint a fegyveresek feltartóztatták az ENSZ-jelzésű gépkocsit, amelyben utaztak, majd a három embert áttuszkolták egy teherautóba és elhajtottak velük. Egy neve elhallgatását kérő ENSZ-illetékes közlése szerint a támadók katonai egyenruhát viseltek. (MTI) Lemondott a lett kormány Riga. Lemondott tegnap az Indulis Emsis vezette lett kormány. A lemondás oka, hogy a parlament (saeima) nem fogadta el a 2005-ös költségvetés tervezetét. A 100 tagú parlamentben 53:39 arányban szavaztak a képviselők a költségvetési tervezet ellen, öten tartózkodtak. Emsis pártja, a jobbközép Zöldek és Földművesek Szövetsége koalícióban kormányoz Lettország Első Pártjával és a baloldali Néppárttal, a baloldali ellenzéki Nemzeti Harmónia Párt külső támogatása mellett. A kormány bukását az okozta, hogy a Néppárt nem volt hajlandó támogatni a költségvetési tervezetet. Az EU alkotmányának aláírására Rómába érkezett lett miniszterelnök egyelőre nem kommentálta a fejleményt. Az idén március 9-én hivatalba lépett lett koalíciónak csak 47 képviselője van, s így kisebbségben van a parlamentben. A 2,3 milliós szovjet utódköztársaságnak 1991 óta ez volt a 11. kormánya. (MTI) Indulis Emsis (Képarchívum) Beperelték Rumsfeldet Washington. Perbe fogta a kubai Guantánamón létrehozott amerikai börtöntábor négy egykori brit állampolgárságú foglya Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert, kérve a bíróságtól, állapítsa meg a politikus felelősségét az őket ért jogtalanságokért. Azt állítják, hogy fogságuk alatt az amerikai jogszabályokat és a nemzetközi normákat megsértve kínozták őket, ezért tízmillió dollár kártérítést követelnek. Még ennél is fontosabbnak tartják, hogy a bíróság megállapítsa Rumsfeldnek és az amerikai hadsereg magas rangú tisztjeinek a felelősségét. (MTI) Izrael kész felújítani a párbeszédet a palesztinokkal - zavargásoktól tartanak Jasszer Arafat haldoklik? Egyes hírek szerint reggel már imádkozni is volt ereje (Reuters-felvétel) Rámalláh/Jeruzsálem. Jasszer Arafat palesztin elnök egészségi állapotáról ellentmondó hírek érkeztek a nap folyamán. Állítólag maga mondta közvetlen munkatársainak, hogy javult az állapota, mások szerint e bejelentéssel csak a palesztin közvéleményt próbálták megnyugtatni, elejét venni az esetleges zavargásoknak. ÖSSZEFOGLALÓ A hírek szerint délután egyiptomi és jordániai orvosok is érkeztek a politikus betegágyához. A tegnapra virradó éjszaka romlott drámaian Arafat állapota, a reggeli hírek szerűit az orvosok az életéért küzdöttek. A 75 éves vezető az éjszaka folyamán átmenetileg elveszítette az eszméletét, újra kellett őt élesztem. Izrael bizonyos feltételek mellett kész felújítani a párbeszédet a palesztinok új vezetőségével, amely Arafat esetleges halála után lépne hivatalba - közölte az izraeli külügyminiszter. Szüvan Salom szerint a zsidó államnak nem okoz gondot az együttműködés egy új palesztin vezetőséggel, ha az fellép a terrorizmus ellen, amint azt a közel-keleti rendezést tartalmazó útiterv is előírja. A jeruzsálemi rádió jelentette: az izraeli hadsereg különleges tervet dolgoz ki, hogy reagálni tudjon az Arafat esetleges. halála nyomán a Gázai övezetben és a Jordán folyó nyugati partján kitörő zavargásokra. Az érvényes elv értelmében Izrael nem fogja engedélyezni Arafatnak a jeruzsálemi Templom-hegyen való eltemetését. Helyette azt akarja, hogy a politikust Abu Díszben, Jeruzsálem elővárosában helyezzék nyugalomra. Ariel Sáron kormányfő telefonon beszélt palesztin kollégájával, Ahmed Köreivel, s megerősítette: Izrael elvileg kész megengedni Arafat külföldre szállítását gyógykezelés céljából. Magukat megnevezni nem óhajtó palesztin források éjjel azt közölték, hogy a Palesztin Hatóság és a Palesztin Felszabadítási Szervezet irányítására ideiglenesen egy háromfős testület jött létre. A triumvirátus, amelyben Ahmed Koréi jelenlegi és Mahmúd Abbász volt palesztin kormányfő, valamint Szalun Zaanun, a Palesztin Nemzeti Tanács vezetője kapott helyet, Arafat felépüléséig irányítja a palesztin ügyeket. Nabil Abu Rudei- na, Arafat szóvivője azonnal cáfolta, hogy a súlyosan beteg politikus ilyen bizottságot nevezett volna ki. A palesztin törvények értelmében Arafat halála esetén tisztét a palesztin törvényhozási tanács elnöke, Rauhi Fattúh venné át, amíg legkésőbb hatvan napon belül meg nem tartják a választásokat. Különböző palesztin forrásokból származó értesülések szerint Arafat, akit két hete ápolnak rámalláhi főhadiszállásán, szerdán este Ahmed Koréi jelenlegi és Mahmúd Abbász volt palesztin kormányfővel folytatott megbeszélést. Eközben rosszul lett, többször hányt, s vagy tíz percig volt eszméletlen állapotban. Tegnap este egy palesztin forrás azt közölte, valószínűleg Párizsba viszik gyógykezelésre a nagybeteg Arafatot. Magyarországon a kettős állampolgárságról Népszavazás decemberben MTI-HÍR Budapest. Mádl Ferenc köz- társasági elnök december 5-re kitűzte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazást. Az államfő korábban szintén december 5-re tűzte ki az egészségügyi privatizációról szóló, ugyancsak ügydöntő népszavazást. „így a választópolgároknak ezen a napon két kérdésben is joguk van dönteni” - olvasható az elnöki hivatal közleményében. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvány- nyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. Somogyi Ferenc, aki Kovács László után a külügyminiszteri poszt várományosa, tegnap Budapesten kijelentette: hivatalba lépése után először tájékozódna a szomszédos országokban a kettős állampolgárság bevezetésének lehetőségéről az ott élő magyarok számára, s ezután kezdene tárgyalásokat ez ügyben. (MTI, TASR) Kivégeztek tegnap tizenegy iraki gárdistát Lengyel nőt ejtettek foglyul MTI-OSSZEFOGLALO Bagdad/Varsó. Egy lengyel nőt ejtett foglyul Irakban egy szélsőséges csoport. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió tegnap mutatta be azt a videofelvételt, amelyen egy lengyel nő volt látható, akit a magát Abu Bakr asz-Sziddik Fundamentalista Brigádoknak nevező csoport ejtett túszul. Ez a szervezet vállalta a felelősséget szeptemberben 10 török túsz elrablásáért, akiket októberben szabadon engedtek. A videofelvételen a csoport azt állította, a nő az Irakban állomásozó amerikai csapatok számára dolgozik, és követelte: Lengyel- ország vonja ki csapatait Irakból, továbbá felszólított arra, hogy az iraki börtönökből bocsássák szabadon az összes fogoly iraki nőt. Az iraki belügyi szóvivő is megerősítette, hogy elraboltak egy iraki állampolgárságú, hosszú ideje ott élő lengyel nőt. Marek Belka lengyel kormányfő közölte: ismerik a lengyel nő személyazonosságát, de egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. HangsúAz elrabolt lengyel nő (Reuters) lyozta: nem tárgyalnak az emberrablókkal az iraki-lengyel kontingens visszahívásáról, sem bármilyen egyéb témáról. Jerzy Szmaj- dzinski nemzetvédelmi miniszter kizárta, hogy a túsz az iraki lengyel katonai kontingenshez tartozna. Egy szélsőséges csoport kivégezte 11 túszát, az iraki nemzeti gárda tagjait. Az Anszár asz-Szunna Hadsereg kedden jelentette be a 11 katona elrablását. Most azt közölte interneten, hogy mindet kivégezte: egyet lefejezett, a többit agyonlőtte. A honlaphoz csatolt videofelvételen a katonák bemondják nevüket és egységük számát, majd a kivégzés vad képei láthatók. Árnyékot vett az ünnepségre a szerdán kirobbant intézményes válság - Barroso megerősítette, nem csak egy poszton lesz változás Ma írják alá Rómában az Európai Unió alkotmányát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma/London. Ma délben írják alá Rómában a huszonöt tagország állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei az EU alkotmányos szerződését, amely történelmi jelentőségű dokumentummá válhat, ha a tagországok parlamentjei, illetve a népszavazások meg is erősítik. Semmi sem biztos Az uniós együttműködésnek egységes keretet adó alapokmány aláírásának ünnepi hangulatára alighanem zavaróan hat az az intézményes válság, amely szerdán alakult ki az új EB-ről való európai parlamenti szavazás elhalasztásával. Az aláírók nyilvánosan vagy a színfalak mögött kénytelenek lesznek megvitatni e konfliktus megoldásának lehetőségeit, miközben igyekeznek megnyugtatni a tagországok lakosságát: nincs ok aggodalomra, az unió működésében Jósé Manuel Durao Barroso bizottságának későbbi hivatalba lépése nem okoz fennakadást. Az alkotmányos szerződés kertbe foglalja az EU úgynevezett elsődleges jogát. Az alkotmány a korábbi uniós alapszerződéseket összefoglalja, nagy mértékben továbbfejleszti, és az uniós együttműködést több vonatkozásban magasabb szintre emeli. A 350 oldalas dokumentumot az aláírók azzal a meggyőződéssel hozták létre, hogy „Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek ősi megosztottságaikon, és - egymással mind szorosabb egységre lépve - egy közös jövő megteremtésére törekednek”. A dokumentum csak akkor lép életbe, amikor minden tagállam törvényhozása megerősítette. Legalább 11 országban ehhez várhatóan népszavazáson a lakosság külön felhatalmazását is kikérik. Ahol népszavazást terveznek, a szerződés jóváhagyása egyáltalán nem vehető biztosra. Több változás lesz Csak a javasolt EU-bizottság egészének visszavonása lehetett a helyes döntés, mert egy adott jelölt elmozdítása dominóhatást váltott volna ki - mondta tegnap a BBC-nek Jósé Manuel Barroso, aki küátásba helyezte, hogy nem csak egy poszton lesz változás az új bizottságban. Arra a kérdésre, nem lett volna-e bölcsebb más posztot ajánlani a vitatott olasz biztosjelöltnek, Rocco Buttiglio- nénak, azt mondta: nem hozott volna eredményt egy adott jelölt elmozdítása, mert ezt egyes európai parlamenti csoportok támogatták volna, mások nem. „Nemcsak egy adott tárcával volt probléma” - mondta, nem nevezve néven a többi problémás biztosjelöltet. Barroso nem válaszolt arra, hogy tárgyalt-e a bel- és igazságügyi posztra jelölt, a homo- szexualitásról és a nők társadalmi szerepéről vallott nézetei miatt erősen támadott Buttiglione ügyéről az olasz kormánnyal. A kérdésre, hogy nem kellene-e felruházni az Európai Parlamentet a biztosjelöltek egyenkénti megvé- tózásának jogával, Barroso azt mondta: most az új EU-alkotmány ratifikálása a feladat, nem pedig további intézményi reformok előterjesztése. Berlusconi vádol Silvio Berlusconi olasz kormányfő szerint baloldali ellenzéke ismételten figyelmen kívül hagyta Itália nemzeti érdekeit Rocco Buttiglione biztosjelölt ügyének felfújásával. Berlusconi a La Stam- pában „az adott helyzetben a lehető legjobb megoldásként” méltatta Barroso döntését az EP-sza- vazás elhalasztásáról, hiszen senki se érdekelt a szakításban az európai végrehajtó hatalom és a parlament között. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy amikor a jobboldal volt ellenzékben, mindig is támogatta a balközép olasz kormányt a külpolitika alapvető kérdéseiben és döntéseiben, amelyek e támogatás nélkül meg sem születhettek volna, ami elég rossz fényt vetett volna Olaszországra. Kovács is problémás A The Guardian szerint az olasz mellett a magyar biztosjelölt visz- szalépését szabta az EP liberális frakciója az új bizottság támogatásának feltételéül. A legnagyobb baloldali brit napilap úgy tudja: az EP liberális frakciója adta meg a kegyelemdöfést a Barroso- bizottságnak azzal, hogy egy kedd éjszakai titkos ülésen 88 tagja közül 50 közölte elutasító álláspontját a portugál elnök által előterjesztett bizottsággal szemben. Graham Watson, a liberálisok frakcióvezetője állítólag azt mondta: a frakció akkor támogatná Jósé Manuel Barrosót, ha a vitatott olasz Rocco Buttiglione és az energetikai poszt várományosa, Kovács László visszalépne. Watson szerint ez is csak „a minimálisan szükséges átalakítást” jelentené - áll a The Guardian értesülésében. A Financial Times szerint lehet, hogy az EU politikai válságba jutott, Strasbourgban azonban eufória lett úrrá „a sokszor köznevetség tárgyává tett” Európai Parlamenten, amely erőteljes hangon figyelmeztette az uniós kormányokat: ideje őt komolyan venni. A liberális irányzatú brit üzleti napilap idézte Poul Nyrup Rasmussen volt dán kormányfőt, az Európai Szocialista Párt elnökét, aki szerint a bizottság visszavonásának kikényszerítése volt az áttörés az európai szintű demokrácia megteremtésében. A Financial Times a „tűzvo- nalba került” biztosjelöltek között ismertette Kovács László esetét. A strasbourgi parlamentben a jobbközép a legnagyobb erő, Kovács László pedig valaha országa kommunista rezsimjének vezető figurája volt, jóllehet „azzal büszkélkedik, hogy hozzájárult a berlini fal leomlásához”. A pápa barátja A konzervatív The Times szerint az EU azért süllyedt története eddigi legmélyebb válságába, mert egy bizottsági tagjelölt, vallására nézve római katolikus, kimondta: hisz egyháza tanításában, miszerint a homoszexualitás bűn. Mivel minden hívő katolikustól elváratik, hogy a homoszexualitást bűnnek higgye - és mivel valószínűleg az európaiak többsége így is hiszi -, Rocco Buttiglione elutasítását a legtöbb európai jó eséllyel rendkívül eltúlzott reakciónak fogja tekinteni - áll a vezető brit napilap politikai elemzésében. A The Times szerint Buttiglione nemcsak a meleg aktivistákat haragította magára; a nők szerepéről és a bevándorlásról tett kijelentései egyesítették vele szemben „az erőteljes baloldali lobbycsoportokat”, és szörnyül- ködő sugdolózások tárgya volt az EU-intézmények folyosóin az a tény is, hogy Buttiglione a pápa személyes barátja.
